Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-05 / 1. szám
Entered as Second Class Matter NEW YORK, N. Y. Thursday, January 5, 1956 31, 1952 under the Act of March 2, 1879. at the P. O. of New York, N. Y. Dr. Pogány Béla: I Nashua és a jószivii bank (3-ik oldal) Geréb József: Az ünnepek után (6-ik oldal) Mit várhatunk DUBOIS KERRY FORD “AJÁNDÉIT-A Irta: Professzor W. E. B. Dubois Annak a félbillió dollárnak, amelyet Ford a közoktatásnak adott, sosem lett volna szabad Ford kezére jutni. Ez a civilizált világ gyorsan növekvő részének megfontolt véleménye. Semmi ehhez fogható nem történhetett volna meg Angliában, Franciaországban, sem Skandináviában, sem természetesen Ke!et-Eutopában, Kínában vagy Indiában. S nagyjában nem a szocializmus miatt, sem összeesküvés vagy bűncselekmény miatt, hanem azért, mert a szocialista felfogás szerint, amelynek csaknem minden modern tudós bizonyos mértékben a követője, ez az 500 millió dolláros összeg társadalmi munka eredménye és semmiféle értelemben sem Henry Ford- ék bármelyike egyedüli erőfeszítésének a gyümölcse. For- dék sokáig és keményen dolgoztak, terveztek és áldoztak. Megérdemlik, hogy munkájukért fizetséget kapjanak. II. Henry Portinak meg kellene kapni mindent, amit meg tud enni, minden ruhát, amit viselni kiván, jó, sőt fényűző otthont, sosem kellene búsulnia, mi lesz vele, ha megöregszik vagy ha megbetegszik, vagy hogyan készítse elő gyermekeit jó és termelő életre. De ennél többhöz Henry Fordnak nincs s.emmiféle joga. Legkevésbé nincs joga diktálni az USA felsőbbfoku tanintézeteiben adandó fizetéseket és követendő módszereket, sem kinevezni azokat, akik diktálni fogják. Ez a kormány kötelessége, amelyet a nép demokratikusan kifejezett akaratának megfelelően kell teljesíteni. Ha nem igy történik vagy nem hajtható végre igy, akkor a demokrácia megszűnik. Emberek ezrei hozták létre a Ford vagyont Sőt mi több: ha el is ismerjük — amit igazságosan meg is tehetünk — mit tettek Fordék a világon a tömegszállitás fejlesztése érdekében, akkor sem övék minden érdem. Velük együtt dolgoztak és áldoztak az emberek ezrei: gondolkodók. tervezők és műszaki emberek, bankárok, szakmunkások és közönséges napszámosok. Üzemeiken kívül pedig voltak olyanok, akik autó-utakat építettek és kormányok, amelyek fizettek azokért, törvényhozók és közigazgatási emberek, akik rendezték és irányították a forgalmat. Ezek és mások között kellene szétosztani a félbillió dollárt. Ha az amerikai nép lemond ezekről a jogairól és ha megengedi, hogy az ipar eredményeinek egy része vagy legnagyobb része a magánprofité legyen akkor, amikor az a köz együttműködését illeti meg, inkább, mint bárki mást vagy bármi mást, akkor már át is kell adnunk a gazdagok kezében lévő diktatúrának demokratikus örökségünket, amint már benne is vagyunk a folyamatban, hogy átadjuk. A gazdagok fognak vezető szerepet játszani közoktatásunkban, ők fogják vezetni kormányunkat, ők fogják kénytik- kedvíik szerint megrostálni az igazságot, és hazánkat telerakják fejedelemségeikkel, ahonnan kiindulva megkísérlik a világ kormányzását. A dúsgazdagok el fogják nyelni a jómódunkat és a nagyvállalatok révén, amelyek a törvény fölébe kerekednek, a nagytőke fokozatosan átveszi a kormány teendőit és a nagytőke kormányán kívül semmiféle kormánynak nem lesz demokratikus ellenőrzési joga. Néhány bölcs ember akkor majd rá fog jönni, hogy a kormány számára nem marad más hátra, mint átvenni a nagytőkét és áttérni a szocializmusra. Közben pedig a szocializmus tanulása és megvitatása ki van küszöbölve az Egyesült Államokban. Számunkra más módok lehetnek a szocializmus megközelítésére, de meg kell közelítenünk, amint ebben a világ legnagyobb gondolkodói megegyeznek. Mi a civilizáción kívül helyezzük magunkat, amikor sem iskolában, sem az irodalomban nem adunk helyet neki, hogy meggátoljuk annak a filozófiának ismerését, Amely magával sodorja a világot. Vezetőink azonban “piszkos szónak” minősitik a szocializmust, társadalomtudományi professzorok nem mernek vitatkozni róla és szocialista (és munkás) vezérek több időt szentelnek szocialista államok ellen intézett támadásaikra, mint a tőkés rendszer kritizá- lására. Mi hát az ára a demokráciának Amerikában? Reményteljesen tekint az amerikai nép és az egész emberiség az 1956-os esztendő várható eseményei elé. Remélik, hogy tovább fog szilárdulni a béke, a nemzetközi biztonság ügye, fokozódni fog a különböző társadalmi rendszerekben élő népek és államok baráti kapcsolata. f Amerikán a világ szeme Nagy horderejű események fognak lezajlani az Egyesült Államokban. Az e héten összeülő uj kongresz- szustól, amelyben a demokraták az eddiginél is nagyobb többségben lesznek, a nép az adóterhek enyhítését, a polgári jogok fokozott biztosítását, az égető iskola és lakásügy megoldását várja A Legfelsőbb Törvényszék az év első hónapjaiban fog 1 dönteni a hidegháború túlfűtött, hisztériás légkörben hozott gon dolatellenőrzési törvények fölött. E döntések mélyrehatóan fogják befolyásolni az ország további fejlődését. Eisenhower elnök néhány héten belül be fogja jelenteni, hogy multévi szívrohama ellenére elvállalja-e ismét az elnökségre való jelöltségét I vagy nem. Ez a döntés vi- I szont ki fog hatni a nemso- i kára induló választási harc ! kimenetelére. A demokraták augusztus 13-ikán tartják jelölő konvenciójukat Chicagóban, a republikánusok augusztus 20-ikán San Franciscóban. Szerkesztőségünk véleménye az, hogy Eisenhower j nem fogja elvállalni az uj je- | löltséget és a republikánusok Warren főbírót fogják felléptetni, mig a demokraták Stevensont. A gazdasági helyzet Nemcsak az elnökválasztási küzdelem fogja izgalomban tartani Amerikát. Az üzleti körökben ép úgy mint a nép legszélesebb köreiben szinte visszafojtott lélegzettel figyelik az amerikai közgazdaság állapotát jelző gra- iikonokat. Milyen lesz az “üzlet” 1956-ban? Tovább is tart-e az üzleti konjunktúra? 1955-ben azt lehet mondani, hogy az autóipar tartotta az óriási ipari gépezetünket lendületben — párosulva természetesen az évi 35 billiós háborús költségvetés ipari kö vetelményeivel. Meddig tudja az amerikai fogyasztoközön- ség hitelre alapozott vásárlásával ily iramú működés ben tartani az autóipart? A közönség már 35 billió dollár erejéig el van adósodva Havonta csaknem 3 billió dollárt vesznek ki fizetéséből a nagy hitelintézetek. Ha viszont lelassítják hitelre alapozott vásárlásaikat, ösz- szeomlik-e az autóipar? Jellemző, hogy a Fortune magazine januári számában máris 4 millió munkanélküliről írnak. Mi lesz a farmerekkel? Tovább fog-e csökkeni jövedelmük, amely szinte megállás nélkül esett 1950 óta? Egyes vélemények szerint: igen 1 A munkásmozgalom Uj tényezőként fog az amerikai gazdasági, és politikai Hét porondján szerepelni az amerikai munkásság. Húsz év óta elsőizben egyetlen nagy szervezetbe tartozik a számban hatalmasan megerősödött amerikai szakszervezeti munkáság. Döntő szerepet fog játszani az egyesült AFL-CIO a választási kampányban. Főcélja a nép minden más demokratikus eleme ivel az lesz. hogy kibuktassác a milliomosok kormányát, a “Cadillac kabinet”-et és he- 'yébe egy olyan kormányt ültessenek, amelynek az lesz a jelszava, hogy “ami jó a munkásságnak, az jó Amerikának” a mai jelszó helyett: “Ami jó a General Motornak (és a többi trösztnek) rz jó Amerikának” helyett. A másik nagy feladata a munkásmozgalomnak a még szervezetlen amerikai munkások megszervezése. Els 1 - sorban a déli államokba i van erre égetően szükség, mert ott van aránylag a legtöbb szervezetlen munkás t i ott a legalacsonyabb a munkások életszínvonala. A néger nép jogai Az amerikai néger nép évszázados harca az egyenlőségért, az emberi és a polgári jogokért számos nagy sikert jért el az elmúlt év folyamán, mint például a Legfelsőbb I Törvényszék döntése az elkülönítés (szegregáció) megszüntetése ügyében. De gyakorlati szempontból beszólva az amerikai néger nép töb - ! sége, különösen a délen él ) négerek ma is embertelen feudális elnyomatás alatt é. Legtöbbjüknek nincsenek demokratikus, de még csak emberi joguk sem. Ezekre a bor- 1 (Folytatás a 8-ik oldalon. PÉTER Mm PÜSPÖK NYILATKOZIK 8A8YAR0RSZAG 9N TAGSÁGÁRól BUDAPEST, dec. 21. — A i magyar országgyűlés külügyi bizottsága ülést tartott, ame- ■ 'yen Magyarországnak az ! UN-be való felvételének je- 1 lentőségét tárgyalták. Az ülésen Szalai Béla. az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke mondott előadói beszédet. “A Magyar Népköztársaság felvétele az ENSZ-be I (UN-be) — mondta jelenté- ! sében Szalai Béla — nagy je- i lentőségü esemény országunk j számára.. A tagfelvétel a Magyar Népköztársaság legszélesebb nemzetközi elismerését jelenti. Ez a népi hatalom újabb elismerése. An- i nak tudomásulvétele, hogy I hazánkban a munkások és parasztok egyszer s minden- ! korra lerázták a földesurak és kapitalisták igáját és a maguk útját járják, a szocializmus építésének útját. Az ENSZ-be való felvételünk külön a népi kormány újabb nemzetközi elismerése is. Annak a kormánynak az elismerése, amelynek minden intézkedése a dolgozó nép érdekéből indul ki és a nép javát szolgálja. Gazdasági és kulturkapcsolatok “Felvételünk mutatja hazánk megnövekedett nemzetközi súlyát és tekintélyét, i Látható, hogy a Magyar j Népköztársaság következetes j békepolitikája elismerésre ta-; Iáit és megbecsülést biztosit népünk számára. Az Egye-: S sült Nemzetek Szervezetében ■ 1 való részvétel szélesebb nem- \ \ zetközi érintkezést tesz lehe- j tővé, módot nyújt arra, hogy diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolataink fejles • tésével a teljes egyenjogúság és egymás érdekeinek mesz- szemenő tiszteletbentartási alapján szélesebbkörü együttműködést valósítsunk meg más államokkal. Péter János felszólalása Az ülésen résztvett és felszólalt Péter János tiszántúli református püspök, a külög bizottság tagja is, aki többek között a következőket hangoztatta : “Éppen azon a napon T - sezett a református egv: legfőbb közigazgatási sze , az Egyetemes Konvent. — kor hazánkat végigjár hir az Egyesült Nemze- Szervezetébe való fc!" (Folytatás a 8-ik oldalon) Vol. V. No. 1.
