Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-14 / 24. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 14, 1956. TUDOMÁNY ÉS TÁRSADALOM ÍRJA: Dr. Morandini D. Mihály egyetemi tanár \_________________________________________/* Hit, Vallás, Művészei, Tudomány, Bölcsészei Bonyolult ma a világ, egyre bonyolultabbak az emberi elgondolások. Hatalomra és nekik nem járó gazdasági előnyökre törekvő egyének és érdekcsoportok most az ember szellemi életének a cikkünk cimében felsorolt összes ágait mindenképpen felhasználják, hogy általuk önző és közérdekellenes tevékenységeiket igazoló “tárgyilagos” vagy a “gondviselés” és “kulturális szellem” által sugalmazott képet fessenek a nagyközönség számára és ez által támogatást nyerjenek társadalomellenes akciójukhoz. A tények ilyetén való elpalástolása az emberiség egyesítésének munkáját igyekszik visszatartani azért, hogy privilégium-érdekek még a mai forrongó világban is minél hosszabb ideig nyerjenek kielégitést a hatalmasan ébredő népek kárára. Ezek a szellemi életünk legszebb termékeit hamisan beállító kevesek rendszerint a természet tudományos törvényeire, az emberi hitnek alapjaira, az isteni gondviselés legfőbb parancsaira, a vallásoknak szeretet-parancsaira, valami a tapasztalat és logikai gondolkodás filozófiai eredményeire szeretnek hivatkozni, sőt a művészetek kulturális vívmányait is idézik, hogy bebizonyítsák nekünk, hogy az emberiség csakis az ő általuk fabrikált szociális, kulturális, gazdasági és politikai kereten belül élhet és hogy minden más, változásra törekvő igyekezet “szubverziv.” Ily körülmények között szükséges, hogy az emberiség szellemi életének a címünkben felsorolt ágcsoportjairól lehetőleg tiszta képet alkossunk magunknak és ezáltal is keresztüllláthas- sunk a helyzetet tudatosan elferditők machinációján. 1. “Hit” nem azonos a vallással. (Legalább is a cikkben nem, és a két szó alatt két különböző, bár bizonyos vonatkozásokban rokon, két fogalmat értünk.) A hit, angolul, belief, faith, ez az alapvető meggyőződés, amely az egyén belső életének tudatos vagy öntudat alatti alapjait alkotja és legtöbbször társadalmi beállítottságát (attitude-ját) is meghatározza. így például, minden formalitás nélkül is, a humanista hisz az emberiség progresszív képességeiben, amelyek által a sok “visszatartás” mellett is anyagilag és szellemileg fokozatosan és állandóan jobbuló világot tudunk teremteni; a tudományos kutató rendületlenül hisz a világegyetem okszerűségében, mert máskép nem tudná kutatását folytatni és a jelenségek mögötti természettörvényeket felfedezni; a művész — festő, szobrász, költő, zeneszerző, színész, diszlet- vagy ruhaterveíző, stb., stb. — hisz az alkoltóképességnek a szépet ábrázoló vagy szépet megszólaltató megnyilatkozásaiban: a mérnök és más technológus hisz a tudományosan felfedezett természeti törvények nagymértékű valószínűségében, különben nem merne hidat tervezni, villanytelepeket berendezni vagy egyéb ipari gépet konstruálni; a buddhista hisz a nirvánában, a “quaker” a bennünk működő isteni szikrában, a nyugati vallások követője a világot intelligensen kormányzó istenben és a tulvilági életben. A “vallás” csupán egyik formálisan kifejezett ága a hitnek. Vallásról, cikkünk értelmében, csak akkor beszélhetünk, ha kisebb vagy nagyobb embercsoport meghatározott szertartások keretében tömörül össze, hogy közösen elfogadott és rendszerint dogmákba is foglalt hitének nyilvános tanujelét adja és ezáltal önmagát a hitben és annak gyakorlásában megerősítse. Hit nélkül talán senkisem tud élni, aki gondolkozni tud, de formális vallás nélkül ma már nagyon sok ember jól megvan. A “művészet” a gondolkodó és érző ember szépérzékének alkotó kifejezése. A művész elsősorban teremteni akar és nem pénzt keresni. (Ez nem jelenti azt, hogy a művész nem keres pénzt, de jelenti azt, hogy a főcélja nem a kereset.) Az alkotó tehetség társadalmi, külső megnyilvánulása a művészet, amely néha — mint például az egyiptomiaknál, inkáknál, Indiában vagy a középkor művészetében — vallásos kereteken belül is prosperál és elfogadott hittételeket igyekszik alátámasztani. De a vallás nem alaplényege a művészetnek, viszont hit nélkül nincs művészet. Alapjában, a művészet a “szépet” tárja elénk érzékelhető formában, és mint a magyar esztétikus, Greguss Ágost, mondotta (Kant után): “Szép az, ami érdek (anyagi érdek) nélkül tetszik.” Mint hit nélkül, művészet nélkül sem élhet ma a társadalom embere. A “tudomány” rendszeresen követett és rendszeresen összefoglalt megállapítása azoknak a (rendszerint csak ideiglenesen elfogadott) törvényszerűségeknek, amelyeket képes és képzett kutatók ellenőrizhető tapasztalat és mindig átvizsgálható logikus gondolkodás alapján akár a természetben, akár az emberi társadalomban meglátnak és lehetőleg minden más, a kutatási ág keretein belüli és előbb meglátott törvényszerűségekkel ellentmondás nélküli összhangba hoznak. A tudomány ezért nem egyszerű és jó része matematikai logikán is alapszik. Eredményei ma csaknem csodálatosak, mégha “igazságai” korról korra (s ma már jóformán évtizedről évtizedre, vagy évről évre) változnak is, amint a törvényszerűségeknek jobban meglátott vagy jobbnak vélt uj képe kitárul. A tudomány eredményei nemcsak tapasztalatilag ellenőrizhetők, hanem őszinte társadalmi jóhiszeműség esetén alkalmazásuk az emberiség anyagi és szellemi haladását és jólétét is szolgálja. (Sajnos, a rosszhiszemű gyakorlati alkalmazás társadalom ellenes és jórészt csak önző haszonérdekeket szolgál). Az alapvető természeti törvényszerűségekbe vetett hit nélkül a tudós és technológus sem működhet, de vallásos ritualitásnak nincs helye a tudományban. A “bölcselet” (filozófia) az az egységes vagy egységesnek remélt világnézet, amellyel mindegyikünk — tudós vagy laikus, művész vagy művészetet élvező, vallásosan hivő vagy nem-hivő — a világegyetemet és az emberi társadalmat kiértékeli, hogy ez által a saját hitét megtalálja, valamint társadalmi magatartását és mindennapi életét meg szellemi beállítottságát és emberi működését irányitó alapelveket nyerjen. Miként a tudománynak, a filozófiának is megfigyelés, tapasztalat és összefoglaló logikus gondolkodás a modern alapja. Vallásos kinyilatkoztatás (revelation) vagy autokratikusán reánk testált vagy reánk erőszakolt dogmák ma már nem elfogadott alapok arra, hogy egyéni filozófiánkat belőlük megalkossuk. (Legalább is a gondolkodó egyén rendesen visszatuasitja az ily reátukmált “bölcsességet” vagy csakis azt fogadja el belőlük, amit saját kiértékelése, saját gondolkodása helyesnek talál.) Bár a tudományos vívmányok laikus ismerője rendszerint az elfogadott tudományos megállapításokra szereti alapozni egyéni filozófiáját, sajnos, még nagyon sokan vannak, akik gondolkodás nélkül elfogadott és emocionálisan “megérzett” (és tetszetősen bekapszulált, sugarcoated) “filozófiát” követnek. Ezáltal az ilyen “bölcsességeket” a saját különérdekük szolgálatában terjesztő antiszociális befolyásoknak lesznek az öntudatlan (és sokszor társadalmilag kártékony) áldozatai. Hit az alapja a bölcseletnek is, első sorban a társas-emberi mivoltunkba, megfigyelő, tapasztaló és gondolkodóképességünkbe vetett hit. Hit, vallás, művészet, tudomány és filizófia társadalmi létünknek következményei s szellemi vívmányai. Valójában bennük él az ember. Minden emberi megérzésünk, minden baráti, társadalmi viszonylatunk, minden gazdasági berendezkedésünk és politikai elgondolásunk rajtuk alapszik. Rajtuk keresztül élvezzük és szenvedjük az életet, mert bármilyen “primitivek” legyenek is, ezek a belső élet társadalmi rugói, és egyéni létezésünk belső megnyilatkozásai. De ezek irányítják kulturális tevékenységeinket is és egy jobb élet elérésére szervezkedő összmüködésünket. A ma emberének legalább négyre az Öt közül elkerülhetetlenül szüksége van. Nélkülük nem ember az ember Boldog az, aki bátran és a megfélemlítésekkel szembeszállva használja hitét és filozófiáját abban a munkában, amelyet egy jobb és állandóan jobbuló békés világ megteremtésére kell rendíthetetlenül folytatnunk. A MAGYAR SZÓ AZ AMERIKAI NÉP LEGJOBB, LEGIGAZIBB MAGYARUL BESZÉLŐ BARÁTJA! f AHOGYAN ÉN LÁTOM ■ 1 S.__________írja: EHN___________f* Miami Beach Az iskolai földrajz-könyvekben Miami Beuchet röviden igy Írnám le: Miami Beach a Florida legnagyobb városával. Miamival szemben fekvő keskeny szigeten terül el. Ipara, mezőgazdasága, állattenyésztése nincs, lakossága fürdéssel, napozással és északi vendégek ellátásával, etetésével és szórakoztatásával foglalkozik. Miami Beach ismertetése persze nem itt végződik, hanem itt kezdődik,. Ez a keskeny földsáv, amelynek lakossága még nem érte el az 50 ezret és amely a téli hónapok alatt egy negyed millió vendéget képes ellátni, Amerika egyik különlegességei közé tartozik. Talán az a megállapítás sem túlzás, hogy Miami Beach a világ egyik páratlan különlegessége. Miami Beach mindenek előtt a szállodák és éttermek városa. Az Atlanti-óceán felé tekintő partokon és az azzal párhuzamosan haladó uccá- kon, utakon úgyszólván kizárólag szállodák épültek. A kis számú magánházak szintén szobák és lakások kiadásával foglalkoznak. A téli hónapok alatt, amikjor az időjárás az északi államokban a legkeményebbre fordul, Miami Beachen minden kiadó, — csak az árát kell megfizetni. Ez az “ár”, akárcsak a tenger árja. emelkedik és sülyed, aszerint, hogy mi a szálloda neve és szezonban, vagy szezonon kívül történik-e a látogatás. Az a szoba, amelyért április közepén ketten naponta három dollárt fizettünk, szezonban napi 14 dollárba kerül. A szálloda, amely ily potom áron vesztegeti szobáit, néhány mér- földnyire fekszik a legújabb szálloda-csodáktól, a nyolc milliós Eden Roc-tól és a 15 milliós Fontainebleau-tól, amelyekben a legolcsóbb szobák árai napi 75 dollár és egy kisebb lakosztály már napi 250 dollárért is kapható. Tévedések elkerülése végett figyelmeztetem olvasóinkat, hogy ez az ár csak a szobát fedi, reggeli, ebéd és vacsoráért külön kell fizetni e szállodák fényes éttermeiben. Vannak azután Miami Beach-nek olyan lakói is, akiknek még a legfényesebb, legdrágább szállodák sem felelnek meg és ezért a szállodák és éttermek zajától távol, néha egy-egy ember- kéz-alkotta szigeten építették fel palotáikat és a yacht-jukat védő kikötőt. Ha a látogató részt- vesz egy fél vagy teljes napra terjedő hajó-kiránduláson, akkor a kikiáltó útmutatása révén megismerkedik azokkal a nevekkel, amelyeknek Viselői ezekben a palotákban töltik a téli évszak rideg hónapjait és költik} el összeharácsolt millióik egy részét. Olvasóink legtöbbje előtt ismerősök ezek a nevek: S. S. Kresge, Hiram Walker, Herbert Hoover, AI Capone, J. C. Penny, Vanderbilt, Firestone, Howard Johnson, Mayor Kelly (Chicago), Ray Dodge, James M. Cox. A Wool- worth milliók ifjú örököse itt építette félmillió dolláros otthonát, amelynek kikötőjében ott horgonyoz a negyedmilliós yacht. A kiránduló hajó elsiklik Treasure Island mellett is, amelyet száz milliomos alapított egyen- kint tízezer dollár alaptőkével. Akinek a bankszámláján nincsen néhány millió, az ne is gondoljon arra, hogy ezen a szigeten üsse fel a sátorfáját. . . Miami Beach e környékét a hajó kikiáltó jjának következő megjegyzése jellemzi: “Akinek nincs legalább százezer dolláros palotája és 50 ezer dolláros yacht-ja, azt itt szóra sem érdemes senkiházinak tartják.” A hajó közönsége, velem együtt ilyen senkiházikból állott. A hajó kiköt Vizcaya öblében. Erről a “Viz- caya”-ról külön cikket, sőt könyvet lehetne Írni. Egy 30 holdra terjedő paradicsomi parkban, 16 millió költséggel James Deering mezőgazdasági gép-gváros, olasz stilusu palotát épitettett, amelyben a 16, 17 és 18-ik századból eredő műkincseket gyűjtött össze. Itt élt 1916-tól 1925- ig bekövetkező haláláig, itt szórakoztatta barátait és barátnőit a milliomos agglegény a több, mint 20 szobás palotában, amelynek felépítésén éveken át dolgoztak a Francia, Olasz és Spanyol- országból importált mesteremberek. Csaknem 20 éven át gyűjtötte hangyaszorgalommal és milliós befektetéssel a műkincseket, amelyeket a palotában és azokban a kertekben helyeztek el, amelyek az európai királyi családok nevezetes palotáira és kertjeire emlékeztetnek. (Folytató? a 15-ik oldalon)
