Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-07 / 23. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 7, 1956 A tudomány *filá gójól AZ ALMA (Befejező közlemény) Ama sok táplálékuk közül, amelyet gyógyszerként használunk, ugyancsak az első sorban szerepel az alma. Némely nép szokásaiban, öröklött népi étirendjében már régóta gyógyszerként becsülik az almát. Manapság pedig a hivatalos körök is elismerik gyógyító hatását. Kiderült ugyanis róla, hogy kiváló regulátor, azaz szabályozó. Ez a hatáá akkor jelentkezik leginkább, ha az almát nyers pép alakjában fogyasztjuk. A nyers almapépnek szabályozó tevékenysége abban nyilvánul, hogy hasmenés esetén dugitó, székrekedéskor viszont bélmüködést serkentő hatása van. Még akkor is érvényesül ez a hatás, ha az orvos súlyos, heves lázakkal járó bélzavarok, bélhuru- Itok ellenszeréül j avail ja. Ilyenkor célszerű kétnapos almakurát tartani, amikor a napi ötszöri étkezés mindegyikére 10—30 deka almát számítva, egy nap alatt elfogyaszthat u n k körülbelül másfél kilónyit. Efeyéb táplálékot nem kap a beteg. Az étvágy fokozására Ízesíthetjük az almapépet, amikor — ha van — citromot vagy némi vaniliacukrot keverünk bele. Első pillanatban tán megütközést kelt, hogy az alma- pép egyformán hatásos mind a bélhurut, mind a székszorulás esetén Holott csakugyan igy van, s hogy miért, az alma összetételével meg ás magyarázhatjuk. Bélhurutot okoz gyakorta az a körülmény, hogy a bél baktériumai szokatlanul elszaporodnak, s igy nagymértékű rothadási folyamat indul meg. A rothadási termékek izgatják a bél falát, s ennek következménye a hasmenés. Az alma fehérjetartalma — mint mondottuk — igen csekély, 0,4—0,5 százalék. Ha egy- egy almakura idején naponta nagyobb mennyiségű, mondjuk 1—1,5 kiló almát fogyasztunk, akkor is olyan kevés fehérje kerül a belünkbe, hogy az a kártékonyán megszaporodott baktériumoknak nem elég, s igy azok a lét- fenntartásukhoz szükséges táplálék híján elpusztulnak Ha pedig a baktériumok elpusztulnak, már nem termelődik a beleket izgató rothadási termékekből olyan sok s a hasmenést előidéző ok megszűnik. Székrekedéskoi viszont az alma merőben más tulajdonságai érvényesülnek Az alma gazdag a vázát alkotó rostanyagokban, celulóz- ban és pektinben. E rost- anyagokat emésztőnedveink alig vagy egyáltalán nem szedik szét, s igy salakanyagként haladnak át a bélcsatornán. Közben azonban erői duzzadóképességük következtében tömegük meglehetőser növekszik, s a felduzzadássá' Közeledünk a betegségek fölötti győzelem felé “Tíz év múlva, tiz, vagy húsz évvel is fiatalabbak leszünk.” Ezt a következtetést vonta le az orvostudomány haladásáról William I. Lawrence, a New York Times egyik tudósítója, aki két Pulitzer-dijat is nyert tudományos dolgokkal foglalkozó írásaiért. A tudósok szerint az orvostudomány aranykora lesz a következő tiz esztendő, olyan, amihez hasonló még nem volt az emberiség történetében. A tudomány minden ága hétmérföldes csizmával halad előre. Fizika, vegyészet és az emberi élettel foglalkozó biológia olyan eredményeket ért el, amelyek utat nyitottak arra, hogy kiküszöböljék rövid időn belül a legborzalmasabb betegségeket, amik az emberiséget évszázadokon át kínozták s amelyeknek gyógyítása megoldhatatlannak látszott. Szakértők véleménye szerint 1965-re, de egyesek szerint már 1960-ra megoldást várnak az emberiség négy leg- szörnyübb ellensége, a rák, elmebajok, a szív és vérkeringési zavarok, valamint az u. n. viruszok által okozott bajok leküzdésére. I A tudomány mesterei mikroszkópjaikkal, lombikjaikkal, állandóan keresik, kutatják az élet titkait és egyre biztosabbak a tudomány győzelmében a betegségek fölött. E győzelmet nem egyetlen csoda felfedezése fogja hozni. A tudósok hosszú idők óta folyó munkája már régóta kutatja, keresi a kórok okozóit. E tempó olyan gyorsiramu lett, hogy egy-egy vegyszer, kísérlet, eredménye ma már túlhaladottnak látszik holnap. Lassan ugyan, de biztosan halad előre a felismerése annak, hogy mi okozza a megöregedés fizikai folyamatát. Ennek a megismerése viszont a degeneráló betegségek, a rák és a szív, az erek bajait oldja meg hasonlóképpen, mint ahogyan megoldotta a fertőző, ragályos betegségek kérdését oltásokkal, egészségügyi intézményekkel és az antibiotikus orvosságokkal. A tegnap aima, nogy az ember ura lehessen életének, lélegzetet elállitó iramban rohan a megvalósulás felé. Ami eddig 25—50 év nehéz munkája volt, ma 10 évet sem vesz igénybe, sőt, néha még öt évet sem. Az első: a rák Tudósok, akik tegnap még pesszimistán nyilatkoztak, hogy egy évszázadon belül sem lesz elérhető bizonyos elfajulási betegségek megoldása, ma biztosra veszik, hogy rövid időn belül megtalálják a titkát. Szinte a levegőben van a győzelem mámoros érzése, biztosra veszik még a leg- baljóslatubbak is, hogy a négy legfontosabb betegség rövid időn belül megoldható lesz. Alig néhány évvel ezelőtt, Amerika egyik vezető tudósa, a rák kérdésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy két ezer évig is eltart mire megoldható lesz problémája. Am más szóval azt jelenti, hogy azt hitte, hogy sohasem les: a rák gyógyítható. Mi a mai helyzet? Dr. Cornelius P Rhoads a “Memorial Center for Cancer and Allied Diseases’ kutatási igazgatója, a világ egyik legfontosabb rákközpont ja, biztosra veszi, hogy komoly előrehaladás a rák meg gyógyítására csupán rövid idő kérdése. 1960-ra a jelek szerint, ha nem előbb, olyan könnyei megállapítják a rák legkezdetlegesebb jelenlétét is, hog:- könnyen gyógyítható lesz. Már jelentettek egy, a Wasser man vérvizsgálathoz hasonló felfedezést a Youngstown, O.- kórház laboratóriumában, me'ly megmutatja a rákot. E vizs gálatot még nem fogadták el általánosságban ugyan, d< 1700 esetnél 90 százalékos pontossággal dolgozott a vizsgá lat és ha elfogadható lesz, gyorsan, könnyen és olcsón tud nak vele tömeges rák-vizsgálatokat végezni. Más rákkutató haladást jelentenek a radioaktiv izotópok használatánál. E besugárzásokat a rákos szövetekre tud ják irányítani, amelyeket ezek megsemmisítenek. Az egyil ilyen “atomos irányított lövedék” a rádióaktiv jód, amelyel sikeresen használtak a pajzsmirigy rákos megbetegedése ellen. A másik, a rádióaktiv foszfor, mely visszatartja i fehérvérűség fehér sejtjeinek elszaporodását, vérrák esetében. Apró rádióaktiv aranymagokat lövelnek a nyelvrák ra, de többféle rádióaktiv »izotópokkal folyik a kísérletezés és egyre biztosabban tudják e besugárzásokat úgy irányi tani, hogy a rákos szöveteken kívül mást ne támadjanak meg. Közben haladnak a vegyészeti kísérletezésekkel is, hogj a rák elleni küzdelmet gyorsítsák. Ezt olyan formában esi nálják, mint ahogyan ma már vannak vegyszerek, melyei csupán a gazt ölik meg, de a fűben nem tesznek kárt. A vegyészet egy másik része olyan vegyszeren dolgozik, melj teljesen megvonná a rákszövetektöl a növéshez szükséges tápszereket, viszont a rendes szövetek azért kapnának táp lálékot. Az elmebajok Az egyik legnagyobb felfedezés már a mi időnkben tör tént. A schizophrenia nevű elmebajnál felfedezték, hogy a: insulin használható. Azóta újabb felfedezés történt, ameny nyiben a rezorpin és klórpromazine nevű vegyszereket égj egész sereg elmebaj gyógyításánál használják. E vegyszerei nem gyógyítanak ugyan, de beadásuk lehetővé teszi még ; veszélyes őrülteknél is, csillapító hatásukkal, hogy gyógy kúrákat alkalmazhassanak, ami azelőtt lehetetlenség volt Haladás történt a biokémia terén is, amely lehetőségé' adott a pszihiátereknek arra, hogy megláthassák az agj szellemi és a test kémiai működése közötti összefüggést így reményt ad arra, hogy talán felfedeznek valami orvos ságot az elmebaj ellen is. (Következő közleményünkben a szívbaj gyógyítása kö rül elért uj eredményekről számolunk be.) hető, hogy ezek semmiképpen sem segítik elő sejtjeink működését, sőt tevékenységüket károsan befolyásolják. Megnehezítik a bennük végbemenő életfolyamatok lefolyását: az emberi szervezetet alkotó szövetek, sejtek működése zavaró körülmények közepette folyik ie. A legtöbbjének nincs más összeköttetése a külvilággal, mint a szervezet csatornarendszerét alkotó érrendszer. Az érrendszerben keringő vér 'hozza nekik a szükséges tápláló anyagokat és az oxigént, viszont .ebbe választják ki a tevékenységük folytán keletkezett salakanyagokat. Akármilyen pontosan is működik az anyagcsere, az idők folyamán mégis a salakanyagok a sejtekben lassanként megsokasodnak, s egyik-másikban olyan tömegek halmozódhatnak fel, hogy lehetetlenné teszik a működésűket s mintegy megölik őket. A salakanyagok felszaporodását elősegíti még az is, hogyha a bélrendszerből sok rothadási termék szívódik fel. Mindezek alapján könnyű megállapítanunk, hogy a rendszeres almafogyasztás szerfölött kedvezően hat a szervezet életfolyamataira. Ezért se télen, se tavasz idején ne hiányozzék napi étrendünkből az alma. Az idősebb nők is dolgoznak A statisztika szerint több férjezett nő dolgozik ma, mint valaha, de a legnagyobb emelkedés a 45 és 65 év közötti dolgozó nők számában van. Tizenöt évvel ezelőtt e csoportnak csak 10 százaléka dolgozott, fizetésért, ma 30 százaléka keres pénzt, tehát rövid idő alatt 300 százalékos emelkedés állott elő. Az első lökést ebben az irányban a második világháború kitörése adta meg. Lányokat, asz- szonyokat, mindenféle korú nőket kezdtek alkalmazni gyárakban, hivatalokban és üzletekben, hogy a hadbavonult férfiak munkáját elvégezzék. Az idősebb, dolgozó nők száma hamarosan megduplázódott. A háború befejezte után, e nők legnagyobbrésze továbl folytatta a munkát és csak ke vesen akadtak köztük, akik féljük visszatértével, kizárólagosai házi munkára adták maguka; A visszaesés jelentéktelen vol és nem sokáig tartott. Mindé évben több és több 45 éven fe lüli nő foglalkozik pénzkeresés sei. Érdekes volna statisztikát ké sziteni arról is, mi az oka, hog az idősebb nők házon kivül : versenyt dolgoznak a férfiak kai. Elsősorban arra töreksze nek, hogy a család jövedelme emeljék. Magasabb életszinve nalat kívánnak fenntartani, statisztikai hivatal kimutatás szerint, az átlagnál nagyobb jc vedelmü családoknál a feleség pénzt keres; néha többet mir a férj. Common Council BRAND FRANK Sajnálattal vettük a hii hogy lapunk régi barátja és o vasója, Brand munkástárs, mi jus 16-án Miami, Floridába hirtelen elhunyt. Emlékét mii dig meg fogjuk őrizni. feszíteni kezdik a bélfalat, A | feszítés viszont ingerlőleg hat a bélfalra, fokozott bélmozgás keletkezik, és a béltartalom tovahaladása meg- I gyorsul. A naponkénti almafogyasztás előnyei Az alma tehát szerfölött | kedvezően befolyásolja bél- ! működésűnket. Kedvező hatása nemcsak az almakurák idején érvényesül, hanem a naponta szokásos, rendszeres almafogyasztáskor is. Az alma emészthetetlen rostanyagaival ugyanis kiegyensúlyozhatja étrendünknek azt a hibáját, hogy sok olyan élelmianyagból áll, amely csaknem teljesen emészthető, sigy semmi salakanyagot nem hagy hátra. Viszont ha nincs salakanyag, akkor — a bél izomzatának nem lévén mit mozgatnia bélrendszerünkben — a visszamaradó kis tömegű béltartalom elkezd rothadni, erjedni. A hosszabb ideig a bélcsatornában tartózkodó rothadási termékek nagy részének idővel sikerül felszívódnia, tehát bejutnia szervezetünk belsejébe. Elképzel-