Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-09-01 / 35. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 1, 1955 FORRONGÁS ÉSZAK-AFRIKÁBAN (Folytatás az első oldalról) kát, hogy jelentsék neki, ha hadfelszerelést szállítanak az anyaországból Észak-Afriká- ba.. A franciák, ugyancsak hir szerint, “megnyugtatták” Washingtont, hogy nehéz tankokat és nehéztüzérséget nem szállítottak oda. (A töb­biről nem tettek említést.) A marokkói Isztiqlal (füg­getlenség) párti szószóló, dr. M. Ben Abaud, külön sajtó- értkezeletet tartott Washing­tonban nyolc arab állam véd­nöksége alatt, hogy USA köz­belépését követelje a marok­kóiak függetlensége érdeké­ben a francia kormánynál. A francia kormány viszont USA segítségét tervezi kérni a “lázadók” leverésére, ha más­ként nem boldogulna. W,alter Reuther közbelépése a helikopterek ügyében Walter P. Reuther, a CIO elnöke, egy Dulleshez intézett levéllel támogatta az arab csoport követelését és azt ir­ta benne, hogy US katonai helikoptereket adott Francia- országnak, amelyekkel “va­dásznak a lázadókra, elfogják vagy megölik őket.” A védelmi minisztérium ta­gadja, hogy ilyen célokra ad­ta volna a helikoptereket. Az előzmények USA-nak légibázisai van­nak Marokkóban, amelyek “lehetségesen fenyegető ve­szélyt jelenthetnek a bakui olaj központok felé” (N. Y. Herald-Tribune, julius 21.) Emiatt “szívesebben látná Washington a franciák továb­bi jelenlétét Észak-Afriká­ban” (N. Y. Times augusztus 1.) René Coty, a francia köz­társaság elnöke, megfogadta, hogy Franciaország “nem fogja feladni ezeket az orszá­gokat, amelyeket Franciaor­szág tett civilizálttá és gaz­daggá”, mert amint a francia földrajzkönyvek ünnepélye­sen tanítják: “Ezeknek a tengerentúli területeknek kö­szönheti Franciaország a nagyhatalmi helyzetét”. — (Newsweek, julius 11.) Csakhogy az északafrikai függetlenségi megmozdulások elnyomására irányuló kísér­letek azzal fenyegetnek, hogy olyan .költségekkel terhelik meg Franciaországot, mint az indokinai háború. A nyugta­lanság még Tuniszra is átter­jed, ahol Mendés-France volt miniszterelnök bizonyos belső önkormányzat megadásával teremtett nyugalmat, noha a francia ellenőrzés a hadsereg­ben, a rendőrségben és a kíil- ügyekben megmaradt (Na­tional Guardian junius 11.) • Algériában a kormánytá­mogatta francia telepesek ke­iében vannak a legjobb föl­dek. Kevés adót fizetnek, át­lagban 15,000 dollárt hará­csolnak évente, mig az átla­gos afrikai farmer évente körülbelül 150 dollárt keres, mezétláb jár (a franciák sze­rint ‘már megszokták’), az átlagos afrikai munkás pedig hetenként talán 2 dollár bért Izzad ki. ^ A függetlenségért vívott I gerilla-háború tavaly novem­ber elsején tört ki. Gyors és kegyetlen megtorlással vála- I szóltak rá a francia csapatok, | százával mészárolva le nacio­nalistákat, ezrével börtönöz- ve be őket, és egész falvakat tettek egyenlővé a föld színé­vel. A megtorlás azonban csak még jobban kiélezte az | ellentéteket. 120,000 főből ál­ló francia hadsereg állomáso- J zott Észak-Afrikában s ujab- | ban egy második francia had­osztályt vontak ki a francia j NATO-csapatokból nyolc he- ! likopterrel ellátva, amelyet I USA ajándékozott oda. A marokkói háború Franciaország leggazdagabb és stratégiai szempontból leg­fontosabb északafrikai birto­ka Marokkó, amerikai légi támaszpontokkal. Juszef el- kergetése. óta úgyszólván ál- ! landóan hadiállapotban van j Franciaországgal. Casablanca Rabat és más városok utcáin í szinte szabadon garázdálko­dik a halál, mert a francia telepesek terrorista csapatai “rendőri bátorítás mellett a maguk kezébe vették a tör­vényt”, amint a “U. S, News” jelentette még julius elsején. Azok a francia társadalmi és politikai szervezetek, amilyen például Marokkóban a “Pre­sence Francaise” vagy Algír­ban a “Rassemblement des Francais”, amelyek különbö­ző terrorakciókkal igyekez­nek biztosítani a gyarmato- j sitók kiváltságait, szoros ér­dekszövetségben vannak a hatóságokkal. A gyarmatpoli- ! tika úgynevezett “realistái”, ; akik mereven elutasítják a I legszerényebb közigazgatási reformkísérletet is és még j csak látszatengedményekbe sem hajlandók belemenni, az­zal érvelnek, hogy a francia gyarmatosító hatalom tekin­télyét csak erőszak-módsze­rekkel tudja fenntartani. Eb- | ben egyébként az ő szempont- I jükből valószínűleg igazuk is : van. Ez azonban nem változ­tat a lényegen, azon, hogy a gyarmati kizsákmányolás rendszere, mint mindenütt, ! Észak-Afrikában is felbomló­ban van s e bomlási folyama­tot ép oly kevéssé lehet erő­szakmódszerekkel, mint lát­szatreformokkal megakaszta­ni. Nem szabad megfeledkez- í ni a francia politikai életnek arról a sajátosságáról sem, hogy a gyarmatbirodalom mindig a reakció gyülekező- helye volt. Ilyen helyzetben nem sok | reménnyel kecsegtet a Faure- ; kormány kísérlete, hogy lát- ! szatreformokkal enyhítse a marokkói és algíri feszültsé­get. Ezek a reformok külön­ben sem mennek túl annak a régi és többszörösen meg­bukott taktikának az alkal­mazásán, hogy a különböző arab nacionalista csoportokat játsszák ki egymás ellen. Ezek a tényezők határoz­zák meg jelenleg a francia politikát Észak-A[f]r|ikában. Érthető, ha ilyen körülmé­nyek között általában kétely- lyel Ítélik meg a Faure-koi* ! mány úgynevezett reformkí­sérleteinek sikerét. Hiszen HÍREK Az Anaconda felemelte a réz árát Az Anaconda Copper Corpo­ration 10 nap alatt immár má­sodszor emelte fel a réz árát 43 centre fontjával, ürügyül hozva fel, hogy a Mine Mill szakszer­vezettel Ilii-—17 centes órabér­emelésben kellett megállapod­nia. Kezd nőni a drágaság WASHINGTON. — A munka­ügyi minisztérium statisztikai hivatala legújabb jelentése sze­rint julius havában immár má­sodízben emelkedett a fogyasz­tói ármutatószám 0.3 százalék­kal. Elfogták a guatemalai KP vezetőjét Castillo Armas guatemalai diktátor rendőrsége letartóztat­ta Bernardo Alvarado Monzont, a földalatti párt vezérét, akinek élete nincs biztonságban. Sür­getik, hogy kegyelmi kérvénye­ket küldjenek Guatemala wash­ingtoni követségéhez. A cipruszi konferencia LONDON. — Anglia, Görög- és Törökország képviselői megkezd­ték a cipruszi kérdés rendezésé­re irányuló titkos konferenciát. A közlekedési munkások bérkövetelése Szeptemberben kezdi meg a közlekedési munkások szakszer­vezete a bértárgyalásokat kilenc autóbusz magánvállalattal. Hir szerint 20 centes órabéremelést követelnek. Reggelitől vacsoráig LONDON. — Világrekordot ál­lítottak fel angol pilóták: raké­tarepülőgéppel, a Canberra Bomber-rel, kora reggel elindul­tak New York felé, délben N. Y.-ban ebédeltek és vacsoraidő­re visszarepültek Londonba. KIOLVASTAD E LAPSZÁMOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! már akkor, amikor Faure nemrég kinevezete Grandvalt Marokkóba, azzal a feladat­tal bízta meg, hogy egy-két reform hozatalával szerelje le a marokkói függetlenségi harcot. Tulajdonképpen az ő odaérkezése indította el a francia gyarmatosítók terror­hullámait. Ezek abban akar­ták megakadályozni Grand­valt, hogy bármiféle enged­ményeket tegyen a marokkói nacionalistáknak. Ezért ne­vezik Grandvalt a tőkéslapok “liberális”-nak. Az Északafrikai csapat­mozdulatok Franciaországnak több mint 200 millió dollár­jába kerülnek s találóan mon­dotta egy francia őrmester a “Newsweek” haditudósítójá­nak (julius 11-én): “A dojog pontosan úgy kezd kinézni, mint Indo-Kinában volt.” Olvasóink Írják.... A Rákóczi Szemle ss Magyarország Tisztelt Szerkesztőség! Látom a júliusi Rákóczi Szemlében, hogy magyar sporteseményekkel foglalkoz­nak. Ennek előtte is akart Vasas Magyarországgal fog­lalkozni, de akkor nem a di­csőséges magyar fiatalságot emlegette, hanem a “felsza- j baditás” szükségességét. De akadtak közülünk, akik! a körmére vágtunk, igy azu­tán csirájában lett elfojtva abbeli törekvése, hogy a Rá­kóczi Szemlét idemenekült magyar urak, nagyiparosok és nyilas ügynökök szellemi támogatójává tegye. Tisztelettel Egy Rákóczi-tag A “félkegyelmüek” Tisztelt Szerkesztőség! Nem tudom van-e tudomá­suk arról, hogy az itt New Jersey-ben megjelenő hábo­rúra uszító, magyargvalázó sajtórongy, lapunk olvasóit “félkegyelmüek”-nek nevezte. Én nem tudom elképzelni, hogy egy épelméjű ember, még akkor is ha politikailag ellenez bennünket, képes le­gyen több mint 10,000 ame­rikai magyart, vagy ha volt olvasóinkat is beszámítjuk, több mint 50,000 amerikai magyart ilyen gyalázatosán megsérteni. Hiszen azt még ellenségeink is beismerik, hogy a szakszervezetekért, a társadalmi biztosításért, a munkanélküliségi segélyért, a magyarországi segélyért, egyetlen más amerikai cso­port nem tett többet, mint a haladószellemti magyarság. New Brunwicki olvasó (Mi sem tudjuk elképzelni. Az ilyen esetekben jut az em­bernek az eszébe az a régi mondás, hogy akit az istenek el akarnak pusztítani, azok­nak előbb elveszik az eszüket. Szerk.) • Buzdít a könyvkiadásra Kedves Szerkesztőség Mellékelve küldöm a “Re­mekírók” árát, $ 2,-t. Ha évenként legalább kétszer le­hetne kiadni ilyen olvasniva­lót, kulturforradalmat idézne elő az amerikai magyarság között. Legfőbb értéke és ér­telme úgy lesz létezésünknek, ha gondolkozni taníthat az iró mindnyájunkat. A gon­dolkozni tudó embert nem le­het örökre félrevezetve tar­tani. ő maga is tanító lesz. Ebben a reményben ismé­teljék meg évente legalább kétszer a “Remekírók” kia­dását. A. Smied A béke jele? Kedves Munkástársak! Itt küldök $ 15.-t a lap ja­vára, melyet szeretnék a pittsburghi kvótára tenni. Az acélgyárak errefelé nagyon serényen dolgoznak; a drót­müveknél. ahol én is dolgo­zom, az elmúlt három hónap­ban négy váltással 21 műsza­kot dolgoznak hetenként. Te­hát megállás nélkül. Csupán egy, ami nem dolgozik a drót­müveknél és ez a drótsövény- (barbed wire) osztály. De ez lehet jó jel, vagyis a békének [a jele. Munkástársi üdvözlettel Pittsburghi vasmunkás EL A KEZEKET MAGYARORSZÁGTÓL! Tisztelt Szerkesztőség! Olvasom az ideszököttek és hozzácsatlakozók 1 a p jából, hogy szivreható, lehetetlen, buta kérésekkel fordulnak az elnökhöz, ő nemcsak mint el­nök, de első katona is tudja a kötelességét, hogy mit le­het és mit nem. Ti szívtelen uzsorások, ti bilincseket akar­tok, nem szabadságot. Ma­gyarország felépítése nem az ország eladásából s nem Mar- shall-pénzből történt. Azok­nak, akik a náci férget kisö­pörték az országból, mig a teljes béke nem lesz meg, joguk van az országban ma­radni. Egymillió aláírással akar­nak tüntetni. Hitler és Mus­solini már nem létezik, Fran­cóhoz és Csang-Kaj-sekhez hiába mennek, csak annyi a különbség, hogy ők még él­nek. A héten kaptam az óhazá­ból levelet, melyben írják, hogy hála a jó Istennek, már van mindenük, még toilet pa­pírra sincs szükségük. Azok­kal, miket ballonokkal küld­tek és a rádió-hazugságokkal már torkig vannak. IrRLu hogy tudassuk, hogy ők még nem felejtették el azt a szá­nakozó üzenetet, hogy 120 ezer magyar testvérünk tor­kát fogják elvágni. . Tisztelt testvéreim, és mun kás barátaim, a hazug sajtó és hazug rádió és a hazug tanú között nagyon kevés a különbség, az mindegyik bő­ven van fizetve, ami elég szé­gyenletes dolog. Egy öreg munkás 640 férőhelyes öltöző építését kezdték meg a Da- hugyárban. Az egyemeletes épületben 240 személyes ét­terem is lesz. 13 millió forintot » fordítanak Vas megyében az idén állattenyésztési és ál­lategészségügyi célokra. NEW YORK UNDERTAKING GO., ING. — SZOLGÁLJUK A NÉPET — Balló János R. Lie. Mgr. — 340 East 80th Street, New York 21, N. Y. Telefon TRafalgar 9-5404

Next

/
Oldalképek
Tartalom