Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-02-02 / 5. szám

February 2, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 HÉTVÉGI LEVÉL írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. A NAGY TALÁLÓS KÉRDÉS Amerika kicsinyjét-nagyját erősen foglalkoz­tatja — s egy kissé izgatja is — az a kérdés, hogy vajon az elnök, aki a közelmúltban egy saj­nálatos szívrohamnak esett áldozatul, engedni fog-e annak a hatalmas nyomásnak, amelyet a republikánus párt vezetősége gyakorol reá, hogy tudniillik, jelöltesse magát a következő négy év­re, avagy meghajolva a józan ész követelményei előtt, kijelenti, hogy az újabb jelölést semmi kö­rülmények között sem hajlandó elfogadni. Nem lévén orvos, e kérdésben csak a laikus ember érvelését alkalmazhatom. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szívrohamon átesett ember mun­kaképessége, teherbírása és testi-szellemi eleven­sége erősen lecsökken és — ami még talán ennél is súlyosabban esik a latba — a szívbajos egyén­nek tartózkodnia kell mindenfajta tépelődéstől, aggodalomtól és izgalomtól. No már most tessék ezt szembeállítani azzal a gyakorta hangoztatott ténnyel, hogy az Egyesült Államok elnökének a kezében több világfontossá- gu ügy fut össze, mint bármely más egyénnek a földkerekségen; több egyéni hatalommal és befo­lyással bir, mint bármely kortársa; több emberi lénynek a jóléte vagy balsorsa, élete vagy halála függ egy-egy döntésétől, mint bármely más ál­lamfőnek vagy uralkodónak az akaratától. Vilá­gos tehát, hogy az elnöki tisztség betöltése még a legrobusztusabb férfi egészségét is erősen pró­bára teszi... Ez a tisztség egy testileg-szellemi- leg erős, egészséges és kiegyensúlyozott embert követel, akinek nem kell a nap minden órájában attól rettegnie, hogy a szívroham — amelynek megvan az az átkozott szokása, hogy visszatér egy-egy újabb látogatásra — mikor kopogtat új­ra az ajtaján... Amennyire én, mint laikus, meg tudom Ítélni: halálos vétek egy szívbajos embert egy ilyen iz­galmakkal teljes, rendkívül nagy energiát és mélységesen komoly megfontolást igénylő munka­körrel megterhelni, de ugyanakkor halálos köny- nyelmüség volna egy ilyen ember részéről az el­nöki tisztséggel járó óriási felelősséget magára vállalni. Itt százszorta többről van szó, mint az elnök életéről és viszonylagos jólétről (noha én ezt a szempontot sem becsülöm alá); itt arról van szó, hogy úgyszólván az emberiség sorsát tesszük a kezébe egy olyan embernek, aki — ha mindjárt egészen kivételes fizikai és szellemi tulajdonsá­gokkal bírna is — KÉPTELEN egy ilyen monu­mentális feladat elvégzésére. Ez a munkakör EGÉSZ embert követel és ha nem teljesen egész ember kezébe kerül, milliók és milliók élete és jö­vője foroghat kockán... Ha az elnök a saját józan eszére hallgat, akkor a közeljövőben egyszerűen ki fogja jelenteni, hogy nem vállalhatja az újabb négy évre szóló megbízatást. Félő azonban, hogy a körülötte leb­zselő Cadillac-tanácsosok — akiknek a politikai jövője szánalmasan reménytelennek látszik Ei­senhower segítsége nélkül — el fogják hitetni vele, hogy az ő jelöltsége nélkül nemcsak a párt, hanem az egész ország, sőt az egész világminden­ség, a napot, holdat és a csillagokat is beleértve, a legszörnyübb veszélynek néz elébe és igy neki szent kötelessége feláldozni magát a “világbéke” oltárán... A jelen körülmények között egy kissé merész dolog jövendölésekbe bocsátkozni, de én — az utóbbi napok megfigyelései és a sorok közötti ol­vasás alapján — megkozkáztatom a következő próféciát, azzal a megjegyzéssel, hogy szíveseb­ben látnám, ha ez esetben rossz prófétának bizo­nyulnék : Az elnök — csak a jó Isten tudja: miért? — el van tökélve, hogy utódjaként mindenáron Nixon alelnököt sózza az amerikai nép nyakába. Szerinte nincs senki, aki annyira járatos és ta­pasztalt volna az elnöki teendők végrehajtásá­ban, mint “ez a tehetséges, kitűnő fiatalember.” Ámde az elnök azt is bölcsen tudja, hogy Nixon elnöki jelölését még a saját pártjának is egy te­kintélyes része hevesen ellenezné és ha ezt az el­lenzéket valamilyen kulisszák-mögötti paktummal sikerülne is leszerelni, az amerikai szavazópolgá­rok hatalmas többségének a gyomra nem képes bevenni ezt a határtalanul ambiciózus fiatalem­bert. Ilyenformán nem marad más hátra, mint a következő megoldás: Eisenhower — “a lehető legdrámaibb körűimé­HOGYAN TAKARÍTHAT MEG A KISHÁZTULAJDONOS 50-100-150 DOLLÁRT JÖVEDELMI ADÓBAN! Néhány héttel ezelőtt bejelentettük, hogy la­punk, híven abbeli fogadalmához, hogy olvasó­inknak nemcsak a legjobb, legérdekesebb de a leghasznosabb újságot adjuk, cikksorozatot fog közölni a jövedelmi adóról is. A nagy üzleti cégek sok ezer és tízezer dol­lárt költenek el olyan adószakértők félfogadásá­ra, akik jól ismerik az adótörvényt és akiknek tanácsa alapján törvényes utón sok százezer, sőt sok millió dollárt megtakarítanak adóban. Az egyszerű amerikai magyar munkás, vagy kisüzletember ezt nem teheti meg. Adott eset­ben természetesen egyeseknek szükségük lehet adószakértő alkalmazására az adóív kitöltése céljából. A Magyar ;Szó mostantól kezdve kérdés és felelet formájában közölni fogja a leg­fontosabb tudnivalókat az adóivek kitöltésére, illetve a lehetséges megtakarításokra vonatkozó­lag. Reméljük sok olvasónk lesz képes ezek ré­vén 50- 100-150 dollárt, sőt annál is többet meg­takarítani. Olvasóink kérésére szívesen és ingyen meg­küldjük e tudnivalókat tartalmazó lapszámunkat olyan magyar szomszédjaiknak, ismerőseiknek, akikről feltételezhető, hogy tudnák e tanácsokat előnyösen felhasználni. KÉRDÉS: Melyik adóív formát használjuk? FELELET: Tudvalevőleg két adóiv van a szö­vetségi jövedelmi adóra: A 1040 A és a 1040. Ha az Ön jövedelme 5,000 dolláron felül volt,, akkor a 1040-et köteles kitölteni. De ha keveseb­bet kei'esett 5,000 dollárnál bérekben vagy fize­tésben és nem többet, mint 100 dollárt más jö­vedelemben, akkor választhat a két forma kö­zött. Ha kevés levonni valója van, (adomány, orvasi költség, kamat,) azaz ha a levonni valók nem te­szik ki az összjövedelme 10 százalékát, akkor hazsnálja a 1040A formát és vegye igénybe a kormány által megengedett kerek 10 százalék költséglevonást. De ha a levonható; költségei többet tesznek ki mint jövedelmének 10 százaléka vagy többet mint 500 dollárt, akkor pénzt takaríthat meg, ha a 1040 formát használja. KÉRDÉS: De én úgy tudom, hogy a legtöbb munkásember 1040A formát használja. Sokkal egyszerűbb. Van-e ok arra, hogy valaki 1040-et használjon? VÁLASZ: Igen. Ha Ön saját házában lakik, akkor minden valószínűség szerint pénzt takarít meg, ha a 1040-t használja. Pénzt takaríthat meg a 1040 használatával akkor is, ha ön egy család kény árkereső je, ha Ön özvegy, vagy öz­vegyasszony. Ha az év folyamán több mint 50 dollár osztalékot kapott. Vagy ha munkában szerzett betegség1 vagy sérülés következtében se­gélyt vagy biztosítást húzott, ha fizetéséből töb­bet mint 84 dollárt vontak le Social Security-re. nyék között” — kijelenti, hogy ő igenis kész vál­lalni, ha: 1. az elnöki teendők egy jelentős részét átru­házhatja az alelnökre, aki ilymódon aféle “ügy­vezető alelnök” lenne és igy lehetővé tenné, hogy a nem egészen százszázalékos egészségnek ör­vendő elnök megkímélhesse magát a szivére oly ártalmas gondoktól, tépelődésektől és izgalmak­tól. 2. Alelnökj el foltként Nixont adják melléje, aki­nek az elmúlt három év folyamán gyakorta volt módja belekóstolni az elnöki munkakör csinjába- binjába, tehát kiválóan alkalmas arra a szerepre, hogy mint az elnök teljhatalmú helyettese mű­ködjék, valahányszor az elnök “indiszponált” ál­lapotban van. Ezzel az ártatlannak látszó stratagémával az elnök mindenképpen elérni véli azt a kedvenc ter­vét, hogy Nixonból elnököt csinál, mert ha — Isten őrizz! — őt a halál kiragadja közülünk a következő négy év folyamán, Nixon természete­sen és automatikusan átveszi az elnök örökét. Ha pedig a Gondviselés köztünk hagyja a következő négy éven át, ez alatt a hosszú periódus alatt Vagy ha utazást költségei voltak munkájával kapcsolatban. KÉRDÉS: Mért használja a 1040-t az, akinek saját háza van? VÁLASZ: Nagy a valószínűsége annak, hogy ön PÉNZT VESZTENE, ha a 1040A- formát használná mint kisháztulajdonos. Sokkalta aján­latosabb 1040-t használni és tételről tételre fel­sorolni a kiadásait. Tegyük fel, hogy Ön 4,800 dollárt keresett az év folyamán, nős, két gyermeke van és saját házá­ban lakik. . , 1955-ben, tegyük fel továbbá, ön 200 dollár ingatlanadót (property tax) fizetett, 250 dollár kamatot a mortgage-ra, adott 200 dollárt jóté­kony célokra és ezenfelül volt még kb. 280 dol­lár másféle kiadása, (orvosság, orvos). Ha eze­ket felsorolja az adóivén, akkor legalább 90 dol- lárt fog adóban megtakarítani. mí^^egerTazt a kis fáradságot, amibe a 1040- forma kitöltése kerül! (Folytatjuk) í'IIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII • A HALADÁS PÁRTOLÓJA, • A MAGYAR SZÓ OLVASÓJA Rendelje meg a sajtó aaltt levő j két szenzációs könyvünket TAVASZ A DUNÁN i és angol fordításban SPRINGTIME ON THE DANUBE HUNGARIAN WORD, INC. 130 East 16th Street New York 3, N. Y. T. Kiadóhivatal! örömmel értesültem a Magyarországról szó­ló magyar és angol könyv kiadásáról. Azáltal, hogy előre megrendelem e könyv(ek)et, igyek­szem e nemes célkitűzés megvalósításához hoz­zájárulni. Csatolok .............. dollárk, melyért küldjenek, mihelyt megjelenik ..................példányt a magyar kiadásból (Ta­vasz a Dunán) $1 példányonkint .................. példányt az angol kiadásból — (Springtime on the Danube) $2.50. Név: ...................................................................... Cim: ...................................................................... nem lesz nehéz ezt a “tehetséges és odaadó fiatal­embert” a propaganda minden eszközével úgy felfújni, hogy 1960-ban minden más esetleges je­lölt-aspiráns egyszerűen eltörpül mellette... Mi sem lesz egyszerűbb, mint 1960-ban rámutatni: “imé, az elmúlt négy év alatt milyen nagyszerű munkát végzett Nixon, mint a teendői elvégzésé­ben akadályozott elnök teljhatalmú helyettese —- nincs senki, aki nálánál alaposabban ismerné az elnöki funkciók ágas-bogas sokaságát...” Mivel pedig a republiknus párt sorsa — Eisen­hower jelöltsége nélkül — meg van pecsételve, a párt nagymoguljai, akik mögött és akik között természetesen ott látjuk a Wall Street még na­gyobb moguljait, bele fognak egyezni ebbe a megoldásba, sőt okom van hinni, hogy az egész terv tőlük származik... Hanem abban már nem vagyok egészen bizo­nyos, hogy az amerikai szavazók lelkesedni fog­nak egy olyan tervért, amelyben az Eisenhowerra adandó szavazat voltaképpen arra szolgálna, hogy egy Nixont juttasson a Fehér Házba... Az az érzésem, hogy az amerikai nép ezt a fiatalembert sem alkalmasnak, sem méltónak nem találja erre a tisztségre...

Next

/
Oldalképek
Tartalom