Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-29 / 13. szám

14 AMERIKAI MAGYAR SZó March 29, 1956 Mi uiság az óhazában? ÁRVÁK KARCSAN Vert egyet a fáradt szív. Utána már csak mozdult. "Vé­gül elhallgatott... Az "orvos felnézett és halkan azt mond­ta az asszonynak: — Bekövetkezett... Nem kellett magyaráznia, hogy mi következett be. El­mondta azt a feleség felzen- dülő sírása. Olyan erővel jaj- dult fel, mintha újra dobba­násra akarná bírni a szivet Meghalt Szabadka Sándor^ ötvenegy éves szövetkezeti tag, három oltalomra szoruló gyermek apja. Félbe-szerbe maradt a család minden együttes életterve. Ott ma­radt a tavaly kezdett ház, be­fejezetlenül. Három gyermek felnevelésének gondja sza­kadt a gyönge asszonyra. Mi­nek bizonygatni, hogy na­gyobb csapás nehezen érhet családot?... Szabadkáék valóban nehéz helyzetbe kerültek. Néhány hete léptek csak be a terme­lőszövetkezetbe. Földet sem vittek be magukkal, csak a hitet, hogy könnyebbre for­dul a sorsuk. S alig néhány napot dolgozott ott az ember, bekövetkezett a tragédia. Századok óta igy szoktak kezdődni azok a történetek— ki ne hallott volna tucatjával hasonlót a falun —, amikor a gyermekekre, mig még nem bírja karjuk a munkát, az ínség, a nélkülözések, az apátián hányattatottság, az édesanyára pedig a gondok jégverése vár. Ilyennek ítélte nem egy fa­lubéli most is Szabadkáék sor­sát. S nincs hűvösebb takaró, mint a részvét. A temetésen történt — ez volt az első eset, amikor ter­melőszövetkezeti tagot temet­tek Karcsán —, hogy az egyéniek közül valaki csen­desen megjegyezte: — Szegény Sándornak sem kell, hogy öregségit adjon a csoport. Mert sokan vannak már itt, akik könnyebben citálják: á termelőszövetkezeti alapsza­bályzatot, mint a Miatyánkot. A harminckét uj belépőt sem az őszi szelek hordták a ter­melőszövetkezetbe, hanem a jó jövedelem hírén kívül az a bizonyosság is: a Dózsában nem marad magára ügyével’ bajával az ember. Itt nem­csak, hogy betartják például az öregek ellátásáról szóló alapszabály-pontot, hanem ad­dig jutottak, ameddig nem érhetett el az alapszabályza­tot fogalmazók gondolata. Az előlegosztásról, a jó munka jutalmazásáról rende­letek, szabályzatok, határoza­tok szólnak. De gondolkod hattak-e arra a határozatok, a rendeletek, alapszabályza­tok, hogy néha olyan kegyet­len az élet, mint Szabadka Sándor esetében? Hogy vala­ki még igazán meg sem mu­tathatta, milyen szivvel-szán- dékkal adja eszét, erejét a közösségnek és nyomában csak a gond marad. Hiszen majd hogy nem próbaidőnek is kevés lett volna másutt az a néhány nap, amit ő a ter­melőszövetkezetben munkál­kodott. Érezték ezt a falubeliek is. Talán azért mondta egy öreg­asszony : — Senki sincs, akinek kö­telessége lenne ellátni az ár­vákat. De én megpróbálok se­gíteni. Az Erzsi lány már tizenegy esztendős, eleget járt iskolába. Ha igyekszik nekem a ház körül, pásztorol- ja a jószágot, a kenyere és ruhája meglesz tőlem. A nagyobbik fiúnak, Tibor­nak is akadt volna hamaro­san ilyen gazdájh. Mert vala- J hogy igy gondolták a kar- | csaiak közül többen Szabad­káék megsegítését. És éppen szövetkezeti tagok füle halla­tára beszélték meg. Bizonyosan igy jutott el Kondor Sándor elnökhöz is a hir. Hogy jó szándékú embe­rek sem tudják még máskép­pen elképzelni az árvasorsot, mint hogy a gyermekkarral végzett munka fáradalmain keresztül vezessen életük az igazi munkabíró felnőtt ko­rig! Bosszúságot és szomorúsá­got keltett a Dózsában, hogy ilyen gyámjai akadtak volna, a három árvának. így történt» hogy bár az egész járásban náluk a legpontosabb a köny­velés, náluk nézik meg lej ób­ban minden fillér helyét, nem sokat számolgattak, mielőtt kimondták volna, hogy a te­metés minden költségét a szövetkezet viseli; azonnal búzát, zsírt, húst, burgonyát küldenek a Szabadka-család- nak, nehogy egy pillanatig is másra szoruljanak. És hozzáláttak a munkához, hogy befejezzék azt a családi házat, aminek építését Sza­badka Sándor kezdte meg, hogy sajátjában lakjék a család. Arra az estébe hajló nyár­délutánra, amikor mi Karosá­ra érkeztünk, gyűlést hívtak össze. A részvevők már tud­ták, hogy Szabadkáék jövő­jéről lesz szó. Nem egyszeri megsegítésről, mint amire már sok példa volt a Dózsá­ban. Arról lesz szó, hogy mi lesz egy családdal, mig a gyermekek felnövekednek. És milyen szép csodája is az életnek, hogy az egymással, feleselő vélemények rendsze­rint nagy elhatározások pil­lanatában oldódnak föl egji akarattá. Mert mi más volt az ami történt? A megbeszé­lés élőt még voltak, akik kiló búzákon vitatkoztak. Egy ti­zed munkaegységeken perle­kedtek halk szóval, de kono­kul. De amikor felállt az el­nök és felolvasta a határoza­ti javaslatot, csend támadt. Ezt olvasta: “Biztositjhk, hogy Szabad­ka Sándor családja egy perc­re sem marad árva. Mi, ki­lencvenegyen, elhatároztuk és megfogadjuk, hogy termelő- szövetkezetünk apja helyett apja lesz a három gyermek­nek. Anyagilag és erkölcsi­leg segítjük őket, hogy soha ne nélkülözzenek, növekedje­nek müveit, erkölcsös, szor­galmas emberré, mint ami­lyenné édesapjuk nevelni akarta őket. Mint amilyen­nek minden termelőszövetke­zeti tag gyermekét látni! akarja.. Milyen nagy dolog is há­rom gyermek sorsa- Hogy el­csitult előtte minden önzés! Esteledett. A parasztasz- szonyok megszegték a vacso­rához a kenyeret. És kilenc- j venegy munkaruhás millio­mos, a milliomos karcsai Dó­zsa termelőszövetkezet tagsá­ga gyermekévé fogadott há­rom árva gyermeket, ők ki­lencvenegyen, a hajdani té­pett ruháju, árva pásztorok. Bajor Nagy Ernő Uj repülőtér Pécsett Pécsett a régi repülőtér nem felelt meg teljesen a korsze­rű repülési igényeknek. A kedvezőtlen szél járás és a pá­lya rövidsége nehezítette^ akadályozta a forgalmat. Rövidesen befejezik a pé­csi uj, közforgalmú repülőtér építését. Ennél a pálya már hosszabb lesz, s igy korszerű gépek leszállására is lehető­ség nyílik. A repülőtér épü­letében tágas várócsarnok, parancsnoki torony és több üzemi helyiség kap helyet. A személyzet részére külön la­kótelepet építenek. lo ANGOL LEVELEI VTINDENKI IRHÁT Tööd, mint száz levelet tar­talmazó könyv, gyakran hasz­nált szavak ás nevek angol szótára. Polgársági előkészítő A könyvet tanitó irta. Meg­rendelhető $1.25-ért a Magyar Szó Irodájában 130 EAST 16th STREET VEW YORK 3, N. Y TATABANYA UJ ARCA Amikor 1933-ban az Inter­parlamentáris Unió delegá­ciója Tatabányára látogatott, a bányaigazgatóság díszes albumot adott ki arról: ho­gyan élnek itt az embereki Benne volt ebben minden, amivel a küldöttséget elámi- tották: a kaszinók, a nagy gőzfürdő, a strandok és igy tovább. Némely dolgok azon­ban kimaradtak belőle. Pél­dául, hogy a tiszti kaszinóba altiszt és bányász, az altiszti­be pedig munkás a lábát be nem tehette, hogy a gőzfür­dőben bizonyos napokon csak mérnökök és tisztviselők tö­rődhettek, s a bányászok csak az ő otthagyott piszkos vizüket használhatták, hogy külön strandjuk volt ezeknek a mesterségesen kialakított kasztoknak stb. És persze, nem közölt fényképet az al­bum Tatabánya szégyenfolt­járól, a bányatelep 5500 nyo- morusá g o s szoba-konyhás, vagy csak egyetlen szobács- kából álló bányász “lakásá­ról”. A hat-hét családnak ott­hont adó földbesüppedt, egészségtelen házak zsúfolt sorait ma is látni még Tata­bányán. Nem dokumentum­nak maradtak ott, ma is lak­nak bennük. De a tőkés rend­szer bűneinek nyomát évről évre gyorsabban tüntetjük el Tatabányán. Még a három­éves tervben felépült a tömb- ház-sor, amelyben 218 bá­nyász kapott 2—3—4 szobás lakást. A régi lakások csino­sítására, rendbetartására is hatalmas összegeket fordít a bányatröszt. Lehetővé teszik a bányászoknak, hogy uj he­lyiségekkel toldják meg a ré­gi épületeket. A felszabadu­lás után egyesítették az ad­dig különálló Tatabányát, Felső- és Alsógalát, valamint Bánhidát, s az uj Tatabányát a megye székhelyévé tették. Nagy beruházásokkal szépül a ma már csaknem 70 ezer lelket számláló város. Közép­pontjában hatalmas, főváro­sival vetélkedő színvonalú áruház épült. Nagyobb lett a kórház, modern rendelőinté­zetet hoztak létre. 108 autó­busz bonyolítja le a közleke­dést. Gyönyörű székházat ka­pott a város fejlődő bányász­sportja. Gyarapodnak a mű­velődési lehetőségek: csak legutóbb is hatmillió forintot fordítottak a Zsdanov műve­lődési otthon építésére. A sok kisebb-nagyobb beruhá­zás valósággal uj várossá for­málja a régi, elmaradt Tata­bányát. Valódi “Újvárosa” is van Tatabányának. A hires bán- hidai turulszobor alatt épülő üj városnegyedet nevezik igy, amely lassanként Tatabá­nya központjává fejlődik. 758 bányászcsalád kapott ed­dig uj otthont, s az idén is több mint 300 lakás épül itt a bányászok részére. Sok nagy középület (például a megyei tanács székháza) is elkészült már. Még a tatabá­nyai Újvárosnál is nagyobb a tröszthöz tartozó uj bányász- város, Oroszlány építkezése. 1215 lakás mellett a 400 sze? mélyes vájáriskola, a szén­medence egyik büszkesége is itt épült fel, s Oroszlány fej­lődése még tovább folytató­dik. Most már nem kis album, hanem vaskos könyv kellene annak való tényekkel törté­nő megmutatására: igy él­nek a Tatabányai Szénbányá­szati Tröszt dolgozói. HOGYHA IGAZ, ROSSZ VAGY JÓ, MEGÍRJA A MAGYAR SZÓ! AZ ÖREGEK OTTHONÁBAH “Az állam gondozottjai let­tünk. Egy szociális otthon la­kói nevében irom ezt a leve­let. Itt élünk, ebben a szép,- kedves otthonban — magunk közt “végállomásnak” nevez­tük el —, a Balaton közelé­ben. Kéthelyen. Bizony nem fiatal egyikünk sem. A hátunk hajlott, ar­cunkat sok ránc szántja. Hol van az egykor sudár termet, délceg, egyenes tartás... Ám nehogy azt higgyék, hogy ezt tragikusan vesszük. Vidáman és reménykedve ra­gaszkodunk az élethez. Leg­öregebb társunk egy százé­ves asszony. Tisztes kort ért meg, de még mindig fürgén forgolódik közöttünk. Az otthonon most végzik az utolsó simításokat. Orvosi rendelőnk, könyvtárunk lesz, fodrász, szabó, cipész dolgo­zik majd, itt helyben, s rövi­desen valami kaszinóféle is nyílik, rádióval, vetítővel fel­szerelve. A betüszeretőknek itt a sok folyóirat, napilap, s vár­juk a tavaszt, amikor a kas­tély gyönyörű parkjában sé­tálhatunk majd. Somogyország megint gya­rapodott egy nevezetességgel: ezzel a szép. szociális otthon­nal, Hunyady gróf volt kas­télyát alakították át az öre­gek otthonává. I Hlavács Rezső, (Kéthely) “LEKVÁROS ZOLI” IMPORTHÁZA 91 Featherbed Lane, Bronx 52, N. Y. (Közel a Mt. Eden, Jerome Avenue, állomáshoz) i; MÁK, MÉZ, valódi magyar RÓZSA, édes, félerős ! ÉS ERŐS PAPRIKA, LEKVÁR, STRUDELTÉSZTA, CSOKO­LÁDÉK, FLAVORS, ESSENCEN, ÍZESÍTŐK, VALAMINT “HEALTH FOOD” ÉS MINDENFÉLE IMPORTÁLT CIKKEK nagy választékban, a legjutányosabb áron kaphatók. í \\- ' Telefon: TR 8-5738 «+• ''* ;/• - - - • v*** r > ■ ’ Gfrrf sfésithtjf, Rétesház és cukrászda •Biiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiii 1737 Third Ave., New York, N. Y. (a 81. St. sarkán) Telefon: BC 8-0660 és BU 8-0670 • GESZTENYE PÍRÉ, MIGNONOK, TORTÁK • Este 8.30-ig nyitva van------------- - - -

Next

/
Oldalképek
Tartalom