Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-10-27 / 43. szám
October 27, 1955. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 MAGAZIN A TUDOMÁNY MÁGÁBcL a csillagközti anyag VÁSÁRHELYI ÖREGEK A csillagközti gáz- és porfelhők nagyon különbözők. Egyesek — a szabálytalan ködök — különös alakokat vetnek fel: megjelenésük, akár a felhőké, változatos. Lehet márványszerü, erezett, sürü tépésszerü. A legszebb a Cymus (Hattyú) csillagkép fátyolköde, mely finom ösz- szekuszált szálakból áll. A szabálytalan alakú ködökön kívül ismerünk úgynevezett planétaködöket. Ezek egy központi, többnyire nem különösen fényes csillagot vesznek körül, elég szabályos gyűrűként. Alakjuk első pillantásra a bolygók távcsőben mutatkozó képéi’<e emlékeztet, innen van a nevük (planéta bolygó.) Behatóbb vizsgálat azt mutatja, hogy ez a gyűrű gömbhéjszerü gázréteg, mely úgy veszi körül a csillagot, akár a kagylót a héja. Ilyen a Lyra (Lant) csillagkép szép gyűrűs köde is. A planétaködök elég nagyok, átmérőjüket a fény sokszor néhány nap. sőt néhány hónap alatt futja be. A szabálytalan ködök még sok- val nagyobbak is lehetnek. Az Orionköd átmérője például mintegy 50 fényév. Planétaködöt néhány százat ismerünk, szabálytalan ködöt ennél valamivel többet. Néhány szó a kozmikus ködök fényéről. A ködök fénye a környező ! csillagok -— plánétaködök í esetén a központi csillag — megvilágításától származik. 1 Ahol nincsen csillag, nem fé- i nyes a köd. Ezért a Pleiadok i (a Fiastyuk) köde csupán a i csillagkép fényes csillagai körül látszik. Más ködökben egyáltalában nincs megvilágító csillag, ezek az ugyneve zett sötét ködök. Megjegyzés a planétaködök ről I' Ezek a ködök valószínűleg úgy keletkeztek, hogy a központi csillag felrobbant Ezért a planétaködök iger ; fontosak a csillagok fejlődésével kaocsolatos kutatásokban. Alátámasztja ezt s gondolatot az, hogv az utóbbi i években olyan csillagokat fe- i deztek fel és tanulmányoztak. amelyeket egészen szoros gázburok vesz körül amit csak a színkép tanulmányozásával lehet kimutatni Ezek a gázburokkal rendel kezd csillagok — úgy látszik i — különleges helyet foglal nak el a csillagok fejlődésé ben. — Magyarországi riport — Beszélgettem egy százéves emberrel, Égető Jánossal (a Tükör utca 14-ben lakik, ha a tanács nem tudná, s emiatt felejtette volna el felköszöntem), amit mondott, az mind keserű, dörmögő panasz, de egyszer mégis megnevetettem ! De ez a nevetés is karmoló, mily sebzően hiú, talán ezt hívnák “férfiuhiuság- nak ?” Egész életében cseléd volt tanyákon, nagy gazdáknál. Hatvan évig élt feleségével, hatvan esztendő alatt ketten egy holdat szereztek maguk- kna. Egyszer volt csak Vásárhelyen túl, Szegeden, mikor fiát látogatta meg a ka- tonáéknál. Apja gyerekkoré ban, anyja 15 éves korában halt meg. Mivel indult az életnek? “Egy üres kis láda, ez a, s két üres zsák maradt rám. Ilyenek a megpróbáltatások, hallja-e!” Meg még ezt vágja szemembe: “A mostaniak nem tudnak semmit! Ma minden ember ur, aki tud dolgozni, hallja-e!” —Mi volt a kedvenc nótája? —Nem nagyon danolgat- tunk. —és a kedvenc étele? —Kemény tarhonya! Kerné nyen, hogy nincs leve. jó zsírosán, paprikásán, vöröshagyma alá. — És a hús belé? —Nem illeti a tarhonyát A csillagközti anyag jelentősége A különböző fényes vagy sötét ködök, melyekről eddig oeszéltünk, nem jelentik az isszes csillagközti anyagot. V Tejútrendszer csillagai között igen-igen ritka anyag helyezkedik el, az interstellá- ris, vagyis c s i 1 la gközti anyag. Ennek csupán közelebbi és sűrűbb, tehát jobban megfigyelhető részeit jelentik a világos vagy sötét ködök, melyek feltűnnek csillagászati felvételeinken. A távolabbi csillagok színeinek és színképének vizsgálata az intersztelláris anyag távoli, 1 hatalmas felhőire enged következtetni. Ebben a csillagközti anyagban eddig főként, hidrogén-kálcium-, és nátrium-atomokat sikerült felfedezni. Ez az anyag számos fontos jelenség színhelye: különleges rádiósugarakat bocsát ki, folytonosan uiabb i 's újabb csillagok képződnek belőle stb. Ha még meggondoljuk azt, hogy bár ennek a csilagközti anyagnak sűrűsége mindössze a gramm milliárd része köbkilométeren- kénf összes tömege mégis ma. nem annyi, mint a csillagoké, belátjuk ennek az «nvágnák jelentős szerepét a I Világmindenségben. Bizonvos. hogy a jövőben a Világmindenség fejlődésé- j nek tanúim á vozásában a | csillagközti anyag ismerete nagyon fontos lesz. * .1. C. Pecker i (Párizs) hús. —Bort iszik-e? Százesztendős ember hogy inna, ki gondol rá? Még a lányom, unokám se néz ide... Pedig a bor az jó dolog. Az esküvőjére emlkészik-e? Erre csak igazán! 1879-ben, Judit napján esküdtek, nagyon hideg volt, akkor. Megfogadta a kérőt, Varga Bálintot, szerezzen asszonyt. “Tudta a kérő, hun van lány, hun eresztik be, hun nem. Mert sok helyen nem engedik be, nem eladó a lány. Aztán szól a kérő, itt és itt beengednek, várnak, mehetünk. Elmegyünk, megnézzük a lányt, aztán, ha tetszik, vár juk a választ, mehet e a legény ezentúl a házhoz?” Aztán maguk az első háznál mindjárt megmaradtak? Hát ezzel a kérdéssel nevettetem meg a százesztendős Égető Jánost. Talán a büszkeség: őket nem márasz- talnák ? Lenne olyan ház, ahol ne fogadták volna örömmel férjnek? Pedig nem igy volt. Nevet, hajnalkék szeméből folynak a könnyek. Voltunk mi máshol is, hallja! Szekeres Lidinél, onnét : üzenték, hogy nem kell. hogy j jöjjek. Azt mondta a Lidi. 'hallja, azt mondta az a lány, I hogy olyan ' kicsike vagyok, hogy még részesnek se fogadnának meg! Ilyenek voltak azért akkor is a lányok... És nevet az öreg. nevet, nem tudja abbahagyni és mondja még: ~ —Látja, ezt üzente ez a lány, Szekeres Lidi. Engem nem vennének részesnek! Százéves vagyok, ő pedig hol van már? Ki emlékszik rá? Talán még virág se nő a sir- ján... i Hiúság, keserűség, vagy talán a sosem gyógyuló szerelem? A csillagos égbolton itt- > ott látni is, fényképezni is le hét a felhőkre kissé emlékez-: tető jelenségeket, amelyeket! ködöknek nevezünk. Ezek a, ködök egész más képet mu tatnak mint a csillagok. Nem fényes pontocskáknak tűn- j nek a távcsőben hanem kitér- 1 jedtebbek, alakjuk lágy, határozatlan és változatos. Egyes ködöket, melyeket szabad szemmel vagy kis táv- csövön keresztül is láthatunk már régóta ismertek. Orion- ködöt. vagy szabályos ellip-1 szis alakú ködöt az Andromé- da csilagképben. Messzier (Messzié) mér , 1782-ben rendszerezte a ködöket. Katalógusa 103 ködöt és hasonló alakzatot sorol fel. Kortársa, Herschel, aki nagyobb távcsövön végezte megfigyeléseit, több mint 5000-et észlelt. A legújabb! viszgálatok a modern óriás távcsövekkel a ködök tízmillióit mutatják. A mind jobb és jobb távcsövek tehát egyre több köd felfedezéséhez vezettek. A színképelemzés és a fényképezés kiterjedt alkalmazása lehetővé tette, hogy a ködöket egvmástól lényegesen különböző osztályokba soroljuk. Hozván osztályozzuk a ködöket? Vannak olyan ködök, melyek “ködös” külsejüket csupán annak köszönhetik, hogy nagyon távoli csillagok mii liói látszanak az égbolt kicsiny területén. Az ilyen ködök távoli óriási csillagrendszereket, extragalaxisok a t jelentenek. Ilyen természetű csillagrendszer a mi Galaxisunk, a teiutrendszer is: hozzátartoznak mindazok a csillagok, amelyeket észlelünk, s ebbe a rendszerbe tartozik Nanrendszerünk is. A távoli csillagrendszerek, extragalaxisok is sok millió fényévre vannak tőlünk. (A fényé'- az a távolság, amelyet a fénysugár egv év alatt te sz meg: kereken tízbillió kilométer.) Az. extragalaxisok tehát nem valódi ködök, kellő méretű távcsővel csillagok millióira bonthatók fel. Vannak azonban olvan ködök is. ame- • lvek megtartják elmosódott szerkezetiket akármekkora Jr'crvprt is a t-'v«ső felbontó kénossége. Ezekben az ese- tekhon valóban gáz- vagy norfömegről van szó. ame- 1 vek elée közel vannak hozzánk. mindössze néhánv száz fémwa-re. Ezekkel a “valódi” ködökkel akarunk most mi is foglalkozni. • Hatvan éves ez az uj, fiatal vásárhelyi ember. A gépállomás főmérnöke. Vas József. Motorral száguld —úgy állítom meg — fékez, kezel, sietős a dolga. Tükörsimára beretvált a feje, s oly szép hófehér hegyes szakálla van. mint megboldogult algebra tanáromnak, Nagy Bélának. Itt fiatalodott meg: egy esztendeje, hogy otthagyta Budapestet. Pesti ember volt, mégpedig kőbányai. A Vöröskutya házban (a Kápolna utca , alatt) nőtt fel, a Lámpagyár mögötti Kalapos rétre járt fo- ! cizni. j —És hogy tudta mégis ott- í hagyni a várost? Azt mondja: mert kezdett ! öregedni, vágyódott a fiatal- í sága után. Tenni, csinálni va- I lami újat, nagyot. c iatalKorában főgépész volt a Károlyi-birtokon. Nem idegen világ előtte a föld. És tenni, csinálni, azt itt lehet. Az ország egyik legnagyobb gépállomása a hódmezővásárhelyi. A szerelőcsarnok és műhelyek, mint egy gyár. Harminchat holdon fekszik, épületének utcasoraival kii-' lön kis város. Ezt vezeti, építi. Az év elején még a tsz-ek is idegenkedtek a kombájn- i tói. Kikönyörögte az Úttörőnél. legalább próbaképp 10 holdon arasson, csépeljen a gép. Engedjék meg! Tiz holdat kért és negyvenkétezer j holdat nyert. Kevés már a !gép: midenüvé csak azt kérik. Tőle, tőlük. Nevet: “Ugye jó bolt tiz holdért, n e g y v enkétezret í kapni ? Annyin dolgozunk már!” Kezel, begyújt, indul Makóra. Makó város műszaki osztályának megy segíteni, munkáját ellenőrzi, Mert megyei VB-tag. Idevalósi már, vásárhelyi. A családi illetmény kiszámítása A legkisebb illetmény, amit biztosított személy kap, amikor nyugalomba vonul és igény jogosultsága van, havi 30 dollár. A törvény úgy intézkedik, hogy a családi illetmények nem mehetnek többre, mint a munkás átlagos havi keresetének 80 százalékára. Tegyük fel, hogy valaki átlagos havi keresete 100 dollár. Ennyi összeg után a “biztosítási alapösszeg” 55 dollár. Az illető felesége kapja ennek a felét, azaz 27.50 dollárt, igy hát családi illetmény, vagyis a férjé és feleségé együttvéve 82.50 dollár. Ez ugyan több, mint a munkás 100 dolláros havi átlagkeresetének 80 százaléka, ! csakhogy a családi illetményt nem lehet 50 dollárnál vagyis a ‘biztosítási alapösszeg” másfélszeresénél kevesebbre csökkenteni, aszerint, hogy melyik a több, tehát marad a családi illetmény 82.50 dollár. Ha 65. életévét betöltött munkás nyugalomba vonul, a feleség csak az esetben kapja az ő biztosításának a felét, ha szintén elmúlt 65 éves, vagy pedig még nem ilyen idős, de van egy ellátásra szoruló, 18 évesnél fiatalabb gyermeke. Egyetlen gyermek után — az apa elhalálozása esetén —- (akár elérte 65. évét, akár nem) — az özvegyasszony a biztosított munkás ‘biztosítási alapösszegednek háromnegyedét kapja. Ha két vagy több gyermeket hagy hátra, minden gyermek után az apa “biztosítási alapösszegednek a felét számítják, s ehhez hozzáadják annak egy-negyedét. így aztán két gyermek az elhalt apa illetményének egy egész és egy-negvedén osztozkodik. Három gyermek egy egész és háromnegyedén, és igy tovább. Ezek az illetmények azonban csak a biztosított munkás elhalálozása esetén járnak. Ilyenkor tehát a családi illetmény áll az özvegyasszony számára, a férj illetménye háromnegyedrészéből és mondjuk két gyermek után járó egy egész egynegyedszeres illetményéből. Jövő számban példával világosítjuk meg ezt a számítást. (Folytatjuk)
