Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-12 / 2. szám
Bajban a kisüzletemberek (6.-ik oldal) Az Eastland-féle összeesküvés (3.-ik oldal) Vol. V. No. 2. Thursday, January 12, 1956 NEW YORK, N. Y. Single Copy 15 centi Entered as Second Class Matter December 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of New York, N. Y. ■ r..r<. VÁLASZ ^EIeSZÉLGETÉS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG íí SZABAD EURÓPA” URAINAK FÖLDMIVELÉSÜGYI DELELEGÁCIÓJÁVAL December 29-iki számunkban foglalkoznunk a “New York Herald-Tribune” ama cikkével, amelyben Flórián Tibornak a Free Europe nevű rádióállomáson keresztül Magyarországra küldött üzeneteiről volt szó. Miután cikkünkben ama véleményünknek adtunk kifejezést, hogy ezekben az üzenetekben az amerikai magyar reakciós lapokban megjelenő magyarellenes rágalmakhoz hasonló anyag lesz, a következő megjegyzést tettük: “A Szabad Európa pénzadó gazdái nem fogják megengedni. hogy az üzenetek közé felvegyék egyetlen öntudatos. békeszerető amerikai magyar munkás üzenetét. “Nem gondolják olvasóink, hogy helyénvaló volna, ha a békeszerető amerikai magyar dolgozók is elkülde- nék üzeneteiket óhazai véreikhez? “Olyan üzeneteket, amelyekben tanuságtételt tennének az amerikai NÉP, az amerikai demokrácia, az alkotmány, a szabadságlevél iránti őszinte szeretetük és ragaszkodásuk mellett, de amelyekben rámutatnának arra a súlyos harcra, amelyet az amerikai nép legjobbjai folytatnak e szabadságuk halálos ellenségeivel, a mississippi lincselőkkel, az óriáströsztök mindent elnyelő pénzügyi hatalmával és azok magyar talpnyalóival és bérenceivel. “Küldjön minden olvasónk üzenetet SAJÁT SZÜLŐFALUJÁNAK NÉPÉHEZ. írják meg nekik mily szeretettel viseltetünk irántuk, mennyire értékeljük ország- épitő munkájukat, hogyan védjük az ő boldog jövőjüket a mienkkel együtt, amikor rendületlenül kitartunk a haladáp és a béke ügye s sajtója mellett”. Ezek voltak cikkünk lényeges szakaszai. Legyen szabad olvasóinkat megkérni arra, hogy olvassák át a fentieket mégegyszer. És azután állapítsák meg. hogy van-e a fentiekben “sistergő, fortyogó Amerika-gyülölet?” Hogy van-e' a fentiekben “lesajtó vélemény Amerikáról?" Van-e benne egyetlen szó “szovjet" vagy bármily más “munkás-paradicsomról?” És miután a fenti kérdésekre lelkiismeretesen válaszoltak, olvassák el az alanti idézetet, amelyet az “Az Ember” c. folyóirat január 7-iki számában megjelent cikkből ^őz- lünk : “A newyorki kommunista ‘Magyar Szó’, a magyar nyelven megjelenő moszkvai zsoldos-újság is foglalkozott az üggyel. Nekiront a Free Europe rádiónak, Flórián Tibornak, sőt a “N. Y. Herald Tribune”-nak is és tajtékozva acsarkodik a sikeres rádió-közvetitések ellen. Közben persze sisteregve és fortyogva előtör a támadó cikkből az Amerika-gyülölet is. Azt mondja a hazug cikk, hogy az amerikai magyar munkásoknak lesújtó véleményük van Amerikáról és rajonganak a jelenlegi magyarországi helyzetért; engedjék meg, hogy ilyen vélemények is eljuthassanak Magyarországra, öreg, ócska, avatag bolsi óbégatás ezl Az amerikai magyar munkások jól tudják.'hogy ma Amerika a munkás-paradicsom és nem a Szovjetunió meg a szovjet rabszijra fűzött csatlós-országok! “Csak folytassa a Free Europe rádió az üzenetek közvetítését, csak haladjon a karaván tovább, bármint is csaholnak a kutyák . . Lapunk tudósítójának al-1 kalma volt beszélgetni az első magyar földművelésügyi 1 ; delegáció tagjaival, amely aj második világháború befejezése óta Amerikába ellátoga- j tott. A delegáció december köze- j pén érkezett az Egyesült Ál- j lamokba. Programjuk annyi- ; ra zsúfolt volt, hogy csak uta- j zásuk végén maradt néhány j ! órai idejük lapunk számára. A delegáció vezetője, Csillag Miklós, a legnagyobb elismerés hangján beszélt azok- | : ról az amerikai farmerekről és mezőgazdasági szakértők- [ ről, akikkel ittlétük alkalmá- j val kapcsolatba jutottak. Mindenütt őszinte barátsággal, j j szívélyességgel, jóakarattal j ! fogadták őket, különösen a | : mezőgazdasá g i laboratoriu- j mokban, és az egyetemeken. ‘ Csillag Miklós a beszélge- i ! tés folyamán néhány érdekes tényt sorolt fel, amely kapcsolatban van látogatásukkal, j Szerinte ma Magyarorszá- ! gon a legnagyobb a kukorica termésátlaga az egész világon. A magyar kukoricatermés átlaga az utóbbi 10 év j folyamán 20-22 mázsa volt. ! Ezzel szemben az Egyesült j I Államokban az átlag 12.3- 22.3 volt, mig a világátlag 1 9.9-10.8 mázsa. A martonvásári kutatóintézetben, amtlynek fiatal vezetője,.. l)r. Rajki (alig lehet több mint 30 éves) tagja volt a delegációnak, kitenyésztettek egy uj kukoricafajtát, a “martonvásári ötöst”, amely a világ legbővebben termő i kukoricafajtája. Amivel a magyar tudósok egyelőre nem tudtak megbirkózni, az a szár- j nak időelőtti törése. Erre vo- j natkozólag keresték az ame- j rikai szakértők tanácsát. Ér- j tesülésünk szerint kb. 50,000 dollár ára hibrid kukoricát vásároltak Iowa állami terme- j löktől, amellyel a martonfal- vi ötöst és más magyar fajtákat fognak javítani. 60 centi mélységben trágyát helyeznek el a földben, amely felfelé hatva javítja a talajt. Csillag Miklós szerint amerikai szak- és kormánykörökben is nagy az érdeklődés ezen módszer iránt. Miután, természetesen amerikai szakértőknek is vannak nagy tapasztalataik a talajjavítás terén, a tapasztalatok kicserélése nagy hasznára ' válhat mindkét nemzetnek. Beszélgetésünk folyamán felmerült annak a kérdése, hogy óhazai értesülések szerint a húsellátás kérdése még mindig nincs megoldva. A delegáció tagjai rámutattak arra, hogy 11 év alatt nem lehetett tökéletesen helyrehozni a második világháborúban megtizedelt állatállományt, különösen a szarvas- marha állományt. Tekintetbe kell azt is venni, hogy a húskészítmények egy részét az életbevágóan fontos és szükséges külföldi valutáért kellett exportálni. Hangoztatták azt is, hogy a magyar nép életszínvonala gyorsan emelkedik és ezzel együtt emelkedik a húsfogyasztás is. Sertés például több van ma Magyarországon mint bármikor ezelőtt, (7 millió) többet is fogyasztanak belőle, de az igény nagy I és emelkedik és ezért még több is elfogyna. A delegáció utazásának főcélja éppen az, hogy a magyar kukoricatermés fokozásával, uj területek bevetésével növeljék a takarmány állományt, a húsipari termelés ’ növelésének első feltételét. A magyar delegáció tagjai. Csillag Miklós, Dr. Rajki | Sándor és Keserű Imre, meg- I kértek bennünket, hogy tol- t mácsoljuk szivbéli üdvözletü- j két lapunk olvasóinak és az j egész amerikai magyarság- i nak. A delegáció nyilatkozata meghívására jöttünk az Egyesült Államokba a fentiek magyarországi útját követőleg. Ez volt az eü- ső ilyjellegü látogatás a Magyar Népköztársaságból az Egyesült Államokba a második világháború vég; óta. Elméleti és gyakorlati információkat cseréltünk ki talaj- és általános földművelésügyi szakértőkkel, mezőgazdasági főiskolák tisztviselőivel. farmerekkel és mezőgazdasági gépszaké tőkkel. “Eszmecserét folytattunk velük és megtárgyaltuk kölcsönös problémáinkat. Barátságos t anácskózásaink folyamán szóbajöt/eka mi eredményeink is a talajjavítás és mélyszántás terén. Ugyanakkor értesülést szereztünk az amerikai mezőgazdaság nagy teije- sitményeiről az elmúlt 11 év folyamán, amelyeket uj ve/őmagtipusok, a farmok gépesítése; trágyázás és modern talajkonzerválás tett lehetővé. Az iparihoz hasonló munkamegosztást találtunk a földművelésben is. Az a meggyőződésünk, hogy ezt a munkamegosztást (specializálást) Magyarországon is be kell vezetni. Mély benyomást váltott ki belőlünk az amerikai farmerek eredményes gazdálkodása és tájékozottságuk a költségekről és árakról. Mindenütt ahol megfordultunk, magasszinvona- lu tudással, alapossággal, becsületességgel, felelősé érzettel találkoztunk. Mély köszönetünket fejezzük ki azoknak a 'kormánytisztviselőknek. akik lehetővé tették é látogatást és reméljük, hogy hasonló cserék a jövőben is lesznek. Csillag Miklós, Mi nem félünk “Az Ember” ránkszort ocsmánj- gyalázko- dását szószerint közölni, mert úgy érezzük, hogy a fenti idézet hü képet ad nemcsak Az Ember, hanem a Free Europe becstelen módszereiről. Különben is, az a sejtelmünk, hogy ezt a förmedvényt az Ember-be talán nem is a lap szerkesztője irte, hanem a Free Europe irodájából küldték kifutó fiújuknak azzal az utasítással, hogy fordítsa le magyarra és közölje minél előbb. A cikk stílusa arra mutat, hogy angol eredetiből fordították. • “Az Ember” természetesen nem merte a mi cikkünket idézni, mert tudták; hogy ha közölnék a lényeges szakaszoka.* akkor minden becsületes, tárgyilagos olvasójuk csak ÁMEN-t mondott volna rá. így hát belehamisitották azt, hogy mi a cikkben “szovjet-paradicsomról irtunk, hogy “hazudtunk”, hogy “sisteregtünk” az amerika-gyülölettől. De ha a Mississippi-i lincselések említése vagy elitélése “amerika-gyülölet”. akkor Stevenson demokrata elnökjelölt- apiráns is “gyülölr Amerikát, mert ő is elitélte a borzalmas lincseléseket. És akkor Harriman kormányzó is gyűlöli Amerikát, mert kormányzói jelentésében ő is rámutatott az óriáströsztök mindent' elnyomó pénzügyi hatalmára. Méltóságunkon alulinak tertjuk, hogy ilyen hamisitá(Fvlytatás a 8-ik oldalon) T alaj javítás A másik nagy probléma, amelyre az amerikai szakértők véleményét és tanácsát kérték a talajjavítás. Magyarország területén jelenleg kb. egy millió 680,000 hold futóhomokterület van. Magyar tudósok és szakértők többek között egy újfajta, mélyenszántó (60 centis) ekéivel próbálják a talajt feljavítani. Az eke segítségével Jelentékeny összegeket megtakaríthat, ha figyeli a jövő heti számunkban induló cikksorozatunkat az adóivek kitöltéséről! A magyar földművelésügyi delegáció amerikai látogatásuk befejeztével a következő nyilatkozatot küldték el egyes amerikai lapoknak, köztük a Magyar Szónak is, közlés végett: “A Magyar Népköztársaság Földművelésügyi Küldöttsége hálával fogadná, ha b. lapjuk hasábjain kifejezhetnék benyomásaikat háromheti amerikai ütjük tapasztalatairól. Látogatásunk célja a mezőgazdasági módszerek tanulmányozása és kukorica és mező- gazdasági gép vásárlására vonatkozó kereske d e1m i egyezmény' kötése volt. Mr. Roswell Garst és Dr Schutz Géza Iowa és Minnesota állami farmerek a Magyar Földművelésügyi Minisztérium Gépesítési Osztályának főnöke. Dr. Rajki Sándor, a martonvásári kutató intézet igazgatója. Keserű János, a mezőhegyesi állami * í gazdaság igazgatója.-------------- I Ford hidegzuhanya II. Henry Fprd figyelne - tette a nagy'közönséget. h .:/ a Ford-részvények vásári - tói ne várjon “gyors és nv. - szerű meggazdagodást”, nv , az autóeladás hanyatlóm i.g.
