Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-29 / 13. szám

March 29, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A tudomány világából FELROBBANHAT-E A NAP? Az elmúlt évek és évtize­dek folyamán gyakran han­goztatták egyes nyugati-csil­lagászok, hogy a Nap egyszer felrobbanhat és minden em­beri képzeletet felülmúló koz­mikus lángorkánnal elham­vaszthatja a hozzá közelebb eső bolygókat, tehát a Mer­kúrt, a Vénuszt, a Földet* sőt még a vörös fényű Mar- sot is. Tekintettel arra, hogy nap­jainkban is szóba kerül ez a kérdés, nem árt, ha egy ki­csit jobban szemügyre vesz- szük. Az első kérdés, amire ezzel k a p c s o latban válaszolnunk kell: egyáltalában történnek- e a csillagvilágban ilyen ka­tasztrófák? Vagyis más szó­val: van-e némi tudományos alapja ezeknek az elképzelé­seknek? Azonnal ki kell je­lentenünk, hogy van, és ép­pen ezért van fokozott szük­ségünk a teljes tisztánlátás­ra. Hiszen tudjuk, hogy a tévhitek és az álokoskodások mindig akkor a legveszedel­mesebbek, ha megtévesztő tudományos mezben jelennek meg. Az első feladatunk te­hát az, hogy ezt a tudomá­nyos mezt vizsgáljuk meg alaposabban. Tagadhatalan, hogy a csil­lagok között olyanok is akad­nak, amelyek időként erőser kifényesednek, “f e lpuffad- nak” és valósággal ledobjál magukról külső gázburkukat Mindez igen hevesen zajlik le: a gáztömegek nagy sebes­séggel törnek ki a csillagkö zi térségbe. Voroncov-Velja minov, a világhírű szovje; asztrofizikus egy alkalomma megállapította, hogy 400< km-es másodpercenkénti se bességgel “tágul” a csillagol külső gázburka. Hogy fogai mat alkothassunk magunk nak e sebesség nagyságáról megemlítjük, hogy ezzel i sebességgel egy óra leforgás; alatt 360-szor lehetne megke rülni az Egyenlítőt. Elképzel hetjük tehát, hogy milye; óriási energiák szabadulna! fel egy ilyen fellángolás al kalmával. Ha figyelembe vesz szűk az említett óriási sebes séget, nem csodálkozhatun azon, hogy a gáztömegek le győzik a csillag vonzását é végképp elszakadnak tőle. Egy ilyen kitörés alkalmi val a csillag megválik anyi gának egy részétől. Átlagé anyagvesztesége körülbelül Nap tömege 1/1000-ed - 1/10,000-ed részével egyenh Ne gondoljuk, hogy ez veszteség kicsi. Tudnunk ke ugyanis, hogy a Nap tömeg 333,000-szeresen múlja feli Földünk tömegét. Ez azt j< lenti, hogy egy ilyen kitör« során a Föld tömegének átk gosan mintegy százszorost veszti el a csillag. Ezeket a rendkívül különc csillagokat már a múltban ismerték az emberek ésn< váknak nevezték el őket. “nova” latin szó és magy; rul újat jelent. Kérdés, hog valóban ujak-e ezek a csili; gok? Nem, távolról sem ig áll a dolog, az “uj csillag” el­nevezés merő tévedésen ala­pult. A múltban, amikor még nem álltak megfelelő műsze­rek a kutatók rendelkezésére, csak azokat a csillagokat lát­hatták, amelyek meglehető­sen fényesek voltak. Mielőtt tehát egy nagy távolságbar| levő, igen gyenge fényű csil­lag nem lángolt fel, nem volt látható bolygónk égboltján. Amikor azután ez a csillag fellángolt, és a fényessége esetleg több százezerszeresé- re növekedett, a Földről is láthatóvá vált. A régmúlt év­századokban tehát önként adódott az az elképzelés, hogy egy uj csillag jelent meg az égen. Ezek az “uj” csillagok azonban nem sokáig ragyog­tak. Aránylag rövid idő múl­va elhalványultak és végül is teljesen eltűntek az emberek szeme elől. Sokak előtt ez igen rejtélyes dolog volt. Azok, akik minden égi jelen­ségben misztikumot kerestek, azonnal készek voltak a ma­gyarázattal. Szerintük az uj csillagok nem lehetnek mások, mint a teremtés elkésett szü­löttei. Nyilvánvaló tehát — bizonygat t á k egyesek —. hogy ezek az elkésett csilla­gok nem lehetnek maradan- dóak a már kész és tökéletes világban és éppen ezért e kell pusztulniok. Ma már tudjuk, hogy ezek nek a primitiv és naiv elkép zeléseknek és magyarázatok nak semmi közük sincs a tu dományhoz. Az uj csillagol nem ujjak, hiszen már kitöré sük előtt is a “helyükön” vol tak. Ezért, ha napjainkbai egy ilyen novacsillag felián gól, az a csillagászok első te endője, hogy előkeresik a égbolt megfelelő részéről ké szitett felvételeket, és meg próbálják megállapítani, hog; melyik csillag lobbant fel. M már- rendszerint azonositar tudják a fényesebb nováka egy-egy halvány fényű esi! i laggal. Az eddig mondottak alaj ján annyit mindenesetre le ' szögezhetünk, hogy a nova rendkívül érdekes csillagol ; Hirtelen és nagyarányú fc ■ nyességváltozásuk arról t£ 5 nuskodik, hogy ilyenkor renc kivüli események zajlanak 1- életükben. Érthető tehá • hogy a csillagászok valóság 3 gal “vadásznak” az ilyen ég • testekre. Sajnos, anova-kitc 1 rések megfigyelése meglehc • tősen nehéz, hiszen mindé i esetben váratlanul követke: 1 nek be. A közelmúltban azoi 3 ban sikerült egy kitörést é] I pen a kezdet kezdetén meg ' örökíteni. Ez az első ese 31 hogy egy ilyen fellángoló:- j sikerült az első pillanattá t kezdve megfigyelni és fén; képezni. Ne gondoljuk azoi s j ban, hogy mindez a véletk s , müve volt. A ritka esemér "i előzménye az, hogy a szt; ^ linabadi asztrofizikai obsze- vatóriumban rendszeres in y pekciót tartanak a kutató- abból a célból, hogy a fellá: y goló novákat megfigyeljék i fényképezzék. Ez a kitartó a figyelő szolgálat 1952. au- 1; gusztus 12-én meghozta a * gyümölcsét. Ezen a napon, d ugyanis Szolovjov szovjet * asztrofizikusnak sikerült egy é nova-csillagot a fellángolás f pillanatában megfigyelnie és s lefényképeznie. A nova a i Skorpió csillagképben lobbant s fel. s Bármilyen rendkívüli ese- 1 mény is a novakitörés, időn- 1 ként még komolyabb kataszt- a rófák is bekövetkezhetnek t egyes csillagok életében. A r szupernóva-kitörésekre gon- 1 dőlünk. 1 l Szupernóva-kitörések alkal­mával a csillag fényessége 1 még nagyobb mértékben nö- ? vekszik. Ilyenkor a fellángo­ló csillag fényessége olyan j rendkívül nagy, hogy egyma­gában is vetekszik annak a' * sok-sok milliárd csillagból ál- ^ | ló csillagrendszernek a fé­nyességével, amelynek maga 1 is a tagja. Egy átlagos szu- , pernovacsillag egyetlen nap ; alatt annyi energiát vészit, ‘ j amennyit a mi Napunk 250- j ezer év alatt. A szupernóva-1 kitörés alkalmával a csillag]5 tömegének a felét is elveszít- i heti. Nem vitás tehát, hogy i a szupernóva-kitörés a legna- i< | gyobb katasztrófa, amely 11 egyáltalában előfordulhat egy > j csillag életében. A kitörés al- 5 kalmával a világűrbe távozó 1 I gáztömegek nem egy esetben 1 j elérik a másodpercenkénti j ] 6000 km-es sebességet is. A ] I csillagról leszakadó gáztöme- j gek azután hatalmas burok ] alakjában veszik körül a csil- : tagot. Ez a gázburok néha még évszázadok múlva is lát­ható. 1 Miután nagy vonalaiban ' megismerkedtünk a nova- és ■ a szupernóva-kitörésekkel, ar­- ról kell szólnunk, hogy mi ■ lenne a következménye an­■ nak, ha a Nap valóban kitör­■ ne nova-csillagként. Ahhoz \ nem fér kétség, hogy ebben 1 az esetben a Naphoz legkö- t zelebb levő, úgynevezett bel­- ső bolygók a kitörés áldoza­tául esnének. Ha a Napot a- magas hőmérsékletű gáztö­- megek mondjuk 2000 km-es k másodpercenkénti sebesség- :. gél hagynák el, akkor 8 óra múlva a Merkúrt, 15 óra mul­- va a Vénuszt, 21 óra múlva a . Földet, két és fél napon belül e pedig már a Marsot perzsel- t, nék fel a Nap izzó gázai. Ne felejtsük el, hogy a Nap fel- i- szine 6000 fok hőmérsékletű, i- belsejének a hőmérséklete pe- >- dig az asztrofizikusok számi- n tása szerint kereken huszmil- :- lió fok! A Napon megfigyel- i- hető különböző képződmé- >- nyék (protuberanciák, erup­- ciók, napfoltok stb.) mind t) arról tanúskodnak, hogy a it Nap meglehetősen nyugtalan: j] minden emberi képzeletet fej t. ltilmuló viharok szántják vé- i- gig a Nap felszínét és légkö­ri rét. Nem történhet meg va- y jón az, hogy a Nap nyugta- i- lansága fokozódni fog, mig r- végül maga is kitör? Amint 3- említettük is már, erre a kér- k désre több nyugati csillagász í- igennel felelt- az elmúlt évek- :s ben. Természetesen igyekez­tek ezt az állításukat igazol- ] ni is. Lássuk csak, hogy mi- ! re hivatkoztak. Általában két számadatból l szoktak kiindulni. Az egyik j az, hogy a geológusok megál­lapítása szerint a földkéreg ■ kétmilliárd éves, a másik pe­dig az, hogy csillagrendsze­rünkben, a Galakszisban — 1 évenként mintegy 100 nova- fellángolás zajlik le. A kél szám egybevetése alapján megállapithatjuk, hogy ezel szerint a földkéreg kialakulá­sa óta 200 milliárd csillagnál, kellett már fellángolnia. De hiszen nincs is annyi csillag az egész Tejut-rendszerben A csillagászok szerint ugyanié mintegy 150 milliárd csillag­ból áll csillagrendszerünk Mindebből szerintük arra le­het következtetni, hogy előbb* utóbb minden csillagra ez a sors vár. Mivel pedig a föld­kéreg kialakulása óta a Nap még nem lángolt fel, a mi Napunkra még a jövőben vár ez a sors. Ha ez valóban igy volna, meglehetősen vigasz­talan lenne a föld és az embe­riség további sorsa, hiszen nem tudhatnánk, hogy me­lyik pillanatban “szánja” rá magát a Nap erre a kitörés-, re! Ezzel szemben a való hely­zet egészen másképp fest. Parenago és Kukarkin szov- ! jet csillagászok még a 30-as | j évek derekán rámutattak né-1 hány körülményre, amelyet | igen valószínűvé teszik azt hogy a nova-kitörés ismétlő-] dő folyamat, ami. csupán a csillagok egyes speciális cső-1 portjával történhet meg, és I hogy csillagrendszerünkben ] ] legfeljebb egy millió olyan j j csillag lehet, amely esetleg I fellángolhat. A nova-kitörés tehát nem a csillagok “gyermekbeteg­sége”, amelyen minden csil­lagnak keresztül kell mennie. Sokkal valószínűbb az, hogy a nova-kitörés a csillagok egy bizonyos fajtájának “kró­nikus betegsége”. Tehát nem felel meg a valóságnak az hogy minden csillagra előbb- 1 utóbb ez a sors vár. Sőt, mi- ! vei a fentiek szerint csak a csillagok mintegy 1/1000-ecj százaléka ilyenfajta, nyilván 1 kicsi a valószínűsége annak; 1 hogy a Nap éppen ebbe az : 1/1000-ed százalékba sorolha­tó be. 1 De nemcsak valószínű, ha- ' nem bizonyos az, hogy a Nap ' nem tartozik a novák csoport- ^ jába. Kétségtelenül megálla- ' pitották ugyanis, hogy a no- - va-kitörésre csak bizonyos fi- ’ zikai tulajdonságokkal rendel­kező csillagok “hajlamosak”. Ezeket a csillagokat a kitö­résen kívül is aránylag ma­gas hőmérséklet és nagy sű­rűség jellemzi. Ezzel szem­ben a Nap kisebb sűrűségű, alacsonyabb hőmérsékletű. Zerinváry Szilárd, a TTIT nagybudapesti csillagászati szakosztályának tagja----------------------LL_. Ünnepelték Rappaport munkástársat Impozáns keretek között zajlott le márc. 3-án Cleve­land Easten, Rappaport Mor­ris munkástársunk ünneplése. A zuhogó eső ellenére az East Side-i Munkás Otthont megtöltötte a közönség, mely meleg szeretetének adott ki. fejezést Rappaport munkás­társ 75-ik születésnapja és az egyetemes munkásság érdeké­ben kifejtett munkálkodásá­nak 60-ik évfordulója alkal­mából. Cincár Gyula meleg szavak­kal nyitotta meg az ünne­pélyt, majd átadta a szót Krchmarek munkástársnak, aki a nemzetiségi csoportok Inevében angol nyelven kö­szöntötte az ősz, örökké ak- tiv, lélekben friss és minden­ki által szeretett “Rappi” munkástársat. Utána Dattler Lajos, a Magyar Szó Lapbizottságá­nak kiküldöttje üdvözölte Rappaport munkástársat la­punk olvasótábora nevében é3 vázolta pályafutását, mely­nek folyamán mindig a mun­kásság érdekeinek előbbrevi- telében fáradozott és mint megingathatatlan szikla áll- j ta a vihart; mint jó apa, ta­nított és nevelt és mint a méh, gyűjtött, épített azért, amiért még ma is fáradha­tatlanul dolgozik: az emberi­ség jólétének, a békének, a népek egyenjogúságának ér­dekében. A Magyar Szó Lapbizott­sága nevében Dattler egy töl- tőtoll-ceruzakészletet nyújtott át lapunk hálája és elismerése jeléül, melyet az önzetlen, ; ősz harcos mély megilletődés- sel vett át. i A szép számban megjelent ; West Side-i Dalárda tagjai nevében Farkas Béla, a ke­rület nevében Hegedűs Mary, iaz East Side-i Női Kör részé- ) ről Báber Emma üdvözölték a mi “Rappinkat.” A kitünően elkészített va­csora után a megjelentek a hajnali órákig együtt voltak a legjobb hangulatban. Fájdalommal megtört szívvel jelentjük, hogy a jó férj, apa, testvér és nagyapa BALÁZS ZSIGMOND ez év február 18-án Narrows, Virginiában elhunyt. Ung megyében, Tarnóczon született 1888-ban és 1904- ben jött ki Amerikába. Gyászolják: Szerető hitvese, szül. Bodnár Borbála, 8 gyermeke: István, Jolán, Gizella, Béla, Edith, Ernő, Barbara és Fred, 5 unokája: Don és Delma Doria, Louise Fazekas, Joyce és Roger Balázs, valamint négy testvére az óhazában: Ilonka, Juliska, Imre és Péter Balázs. Nyugodjék békében! Emlékét örökké megőrizzük! ÖZV. BALÁZS ZSIGMONDNÉ ÉS GYERMEKEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom