Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-06-14 / 24. szám

in AMERIKÁI MAGYAR S7j6 Thursday, June 14. 1956. KÖZEL ÖT MILLIÓ FORINT PÉNZBÜNTETÉSRE, 1-15 ÉVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK BUDAPESTEN A FORINTCSEMPÉSZŐ NEMZETKÖZI BANDA TAGJAIT — Budapesti riport — A 18 tagú nemzetközi csempészbanda, amely most a Legfelső Bíróság előtt áll, több mint 200 ezer dollárt, sok ezer Napóleon aranyat, több száz kiló ezüstöt, csaknem egv mázsa aranyat, ezenkívül brilliánsokat, drágaköveket sibolt ki az országból. De befelé is csempésztek egyet mást:: 30,000 pár nylon harisnyát, 10,000 női nylon fehérneműt, 10,000 különböző márkájú órát, 15,000 japán női- kendőt, rengeteg gyógy­szert, textiliát, bőröket, luxuscikkeket. Az első­fokú bíróság 96 oldalas Ítélete hosszú bünlajst- rom. Most itt, a Legfelső Bíróság előtt sorjában ki­jelentik, hogy ők elmeháborodottak, agvalágyul- tak, beszámithatatlanok, vagy pedig ilyen vagy amolyan kórban, gyógyíthatatlan betegségben szenvednek. Nos, kezdjük talán ezzel a “gyógyít­hatatlan betegséggel” — mert ebben van vala­mi. Nincs köztük egyetlenegy munkás, paraszt vagy értelmiségi sem, ezek az üzérek életükben hasznos munkát alig végeztek, foglalkozásukra nézve: volt tőzsdebizományos, horthysta hivatá­sos katonatiszt, gabonakereskedő és egyéb, de- klasszált elem. Módjukban lett volna, hogy ők is munka és becsületes kereset után nézzenek — de ők továbbra is ragaszkodtak régi “foglalkozásuk­hoz.” S most mutassuk be röviden a banda három vezérét. 1. Szendrői Kovách Zoltán, Ludovika Akadé­miát végzett, volt hivatásos százados, 46 éves. Apja szolgabiró. ő a felszabadulás után átképez­te ugyan magát villanyhegesztővé, de ezzel csak fedezte kiterjedt csempésztevékenységét. Előbb csak egyik ügynöke volt a bandának, de hama­rosan vezérré “küzdötte fel magát.” 2 Brach Hermann húsz év óta csempészésből, valutázásból él. ő is 46 esztendős. Romániában lakott, majd mikor ott már forró lett a talaj a lóba alatt, 1949-ben illegális utón átszökött Ma­gyarországra. Csempészés közben csak úgy mel­lékesen egész sereg közok i rath a m isi fást is elkö­vetett. s egészen elfogatásáig hamis papírokkal bujkált. 3. Brach Mihály: Hermann-nak nagybátyja, volt kereskedő, 53 éves. Nem átallotta kiskorú gyermekeit is a bűn útjára vinni. A vádlottak padján vele együtt ott ül legidősebb leánya, aki csak most töltötte be huszadik évét. Szívhez szóló üzleti felhívások Hogyan dolgozott ez a társaság? Egy szép napon Amerikában sokszorosított le­velet kapott jó néhány kint élő magyar: “Kedves Honfitársaim! Irodánk egy 45 éve világviszony­latban működő New York-i bankház utján pénz­küldéssel foglalkozik csaknem minden országba, igv Magyarországra és a környező államokba is.” Ezután következett az önkényesen megállapított forint-dollár átszámítási kulcs, majd a levél szívhez szóló üzleti felhívással ért véget: “Óhazai szenvedőkön segít, ha részükre csomagot és pénzt küld, illetve, ha a küldést elősegíti. Szívé­lyes üdvözletem: Balogh E. István.” S a levélpa­pír tetején a cégjelzés: Foreign Services Corpo­ration, Foreign Exchange and Currencies, 1624 Eve Street N. W. Washington 6. D C. Ez csak egy példa. A nyugaton élő magyarokat valósággal elárasztották ilyen levelekkel, felhí­vásokkal. újsághirdetésekkel. Sok nyugati iroda és bankház kapcsolódott be ezekbe, a magyar törvények által tiltott kompenzációs ügyletekbe, a többi közt például: l)eak and Go., Inc. 1424 “K” Street, N. W. Washington 5. D.C.: aztán Tolnai Richard (Suismeris A. G. Genf) Zürich, Dreikönig Strasse 21; és Rohner and Co., Bank, St. Gallen. (Talán felesleges is hangsúlyoznunk, hogy la­punk szerkesztője, Deák Zoltán semmi néven ne­vezendő kapcsolatban nincs a fentemlitett Deák­kal. — Szerk.j Csak a Nemzeti Bank utján szabad Magyarországra pénz küldeni A Kovách-Brach-féle bandának saját bank­számlája volt Svájcban és más országokban is. De a bankházak nem közvetlen velük, hanem egy bécsi csempészbandával álltak összeköttetésben, .s a pesti és a bécsi csempészek szorosan összedol­goztak, állandóan leveleztek egymással. Tehát: amikor Kovách és társai Bécs közvetí­tésével tudomást szereztek róla, hogy ez és ez a külföldön élő magyar ennyi, meg ennyi dollárt vagy svájci frankot befizetett bankszámlájukra, idehaza felkeresték az illetőnek a rokonait, s sze­mélyesen kifizették, vagy postán feladták neki (forintban) a részére küldött összeget. Persze a sápot a bank is, a bécsi, meg a pesti banda is bőségesen biztosította magának. Ráadásul: miat­tuk sokan összeütközésbe kerültek törvényeink­kel, hiszen külföldről csak a Nemzeti Bank utján szabad Magyarországra pénzt átutalni. De mindez csak az első lépés a gaztettek soro­zatában. Mit csináltak Kováchék a folyószám­lájukra befizetett dollárral, meg svájci frankkal? Nem hév értették sokáig a bankban, hanem ren­geteg holmit — elsősorban órákat és nylonharis­nyát, fehérneműt — vásároltak rajta, s az árut eljuttatták Bécsbe. (Mindenesetre különös, hogy Ausztriát ezek a nyugati bankok úgyszólván sa­ját vadászterületüknek tekintik, ahol bátran meg lehet szervezni, s le lehet bonyolítani a Magyar- országra irányuló sibolást — holott ez nemcsak Magyarország érdekeit sérti súlyosan, hanem a szomszédos Ausztriáét is.) Az áru tehát Béesben van. De hogyan jut el Pestre? Sajnos, egyes nyugati államok budapesti követségeinek diplomatái és tisztviselői révén, akik visszaéltek azzal a megkülönböztető bánás­móddal, amelyben a magyar határőrizeti szenek minden külföldi állam képviselőit részésitik, ök hozták- vitték az árukat, a devizákat, s ők köz­vetítették a leveleket is. (Azt persze monda­nunk sem kell. hogy az agyafúrt banda őket is becsapta. A levelekben “virágnyelven” szólt az üzenet a bécsieknek, vagy a pestieknek, ha pe­dig valami nagyon fontosat akartak tudatni egy­mással, azt vegyi anyaggal Írták be a levél sorai közé.) Az ítélet Kiterjedt ügynök- és üzérhálózat továbbította aztán a holmikat a banda három pesti főnökétől a zugforgalomba. Ez a sok zugügynök kettős irányú tevékenységet folytatott Egyrészt való­sággal ontotta a.z ország legkülönbözőbb részeibe a rengeteg csempészárut, másrészt pedig az ő ré­vükön a három főnök magához szippantotta az- országban található, fekete útra került külföldi valutákat, aranyat, ékköveket stb. Brachék a vé­gén már csak százezrekben és miliókban gondol­koztak. “Most jól el tudnánk sütni másfél mil­lió forintot a börzén, küldjétek azonnal” — jött az üzenet Bécsből, s Brach Hermann már küldte is az osztrák fővárosba a másfél milliót, 10 20 és 100 forintos bankjegyekben. Válasz egy kritikára Tisztelt Szerkesztőség! Nem tudom, hogy hallották-e, hogy Oláh Gyu­la Detroitból odahaza volt. Mikor visszajött, a legsötétebb színben festetté le az óhazai helyze­tet. Azonnal írtam Pesten lakó unokaöcsémnek, hogy igaz-e, hogy rossz helyzetbe jutott az or­szág? Itt küldöm válaszukat, ha érdemes közöl­jék le. Üdvözlettel: G. Király Budapest, 1956 május 13 Kedves Gyuri Bácsi! Olvastam levelét, amit apuéknak irt és mind­járt igyekszem én is Írni. Hála Istennek, elég. jól vagyunk, különösebb okunk nincs panaszra. Igaz, hogy anyu most beteg, pénteken jött ki a kórház­ból. Epeköve volt és megoperálták. Bizony elég rosszul volt a műtét után. Most már jól van, csu­pán gyenge egy kicsit. A férjem öntődarus. Az lenne jó, ha nem kelle­ne vasárnap is dolgoznia. Nagyon szereti szak­máját és nem menne máshová dolgozni. Gyuri bácsi kérdezi levelében, hogy igazat mondott-e az az ember, aki itt járt Magyarországon. Hát erről sokat lehetne vitatkozni. Nekem az a véle­ményem, hogy aki tud és akar dolgozni, az nem éhezik és rongyos ruhában sem jár. Hogy, ha a házak piszkosak, az a bennelakókat dicséri, hogy milyen emberek. Jönne csak a kertvárosba, vagy a sokak által annyira lebecsült virágerdőbe, ahol családi házak vannak, azt hiszem megváltozna a véleménye. Soha annyi szép házat nem építettek, mint mostanában. Igaz, hogy lakáspanaszom ne­Hála a belügyminisztériumi szervek jó mun­kájának, a titkos rajthelyekről előkerültek a ban­da üzleti levelei és anyagi vonatkozású, “magán­célra készített” kimutatásai, ezenkiviil sikerült rábukkanni rengeteg csempészárura, s mintegy 50 ezer dollár értékű devizára, aranyra, ezüstre, drágakőre. Végül az ítélet: Brach Hermannt 14 évi, Brach Mihályt és Kovács Zoltánt 15 évi börtönbünte­tésre és egyéb mellékbüntetésekre Ítélte a Leg­felső Bíróság, ezenkívül Brach Hermannt 1 mil­lió 800,000 forint. Brach Mihályt 2,300,000 fo­rint. Kovách Zoltánt pedig 665,000 forint vagyo­ni kártérítés megfizetésére kötelezte. (A lefog­lalt értékek jórészt fedezik ezt a pénzbüntetést.) Egy évtől tiz évig terjedő börtönbüntetést ka­pott a bűntény több vádlottja. Az ilyen parazi­tákkal, spekulánsokkal szemben nincs is helye könyörületnek. ÉPÜL MAGYARORSZÁG ELSŐ ATOMREAKTORA (Folytatás az első oldalról) lesz és nyerstégla burkolatot kap. Az építkezés dolgozóira igen nagy feladatok várnak. Nemcsak gyorsan kell dolgozniuk, ha­nem olyan munkát kell végezniük, amilyent ha­zánkban még sohase végeztek. Minden épület- szerkezetet külön kell megtervezni, hiszen ilyen épületre nem alkalmazható semmiféle tipusépü- letszerkezeti megoldás. Az épületelemeket a kivi­telező vállalat előgyártó telepén készítik el, in­nen szállítják a helyszínre, ahol már lényegében csak össze kell szerelni azokat. Folynak a kísér­letek az Építéstudományi Intézetben is, ahol most dolgozzák ki AZ ÉPÍTKEZÉS TUDOMÁNYOS TECHNOLÓGIÁJÁT. Különösen nagy feladat a sugárzásvédelmet szol­gáló úgynevezett nehéz beton előállítása, ame­lyet közvetlenül a máglya köré kell beépíteni. De nemcsak az építőiparra, hanem a többi iparágra is. igy elsősorban a gépgyártó iparra hárulnak jelentős feladatok az atommáglya felépítésében. Különösen a műszeriparnak kell kitenni maga­ért. mert a reaktor segédüzemeiben több hazai alkatrészt, elsősorban műszereket építenek be. . . Az építkezés színhelyén jelenleg még az előké­szület i munkák folynak, de néhány nap múlva már az építők munkájának zajától lesz hangos a környék . Május végén már megkezdték az ala­pozásokat. Két év múlva már működni fog ha­zánk első atomreaktora. kém is van, mert szoba, konyhás kis lakásban lakunk hárman az anyósommal és egyelőre nem tudunk nagyobbat szerezni, de azért ami igaz, azt meg merem mondani. Az sem igaz, hogy nincs mivel tisztálkodni, mert csak meg kell ven­ni a szappant és a tisztítószereket és meg kelt mosakodni, meg kimosni a piszkos ruhát. Ha olyan rosszul menne az emberek sorsa, nem lehetne sem az utcán, sem a szórakozóhelyeken olyan sok jólöltözött embert látni. A színházak­nál, moziknál sokszor hetekre előre megveszik a jegyeket, és akiknek nincs kedve sorba állni, bi­zony sokszor lemarad. Ezzel kapcsolatban csak azt szeretném írni, hogy soha sem volt ugv, hogy mindenkinek jó lett volna és mindennel meg lenne elégedve. Az igaz, hogy vannak még hibák, de a jót is észre kell venni. A demokrácia nem azt jelenti, hogy ha valaki nem dolgozik semmit, akkor is min­dene legyen. Nagyon sokan viszont ezt szeretnék, A papának is felolvastam, amit Írtam és azt mondta, hogy igazam van. Még arra kért, — mert ő most nem ir, — hogy írjam meg, hogy ha arra kerülne a sor, akkor feltétlenül jöjjön eí hozzánk is, el ne kerülje házunkat. Nagyon sze­retne Gyuri bácsival személyesen is beszélni. Re­mélem, hogy ez nemsokára be is következik. A nemzetközi helyzet az utóbbi időben egyre javuk Ezzel a levéllel az anyósom kívánságát is tel­jesítem, mert ő szeretné megismerni minden ro­konunkat és szeret levelet irni és kapni is. Ezt a levelet a papa helyett Írtam. Sokszor üdvözöl­jük mindnyájukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom