Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-21 / 25. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 21, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Ulamokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. .linden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivata1: 130 East \6th Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Ironx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő West Side: Wlach Rudolf, lapkezelő Detroit, Mich.: Petőfi Klub, 8124 Burdeno Tischler Lajos, lapkezelő Chicago. 111.: 1632 Milwaukee A\enut, 2nd fi. Chuiay István, lapkezelö. ős Angeles, Calif.. L. A Magyar Munkás Otthon, 1251 S. St. Andrews Pl. Ügyvezető: Rosner Sao.-.or 84 Nápszava-féle “újságírás55 Mi tűrés, tagadás, nem ejtették gyermekkoruk­on a. fejtik lágyára a Népszava szerkesztőit! leg van nekik a magukhoz való eszük! Ismerik k a csíziót! Meg vannak azok minden hájjal enve! Nincs azoknak vaj a fejükön! Tudják ők litöi döglik a légy! Tudják ők melyik oldalon an a kenyerük megvajazva! Tovább is dicsérnénk a Népszava nemes és emzetes szerkesztőségét, de már kifogytunk a Bízókból. így hát térjünk a tárgyra, elő a farbá- al! Addig, amig Grősz József, kalocsai érsek bőr- önben volt, minden hir, minden hirecske, min- en pletyka, elsőoldalas főhir volt a Népszavában 3 Szabadságban, ami róla szólt. De most visszanyerte a szabadságát az érsek r! Ez még megjárná, de mit tegyen a szegény épszava-szerkesztő, ha Grősz érsek nyilatkozik, lég hozzá a New York Times szerkesztőjének! ol írja ezt meg a Népszava? Az el%> oldalon? Á, ott nem lehet, mert ott olyan fontos hírekre sll a hely és headline, mint “Hogyan mulatott Rákosi az angol követségen” “Női Rasputin kormányozza Julianna király­nőt?” “Először belelőtt, aztán megfojtotta a fele­ségét !” “Másfélmilliót operált ki a Thyssenből a szép tigrisnő”. “Adenauer mondja.” Amit Adenauer mond, tetszik tudni, az első dalas főhir a Népszava szempontjából. Az is el- 1 oldalas főhir, hogy mit csinál a “szép tigris- i a “kéjvágyó báróval." Ez kell a magyarnak, myorgatnak a Népszava és Szabadság kidör- ölt tintakulijai. De amikor Grősz József kalocsai érsek megcá- !ja a Mindszentyről szóló világaránvu hireszte- ■;eket, amikor a New York Times és hat más ilföldi újságíró előtt kijelenti, hogy Magvaror- ág«*n teljes a vallásszabadság, akkor azt a hirt l-ik oldalon kell eldugni! Egészen eltitkolni az- t mégsem merték. De még a negyedik oldalon is fontosabb, sok­ba íontosabb számukra Kapin Aranka magyar neosnő fellépésének dicsérgetése, háromszor kora helyen, vagy az, hogy mit játszanak a wyorki Capitol moziban! Az ájtatos Népszava szerkesztőség szempont­ból ez mind, mind sokkalta fontosabb, mint az, gy mit mond Grősz Mindszentyről és a ma- arországi katolikusok vallásszabadságáról. Igv Írnak és igy írtak ők újságot 60 esztendeje így ár Amerikában. Ilyen lapból nyeri tájékoz­ását sok-sok ezer jobb sorsra érdemes ameri- i magyar testvérünk. Micsoda torz képet alkothat a világról, Ameri- ról, a magyar népről, saját életéről az, aki 60 b ezt a lapot olvassa! A MAGYAR SZÓ AZ AMERIKAI NÉP LEGJOBB, LEGIGAZIBB MAGYARUL BESZÉLŐ BARÁTJA! A TUDÓSOK FIGYELMEZTETÉSE Az Amerikai Tudományos Akadémia megbízá­sából több mint egy év óta dolgozik egy több mint 100 tagú szakértői bizottság az atommag hasadás következtében beálló sugárzás következ­ményeinek tanulmányozásán. A múlt hét fo­lyamán nyilvánosságra hozták kutatásaik és ta­nulmányaik eredményét, amelyet röviden két szóban foglalhatunk össze: VIGYÁZAT! VESZÉLY! A tudósok megállapították, hogy a sugárzás, akármilyen kis méretű legyen is az, ártalmas nemcsak arra a személyre, aki közvetlenül ki van téve hatásának, hanem az illető ÖSSZES LESZÁRMAZOTTJÁRA m e g számlálhatatlan nemzedéken keresztül! Csaknem egvidőben az amerikai tudós bizott­ság jelentésének nyilváríbsságrahozatalával, az angliai Orvosi Kutató Tanács is kiadott jelentést az atombombarobbantások okozta csapadékok hatásairól. Megállapították erről, hogy bár a je­lenlegi veszély külsőleg egyelőre “csekély”, de belsőleg komoly sérülésekre, elváltozásokig ve­zethet. A hosszú és mélyenszántó jelentésben az ame­rikai tudósok figyelmeztették a népet és az ille­tékeseket, hogy az atombombás háború a földet, minden valósziniiség szerint, lakhatatlanná fogja tenni! Veszély a túl sok röntgenezésben is! De nemcsak az atomháború lehetőségei vagy a kísérleti atombombarobbantások jelentik a ve­szélyt az emberiségre. A bizottság meglepődve állapította meg, hogy az amerikai nép az orvosi és fogorvosi X-ray felvételek következtében már körülbelül egy-harmadát felvette annak a sugár­zási mennyiségnek, amelyen túl komoly veszé­lyek rejtőznek. Figyelmeztetést intéztek az or­vosokhoz, hogy csökkentsék a röntgenezést, kor­látozzák azt a legszükségesebb esetekre. Ajánlot­ták, hogy mindenkit tartsanak számon, aki va­laha X-ray-nak volt kitéve, mert ezek hatása maradandó és nem tesz külömbséget az, hogy mily hosszfr időköz van az egyes besugárzások között. Az a tény, hogy a békés jellegű s orvosi célokat szolgáló besugárzásoknak is vannak veszélyei, alkalmat ad a wall' street! imperialisták szószó­lóinak arra, hogy lekicsinyeljék a tudós bizottság komoly figyelmeztetését az atom és hidrogén­bomba hatásáról. Figyeljük csak meg milyen megjegyzést fiiz a legbefolyásosabb monopolista szócső, a tőkés igazság és erény megtestesítője, a N. Y. Times a tudósok jelentéséhez: “A lényeg itt az, hogy ép annyira kell fél­nünk az atomenergia békés használatától, mint a katonaitól. Minden X-ray gép vesze­delmet jelent a maga mérhetetlen kicsiny módján. Épannyira veszedelmesek a kozmi­kus sugarak, amelyek átmennek valamen­nyiünkön, sőt még a föld rádium kisugárzá­sai is. Nyilvánvaló, hogy mást is figye­lembe kell vennünk nemcsak az egyre gyak­rabban felrobbantott hidrogénbombákat” Ennél nyíltabban ritkán vallott még szint a komolyság, mértékletesség, tárgyilagosság leplé­be burkolózó nagy tőkés lap, a N. Y. Times. Még most, jóformán a 24-ik órában is, amidőn Ameri­ka legkiválóbb tudósai félre nem érthető módon figyelmeztetik Amerika népét és az egész embe­riséget az atom- és hidrogénbomba robbantások, az azokkal vívott háborúk végveszélyeire és csak másodsorban említik az X-ray túlzásba vitt hasz­nálatának összehasonlíthatatlanul kisebb veszé­lyeit (mert azért mi azt hisszük, hogy a Times konok, vaskalapos urai is szívesebben teszik ki magukat egy X-ray gépnek, mint egy felrobban­tott hidrogénbombának) még most is igyekeznek elkenni a hidrogénbomba robbantások veszélyeit. Ezeket a kísérleteket be kell szüntetni. Minden országban. A Szovjetunióban, Angliában ép úgy mint az Egyesült Államokban! És ha már itt tar­tunk, kijelentjük nem tartjuk jogos indoknak azt, amivel a Szovjetunió kormánya látszik indo­kolni a további kísérleteket, hogy tudniillik ők ellenezték annak idején az atombombák ledobá- sát Japánra. A hirosimai és nagasaki bombáért való felelős­séget intézze majd el a történelem itélőszéke Trumanual és tanácsadóival. De ami elmúlt, azon már változtatni nem lehet. De azt, hogy milyen lesz a jövő, hogy elkorcsul vagy kipusztul-e. az emberi faj abba lehet, és kell, hogy legyen beleszólása minden gondolkozó becsületes emberi lénynek. Reméljük, hogy az Amerikai Tudományos Tár­saság nagy horderejű beszámolója az atomsugár­zás veszélyeiről meg fogja gyorsítani ezt a fo­lyamatot. Reméljük, hogy az amerikai nép nem fog nyugodni addig amig az atomenergia hasz­nálatát kormányellenőrzés alá nem vetik és amig nemzetközi téren az atom- és hidrogénbomba használatát, beleértve a velük való kísérletezést egyszersmindenkorra be nem tiltják. Deák Zoltán Otthonok nyugdíjas magyaroknak Nemcsak a Magyar Szó, hanem más amerikai magyar újság hasábjain is felmerült a nyugdíjas és más idősebb magyarok otthonának kérdése. A Newarki Hírlapban hetek óta szintén jelen­nek meg cikkek e kérdésről. Legutóbb egy dr. Medriczky Andor nevű amerikai magyar szólt hozzá a kérdéshez. Dr. Medriczky a “Hunyadi Otthon” nevet javasolta az esetleg felállítandó intézmény számára, majd a következő megálla­pításokat teszi : “Senkire sem lesz megalázó, nem fog kelteni szégyenkezést, hogyha beköltözik a Hunyadi Otthonba, ahol élete végéig teljes gondozást, kiszolgálást, kosztot, mosást — amellett pedig hasznos és kellemes társaságot, sőt szellemi el­foglaltságot is talál. Betegség esetén orvosi gondozást, élete befejezése esetére pedig tisz­tességes temetést tud kapni... Mindezt nem mint könyöradománvt kapná, hanem, ha ma­gánvagyona nem is volt, de a Social Security megfelelő részének átengedésével egyenlítette ki. Mindenki anyagi helyzetének megfelelő szobát kapjon, házaspárok esetleg kettős szo­bát is, de egyébként az ellátásban ne legyen az Otthon lakói között különbség, hanem le­gyen penziószerü közös étkezőhelyiség és nap­pali szoba, könyvtár.” Ehhez hozzátehetjük: műhely a kézügyesség­gel rendelkezőknek, kert, amelyben kitermelhetik a konyhára szükséges veteménvek nagyrészét. Szóval nem tétlenségben töltenék idejüket, ha­nem hasznos, de meg nem erőltető foglalkozás­sal. Azonkívül lenne természetesen idősebb em­berek számára megfelelő sportaktivitás, kuglizás, úszás, shuffle board, stb. A nagy magyar betegsegélvző és biztositó in­tézmények nagy szerepet tölthetnének be ily ott­honok felállításával. Rendelkeznek az anyagiak­kal, melyek ily otthonok felállításához szüksége­sek. Az egylet pénzét nem kockáztatnák, mert ilyen intézmények, miként a Readers Digest is jelentette, üzletileg is elsőrendű befektetések. Emberbaráti jelentősége az öregedő magyar test­véreink élete alkonyának megkönnyítése, meg­szépítése szempontjából egyenesen felmérhetet­len. Szerte az országban mindenütt vannak nagy­szerű, jókarban levő szállodák, amelyek bár min­den tekintetben használhatóak, de már nem elég modernek az uj lukszusszállodákkal való konkur- rálásra és igen olcsón megvásárolhatók. Lehetne megszervezni ily otthont Floridában azok számára, akiknek egészségi állapota napsü­téses éghajlatot kíván meg, éppúgy, mint az északi államokban vagy Kaliforniában. Ha elég sok amerikai magyar fogja követelni e tervek megvalósítását országos intézményeink vezetőségétől, akkor meg is fognak valósulni. Nemes versengés folyik a levegőben USA és USSR között. A szovjet TU-104-es utasszállító iker rakétarepülőgépeket kínál eladásra 2 millió dollárért darabjával, beleértve a tartalék-alkat­részeket is. Ezzel szemben USA egy-egy Boening 707-es vagy Douglas DC-8-as jelzésű gépeket kö­rülbelül 6 millió dollárért veszteget. Az ameri­kai lapok az orosz utasszállitógépeket kisebbnek, lassúbbnak és rövidebb távlatúnak írják le ugyan, de a dollárokban nem bővelkedő külföldi repülőgéptársaságok előreláthatóan szovjet gé­pekből fognak vásárolni, a szakértők szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom