Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-29 / 13. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 29, 1956 I Külpolitikai Szemle lz- _______LT~r_-------------------------------------------------------------- ii. i - -- - I Átértékelés a Szovjetunióban A Szovjetunió jelenlegi kollektiv vezetőségének politikai irányváltoztatása Sztálin átértékelése tekintetében nemcsak a külföldön, hanem magá­ban a Szovjetunióban is heves viták tárgyát al­kotja. Kruscsov beszédét, amelyet a moszkvai huszadik pártkongresszus idején egy titkos ülé­sen mondott, még mind a mai napig nem hozták nyilvánosságra. A szovjet nép kisebbsége, amely tiltakozik a vezetőségnek a Sztálin-kérdésben el­foglalt álláspontja ellen, nyugodtan kifejezheti véleményét, Írja a “N. Y. Times” (III. 22.) : “Az nj vonal ellen intézett támadások a megtorlástól való félelem nélkül folynak le.” — A kérdések és viták élénken foglalkoztatják a külföldi országok összes politikai köreit és szervezeteit, végleges tiszta kép azonban még nem alakult ki. Éppen ezért nagy érdeklődésre tarthat számot az a moszkvai jelentés, amelyet Henry Shapiro, a United Press tudósítója küldött a jelenlegi helyzetről a Szovjetunióban s minthogy e pilla­natban ezt a beszámolót véljük a legtárgyilago- sabbnak, az alábbiakban ismertetjük: Mit észlel az újságíró a szovjetben A Szovjetunió békés, de hatalmas negyedik for­radalma ugylátszik szívós kampányba üllepedik le, amelynek célja a sztálinizmus eltörlése még akkor is, ha tiz esztendőt vesz igénybe. És ez valószínűnek látszik. Szovjet vezetők körülbelül egy évtizedre becsü­lik, amig végbeviszik a mélyreható nevelési ter­vet, hogy a köztudatból eltávolítsák a sztáliniz­mus utolsó maradványait. Eltökélt szándékuk ezt csakugyan végrehajtani. Ez céltudatos, óvatos és ügyesen irányított lázadás fentről le, a vezetők pedig örülnek, hogy a kampány jelenleg lassan folyik. A lázadás nem Sztálin személye ellen irányul, hanem a sztálinizmus jelensége ellen, amelyet kis­sé szépitgetve “a személyiség kultuszának” ne­veznek. Úgy értelmezik, hogy Kruscsov beszédének lé­nyege a zsarnoki, egy ember által gyakorolt ab­szolutizmus (önkényuralom) a velejáró gonosz­ságokkal. Sztálin bűneit felsorolják az egy ember által gyakorolt uralom illusztrálására. Ugyanakkor Kruscsov, a KP titkára, hosszasan időzött Sztálin rendkívüli érdemei mellett, mint forradalmi vezér, mielőtt a személyes diktatúrát intézményesítette. Ez nyilván nem hagy kétséget aziránt, hogy Sztálin meg fogja kapni helyét a történelemben, mint a szovjet rendszer egyik nagy építőmér­nöke. De éppenolyan feltétlen világossággal kimond­ták azt is, hogy a sztálinizmus nem fog többé megismétlődni. Kruscsov sürgette, hogy fejtse­nek ki minden szükséges erőfeszítést e megis­métlődés megakadályozására. Ezért követelte Kruscsov a párt újonnan meg­választott vezetősége nevében, hogy beszédének «szerezzék meg a legnagyobb nyilvánosságot. Tíz­ezer pódiumról olvasták fel és olvassák most is wgy, hogy úgyszólván minden egyes szovjet pol­gárnak már tudomása van a tartalmáról. A szovjet vezetőség a felfedés feltűnést keltő jellege és a belőle levonható következtetések nyilvánvaló fájdalmassága miatt elhatározta, hogy a beszédet merőben bel ügyként kezeli és nem szellőzteti külföldön. Ámde a Kreml tervez, a javíthatatlan külföldi sajtó végez, ugv, hogy a beszéd — védhetetlenül túlzott és elferdített formában — világszerte köz­tudomásra jutott. Sztálin bűneinek részletes leleplezése talán uj, de nem ám a személyi kultusz ellen vezetett kam­pány. A kampányt közvetlenül Sztálin 1953 márci­usában bekövetkezett halála után indították el. Kár 1953 végefelé forradalmi változást jelentet­tek, melyet Georgi Malenkov első Sztálin-utáni Kormánya vezetett be. Ez magában foglalta azt • tervet, hogy vizsgálják át az 1930-as évek kö­zepén lezajlott tisztogatások jegyzőkönyveit, j Sok áldozatot helyeztek szabadlábra, sok áldo­zatnak adták vissza becsületét. Tudomásunk sze­rint 1954 végére a legtöbb politikai fogoly kisza­badult és a legnagyobb kedvezményekben része­sítették őket lakás, nyugdíj és egészségügyi ke­zelés dolgában. Március 10-én a “Pravda” 130 bolseviki levelét közölte, akik üdvözletüket küldték az uj közpon­ti bizottságnak. Köztük 31 nő volt, nyilván régi bolsevikok özvegyei. A sztálinizmus nemcsak egy “atyuska” vagy “bátyuska” istenitését jelenti, aki a Kremlben ül, hanem egyszersmind tucatnyi “kis Sztálin” felbukkanását is, vidéki és helyi basákat, akik maguk testesitették meg a törvényt. Az egyéniség kultusza ellen hirdetett kampány a piramisszerü szovjet hatalom összes lépcsőfoka ellen irányul, a központi bizottság első titkárától le a helyi pártsejtek kisebb vezetőiig, akik egy­kor beképzelték, hogy ők kis Sztálinok. Viták és kritizálások zsilipjei nyíltak meg, mint még soha azelőtt úgy, hogy minden szovjet polgár kezdi élvezni a félelem nélkül való szabad­ság érzését. E sorok írójának Oroszországban töltött több mint húsz esztendeje alatt nem lehetett sohasem hallani oly sok nyílt és gáttalan beszédet, mint ami most történik s elég hozzá két szovjet polgár találkozása. Egy szovjet polgár, aki látva a csodálkozást, melyet szókimondása keltett, énekelni kezdte: “Mi nem félünk a farkastól.” Most ténylegesen buzdítják, hogy csak beszél­jen és kritizáljon. A személyiség kultusza azt jelentette, hogy a vezetők elszigetelődtek a tömegektől. Elfojtotta a népi kezdeményezéseket, mondta Kruscsov. Ma pedig nem elég az a több tízezer agitátor, aki bejárta az országot, hogy elmagyarázza a pártkongresszus határozatait, hanem maguk a legfelső vezetők is elmennek a műhelyekbe és a gyárakba. Anasztáz Mikoján első miniszterelnök-helyettes és Micháil Pervukin kimentek a munkások közé beszédeket tartani tegnap, márc. 19-én. “Többé nem lesz csodatevő, többé nem lesz istenités,” mondják a legfelső vezetők hallga­tóságaiknak. A hallgatóság csakugyan látja is a sztálini jelképek és fétisek gyors eltünedezését. Az országjáró agitátorok noteszeiben található legnépszerűbb jelszavak egyike Kari Marx kije­lentése, amelyben elitéli “a hatóságnak való ba­bonás engedelmességet.” Jóllehet a szovjet közönségre gyakorolt hatás derűlátástól sugárzó általános megkönnyebbülés­nek látszik, a különleges visszhangok változnak a helyi viszonyok szerint az óriási eurázsiai alsó világrészben. Sok kérdés hangzik el, mint pl.: “Miért nem hallottuk ezt azelőtt?” vagy “Miért vártak ezzel oly sokáig!” A begyakorolt párt-agitátoroknak feladat fe­lelni ezekre a kérdésekre. Ez hosszú nevelési fo­lyamatot foglal magában, amelynek során mind az oroszok, mind a külföldiek sok mindent meg fognak tudni abból, mi ennek az országnak a mozgatója. A múlt héten jelentett georgiai események — amikor is diákok tüntettek Sztálin mellett — a visszahatás egyik típusa volt. De a hatóságok, nyilván az uj program erejébe és népszerűségé­be vetett bizalommal javában kárhoztatják a sze­mélyiség kultuszát. A georgiai utcai tüntetések nyomában, ame­lyek Tifliszben, Georgia fővárosában zajlottak le, helyi vezetők hivatalos emlékünnepélyeket ren­deztek, amelyeket tömeggyülések követtek, ahol a legfelsőbb helyi vezetők mondtak beszédeket. Ma már minden jel arra vall, hogy a georgiai helyzetet teljesen békésen rendezték. A kollek­tiv vezetőség szemmelláthatóan engedményeket tett a georgiaiak helyi érzelmi kitöréseinek. A belső rendetlenség lehetőségei ugylátszik a leg­csekélyebbek. Ennek bizonyítékát láthatjuk abban a tény­ben, hogy a prezidium (elnökség) tagjai, mint Kruscsov, Nikoláj Bulganin, Malenkov, Mikeján és Molotev külügyminiszter készülődnek, hogy a OLASZ RENDŐRSORTÜZ A TÜNTETŐ MUNKANÉLKÜLIEKRE Barletta dél-olaszországi városkában a rendőr­ség rátámadt a tüntető munkanélküliekre, s meg­ölt két földmunkást: Giuseppe Spadarot és Giu­seppe di Coratot. A tragikus incidens áldozatai között a két halotton kívül még hat súlyos sebe­sült is van, köztük egy nő — mindannyiukat rendőrgolyók érték. Számos könnyebb sérülés is történt. Kilenc rendőr ugyancsak megsebesüli, midőn a sortüz után kövekkel hajigálták meg őket. A tüntetésen mintegy négyezer nő és munka­nélküli vett részt, akiknek helyzetét a hosszú és kegyetlen tél okozta munkanélküliség rendkívül súlyossá tette. A tüntetők a késő délelőtti órák­ban gyűltek össze a Vatikán égisze alatt műkö­dő segélybizottság helyisége előtt, s követelték, hogy azonnal osszák ki a szervezet raktáraiban heverő élelmiszerkészleteket, s a segélyek kiosz­tását minden politikai megkülönböztetés nélkül végezzék. A rendőrség ekkor közbelépett, majd tüzet nyitott. A véres incidens, mely kevéssel azután történt, hogy Calabriában a rendőrség meggyilkolta Roccc Tirasole földmunkást, országszerte mélységes felháborodást keltett. A baloldali pártok erélye­sen tiltakoztak mind a képviselőházban, mind a szenátusban; a CGIL, az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szociálista Párt pedig azonnal el­küldték küldöttségeiket Barlettába. A GGTL fel­hívására egész Pugliában egy napig tartó álta­lános sztrájkot tartottak s rövidebb munkabe­szüntetések. tiltakozó gyűlések voltak Olaszor­szág más vidékein is a városokban és a falvak­ban egyaránt. SZUDÁN FÜGGETLENSÉGE 1956. január elseje történelmi változást hozott egy afrikai nép számára: függetlenséget. Khar- tumban, Szudán fővárosában kikiáltották a füg­getlen Szudáni Köztársaságot. Szudán. Afrika egyik legnagyobb országa, a Nílus középső folyásánál fekszik. Területe ne­gyedrésze Európának. Lakóinak száma 9 millió. A lakosság túlnyomó többsége földműveléssel é? állattenyésztéssel foglalkozik. Szudán legnagyobb kincse a több mint kétszázezer hektáron termelt gyapot. A főként Angliába szállított gyapot adja az ország kivitelének 60—70 százalékát. Szudán egyszersmind a világpiac legnagyobb gumiarábi- kum szállítója. A szudáni föld méhében arany, réz, só és vasérc található, de ezek feltárását a gyarmati uralom lehetetlenné tette. Az ipar na­gyon kezdetleges Szudánban, csupán néhány ki­sebb üzem akad: konzervgyár, szeszfőzde és ce­mentgyár. A Szovjetunió az elsők között ismerte el és üd­vözölte Szudán önállóságát és diplomáciai, gaz­dasági kapcsolatokat ajánlott fel az uj köztársa­ságnak, a világ legfiatalabb független államának. Ugyancsak egy sor népi demokratikus ország, közöttük Magyarország is. Ma Szudán előtt nyitva áll a fejlődés, a gyar­mati elmaradottság leküzdésének biztos útja. L. Azhari szudáni miniszterelnök az ország függet­lenségének kikiáltása alkalmából kijelentette, hogy: “Szudán nem csatlakozik semmiféle tömb­höz. Semlegesség! politikát fogunk folytatni.” AKI AZ IGAZAT AKARJA TUDNI, ANNAK A “MAGYAR SZÓT” KELL OLVASNI! Melish Chicagóban fog beszélni Rev. William Howard Melish, a nagynevű lel­kész és békebarát, akinek harcolnia kell szószéke megtartásáért a brooklyni protestáns episzkopá- lis Holy Trinity templomban, április 6-án, pén­teken este “Vallás, etika és a USSR” címmel be­szédet fog mondani a chicagói Midland hotelben, 172 W. Adams, 8:15 órakor, 1 dolláros belépti- dij mellett. Rév. Melish beszédének időszerűségét aláhúzza az a tény, hogy jelenleg több legmagasabb rangú amerikai templomi vezető van látogatóban a Szovjetunióban. Rév. Melish meetingjének véd­nöke az Amerikai-Szovjet Barátság chicagói ta­nácsa. öldgolyó minden zugát beutazzák és megkedvel- essék a szovjet árucikkek mellett a szovjet uj politikáját is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom