Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-05-31 / 22. szám
02 AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 31, 1936 A tudomány-y ilá a jól m^monuImárÍs roíbanóerö*megszelídítése Az atomtudomány azonban ma már kétféle enegiaterme- lő folyamatot ismer; nemcsak az atommaghasadáskor szabadul fel energia, hanem az atommagok egyesülésekor is, sőt az utóbbi esetben sokszorosan több, mint a hasadáskor. Ilyen például az a folyamat, amelynél a hidrogénatom-magok héliummagokká alakulnak át. Ez a fajta magegyesülés csak igen magas, több millió fokos hőmérsék- i leien megy végbe s éppen ez- ! ért — s nem mert hőt termel — termonukleáris reakciónak nevezik. Termonukleáris reakciót mindmáig csak hid-1 rogénbomba formájában sikerült nagyarányokban megvalósítani. A hidrogénbomba lényegében egy atombombából és'nehézhidrogénből áll. Az atombomba felrobbanásakor keletkező hő hatására a hidrogén héliummá alakul át s eközben még nagyobb hőenergia szabadul fel. Napjainkban az atomtudomány legfontosabb feladata, hogy megtalálja a módját a termonukleáris reakció megszelídítésének, mert ebben az esetben szinte kimeríthetetlen és rendkívül olcsó energiaforrás áll az emberiség rendelkezésére. A nehézhidrogén, a deutérium és a tri- |térium ugyan a természetben ! csak kis mennyiségben for-1 dúl elő, de elektrolízis utján] a deutérium közönséges vízből is viszonylag könnyen előállítható. Az atomtudósok előtt álló probléma tehát a következő: hogyan lehet a magegyesülést elindítani, illetve a fúziót a számunkra kívánatos arányokban végrehajtani Az elmúlt esztendei genfi atomértekezlet úgy vélekedett, hogy a megoldás mintegy két j évtized múlva remélhető. A szovjet tudósok nagyarányú kutatómunkát végeznek a szabályozható termonukleáris reakció előállítása érdekében. Kurcsatov akadémikus harwelli előadása éppen azt j mondja el, hogy a szovjet atomtudomány milyen közel ! jár már a végső megoldáshoz. 1 A megoldást a Szovjetunió kivételével, a kutatók alapjában véve a gyorsítókkal remélték megtalálni. Magegyesülést gyorsítókkal is elő lehet idézni, ez az eljárás azonban a magegyesülések csekély száma miatt egyelőre nem kecsegtet sikerrel, mert a magegyesülés előidézéséhez sokkal több energia kell, mint amennyi felszabadul. Elvben változatlanul fennáll annak a lehetősége, hogy a gyorsítók teljesítőképességének növelésével a magreakciók számát is növelni lehet. Mint ismeretes, a Szovjetunióban rövidesen üzembe helyezik a 10 milliárd elektNéhány héttel ezelőtt Har- wellben, az angol atomtudomány központjában Nagy- Britannia 300 legkiválóbb atomfizikusa — a New York Times tudósítása szerint — elképedve hallgatta Kurcsatov szovjet akadémikus előadását s midőn az befejeződött, a hallgatóság megéljenezte az előadót Az angol és amerikai napilapok egyöntetűen úgy jellemezték Kurcsatov előadását, hogy az a legfontosabb n y i 1 a t k o zat volt, amely a termonukleáris energia békés célokra való felhasználásáról valaha is elhangzott. Jí szovjet atomtudomány eredményei már évek óta közismertek. Immár két esztendeje működik Moszkvától néhány száz kilométerre a világ első atomerőmüve s a Szovjetunió tüzelőanyagban szegény vidékein már épülnek a további atomerőmüvek : az izotópelemeket a gyógyászat, a mezőgazdaság és az ipar területén oly nagy arán yokban alkalmazzák, hogy az erről szóló dokumentáció már kötetekre rúg. Éveken belül felépül az atom- hajtású jégtörőhajó, sőt készen áll az atommozdony és atomtengeralattjáró terve is. Ugyancsak a közelmúltban tették közzé, hogy a Szovjetunióban már alkalmazzák az atombesugárzással történő fémedzést s az eredmények azt bizonyítják, hogy a féltnek és gépalkatrészek tartósságát ilymódon az eddiginek tízszeresére lehet növelni. Ezek a tények kiemelkedő vívmányai az atomtudománynak és atomtechnikának, ám mindaz, amiről Kurcsatov akadémikus Harwell- ben beszélt, mégis korszakalkotó jelentőségű s még az atomkorszakon belül is uj korszak kezdetét jelenti. Nem telt még el húsz esztendő azóta, hogy az időközben elhunyt olasz Fermi és a magyar Szilárd Leó tervei alapján üzembehelyezték az első máglyát s ezzel megnyitották az utat az atommag hasadásakor félsz abaduló energia gyakorlati alkalmazására. Az atomkorszak1 elmúlt két évtizedének eredményei máris megalapozták az emberiség jövőbeli energia-bázisát. Földünk hagyományos energiaforrásai — szén olaj, gáz stb. —ugyanis a becslések szerint 100-150 éven belül kimerülnek. Az atomenergia megszelídítése révén a földön fellelhető urán és tórium készletekből 25-50-szer annyi energiát nyerhetünk, mint a meglevő szénkészletből. Röviden szólva: az urán és tórium maghasadásából előállítható energia többezer évre fedezi az emberiség energiasizükség- letét. I ronvoltos szinkrofazotront, ! amelynek teljesítménye felülmúlja a hasonló jellegű amerikai és angol gyorsítókat s tervbe vették egy még haflailmasabb teljesítményű, 50 billió elektronvoltos gyorsító megépítését is. Arra azonban sem Amerikában, sem Angliában nem tettek kísérletet, hogy a termonukleáris reakciót a szükséges több millió Celsius fokos hő előállításával indítsák be. Ennek gondolata annál kevésbé sem merülhetett fel, mert ilyen magas hőmérsékletet még laboratóriumban ' sem sikerük előállítani. * A szovjet tudomány — miként Kurcsatov közléseiből kiderül — rendkívül merész és alapvetően úttörő munkába kezdett. A termonukleáris reakció megfelelő hőmérséklet mellett automatikusan megy végbe, mert az atommagok felhevitésük következtében olyan mozgási energiára tesznek szert, hogy az leküzdi a magok közti elektromos taszító erőt. Ez a folyamat megy végbe a Napban, amely igy pótolja a kisugárzott hőenergiát. Azonban a legkedvezőbb esetben is több millió Celsius fokra kell növelni az anyag — pl. a deutérium és tritérium keverékének — hőmérsékletét, hogy eljussunk a termonukleáris reakciók küszöbéhez. Az az energiamennyiség, amely a fel’.' ivitéshez szükséges, aránylag n;m is nagy: egymillió Äkos le mérséklet mellett 1 gramm deutériumban mindössze néhány kilowattórának megfelelő elméleti hőenergia sűrűsödik össze. Körülbelül ennyi energiát használunk el villanyfő- zővel néhány személynek elegendő tea főzéséhez. A szovjet tudósok a fenti elgondolásokból kiindulva arra vállalkoztak, hogy a deutérium és trirémium felhevi- tésével gerjesztik be a termonukleáris reakciót. Ezzel kapcsolatban a következő részletproblémák vártak megoldásra: hogyan lehet megakadályozni felhevités közben a hőveszteséget, amely már néhány tízezer foknál is olyan nagy, hogy a felhevités gyakorlatilag lehetetlen; hogyan lehet megakadályozni, hogy a plazma részecskéi ne szóródjanak szét, magukkal vive hőenergiájukat. A. D. Szaharov és I. J. Tamm akadémikus már 1950-ben felvetette azt a gondolatot, hogy mágneses térrel láthatatlan hőszigetelő falat lehetne előidézni s ily módon meghatározhatnák a plazmában levő elektronok és atommagok mozgásának irányát is. A jól felépített elméleti meggondolásokat a követkeLegíöbb családnak igen költséges az orvos A legtöbb amerikai munkás, sőt középosztályu családnak komoly problémát okoz az orvos kérdése, akár a betegség esetén, akár, ha rendszeres orvosi vizsgálatokról van, a betegségek megelőzésére. Történt ugyan bizonyosfoku haladás e téren, amennyiben ma már legalább biztosítást vásárolhat az ember, vagy tartozhat bizonyos szervezetekhez, melyeknek keretein belül bizonyos fokig segítséget kap betegség esetén. Vannak ma már kórházi ellátások, sőt orvost is kaphat valaki, amig a kórházban van, bizonyos szolgálatokat is, ha erre rendszeresen előfizet. Az orvosi vizsgálat, vagy az orvos elhívása, házi vizsgálatok, azonban még mindig súlyos anyagi problémát jelentenek a legtöbb család részére. Ez az oka annak, hogy olyan kevesen mennek rendszeres egészségügyi vizsgálatokra, hogy igy megakadályozzanak bizonyos betegségeket, vagy korán felismerhessék a már meglevőket. Hiába, csak kevésnek áll módjában, hogy a modern orvosi tudomány fejlődésének a teljes lehetőségeit élvezhessék. A késői diagnózis az oka a rengeteg elfajult, vagy krónikus megbetegedéseknek és a sok munkaképtelennek. Igaz, hogy sokan nem törődnek, nem tartják ezt fontosnak, mások félnek attól, hogy valamilyen betegséget fedez fel -az orvos, ha vizsgáltatják magukat. A legtöbb egyént azonban a pénzhiány tart vissza attól, hogy valóban rendszeres vizsgálatnak vesse alá magát és családját. Megoldhatja ezt a biztosítás, ha a munkás rendszeres befizetés alapján előre büdzsét csinál az elkövetkező orvosi költségekre és a biztosításra befizetett összeggel fedezi családja szükségleteit. 1. Vannak rendes biztositó vállalatok, melyek biztosítási kötvényeket árulnak egészségügyi alapra. 2. Washingtonban, a fővárosban és Seattle, Washington államban vannak bizonyos kölcsönös kooperativ vállalkozások egészségügyi biztosítás megadására. 3. A szakszervezetek is tartanak fenn egyes helyeken klinikákat tagjaik részére. 4. Némelykor a munkáltató is megadja munkásainak, mint a Con. Edison vállalatnál történik, New Yorkban. 5. A szállodai munkások a munkáltatóval közösen fizetnek egy bizonyos egészségügyi intézménynek. Hasonló egészségügyi központja van a tüipari munkásoknak, mint a Hillman Center. New Yorkban, Philadelphiában és Chicagóban. 6. Vannak teljesen privát egészségügyi központok, mint például a “Ross-loos Medical Center” Los An^elesban. A meglevő egészsegiigvi biztosítási intézmények különböző szolgálatokat adnak tagjaiknak. Van olyan intézmény, mely a teljes orvosi szolgálatokat megfizeti a betartozók- nak, ugv, hogy a biztosítás minden más kiadástól mentesiti. Ilyen New Yorkban a “HIP”, a Hillman Health Center, Union Health Center, valamint a “Blue Shield” biztosítás. Van egy olyan biztosítás is, miely csupán egy előre megállapított összeget hajlandó fizetni az orvosnak. Ha az orvosi vizit többe kerül, mint az általuk kiszabott, illetve előirányzott összeg, a beteg fizeti a különbséget. Ez a “Blue Cross” és a “Blue Shield’’ szervezeteknél is fennáll, és majdnem valamennyi biztositó vállalat is hasonlóképpen működik. ző módon valósították meg: az edénybe . zárt ritkított deutérium gázon megfelelő erősségű áramot -—100,000— 2,000,000 amper — bocsátottak keresztül. A gázban villámlásnál is erősebb elektromos kisülést idéztek elő, s az anyag a kisülési térben a másodperc milliomodnyi töredéke alatt vakítóan fényes plazmafonállá préselődött — amely sehol sem érintkezik az edény falával — s igen magas hőfokra hévült. A -kísérletek azt mutatták, hogy az elektromos kisüléskor keletkező plazmafonal több millió fokra hévitődik fel s neutronok sugárzása figyelhető meg. A kísérletek során a plazmában felszabaduló pillanatnyi maximális ener- giákapacitás 40 - millió kilowattnak felelt meg A szovjet tudósok kísérletei még nem jelentik azt, hogy már sikerült szabályozni a termonukleáris reakciót. Kurcsatov közlései, amelyeket a szovjet tudományos folyóiratok rövidesen részletes leírással és adatokkal egészítenek ki, mégis szenzációként hatottak nemcsak Harwell- ben, hanem az egész világon, mert azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió jóval megelőzte Angliát és Amerikát abban a törekvésben, hogy a termonukleáris energiát a békés célok szolgálatába állítsa. Most még inkább reális az a vélemény, hogy a szovjef atomtudomány egész rövid időn belül megadja a végleges választ arra, miképperi szolgálhatja az atomenergia is a társadalom s az egész emberiség érdekeit.
