Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-28 / 26. szám
6 A SZÁMOK BESZÉLNEK írja: Eörsi Béla Egy kaliforniai pénzkolosszus A Wall Streeten kivül álló hatalmas tőkecsoportokat érdemes tanulmányozni; például a detroiti autókolosszusokat, vagy a texasi uj olajtökét. De talán nem érdektelen az olasz-amerikaiak tőkéje sem, amely Kaliforniát a Bank of America (a világ legnagyobb vagy második legnagyobb bankja) hálózatán keresztül éri el. A koncentrált töke po- lipszerii mozgását legjobban a Transamerica Corporation pénzügyi müvele tein keresztül figyelhetjük meg. Ez a Bank of America egyik testvérvállalata és igazgatóságában kilenc tag közül hat olasz van. Látszólag jelentéktelen vállalat, hisz ‘csak’ 226 millió dollár tőkét vallott be. A tőzsde azonban 400 millióra becsüli, amit a részvények árfolyama fejez ki. Kimutatott haszon sem nagy, csak 33.9 millió dollár volt 1955-ben. (Ennek kb. egyharmadát kifizették osztalékban, a többit erejük fokozására használták.) Természetesen egy vezérvállalat (holding company) ereje sem fejeződik ki a vagyonmérleg (balance) adataiban. Igazi ereje a kölcsönökben és részvénytőke részesedésben van. Vegyük csak leányvállalatai vagyonát: The First National Bank of Portland $905 millió; First Western Bank and Trust 877 millió. Kaliforniában van 70 fiókja. Az összes USA- ban levő bank leányvállalatok mérlegében kb. 2(4 billió vagyon oldala van. Vannak biztositó vállalatai, melyeknek csak életbiztositási kötvényei több mint 6 billió dollárt tesznek ki. Természetesen vannak ipari vállalatai is, a General Metal Corporation, üzleti forgalma 36’t millió dollár volt. Érdekelve van Diesel motor alkatrészek gyártásában — régi jó kaliforniai szokás, szerint a konzerviparból sem maradt ki — a Columbia River Packers Ass. — ahol több mint egy millió hal-konzervet gyártottak. Mint jó kaliforniai vállalat, nem feledkezik meg egy kis ingatlan spekulációról sem. Los Angelesből nem messze — 20 milenyira — Palos Verdes Peninsulán egész várost építenek, de vannak más városokban is ingatlanaik. Természetesen olaj és földgáz forrásokból is van szép jövedelmük. Saját építkezési hitelvállalatuk van (Allied Building Credit), ennek országszerte 36 irodája van. E tőkecsoport tulajdonképpen a Bank of America tőkéinek a Csendes-óceán menti államokba küldött misszionáriusa. Mint láttuk, Oregon, Washington, Nevada és Arizona államokban levő leányvállalatai utján lassanként átveszi a gazdasági vezetést. Meglepő módon más részvénytársaságban is helyez el tőkét, de ennek közelebbi ismertetése kissé hosszú lenne. A legérdekesebb, hogy egyik ismert vetélytársának, a Citizens National Trust and S. B. of Los Angeles — részévényeiből 85,- 630 részévény kezében van. The First National City Bank of New York 196,000 részvényét is kezében tartja, talán jó összeköttetés céljából. Ennek az olasz-amerikai tőkecsoportnak 1955 dec. 31-iki vagyonmérlege Bank of America néven 9.669 millió dollárnyi aktívát mutat és bankbetétje minden formában 8802L milliót ért. Aki valaha járt Kaliforniában nem kerülhette el e bank valamelyik fiókját. A tőkecsoport agresszív jellege természetesen nemzetközi fiókok létesítését kívánta meg. A B. of A.-nak Londonban, Tokióban, Manilában, Gu- amban, Bangkokban, Yokohamában, Osakában is van fiókja, hogy a Csendes-óceán partján levő előnyös helyzetet kihasználhassa. Külföldi más üzleteit B. of America (International) leányvál-* lalata utján intézi (az összes részvényeket B. of A. bírja.) Ez csak 234 millió vagyonnal rendelkezik, de New Yorkban, Düsseldorfban, Singa- poreban és Párisban vannak fiókjai. Wall Street nem szereti ezt a tőkecsoportot és immár harminc év óta harcol ellene, de sikertelenül. Úgy mondják a banknak a demokrata párt iránti szimpátiája magyarázza, hogy a jelenlegi washingtoni adminisztráció most igen “érdeklődik” iránta és a Transamerica részvényeseinek el AMERIKAI MAGYAR SZÓ ELTŰNT VITÉZSÉG! ÉREM Edward P. Morgan, az AFL-CIO rádió-hirma- gyarázója, a napokban érdekes történetet mondott el hallgatóságának egy eltűnt vitézségi éremről. A történet lényege az, hogyan és miképpen lehet tönkretenni egy ártatlan, becsületes embert, hogyan lehet eltaposni becsületét. Irving I. August-ről, egy ma már 29 éves veteránról van szó, aki Kansas Cityben született, vallásüldözés elől, Lengyelországból menekült szülőktől. Auguste Chicagóban és Seat- tle-ben végezte iskoláit, ott él ma is. A második világháborúban francia Guianában, Dél-Ameriká- ban szolgált, életveszélyes helyen, és 1946-ban mint káplár becsülettel leszerelt. Megnősült, három gyermeke van, most várják a negyediket. Auguste Koreában is harcolt a hazáért, mint egy harci osztag vezetője. 1953-ban került ki a tényleges szolgálatból, mint hadnagy. Vitézségi érmet kapott, mint mindazok, akik a fronton, a tüzvonalban harcoltak. Akkor egy évig mint szerelő dolgozott a Boeing-gyárban a B-52- eseken. Ilyen állást csak biztonsági bizonyítvány alapján kaphat valaki. Két évvel ezelőtt a Vörös Keresztnél kapott állást, mint kerületi igazgató- asszisztens. Tavaly júniusban a Vörös Kereszt tengeren tulra küldte olyan állásba, amelyhez a Pentagon engedélye szükséges. Kilenc hónap múlva a Vörös Kereszt felszólitotta, hogy mondjon le. Lemondott, de levelet intézett a hadsereghez, amelyben azt irta. hogy amig ügyét vizsgálták, soha senki nem járt nála, nem tudja, mi a vád ellene, azt sem, ki a vádlója. Tisztelettudóan kihallgatásért folyamodott. Ekkor aztán levelet irt Eisenhower elnökhöz is és csatolta hozzá vitézségi érmét. Azt hitte, hogy érme az igazságtalanság jelképe, mert két évi feddhetetlen múltja ellenére mint biztonsági kockázatot bélyegezték meg, elvesztette becsületét és állását. Néhány héttel ezelőtt levelet .kapott a hadseregtől. Hogy mit tett a Vörös Kereszt a hadsereg rosszalása alapján a tengerentúli megbízatásával kapcsolatban, abba a hadseregnek nincs beleszólása, forduljon a Vörös Kereszthez. Itt végződik ez a kis liédrcálom az eltűnt vitézségi éremmel. Ezt a történetet eskü alatt vallotta Harry B. Cain Henning szenátor alkotmányjogi albizottsága előtt. Cain kijelentette, hogy elmondta Eisenhowernek is, aki fel volt háborodva a történet miatt, mert Auguste levelét sohasem adták át neki. Cain szenátor egyidőben buzgó mccarthysta volt, ámde amikor a felforgató tevékenységeket ellenőrző bizottságban szolgált, ahova Eisenhower nevezte ki és látta, mi folyik ott, lemondott és másfél éve elkeseredetten bírálja a kormány úgynevezett biztonsági kockázatokra irányuló programjának igazságtalanságait, amiért az igazságügyminisztérium meg a Fehér Ház is, eddigelé legalább sikertelenül, mindent megtettek, hogy elhallgattassák. A magunk részéről csak annyit teszünk hozzá ehhez a rémtörténethez, hogy szinte tudományos iskolapéldája annak, hogyan tesznek tönkre becsületes embereket. Feltehetően valami névtelen “arcátlan” feljelentő azt írhatta be róla, hogy “kommunista”. Pont. Ez elég. Más magyarázat nincs. Nem csodálkoznánk, ha az a bizonyos new- brunswicki besúgó lelkén száradna, aki szinte foglalkozásszerűen márt be illetékeseknél ártatlan, becsületes magyar munkásokat. Auguste esetében még csak azt sem hozhatták fel, hogy valamilyen unokasógora egyszer ott volt valamikellett adni vagy ajándékozni B. of A. részvényeiket, hogy kikerüljenek egy nagy pert. Wall Street még ma is Amerika (sőt a világ) leghatalmasabb pénzügyi központja. Minden más vidéki tőzsde csak árnyéka New Yorknak. A Dewey republikánus csoport, mely ma uralja Washingtont', innen veszi igazi befolyását. Különösképpen Nixonnak sikerült, — ha nem is bejutni ebbe a csoportba — de alázatos szolgálatot téve (mondjuk jobb hiányában) megtűrtnek lennie. De ez nem jelenti, hogy Wall Streetnek ma is van olyan hatalma, mint Morgan uralkodása idején volt. A biztositó vállalatok, az ipari gigászok billiós clubja, az egyes vidéki független tőkecsoportok — mint amilyet fennebb bemutattunk — mind vetélytársai kezdenek lenni Wall Street pénzügyi egyeduralmának. June 28, 1956 Tyen szervezet gyűlésén. Semmit se hoztak feL Titokban végezték el a jellemgyilkolást. Senki sincs védve. Senki se mentes. Színfalak mögött dolgozó maffia kivégezhet mindenkit. Senkit sem lehet felelősségre vonni érte. Ez a rémuralom... akarjuk mondani szabadság, a besúgók, a Fekete Kéz, a Macchiavellik szabadsága... Tito a feszültség enyhüléséről Tito moszkvai látogatása alkalmával a szovjet kormány nagyarányú tömeggyiilést rendezett vendégük tiszteletére a Dinamo sportpályán. Ez alkalommal Tito fontos beszédet mondott, amely- ivei a világsajtó is bőven foglalkozott. E beszédből közöljük azt a részt, amely a háború s a béke kérdésével foglalkozik: “Most már nincs közvetlen háborús veszély. Bár még nem szűnt meg teljesen, de eltávolodott tőlünk a nagy országok vezető államférfiai- nak állhatatos törekvései eredményeképpen. Tükröződött ez a genfi értekezleten és utána is különböző találkozókon. Most az a feladat, hogy a különböző országok felelős államférfiai vegyék tekintetbe, hogy mindennemű háborús veszély teljes kiküszöbölésén kell munkálkodniok, ez pedig azt jelenti, hogy még a háború gondolatát is el kell vetni, ki kell rekeszteni a nemzetközi Viták tlintézésének eszközei közül. Ez azt jelenti továbbá, hogy különböző békés utakat kell felkutatni — bárrpilyen lassúak legyenek ezek időnként — a még megoldatlan nemzetközi problémák rendezésére. “Ahhoz azonban, hogy a különböző országok népei már most élvezhessék e békeszerető, nemzetközi politika gyümölcseit, lehetőleg mielőbb megegyezésre kell jutni a leszerelés kérdéseiben, mivel az emberek nemcsak a háborútól félnek, hanem azoktól az óriási terhektől is, amelyeket a fegyverkezési hajsza rak vállukra. “Erről a helyről csak üdvözölhetem azt az igazi vezetőkhöz méltő realista állásfoglalást, amelyet a szovjet kormány tanúsít, amikor 1,200,000-rel csökkenti fegyveres erőinek létszámát. Elvitathatatlan, konkrét bizonyíték ez: tükrözi a szovjet kormány és nép békeszerető törekvéseit. Hinni szeretném, hogy ezt a példát rövidesen más, nagy és kis államok is követik. “Ez alkalommal hangsúlyozni kívánom, hogy nem célszerű a leszerelést különböző, még megoldatlan kérdések pl. a német kérdés, vagy az európai biztonság kérdése előzetes megoldásának feltételéhez kötni, bár ezek természetesen nagy és fontos kérdések, amelyeket, ha ma nem, de holnap meg kell oldani.” AZ ÉV első negyedében US $308.5 billió árut állított elő. Egy billióval többet, mint a múlt év ugyanazon szakában, a személyes bevételek ösz- szege 200 billióról 313.5 billióra emelkedett. —■ De kinek a személyes bevétele??? TEGYEN EGY SZÍVESSÉGET NEKÜNK! Legyen szives nézze meg a lap borítékján az Ön neve felett levő dátumot. Ha 56—6-nál, tehát ez év júniusánál korábbi dátum van rajta, az azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt, ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátrékát, vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. Alex Rosner, Manager Használja az alanti szelvényt: AI,EX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök .................. dollárt. (Ha még nem küldte a Remekírókért vagy a Tavasz a Dunánért az összeget, jelölje itt mennyit küld e könyvekre: $ ......................) Név: ........................................................................................ Cím: ..............................................................,.........
