Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-22 / 12. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 22, 1956 A JÓ EGÉSZSÉGÉRT MŰTÉTEK 1882-ben Billroth, a nagy­nevű sebész azt mondotta, hogy “a szivburok megnyitá­sa olyan műtét, amely közel- áll ahhoz, amit a sebészi mű­vészet prostitúciójának, vagy sebészi frivolitásnak neve­zünk.” A szívhez, a sebészek hosszú időn át nem mertek hozzányúlni, sérülését feltét-^ lenül halálosnak tartották, be­tegségeit pedig műtéttel hoz­zá nem férhetőknek. 1896-ban Rehn döntötte meg ezt a hiedelmet, amikor ösz- szevarrt egy szivén ejtett se­bet és a beteg meggyógyult. 1907-ben Kocher, a világhírű sebész már azt irjVt, hogy! “a szív, ez a nyugtalan és aka- [ ratos szerv sem tudott a se- sebé.'Z már azt Írja, hogy gülni és ezzel az emberi test utolsó szervét is meghódítot­ta a sebészi kés.” Azóta töbh ezer ember életét mentették meg szerte a világon a szív sebének elvarrásával. A szív fejlődési rendelle­nességeinek és szerzett be­tegségeinek sebészi kezelése csak az utóbbi néhány év vívmánya. A szív normális felépítése Az egészséges emberi szív 4 üregből áll, melyeket bil­lentyűk választanak el egy­mástól. A test minden részé­ből összegyűlő elhasznált vé­nás vér a jobb pitvarba, majd a billentyűn keresztül a jobb kamrába ömlik. Innen a pul- monalis billentyűn és a tüdő­verőéren át a tüdőbe jut, ott oxigént vesz fel és a bal pit­varba kerül. Innen a bicus- pidalis (kéthegvü) vagy mit- ralis billentyűn át a bal kam­rába, majd az aorta billen­tyűn keresztül a test főütő- ' erébe, az aortába jut a vér, j hogy innen az egész testbe szállítsa az élethez szükséges oxigént és tápanyagokat. Az egészséges szív egy éle­ten át. éjjel-nappal megállá-’' nélkül dolgozik és ha a test j nyugalomban van, kb. 4—5 liter vért lök ki percenként magából, erős fizikai munka | alatt ez akár 15 literre is fel­emelkedhet. Az ökölnyi “szív­motor” tehát teljesítményé­vel és “termelékenységével” túltesz minden gépen. A szív fejlődési rendellenességei A magzati életben a szív fejlődése különböző zavarokat szenvedhet és ez a születés után szívbetegségek képében jelentkezik. A veleszületett szívbajok közül a leggyakoribb, hogy az az összeköttetés, amely a magzatban az aortát a tüdő- veröérrel összeköti, nem záró­dik el a születés után, holott ekkor már nincs szükség rá. Ezen a vezetéken át több'li- .ter vér “szökhet ki” az aor­A SZIVÉN fából a tüdőverőérbe, elkerüli a testet és kihasználatlanul jut vissza a tüdőn keresztül a bal szivfélbe, majd ismét az aortába. Ez a nagymennyiségű bal­laszt, melyet a bal szivfél fe­leslegesen forgat, egyrészt megterheli a szivet, másrészt csökkenti a test különböző szerveit ellátó vérmennyisé­get. Ezért az ilyen gyerme­kek soványak, rosszul fejlőd­nek, gyorsan kifulladnak, szaladni, tornászni nem tud» nak. Ma már ez a betegség mű­téttel könnyen gyógyítható! j A beavatkozás lényege a Bo- tall vezeték lekötése. Enne!) a műtétnek a veszélyei alig nagyobbak, mint egy vakbél- műtété és a gyermekek utá­na megnőnek, gyors fejlődés­nek indulnak, szinte kivirul­nak. A szívnek egy másik, bo­nyolult fejlődési rendellenes­sége az u. n. Fallot tetraló­gia. Ennek az a lényege, hogy a szív két fele (a jobb vénás és a bal artériás fél) nincs! teljesen elválasztva egymás­tól és ezért elhasznált, vénás vér keveredik az aorta oxi- géndus, artériás véréhez. Emiatt az ilyen gyermekek szine a normális rózsaszín helyett kékes árnyalatú, ami főleg az ajkakon és körmö­kön kifejezett. Úgy is hívják ezt, hogy “kék betegség”. A fő hiba ilyenkor, hogy a vé­nás vér nagy része a tüdőt elkerülve oxigén felvétele nél­kül egyenesen az aortába jut. A szív belsejének kóros fel- ! építését ma még nem tudjuk műtéttel megszüntetni. A, gyermek súlyos állapotán j azonban mégis lényegesen tu- j dunk segíteni ugv, hogy az j aorta egyik ágát összevarr-; juk a tüdőverőérrel. Ezáltal, az aortába kei ülő fokozott j vérmennyiség egy részét át- tereljük a pulmonalison át a tüdőbe, ahol oxigént vesz fel és így kerül be az általános vérkeringésbe. Az ilyen gyermekek, akik addig kékek voltak, nem fej­lődtek, járni is alig tudtak és társaik minden mulatságé- j ból ki voltak zárva, a műtét Után rózsaszínűek lesznek, rohamos fejlődésnek indul­nak, szaladnak és úgyszólván normális életet képesek élni. Más esetekben a szív fej­lődési zavara azt eredménye­zi, hogy a pulmonalis billen­tyű ahelyett, hogy 3 tasak- jból állna, egy kupolává forr össze, amelynek közepén csak kis nyíláson át képes a vét kiürülni. Ez a szűkület hatal­mas terhet ró a jjbbb kamrá­ra. Ezek a gyermekek is gyor-j san kifulladnak és a legkisebb testi megerőltetésre is kép­telenek, mert a szűk nyíláson át a szív nem képes a percen­kénti kilökött vérmennyisé­get növelni. Műtéttel ez a betegség is gyógyítható. A jobb kamrán j kis nyílást ejtünk, ezen át: műszert vezetünk be és ezzel átvágjuk a kupolát, kitágít­juk a szűkületet. Az igy ope­rált gyermekek vígan szalad­gálnak, egészségesek lesznek. Igen súlyos fejlődési rend­ellenesség, amikor az aorta az iv és a leszálló rész hatá-; rán gombostüfejnyire beszű­kül. Ilyenkor a felső testfé­len igen magas, az alsón kóro-[ san alacsony vérnyomás van. A betegeket az agyvérzés ve­szélye fenyegeti. Műtéttel a szűkült részt ki lehet vágni és az aorta két csonkját, melyek most már normális tágságuak, össze le­het varrni. A műtét több órás nagy beavatkozás, mégis in­dokolt az elvégzése, mert az egyetlen lehetőséget jelenti a beteg számára. Szerzett szívbajok A szerzett szívbajok közül leggy axoribb az u. n. mitra- Jis stenosis, a bicuspida is (kéthegyü) billentyű szűkü­lete. Ez a szűkület rendszerint1 reumás torokgyulladás, vagy izületi gyulladás után évek alatt lassan fejlődik ki. A mitralis billentyű szűkü­lete azt eredményezi, hogy a vér a bal pitvarból csak ne­hezen képes a bal kamrába jutni. Egy ideig a pitvar győ­zi a szűkület leküzdésével já­ró fokozott munkát. Egy idő után azonban kimerül, kitá­gul. Műtéttel ma már ezt a betegséget is, viszonylag kis veszéllyel már meg tudjuk gyógyítani. A műtét lényege, hogy jobb kezünk mutatóuj­jával behatolunk a bal pit- vai'ba és ujjal szétválasztjuk i reumás gyulladás következ­tében összetapadt billentyű­ket. Csak ritkán fordul elő, hogy az összetapadás olyan merev, heges, hogy az ujj mellett bevezetett éles műszer (valvulotom == billentyüátvá- gó műszer) szükséges a bil­lentyű kitágításához. A szív a szűkület megszün­tetésének pillanatában, sze­münk láttára erőteljesebben kezd verni. Műtét után a be­tegek panaszai eltűnnek, je­lentős teljesítményekre képe­sek, emeletet mennek, dolgoz­nak, ismét egészségesek és a társadalom hasznos tagjai lesznek. Mint az elmondottakból lát­ható, a sebészet az elmúlt években meghódította az em­beri szervezet egyik legrej­tettebb és legfontosabb szer­vét, a szivet is. Büszkén mondhatjuk, hogy az embe­ri tudás nemcsak a szivet és a vérkeringést ismeri, de a tu­domány legújabb fegyverei­vel meg is tudjuk változtat­ni a szív munkáját, helyes irányba tudjuk terelni a kó­LOS ANGELESI NŐI NAP Érdemes megemlékezni Női Körünk által rendezett Női Napról, mely március 4-én volt kávédélutánnal egybe­kötve. A közönség kellemesen érezte magát, habár mulat­ság helyett mintaszerű és él­vezetes előadásban és szóra­kozásban volt része. A mi úgynevezett “mulatságaink” az utóbbi időben mindjobban magasnivóju, nevelő és szó­rakoztató előadásokká válnak. Igaz, az összejövetel célja is megérdemelte, hogy komoly formában tartsuk meg. Sze­rencsések vagyunk, hogy tag­jain]; közül kerülnek ki azok a tehetségek, akik ilyen szép c.-> komoly előadások levezeté­sére képesek. A gondosan és szen ezetten előkészített ünnepélyt Also Helen, a Női Kör lelkes tagja nyitotta meg, akinek beszédét nagy érdeklődéssel hallgat­ták. Faragó Zsiga szavalta Várnai Zseni két gyönyörű versét olyan érzéssel amilyen­nel azt Várnai Zseni irta. Ugyanilyen kitünően adott elő egy komikus magánjele- netet. Ha szép magyar dalo­kat akarunk hallani, akkor Ligeti Amália, a losangeiesi magyarok csalogánya öröm­mel áll rendelkezésünkre. Ez alkalommal elénekelte többek közt Minarik Kálmán “Buda­pest” cirnii szerzeményét, me­lyet a közönség hosszú taps­sal jutalmazott. (Ne impor­táljunk mi programot Holly­woodból -— sokszor ünnepron- tókat — addig, amig ilyen te­hetségek állnak rendelkezé­sünkre.) Az amerikai nők egyenjo­gúságáért és felszabadításá­ért folyó harcról Csont Pé­ter tartott előadást, aki talán azoknál is jobban ismeri az amerikai történelmet* akik polgárjogától akarják őt meg fosztani. Az amerikai női mozgalom visszanyulik a pol­gárháború előtti időkbe, mon­dotta, s idézte az egyik har­cos nőt, aki vagy hatvan év­vel ezelőtt halt meg; “Én ra­dikális voltam az én időmben, te légy radikális a te idődben. Az a szabadság, ami nekünk jó volt, téged nem elégít ki a te idődben, tehát harcolj a korod szabadságáért.” A záróbeszédet a Női Kör elnöknője, Erdődy Margit mondta el, akinek sok köze van ahhoz, hogy a Kör ilyen fáradhatatlanul dolgozik és Magyar Amerika egyik legak­tívabb női szervezete. Vala­hogy úgy éreztem, hogy ez alkalommal a mi Margitunk túltett sajátmagán, amikor a nők aktivitásának fontosságá­ról, az amerikai nők szava­zati jogáért folyó harcokról és a békéről beszélt. Befejezésül pedig a mi örökifjú Uhrin Jánosunk két rövid filmmel szórakoztatta a ros vérkeringést és mind-több és több, azelőtt gyógyíthatat­lannak hitt beteg életét és egészségét adjuk vissza. Littmann Imre közönséget, mert ő éppen úgy ért a filmvetitő-géphez, mint minden máshoz. Végeredményben egy min­taszerű délutánban volt ré­szük és a Nők Világa is szép anyagi támogatáshoz jutott. Paczier F., tudósitó • Utóirat: Ha valaki azt gon­dolja, hogy túl sok elismerést adtam a résztvevőknek, az az­ért történt, mert megérde­melték. Általános szokás ná­lunk, hogy ha valaki sok munkája közben egy-két hi­bát csinál, akkor mindjárt ott vagyunk a kritikával és alaposan megmossuk a fejét. Ue ha valaki hosszú évtizede­ken át dolgozik és sok jó munkát végez, ezt csak a ko­porsója felett mondjuk el. Én nem hiszek ebben. Ha valaki­nek kijárt a kritika, akkor az elismerést is adjuk meg neki, amikor jót és szépet tesz — mégpedig életében. 11 német katona Monmouth-on Fort Monmouth, N. J. — Az amerikai hadsereg mű­szaki központjában a hét bár­mely napján lehet német ka­tonatiszteket látni, amint az utcákon sétálva visszaszalu­tálnak amerikai katonáknak. Visszataszító látvány lehet ez a második világháború vete­ránjainak, akiknek emlékeze­tében még mindig élénken él­nek a német katonákkal kap­csolatos élményeik. Ezek a német katonák az uj nyugatnémet hadsereg fontos káderéhez tartoznak és ha majd befejezték a há­rom-nyolc hónapos kiképző kurzusaikat itt és más kato­nai központokban szanaszét az országban, vissza fognak térni hazájukba, hogy kiké­pezzék ottani csapataikat. Az itteni németek majd­nem valamennyien a Wehr­macht műszaki hadtestében szolgáltak, öt őrnagy áll az élükön. Katonai felsőbbokta­tást nyernek US-ben. Egyi­kük, Werner Wolf őrnagy, negyvenkét éves, már ismeri is az ország nagy részét, ha vasúti kocsiból vagy drótsö- vénykerités mögül is. Kapi­tány volt a tizedik páncélos hadosztálynál, 1943-ban esett foglyul Tuniszban s a háború többi részét különféle ameri­kai fogolytáborokban töltötte. Az őrnagyokon kívül van még két kapitány, két főhadnagy és két közlegény. Az alabamai autóbusz-bojkott 89 vezetőjének tárgyalását hétfőn megkezdték. A Magyar Vendéglátóipar 1958-ban előreláthatólag a tavaszi lipcsei, a tavaszi és az őszi bécsi, a stockholmi és a londoni nemzetközi vásáro­kon vesz részt. ft Védelmi Bizottság Bankettje, zz 2141 Southern Boulevard. — Vacsorajegy ára 3 dollár — Ünnepi szónok: Rákosi Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom