Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-03-29 / 13. szám
March 29, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A tudomány világából FELROBBANHAT-E A NAP? Az elmúlt évek és évtizedek folyamán gyakran hangoztatták egyes nyugati-csillagászok, hogy a Nap egyszer felrobbanhat és minden emberi képzeletet felülmúló kozmikus lángorkánnal elhamvaszthatja a hozzá közelebb eső bolygókat, tehát a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet* sőt még a vörös fényű Mar- sot is. Tekintettel arra, hogy napjainkban is szóba kerül ez a kérdés, nem árt, ha egy kicsit jobban szemügyre vesz- szük. Az első kérdés, amire ezzel k a p c s o latban válaszolnunk kell: egyáltalában történnek- e a csillagvilágban ilyen katasztrófák? Vagyis más szóval: van-e némi tudományos alapja ezeknek az elképzeléseknek? Azonnal ki kell jelentenünk, hogy van, és éppen ezért van fokozott szükségünk a teljes tisztánlátásra. Hiszen tudjuk, hogy a tévhitek és az álokoskodások mindig akkor a legveszedelmesebbek, ha megtévesztő tudományos mezben jelennek meg. Az első feladatunk tehát az, hogy ezt a tudományos mezt vizsgáljuk meg alaposabban. Tagadhatalan, hogy a csillagok között olyanok is akadnak, amelyek időként erőser kifényesednek, “f e lpuffad- nak” és valósággal ledobjál magukról külső gázburkukat Mindez igen hevesen zajlik le: a gáztömegek nagy sebességgel törnek ki a csillagkö zi térségbe. Voroncov-Velja minov, a világhírű szovje; asztrofizikus egy alkalomma megállapította, hogy 400< km-es másodpercenkénti se bességgel “tágul” a csillagol külső gázburka. Hogy fogai mat alkothassunk magunk nak e sebesség nagyságáról megemlítjük, hogy ezzel i sebességgel egy óra leforgás; alatt 360-szor lehetne megke rülni az Egyenlítőt. Elképzel hetjük tehát, hogy milye; óriási energiák szabadulna! fel egy ilyen fellángolás al kalmával. Ha figyelembe vesz szűk az említett óriási sebes séget, nem csodálkozhatun azon, hogy a gáztömegek le győzik a csillag vonzását é végképp elszakadnak tőle. Egy ilyen kitörés alkalmi val a csillag megválik anyi gának egy részétől. Átlagé anyagvesztesége körülbelül Nap tömege 1/1000-ed - 1/10,000-ed részével egyenh Ne gondoljuk, hogy ez veszteség kicsi. Tudnunk ke ugyanis, hogy a Nap tömeg 333,000-szeresen múlja feli Földünk tömegét. Ez azt j< lenti, hogy egy ilyen kitör« során a Föld tömegének átk gosan mintegy százszorost veszti el a csillag. Ezeket a rendkívül különc csillagokat már a múltban ismerték az emberek ésn< váknak nevezték el őket. “nova” latin szó és magy; rul újat jelent. Kérdés, hog valóban ujak-e ezek a csili; gok? Nem, távolról sem ig áll a dolog, az “uj csillag” elnevezés merő tévedésen alapult. A múltban, amikor még nem álltak megfelelő műszerek a kutatók rendelkezésére, csak azokat a csillagokat láthatták, amelyek meglehetősen fényesek voltak. Mielőtt tehát egy nagy távolságbar| levő, igen gyenge fényű csillag nem lángolt fel, nem volt látható bolygónk égboltján. Amikor azután ez a csillag fellángolt, és a fényessége esetleg több százezerszeresé- re növekedett, a Földről is láthatóvá vált. A régmúlt évszázadokban tehát önként adódott az az elképzelés, hogy egy uj csillag jelent meg az égen. Ezek az “uj” csillagok azonban nem sokáig ragyogtak. Aránylag rövid idő múlva elhalványultak és végül is teljesen eltűntek az emberek szeme elől. Sokak előtt ez igen rejtélyes dolog volt. Azok, akik minden égi jelenségben misztikumot kerestek, azonnal készek voltak a magyarázattal. Szerintük az uj csillagok nem lehetnek mások, mint a teremtés elkésett szülöttei. Nyilvánvaló tehát — bizonygat t á k egyesek —. hogy ezek az elkésett csillagok nem lehetnek maradan- dóak a már kész és tökéletes világban és éppen ezért e kell pusztulniok. Ma már tudjuk, hogy ezek nek a primitiv és naiv elkép zeléseknek és magyarázatok nak semmi közük sincs a tu dományhoz. Az uj csillagol nem ujjak, hiszen már kitöré sük előtt is a “helyükön” vol tak. Ezért, ha napjainkbai egy ilyen novacsillag felián gól, az a csillagászok első te endője, hogy előkeresik a égbolt megfelelő részéről ké szitett felvételeket, és meg próbálják megállapítani, hog; melyik csillag lobbant fel. M már- rendszerint azonositar tudják a fényesebb nováka egy-egy halvány fényű esi! i laggal. Az eddig mondottak alaj ján annyit mindenesetre le ' szögezhetünk, hogy a nova rendkívül érdekes csillagol ; Hirtelen és nagyarányú fc ■ nyességváltozásuk arról t£ 5 nuskodik, hogy ilyenkor renc kivüli események zajlanak 1- életükben. Érthető tehá • hogy a csillagászok valóság 3 gal “vadásznak” az ilyen ég • testekre. Sajnos, anova-kitc 1 rések megfigyelése meglehc • tősen nehéz, hiszen mindé i esetben váratlanul követke: 1 nek be. A közelmúltban azoi 3 ban sikerült egy kitörést é] I pen a kezdet kezdetén meg ' örökíteni. Ez az első ese 31 hogy egy ilyen fellángoló:- j sikerült az első pillanattá t kezdve megfigyelni és fén; képezni. Ne gondoljuk azoi s j ban, hogy mindez a véletk s , müve volt. A ritka esemér "i előzménye az, hogy a szt; ^ linabadi asztrofizikai obsze- vatóriumban rendszeres in y pekciót tartanak a kutató- abból a célból, hogy a fellá: y goló novákat megfigyeljék i fényképezzék. Ez a kitartó a figyelő szolgálat 1952. au- 1; gusztus 12-én meghozta a * gyümölcsét. Ezen a napon, d ugyanis Szolovjov szovjet * asztrofizikusnak sikerült egy é nova-csillagot a fellángolás f pillanatában megfigyelnie és s lefényképeznie. A nova a i Skorpió csillagképben lobbant s fel. s Bármilyen rendkívüli ese- 1 mény is a novakitörés, időn- 1 ként még komolyabb kataszt- a rófák is bekövetkezhetnek t egyes csillagok életében. A r szupernóva-kitörésekre gon- 1 dőlünk. 1 l Szupernóva-kitörések alkalmával a csillag fényessége 1 még nagyobb mértékben nö- ? vekszik. Ilyenkor a fellángoló csillag fényessége olyan j rendkívül nagy, hogy egymagában is vetekszik annak a' * sok-sok milliárd csillagból ál- ^ | ló csillagrendszernek a fényességével, amelynek maga 1 is a tagja. Egy átlagos szu- , pernovacsillag egyetlen nap ; alatt annyi energiát vészit, ‘ j amennyit a mi Napunk 250- j ezer év alatt. A szupernóva-1 kitörés alkalmával a csillag]5 tömegének a felét is elveszít- i heti. Nem vitás tehát, hogy i a szupernóva-kitörés a legna- i< | gyobb katasztrófa, amely 11 egyáltalában előfordulhat egy > j csillag életében. A kitörés al- 5 kalmával a világűrbe távozó 1 I gáztömegek nem egy esetben 1 j elérik a másodpercenkénti j ] 6000 km-es sebességet is. A ] I csillagról leszakadó gáztöme- j gek azután hatalmas burok ] alakjában veszik körül a csil- : tagot. Ez a gázburok néha még évszázadok múlva is látható. 1 Miután nagy vonalaiban ' megismerkedtünk a nova- és ■ a szupernóva-kitörésekkel, ar- ról kell szólnunk, hogy mi ■ lenne a következménye an■ nak, ha a Nap valóban kitör■ ne nova-csillagként. Ahhoz \ nem fér kétség, hogy ebben 1 az esetben a Naphoz legkö- t zelebb levő, úgynevezett bel- ső bolygók a kitörés áldozatául esnének. Ha a Napot a- magas hőmérsékletű gáztö- megek mondjuk 2000 km-es k másodpercenkénti sebesség- :. gél hagynák el, akkor 8 óra múlva a Merkúrt, 15 óra mul- va a Vénuszt, 21 óra múlva a . Földet, két és fél napon belül e pedig már a Marsot perzsel- t, nék fel a Nap izzó gázai. Ne felejtsük el, hogy a Nap fel- i- szine 6000 fok hőmérsékletű, i- belsejének a hőmérséklete pe- >- dig az asztrofizikusok számi- n tása szerint kereken huszmil- :- lió fok! A Napon megfigyel- i- hető különböző képződmé- >- nyék (protuberanciák, erup- ciók, napfoltok stb.) mind t) arról tanúskodnak, hogy a it Nap meglehetősen nyugtalan: j] minden emberi képzeletet fej t. ltilmuló viharok szántják vé- i- gig a Nap felszínét és légköri rét. Nem történhet meg va- y jón az, hogy a Nap nyugta- i- lansága fokozódni fog, mig r- végül maga is kitör? Amint 3- említettük is már, erre a kér- k désre több nyugati csillagász í- igennel felelt- az elmúlt évek- :s ben. Természetesen igyekeztek ezt az állításukat igazol- ] ni is. Lássuk csak, hogy mi- ! re hivatkoztak. Általában két számadatból l szoktak kiindulni. Az egyik j az, hogy a geológusok megállapítása szerint a földkéreg ■ kétmilliárd éves, a másik pedig az, hogy csillagrendszerünkben, a Galakszisban — 1 évenként mintegy 100 nova- fellángolás zajlik le. A kél szám egybevetése alapján megállapithatjuk, hogy ezel szerint a földkéreg kialakulása óta 200 milliárd csillagnál, kellett már fellángolnia. De hiszen nincs is annyi csillag az egész Tejut-rendszerben A csillagászok szerint ugyanié mintegy 150 milliárd csillagból áll csillagrendszerünk Mindebből szerintük arra lehet következtetni, hogy előbb* utóbb minden csillagra ez a sors vár. Mivel pedig a földkéreg kialakulása óta a Nap még nem lángolt fel, a mi Napunkra még a jövőben vár ez a sors. Ha ez valóban igy volna, meglehetősen vigasztalan lenne a föld és az emberiség további sorsa, hiszen nem tudhatnánk, hogy melyik pillanatban “szánja” rá magát a Nap erre a kitörés-, re! Ezzel szemben a való helyzet egészen másképp fest. Parenago és Kukarkin szov- ! jet csillagászok még a 30-as | j évek derekán rámutattak né-1 hány körülményre, amelyet | igen valószínűvé teszik azt hogy a nova-kitörés ismétlő-] dő folyamat, ami. csupán a csillagok egyes speciális cső-1 portjával történhet meg, és I hogy csillagrendszerünkben ] ] legfeljebb egy millió olyan j j csillag lehet, amely esetleg I fellángolhat. A nova-kitörés tehát nem a csillagok “gyermekbetegsége”, amelyen minden csillagnak keresztül kell mennie. Sokkal valószínűbb az, hogy a nova-kitörés a csillagok egy bizonyos fajtájának “krónikus betegsége”. Tehát nem felel meg a valóságnak az hogy minden csillagra előbb- 1 utóbb ez a sors vár. Sőt, mi- ! vei a fentiek szerint csak a csillagok mintegy 1/1000-ecj százaléka ilyenfajta, nyilván 1 kicsi a valószínűsége annak; 1 hogy a Nap éppen ebbe az : 1/1000-ed százalékba sorolható be. 1 De nemcsak valószínű, ha- ' nem bizonyos az, hogy a Nap ' nem tartozik a novák csoport- ^ jába. Kétségtelenül megálla- ' pitották ugyanis, hogy a no- - va-kitörésre csak bizonyos fi- ’ zikai tulajdonságokkal rendelkező csillagok “hajlamosak”. Ezeket a csillagokat a kitörésen kívül is aránylag magas hőmérséklet és nagy sűrűség jellemzi. Ezzel szemben a Nap kisebb sűrűségű, alacsonyabb hőmérsékletű. Zerinváry Szilárd, a TTIT nagybudapesti csillagászati szakosztályának tagja----------------------LL_. Ünnepelték Rappaport munkástársat Impozáns keretek között zajlott le márc. 3-án Cleveland Easten, Rappaport Morris munkástársunk ünneplése. A zuhogó eső ellenére az East Side-i Munkás Otthont megtöltötte a közönség, mely meleg szeretetének adott ki. fejezést Rappaport munkástárs 75-ik születésnapja és az egyetemes munkásság érdekében kifejtett munkálkodásának 60-ik évfordulója alkalmából. Cincár Gyula meleg szavakkal nyitotta meg az ünnepélyt, majd átadta a szót Krchmarek munkástársnak, aki a nemzetiségi csoportok Inevében angol nyelven köszöntötte az ősz, örökké ak- tiv, lélekben friss és mindenki által szeretett “Rappi” munkástársat. Utána Dattler Lajos, a Magyar Szó Lapbizottságának kiküldöttje üdvözölte Rappaport munkástársat lapunk olvasótábora nevében é3 vázolta pályafutását, melynek folyamán mindig a munkásság érdekeinek előbbrevi- telében fáradozott és mint megingathatatlan szikla áll- j ta a vihart; mint jó apa, tanított és nevelt és mint a méh, gyűjtött, épített azért, amiért még ma is fáradhatatlanul dolgozik: az emberiség jólétének, a békének, a népek egyenjogúságának érdekében. A Magyar Szó Lapbizottsága nevében Dattler egy töl- tőtoll-ceruzakészletet nyújtott át lapunk hálája és elismerése jeléül, melyet az önzetlen, ; ősz harcos mély megilletődés- sel vett át. i A szép számban megjelent ; West Side-i Dalárda tagjai nevében Farkas Béla, a kerület nevében Hegedűs Mary, iaz East Side-i Női Kör részé- ) ről Báber Emma üdvözölték a mi “Rappinkat.” A kitünően elkészített vacsora után a megjelentek a hajnali órákig együtt voltak a legjobb hangulatban. Fájdalommal megtört szívvel jelentjük, hogy a jó férj, apa, testvér és nagyapa BALÁZS ZSIGMOND ez év február 18-án Narrows, Virginiában elhunyt. Ung megyében, Tarnóczon született 1888-ban és 1904- ben jött ki Amerikába. Gyászolják: Szerető hitvese, szül. Bodnár Borbála, 8 gyermeke: István, Jolán, Gizella, Béla, Edith, Ernő, Barbara és Fred, 5 unokája: Don és Delma Doria, Louise Fazekas, Joyce és Roger Balázs, valamint négy testvére az óhazában: Ilonka, Juliska, Imre és Péter Balázs. Nyugodjék békében! Emlékét örökké megőrizzük! ÖZV. BALÁZS ZSIGMONDNÉ ÉS GYERMEKEI
