Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-07-05 / 26. szám

Tegyük 1956-ot a lapépités esztendejévé! Vol. V. No. 26. Thursday, July 5, 1956 NEW YORK, N. Y. EGYES SZÁM ÁRA 15 cent Single Copy 15 cents Entered as Second Class Matter December 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of New York, N. Y. Julius 4-i kére Az amerikai magyarság az alkalomhoz illő tisztelettel és átérzéssel ünnepli az egész amerikai néppel egyetem­ben fogadott hazánk Függetlenségi Nap-ját, a függetlenségi Nyilatkozat aláírásának 180-ik évfordulóját. Mi haladószellemü magyarok nem zászlólengetéssel és nem frázisokkal ünnepeljük e nevezetes nagy napot és a halhatatlan okiratot. Jefferson nagy alkotását, amely örök­re összefüződött e dátummal. Mi azzal a tisztelettel ünnepeljük az évfordulót, amely kijár a történelem egyik legnagyobb eseményének, a népek szabadságvágya egyik főfegyverének és fő ihletőjének. Az­zal a tisztelettel ünnepeljük e napot, amely kijár annak az okiratnak, melynek elvei és gondolatai a mi magyar né­pünk legnagyobb szabadságküzdelmében, az 1848-49-iki szabadságharcában is nagy szerepet játszottak, amelyek alapul szolgáltak Kossutht Lajosnak is a magyar Függet­lenségi Nyilatkozat, a Habsburgokat detronizáló 1849 ápri­lis 14-iki kiáltvány megfogalmazására. Minden amerikai magyar, főként lapunk minden olva­sója szenteljen e napon — de ami azt illeti minél több más napon is. hiszen a szabadságról való elmélkedés nincs idő­höz kötve — néhány percet annak a gondolatnak, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat nem hirtelen támadt kinyilatkoz­tatás eseménye, hanem az emberi nem évezredek óta tartó gyctrelemes, szabadságkereső utjának addig elért legmaga­sabb pontja. Az ótestamentumi parancstól “... és hirdetessék sza­badságot a földön, annak minden lakójának” (Leviták 24, ]ft.) kezdve Locke, a nagy angol bölcselőnek a szabadságról szóló tanításáig az addigi történelem haladó eszméinek le­szűrése volt Jefferson e halhatatlan müve, mely viszont mélyreható módon befolyásolta a modern munkásmozga­lom alapítóinak, Marxnak, Engelsnek a népek jogaira vo­natkozó tanításait is. Napjainkban, amikor az eddig elnyomott népek száz­milliói rázzák le magukról a századok óta hordott bilincse­iket, a Függetlenségi Nyilatkozat ép oly elevenen ható erő. miot aminő 180 évvel ezelőtt volt az amerikai nép történel­mében. Reméljük, hogy minden nép, amely azt tűzi zászla­jára, ép oly győzelmeket fog elérni, mint fogadott hazánk népe. De nem felejthetjük el azt sem e napon, hogy vannak yVmerikában olyan emberek is, magas állásokban, akik, bár szavakban gyakran hangoztatják a Függetlenségi Nvilat- kozat és az amerikai szabadság eszméihez való hűségüké*, a gyakorlatban .megcsufolják és megbecstelenitik annak dicső eszméit és elveit. Fnnek tudható be az. hogy a Függetlenségi Nyilatko­zat félre nem érthető szavai ellenére, hogy “Minden em­bernek joga van az élethez, szabadsághoz, a boldogság kere­séséhez”, sok millió polgártársunk boldogsághoz, sőt élethez való jogát tiporják sárba csak azért, mert más szinü a bő­rük, mint a többségé. Ugyanakkor dolgos, becsületes tör­vénytisztelő bevándorolt polgárok százait üldözik politikai meggyőződései, sőt néha csupán másokkal való társulásuk miatt. Az idén, miközben Amerika népe megemlékezik a sza­badság e dicső vívmányáról, a kormány két haladószellemü munkásujság, bevándoroltak lapjai ellen indított pert, a ha­juknál fogva előráncigálták ürügyek alapján, kikezdve ezzel az amerikai szabadság egyik alapkövét a sajtószabadságot. Ugv érezzük, hogy a Függetlenségi Nyilatkozathoz való hűségünknek nem utolsó mértékben az lesz a fokmérője, hogv mily álhatatatosan s rendületlenül harcolunk az ame­rikai szabadságjogok maradék nélküli biztosításáért. Deák Zoltán In CONG RESS, July .1, \yys. m ­c mtctnt moj^ccfaraíton ofá>* iíjtrftth URÍÍ& vilim in-dr/mutt/Áumaiijt-vixA'd ittTn*t-net/*yyActm/Atscfi/.'&f/ju/t*flu u/tt/i-/u-t etnntfá/f/m and/vl-, dLfnt ***** ßj.fatu ./ff!/ ff/,»'/<,**&»•fÁt Jan /•tátid láAud /*/ anMJitn., * Jtan/ra/udí, c/unyn* Jamn/ttJ Ufy//Uj&y­táj/JJuidÚ au/j Jut/- jn/j --------------------------------'ft/M/U/AU fiiOt irt,JZ/itUíd, Z/d/m/n ** tudjo/mJ, ZJ/Zcyta, adóin. UmJúna/ff-//udafTt*n*Zy^n-iU-Jji-, JJtC^anJ-iÁt-JiaUtd/------A/d- Ayítau-Zi!/**■ Ly/tf, rntil/i au tmáttdi/a mmy , /t/vny-ZÁuiya/ /ünntt*/tm> /At-avatni- //Za.ytiu «4- Tj/ud u/íUvu-íim June/Attama /tdUctii/ffiat tn/, d-ú 3íya a/fiC a/JJ an/ú .räflAdO /fittnmt-nt, /yny.O-,r-,natdan^pn »tuA/lU»dlÁr att/riyaniyny- Zú/uata inaujL/ir*., /Arm v/o/Ziant.mrdA/Zy rt'íjjtdi/uJJ/jy *u/Áaft/n/Jl. ÚraJtut,tn/r/, MdZ.'ZÚÜú/Aai- tycilmnunt'/'ny eiásZAj//,ietdJ>>rdÁcAo,>ye//t.AyAi anJ/ránrán/-e*a/t ; a,JatttiJiny/yaZZ-ir^tuttut- Ás/Aj/leam , /Aai *nan/i„/*u. /túr./ /yavjA/jfe*.,aAX nd, au /u/juxuú, /Aanr/onyAi i/nat/ra Ay aAc/Jutiyd/ie-/nniZra/JZfity JuattadrrruJ-. Újait/Atn-ainy /nun-y'aZuja o>JrnvaláJ/y Z/u-ianu-'A/yűt? 4*>iruu a datynr& utLu ZAum'/mJl- Jr.JdfAJtj/ic/anu jd ü Mai naAt/d/r nuv-^aauL/y/AtJf«Lia^mtiS^-■ — JarZ/a* dtmt/fu-yaZarti/ti/fatma-y liuM i JrutJ; atJ/aJa netv/Zt- ntey!u/y',r/uJa>mt/aZitj Z/tm Zr aiAy /Atn Áimtí-t^j/tna /tytntmmtn/. rf//u fiun-tiZ. iff// //tto/-^. ff&cíin/j aMdriy /-ttJuMt/- Aiyuuu ah/úfiu/Ot/dru, aJAarmyt.n, JtaZ-.tyu/ /At t/bJ/Jntnl i^an.-a/íd,d~Üutonny-rvtvZ/at.JdAd. ÍZojtierti/ut, A/Jadi eahA itm/ZJ/.______________ tjA/M- /..j u/ai/Ziú lljrtnf '/adatot, //u.mad'wAJnemf nuZ'nit//a»y.-/tVÁt/u^iu.y*cii ■ A^tt- Aarjedt/Ain'/ia /yrtminw/cfia/dan-j /munsJaZrZ? ( enJ/w/űt* ttnú/ /,*/un<fft/tn/AAl'/u3dÜTi.~t///ü rf/íTd:yAt*MAt'*SfáiÍu/; »o/u Att -d/^atuA/, A/aJ t/uu// y/t etín/íw/v/A aarn „*/*£**'//fadítíttAf ( ffit rjAi/íít/ktMUi/tli/Á tn /ti^yúádiu', a t,//d /n/mu/áS/e/fant,a/u/j&fn/ÁÁfc? Jű JyUrJt tnf’j. - A/ÚsÁ*/ i(di/Áyi/4i^ /íyu/ad!x-/t<Jué afjiffitíi /oíJsu*/, iíittsm/x/a/A, //nt.t jlu/dt LAutlc/i. m /hI Jtit/lmfi,*/ yfatyyiry /A*t e.-n,//ürut.Zff/4.A/, tma/uU*---------------Jíí-ZuU Jc/ttvtJ. CAcfiJ/iíÚ*. isAcd£&i, /rt //u~*y /rtan/yju*:fu/ /l. nyAu ------------>á affny iim/,t/tCU/taA. d/aAi/imtf&rtíuuo-ei'A/u t/o&Z; A./h+fy tsL/ey/diAid/Úutu. /«/aAoJtt /(In/uA/fótii Á*. t-affu,u/lrfru d/ A/^t j/tJ/u/t, /*//,v--, s»y /»: //u^nuanri/nL, knttMcAarymJ /<Kra*icns/ttiT^M ittál/, a nd-cenv/t/Mn* AaJ Ajiuvnl-Cnf t/is'/L* A^ JtőátaijaLi-i, /‘A.-lAynMj ; újLunfAjL/ fffUr&*ru*u*yl /Auc^rmyCödhh/ Auhi , anZuudn^.f/u-íenJ/unj /nur yA&nd/----------------dü /l2,***dndJru //üdíti, /y tí/u***4-Aú út- t^/íí/MnOs/vtüu/iiy /eutú .... - JftL Átu moÁ/t/Jy** ////uruítd'en Aj fftStoAru, /i,//uSÓ7Űn/-//■!uo//**. írru> ffk.anuwd' *j, jdímu/ fhaa*Jfa,J>ui ŰttmU uú/A«d /tor/crtunl /#*,Áyu&/í*e*------------M-Lj a/fűfc/érwdu- Á^ fff/AA^t/td/urJ.1^/a,u/^/UukrA/At-- (!,■</(yJ/űaT-£•■!/{& 4jsJ*a- cuucSTUú/üiún^, űnd-M/ia.-/n£*dL/y*AJy cot, Aus*;y*n>iy A* í/AnJ-^Au/.űdi/juji/dA- Jy-uÓici, lA'l iJLűjiu rty -t* tyt / | j * ti >»***/*: 1 ty a-->ntt/ /ff!/.//uy ^ÁtiMJn „„ -$-//'■ -dA.r/hletuu/A: *n,-u* a//undsu4'étfutn/ ■■ t/xAZfiuvtrty /**nsnt*ry c***, ///UtHtu/lr /Jrut/-ty/u*y . — Jí-t'^5 t*yJ*J 6A.-fcU At-JiuánAJ/ttuu-------j/tn. t/L-/a^t/y+á/n. ffii^fuafu/Zi//aCyyJi .-i^AuiJ, an/./nffuyinf ÖÍ£&**£» a* ot Ú-unJít.{Zdtma.an^raarn/J,etu/// ///tZnutU/i-ii/Cft/uMy-//itaanu^ .'a/utn£>'t--------- */óísú£ny av*ytHuX tlitíu, t/e/tby fut. tn**/tvú*/u-dau*. amé aftiuny/unJam^daffy, /fasí/.rwu /etil, //rit nrnn/t. — dei-suyurtjíny *>u/Zja-rt/z* ,/Axtáivtt^. ^ cfffél-Aa/ aJAu^//A^^^/K4nt7tílt{/y ju/au,zf uj Mtl/ffi* Cff^édü^t.anJi**yAyA/aí- *f a.nd*j Aufiín/utj.Hit &aj. uuvyt/ful lad/, Au/hlturfdcru, anA/duy/A/At Art* /iut/tyb. - ' AA/}, J d//ui/>ihdűwfitx:.ny Anyt-/Zntu/ /^myn 7//uu/*ud* //Um/Aai /A't/tA* /iAa//lf t/u/áÁsn- anAfáüinny, autaJy 'Kyurt. u*/A'au*má/an^j /l iu/yy kfiu/Ay' MtLi/Jy ftaiaffdt/ tnsffu-mcdfaAiunu ayu, anA&dáú'y «ratvtffy//hé)A*A/frC/nÁyA-rtáfen-.-------- Aí'C Áay úhu/úuÍuA-*aj!dctv j'/yrü /d&n. (f/d‘<'c-'nt/At /uyk Jtaj /steal í/nn* ysmd­dbutL/Jry, &/u*nU'ffL*x*vdcnUJ /SjLls/tffnJt {nAŐjii/Au*., sife/dl/AtmjJt*/ Jy/nut.jA^Jt A/L/unuud/jAmaddorntnydoi, an//uu tH/a,fu,a/údúny tn -4^ tnAddtnl/iuí jCníiu, dhl m/‘d/tff í/td-in-dányti, iíÁ**t-/n*u-n^ud- //Hu/m, *t on-un/d^y/uiteA Aufoid/tn.- /tdeye//«*/ »n/enu/dtSn*. \2/nstvtiyjffáyt Jbtt ‘?ttíé,idjL- Cffs/ld /n /b . ?.usu/»s£d(ffddinj ff/dl'rut, «rutf t/auxddú/Au* nu/d/JAy./vtty </ u/*/-rn*y Ap>Us* Jyt~dT ai /.»fi- dü //C ,uAt,/*/Ufaydi. JSí/VZvc Ü'/dnM- /n-o&K&nJ úrfM. úSnd,./í At A,‘un-. .yauu//te.n /„»■ irru éf/„u- /adn/A iyd'utt. Aju&íu, _ tteyvu/ddmi.^ui . V/tZaw Unun/J/Am-//Ai-cdannd>iuii/nu./nuyiddL'anA/tdArrurdAu^. /ft'/At-/rffLi n>H*y,ytu*ndy\ •-/u*-A**«esyuud/Atjyd /y 'hi--in //v-l csrnntsiiyAndtl/'/sc/ianfur/iíut-iíjú/iifirni, uA,n{. uvu/ditv/idat/fut- efnmíAinJ in/c*lUa/,*Tu/trtet' <//uy ffn Aa/^tetn /oJ /> t/n vitt/ /yua/tet- an//j Ln^/nyurd.. Affitt/ltj t/flanti-*ns-/At riít/dy, ttdut/- /ntamu fut.tj/tUá/en-^n/fid/ //untreu uh- Ad/du- ia/i /man/, ti/; f/ut/utj .n /fid, tn-C/uta - ufUniti. — --------­tfktdm, /ilt&efu«M-ttfati*w / /At- WitfcbJpUiitf ofSKXMvitt; m- &nual<:Cnau/i^Ű/^MJ: <jt/udy. 6 dl //A* wetl/--Au/At uMai /*/*■**> drti&ni, de. /tv/Ai-vVAndfinj/y Ou/un/fy-tAAu. yt/C&pi- //Aw./t£nw4..//ítniJy /Ut/fíte'varuti/cűátU., j/ÜU- ff'ua''2/t.dc/(cA/un au, anj/CíyÁi «uf/d tc/t Sídt /Aot/Suy au díit/x-t/. /im dl ll/úy.nxa Íf/AL(/jv£íA nn/Z/nt adyidduo/esntltzAsK Ä&du n-Z/vm- at/f>zt /aityA-u*/ Akdatn, u in/tny/u/eAt fei/fy. //dtv/l a.,líy\„ //td a* c/tti-andxf>uÍAu*itÚti/. c/fdZcJ, /‘Ly/*,*/Jj-diuntdfjiy /Li ■ eetu/u/ (J/atr, terxffőd (ZfZZjnutt' Atntnuist., nuZAZ* a/f't/Zunűt/t an/Zíu.yJ udi-A.' Jitdj may /dy/U Zr. ______ >u//rt /Au-yly/m/yplGMetAno/tn, d/Am/tn. ií/snit-*K/íl-/ll*ádrn. /lí/iv*ai '-J/w/ntt, tíu m*fcő/yyiA/?'/’ iZAtl^fUiduíi,tm Jfci/otU Ott/ rut/jtuo- d/innji^ igx£i ‘‘dis- am»«. tJA/AwÉú ffiAStn ■/ .y // j_ Óu*Zy---^-i/u~^y ^Sttd ///AA^jrfiffi ___ dityt T iA/t.r/Ziíx.n^ ^T/fád/frt^ífcZvu, '///}/-///42^t7 /ií-. -'y ' .MM'i.da,, y„, r //Azt,/.*. ■&&&? ;zAzé&~*»— Can/*?' /5 tikítodn-. ^------­.1 A FÜGGETLENSÉGI NYÍL MaZAT CÉLJAI Kritizálják a lengyeleket Két baloldali olasz lan erő­sen kritizálta a lengyel kor­mányt a poznani felkeléssel szemben alkalmazott eré­lyes módszereiért. A Paese Sera cimü kommunista újság szerint a felkelés nem lehe­tett kizárólagosan ágens pro- voVatő»-ök munkája. Annak bizonyítéka a felkelés, hogy “a szocializmus felé vezető ’* rehéz, meredek és tele van -ak^dálvokka!. Nem lehet az •emberektől túlzott áldozato­dat elvárni.” Nenni lania sze- {rint a tömegekre való lövetés tnem válasz az ágens provo- katörökre. Akik elestek a fel­kelésben, azok valóban ke­nyérért szabadságért estek, el, írja az “Avanti” A kormányon levő francia szocialista párt Lille-ben tar­tott évi konferenciáján fel- j szólították a nárt vezet"sé- |gét, hogy tovább munkálkod­jon a hideg háború minél j előbb való befejezése érdeké­iben. Helyeselték Pineau füg­getlen külpolitikai vonalát is. A kormány ellen felázadni súlyos dolog. A fennálló ha- ! tatom szemében egv forra­dalmár mindenkor felforgató lalak. Jefferson és társai is- merték ezeket a dolgokat és iaz adott körülményekhez for­dultak. A Fiigetlenségi Nyi­latkozatot azoknak az embe- jreknek szánták, akiket meg­nyerhetnek a maguk ügyé­inek. Kiáltvány volt ez, amely azt hirdette a világnak, hogy az amerikai felkelők ügye igazságos. A világ köz- | véleményének támogatását igyekezett megszerezni azzal, hogv a forradalom számára erkölcsi és jogi igazolást szolgáltatott. Először is kormánybölcse- letet formulázott meg: min­den ember egyenlőnek szüle­tett: “A Teremtő bizouvo® elidegenithetetlen jogokkal ruházta fel őket”, beleértve az életet., a szabadságot és a boldogulás lehetőségét; a kormányok “jogos hatalmu­kat a kormányzottak bele­egyezéséből kapják”: vala­hányszor “egy kormánvfor- ma el akarja tiporni e jogo­kat, a népnek joga a kor­mányt megváltoztatni vagy megszüntetni.. .” Másodszor a Nyilatkozat bebizonyította, hogy a felkelést indokoló kö­rülmények fennálltak a gyar­matokban és hogy a nép már nem bírta tovább tűrni azo­kat. Az elnyomó intézkedése- é THOMAS JEFFERSON két listára szedték: a király “ismételten sérelmeket és bi­torlásokat követett el”, hogy abszolút zsarnokságot” ál­lítson fel a gyarmatok fe­lett. Évekkel később azt irta John Adams, Jiogy egyetlen egy olyan eszme sincs a Nyi­latkozatban “amelyet két év óta nem csépeltek volna a Kongresszusban.” Ebben azonban nem gyöngeség rej­lett, hanem rettentő nagy po­litikai hatalom. Mert ki­csengő szavakkal szegezte le a gyarmatokban uralkodó ér­zületet. Tartós vonzóereje két meghatározásában található meg: az egyik, hogy a for- jradalom jogos ügy lehet; hogy ha egy elnyomott nép lerázza láncait, az nemes cél; a másik, hogy minden em­berben közös vonás az embe­ri volta; hogy egység van a világon, amely minden em­bert összefűz. H irosimában megint meghalt az 1945-iki atombombázás egyik sérült­je Mrs. Morihiro. (Szemelvények Wm. Dmíjf- las. a Legfelsőbb Törvény­szék bírójának “An Alma­nac of Liberty” cimü müvé­ből.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom