Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-22 / 12. szám

Vol. V. No. I2. Thursday. March 22, 1950 NEW YORK, N. Y. Single Copy 15 cents Entered as Second Class Matter December 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of New York, N. Y. MAI SZÁMUNKBAN Bódog András, Eörsi Béla, Geréb József, Petrás Pál, dr. Pogány Béla és EHN cikkei és rovatai napjaink legizgalmasabb kérdéseiről. Kritika egy monumentális könyvről, amely a Rosenberg-ügy tárgyilagos felmérését ismerteti Egy kis hatósági leánykereskedelem, Szaudi Arábia felháborító titkairól. Sport és külpolitika, az Iharos-Sulzberger-interju elemzése. Ciprus ellenállási harca A cipruszi érseket évszáza­dok óta elismerték a görög ciprusziak politikai vezéré­nek. Amikor öthónapi tár­gyalás után minden formaság félrevetésével Sir John Hard­ing feldmarsal, a sziget angol kormányzói a, emberrablást követett el Makariosz érsek ellen és az Indiai-óceán egy távoli szigetére, a Seychelles- szigetekre deportáltatta — mint egykor az angolok Na­póleont a Szt. Ilona szigetére — ezzel páratlanul durva cse­lekedetet követtek el, amely­re a ciprusziak általános sztrájkkal válaszoltak. John HardinMtz angol kor­mány parancs,** vad terror­ral igyekszik letörni a cipru­szi nép felháborodott, jogos ellenállását. Kát onasággal szállatta meg a fővárost, Ni- kosziát, és a házkutatások so­rozatát rendelte el, hogy ösz- szeszedjék a titkos fegyvert és lőszert. Többszáz kereske­dőt letartóztatott, amiért üz­leteiket zárva tartották. Kila­koltatás terhe mellett akarja kényszeríteni a ciprusziakat, hogy súgják be az ellenállási harcok szervezőit, de a nép hallgat. Már az első nap tiz családot kikergettek lakásai­ból. A nép haragja enyhület- len, hiszen Makariosszal egyetemben még tiz főpapot is deportáltak. Egy angol katonára köve­ket dobtak, amire ez belelőtt a tömegbe, de golyója egy hétéves kisfiút ölt meg. A felháborodás egyre elkesere­dettebb méreteket ölt, de Harding el van tökélve, hogy katonai erővel visszaállítja a “törvény és rend” uralmát, őmaga is, a jobboldali lapok is, úgy beszélnek a cipruszi hazafiakról, mint “terroris­tákról”, szeretnék a politikai baloldalra is hárítani a cipru­szi nép megmozdulását, a va­lóság azonban az, hogy a ha­zafias szárny jobboldala veze­ti az ellenállási harcokat, amint ezt hivatalosan beis­merik. Baloldali és középső elemek is, sőt-raz egész cip­ruszi nép egységes állásfogla­lásban támogatja a szabad­ságharcosokat, nem lehet ezt semmiféle kisebbség politikai mesterkedésévé kicsinyítem vagy felnagyítani. Az angol kormányzó kezdte a terroriz­must Makariosz érsek elrab­lásával, más szóval az ango­lok kezdték meg a törvény­telenségeket, hiába hivatkoz­nak a “törvény és rend” reak­ciós jelszavára. Makariosz el­rablása előtt kellett volna hangoztatni a “törvény és rend” igéjét, nem pedig utá­na. Nikosziában a hazafiak megöltek egy angol őrmes­tert. Az angolok drótsövény- keritéssel körülvették a vá­rosnak azt a részét, ahol az eset történt és a polgári la­kosságon töltötték ki bosszú­Megielent a ‘Tavasz a Bunin’! Tervezett könyvsorozatunk második kötete, a “Tavasz a Dunán”, végre megjelent és hatalmas oszlopokban várja szétküldését. Valóságos csoda, hogy sajtónk a maga korláto­zott eszközeivel ezt a nagy feladatot el tudta végezni. Egy könyv elkészítése, kinyomása és kiadása rengeteg pénzbe kerül, a rengeteg pénzen kívül pedig rengeteg munkába, odaadásba és áldozatkészségbe. Ebben a tömérdek munká­ban a szerkesztőség, a műszaki személyzet és a kiadóhiva­tal, a lap minden alkalmazottja, emberfeletti erőfeszítéssel kivette részét. Hogy megérte-e a “Tavasz a Dunán” megjelentetése ezt a rettentő fáradalmat, azt majd az olvasók döntik el. A mi szerény véleményünk szerint megérte, mert ebben a közéi 200 oldalas könyvben tízszer annyi van, mint amennyire egyszeri rátekintésre képzelné az ember. Janine Bouissou- nouse és Louis de Villefosse, e francia iró-házaspár, mun­kája oly tárgyilagos és végeredményben vonzó képet ad a jelenkori Magyarországról, amelyre magyar ember talán nem is lett volna képes. A mai Magyarország ismertetését franciás könnyedséggel, olyan lenyűgöző érdekességgel, oly ragyogó irásmüvészettel végzik, mintha izgalmas regényt írtak volna, amelyet nem lehet letenni a kézből. És a mai helyzet szinte szavakkal vetített filmjének keretében oly alapos és érdekes összefoglalását adják a magyar nenuet történelmének, irodalmának, festészetének, zenéjének, nép­művészetének, egész lélektani jellemzésének, hogy abból minden amerikai magyar jobban megismerheti szülőhazájá­nak múltját és jelenét, mint ha iskolában tanulta vagy sze­mélyesen tapasztalta volna. A könyvet dr. Pogány Béla fordította a francia eredetiből, bevezetéssel és utószóval is ellátta. Címlapját, mely egy gyö­nyörű magyar leányfejet ábrázol, és a mü illusztrációit Gel- lért Hugó készítette. Olvassák el a könyvet minél előbb és írják meg vélemé­nyeiket olvasóink és barátaink. A New Hempshire-i előválasztásokon Estes Kefauver győzött Stevensonnal szemben, aki nem is folytatott előválasztá- si kampányt. Jól megdolgo­zott mesterkedéssel Nixon al- elnökjelöltsége mellett sok szavazatot adtak le “beirás” formájában. Sajtófogadásán Eisenhower elnök előjött a farbával és Nixont magasz­talta. Ostromállapot Algírban Az algíri francia hatóságok oly szigorú intézkedéseket léptettek életbe, amelyek csaknem ostromállapottal ér­nek fel. Csapatmegerősitése- ket rendeltek ki, a partvonal elzárására pedig egy flottát küldtek. Az elmúlt hét halottat Boleszláv Bierut. a lengyel KP főtitkára, Moszkvában 64 éves korában elhalálozott. Meghalt Fred Allan, a köz­kedvelt színész, esti sétája közben, az utcán, 62 éves ko­rában, néhány órával azu­tán, hogy az orvosok teljesen egészségesnek mondták. Louis Bromfield, a Pulit- zer-dijas regényíró, 59 éves j korában elhunyt. A tudományos világ és az egész haladó emberiség gyá- j szolja Irene Joliot-Curie-t, a Nobel-dijas atomtudóst, Fré- : déric Joliot-Curie feleségét, a nagy békeharcost, aki tudo­mányos kutatásainak esett áldozatul: vérrákban halt . meg. • A HALADAS PARTOLÓJaT^ ! • A MAGYAR SZÓ OLVASÓJA’ j ukat. Bosszú és megtorlás mozgatja az embereket, az bizonyos, de az is bizto;, hogy ily nyilvánvalóan rég nem tiporták el egy nép ön­rendelkezési jogát, mint az angol kormány Cipruszban. Londonban Eden angol mi­niszterelnök az alsóház előtt védte az angol politikát és azt mondta, hogy Cipruszt. nem engedhetik ki a kezükből mert a nyugat biztonsága és a nyugat védelmi stratégiája “a hadibázisok biztositotl és korlátlan használatától és a cipruszi b e r e n d e zésektő függ. Népünk jóléte — mon­dotta Eden — és élete Cip- ruszon fordul meg. az védi érdekeinket a Közép-Keleten és mindenek felett az olajat.” Erre a beszédre az alsóház 317 szavazattal 251 ellenében bizaljnat szavazott Edennek. A felsőházban Attlee gróf, a Labor-párti volt miniszterel­nöke, kétségbevonta Makari­osz deportálásának bölcsessé­gét. “A muH lázadéi. mond‘a előbb-ut ó 1) I) miniszterein^ kökké váltak az angol bn<*Ti lomban.” Dr. Geoffroy Fisher a eantebury érsek kijelentette hogy Makariosz deportálása ‘szentségtörés’-számba megy. Közben jedig Ciprusz úgy néz ki, mint valami háborús időben megszállt ország. Brit katonák lövésre készentartott fegyverekkel végzik körjára­taikat a csöndes, kihalt utcá­kon. Veszély leskelődik min­den sikátorban és sötét he­lyiségben, ahol hazafiak búj­hatnak meg. Éjjelente lövé­sek dörrennek, kőzápor hull, bombák robbannak. Amire angol ejtőernyős katonák megérkeznek a robbanás he­lyeié, a hazafiaknak már csak hült helyét találják. A kérdőrevont ciprusziak pe­dig nem láttak, nem hallottak semmit. Harding kormányzó szerint hat hónapig is eltart, amig a “törvény és rend” uralmát helyreállítja. Az olajért talán a népet is kiirtanák a ke­gyetlenség barbár módszerei­vel. Most e pillanatban még tartják a helyzetet Ciprusz­ban, de a terrorral fenntar­tott “rend” csak egy óriási puskaporos hordó vagy dina­mit. A görög kormány és főpap­ság panasszal és tiltakozással fordult Angliához. Anglia és Görögország közt oly feszült a helyzet, hogy minden pilla­natban kenyértörésre kerül- ! hét a sor. Feszült a viszony i USA és Anglia között is, ' mert Anglia rossznéven ve­szi, hogy az amerikai kor­mány “rokonszenvvel” for- : dilit Ciprusz felé. Az angol diplomácia . ezért “magyará- j zatot” is kért USA-tól s nagy ! elkenték ezt a “rokonszen- vet” a nyugati hatalmak “egysége” kedvéért. Ciprusz szigetén pedig az “inciden­sek” állandósulnak és foko­zódnak, elsorolásukra nincs itt elég helyünk. Harding cipruszi angol kor­mányzó csak akkor lesz haj­landó a “tárgyalásokat” to­vábbfolytatni, ha a “rend” helyreállt, most már azonban tudjuk, hogy az ilyen tárgya­lások deportálással végződ­hetnek a “törvény” dicsősé­gére. LAPZÁRTAKOR NEM LESZ ADÓCSÖKKENTÉS Humphrey pénzügyminiszter bejelentette, hogy idén nem lesz adócsökkentés. (Mi az? Már választási évben sem tartják szükségesnek a szavazatfogás e régi bevált trükk­jét?) IMANAP A POLGÁRJOGOKÉRT A UE 4. kerülete felszólította tagjait, családjaikat és ismerőseiket, csatlakozzanak a március 28-ára kitűzött ima­naphoz, amelyet a néger nép rendez a polgárjogokért. ÚJABB 5 BILLIÓ DOLLÁRT kér a kongresszustól Eisenhower elnök külföldi “segély­re”. Dulles pedig visszatérve Ázsia tiz országában végzett körútjáról, több “hajléknoyságot” tart helyesnek az elma­radt országok “gazdasági” megközelítéséhez. A LESZERELÉSI TÁRGYALÁSOK megkezdődtek Londonban a UN albizottság konferen­ciájának keretében, USA, Anglia, Franciaország, Kanada és a Szovjetunió delegátusainak részvételével. Franciaország, és Anglia közös leszerelési tervezetet nyújtott be. A HÓVIHAR 125 ÁLDOZATA Múlt hét péntekjén 4.6 hüvelyknyi hó esett, amelyet vasárnap és hétfő folyamán újabb 13.5 hüvelykes hóesés tetézett. Az Associated Press jelentése szerint legalább 125 ember esett áldozatul a hóviharoknak. EGYES SZÁM ÁRA 15 cent Tegyük 1956-ot a lapépités esztendejévé!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom