Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-08-04 / 31. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 4, 1955 Vidra ur odaadta neki a jegyet. Az kinyitotta és a jegyben benne volt néhány idegen bankjegy. Pénz. Csodálkozva nézte meg. — Húsz dollár — mondta Vidra ur. — Vigyázzatok a pénzre. Amerika földjére senkisem léphet be, ha nincs a zsebében tizenöt dollár. Húsz dollár van minden jegybe beletéve. Hogy ne kelljen itt sokat számolgatni, már én bele is raktam, hogy simán menjen. — Köszönjük, Vidra ur. A jegyek kiosztása könnyen ment. Mindenki átvette a hajójegyét, aztán félreült és soká nézegette, számolgatta, tanulta az idegenféle pénz számát, formáját, szagolta a színét. Mikor ketten maradtak, Vidra ur odaült az asztal mellé, Avar Janit maga mellé intette. — Fiam, olvastam az újságba valamit. — A gazember megint hazudott. Csak felét tudtam elvenni tóle, amit ő bevallott az újságba. Vidra ur komolyan nézett maga elé. — Az is jó. . . De ha van még tízezer pengő, akkor még ötven embert ki lehetne hozni a filisz- teusok verméből. Avar Jani gondolkodott. — Nem, Vidra ur, ,azt nem tehetjük. Pénzzel kell kimenni az uj világba, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a csirkefogóknak. Ha száz ember kőtőpénz nélkül érkezik, akkor nagyon ki van szolgáltatva a svindlereknek, akik becsaphatnak bennünket, mert nincs kitartásunk. — Nem, fiam, én visszamegyek. Fiam, még ötven embert lehet kimenteni az özönvizből. — Nem adom oda. . . Inkább akarok százat lábraállitani, mint százötvenet elveszteni. Vidra ur komoran mondta: — Ötven embert lehet otthagyni a farkasok*}lf}óricz 2óigmoncl: A BETYÁR nak és az árvízi vadaknák. Ha csak kihazam őket a határon, már megvan nekik a szabadulás. De ö nem engedett. — Értse meg. Itt én parancsolok. Egy. esztendő múlva! Elég, ha egy esztendő múlva annyit meg tudunk csinálni, hogy a családokat kihordjuk... Nekem három gyerekem van otthon... Inkább az a gondom, hogy tudok nekik pénzt juttatni, hogy éhen ne haljanak a nagy télben. x — Bizd rám, majd én gondoskodom róluk. — Hogy gondoskodik? Maga éppen ott lesz, ahol én. Vidra ur megcsóválta a fejét: — Nem. . . Én nem megyek veletek. . . Az én dolgom az, hogy idehaza arra szánjam magam, hogy embereket halásszak és ha leheti utánatok küldjem. . . Én ebben az idegen világban nem érzem jól magam... Nekem még Bécs is messze van. . . Osztán nektek is jó lesz, ha idehaza lesz egy megbízható ember, aki tovább töri az utat. . . — Ne maradjon, Vidra ur. Halálra Ítéli magát. . . — Ez az én parancsolatom. Avar Jani lehajtotta a fejét. Látta, hogy Vidra urban ez szent és megmásíthatatlan. Belátta, hogy maga szerint igaza vané de érezte, hogy ezzel elvesztette örökre ezt a hü barátot. — Fel fogják magát akasztani. . A genfi konferencia történeti I előzményeiről A “Nagy Négy” genfi találkozójával a világ- történelem fordulóponthoz jutott, a világtörténelem egy uj fejezete vette kezdetét. Nem akarom azt mondani, hogy most hajrá-hopp! minden egyszerre egészen máskép lesz. A változások, amelyeket ez a találkozó, szerintem beharangozott, nyilván soká fognak beérni és kibontakozni és talán nem is fogjuk azon hirtelenjében észrevenni, mert kis lépésekben, fokozatosan fognak kialakulni. Hogy miért látom én ezt igy, hogy miért bízom, hogy ez igy lesz? Engedtessék meg, hogy válasz keretében átfussak az előzményeken, melyek a világpolitikát erre a pontra juttatták és melyek ugyanakkor véleményemet is megmagyarázzák. Alighogy a második világháború befejeződött, rögtön Roosevelt elnök tulkorai és sajnálatos halála után, meglepő hirtelenséggel elfelejtődött az a nagy barátság, ami a háború folyamán kifejlődött a Nagy Négy között. Nyilvánvaló lett a nyugati imperialista hatalmak előtt, hogy a Szovjetunió nemcsak hogy diadalmasan megvédte földjét a barbár hadak ellen és szétzúzta a “verhetetlen” náci hadakat és csatlósaikat, de a mérhetetlen veszteségek s pusztulás dacára a háborúból gazdaságilag és erkölcsileg erősebben került ki, mint volt. A világ népei előtt óriási mértékben megnőtt a Szov.jeunió tekintélye. Valamit tenniök kellett tehát a Wall Street körüli elemeknek, nehogy ez a körülmény gátat vessen az imperialista ambícióknak s hogy megelőzzék a gyarmati szabadságmozgalmak fellángolását. Ebből keletkezett a szovjet “katonai fe- nyegetés”-ének legendája, melynek Churchillnek a Fulton (Mo.) 1946 márc.-ban mondott beszéde adott kifejezést. Ettől a dátumtól lehet számítani a “hidegháború” kezdetét, ekkor lépett szótárunkba (Dr. Göbbels-től átvéve) a “vasfüggöny” kifejezés. Evvel kezdődött egy majdnem tiz éves időszak tele szidalmakkal, rágalmakkal, háborús fenyegetésekkel és valóságos háborúkkal a külpolitikában, politikai üldözéssel és szabadságjogok elnyomásával a belpolitikában. Végül az utolsó néhány év fejleményeinek sorozata kátyúba, majd teljes kudarcba vitte a hidegháborút. Mik voltak ezek a fejlemények? Csak néhány kimagaslóbbat említve, a következők: A koreai háború. Dacára az Egyesült Államok által nyújtott elsőrangú és szinte korlátlan felszerelésnek és a számbeli túlerőnek, nem sikerült Észak-Ko- rea kisebbszámu és gyengén felszerelt hadseregét legyőzni, ami a nyugat részére súlyos katonai kudarcot és erkölcsi vereséget jelentett. Az atombomba dobálásával fenyegetődző rikácsolok elhallgattak, mikor kiderült, hogy a szovjet tudósok is rájöttek a nagy “titkokra”. Ma már szerényen elismerik a legvadabb uszítok is, hogy nem lehet többé olcsón és gombnyomással atomháborút játszani, mert az egész világ elpusztulna benne és hogy a világ népei nem hajlandók ilyen veszedelmeket eltűrni. Tehát a hidegháborút nem lehet többé forró háborúvá átváltani. Indokina. Itt még annyira se jutottak az imperialista hatalmak, mint Koreában. Mintegy nyolc évi háború után a francia imperialisták kénytelen voltak feladni (ugy-ahogy) a küzdelmet. A középeurópai népi demokráciák politikai és gazdasági sikere és előrehaladása meghiúsította a vérmes reményeket, hogy a Horthy pribékeket és a többi országban a hasonszőrűeket, visszaültessék a dolgozó népek nyakára. A világ kapitalista részében a gazdasági válság rákényszeritette a kormányokat, hogy felvegyék a kereskedelmet a szocialista résszel, melytől a hidegháború követelményei őket eltiltották. A bandungi konferencia megmutatta, hogy Ázsia nemzetei tudatában vannak, hogy ők képviselik a világ népeinek többségét, hogy Ázsia népei saját kezükbe vették sorsuk irányítását, hogy Ázsia nemzetei békét és barátságos együttműködést óhajtanak és el vannak tökélve, hogy ezt létre is hozzák és nem hajlandók tűrni, hogy lerázott gyarmati elnyomóik ebben megakadályozzák őket. A Szovjetunió következetes békepolitikája, a- mely azon alapult, hogy békét csak barátságos viszonyok között lehet létrehozni és fenntartani, nem pedig fenyegetésekkel és viszálykodással; innen az osztrák békeszerződés, a Titóval való kiegyezés és a sokszor ismételt felhívás a nyugathoz kiegyezési tárgyalások megindítására, amely most végre Genf ben létre is jött és teljes sikerrel kecsegtet. Tehát a genfi megbeszélés eredményei és következményei nem valakinek, vagy valakiknek a jóindulatából folynak, hanem azért következtek be, mert kellett, hogy bekövetkezzenek. akár tetszik, akár nem. A hidegháborút be kell fejezni, mert nem lehet már tovább folytatni. Ezért bízom abban, hogy a genfi találkozó megindítója a fejlemények olyan sorozatának, amely, akármennyi zökkenővel, kátyúval és kitérővel, végül mégis csak tartós békére és barátságos nemzetközi együttélésre fog vezetni. V. • AZ IGAZSÁG MEGÍRÁSA m A MAGYAR SZÓ HÍV AT ÁS A — Nem baj az. Én már öreg vagyok. Negyven elmúltam. Mire való nekem az élet? — Maga még fiatal. Csak kilenc évvel öregebb nálam. — Elég ennyi ebbül az életből. Ha tiz évvel fiatalabb vónék, nem mondom. . . Azér is hálát adok istennek, hogy ezt megtehettem. Áldom az istenemet, hogy téged megismertelek, mert nálad nélkül sohasem tudtam volna megcsinálni, hogy a gazdagok vagyonábul egy ilyen csapatot elláthassak kőtsiggel. Hát tik csak menjetek. Nem bánom vidd a pizt.is. Biztosan igazad van, hogy igy gondolkozol. Hát menjetek, éljetek, dógozza- tok. Én meg majd csinálom tovább, ahogy tudom. Avar Jani soká hallgatott. Akkor kinyújtotta a kezét. Rátette a Vidra ur vállára. — Vidra ur — mondta. — Én itt hagyok magának valami pénzt. Azt ne kőtse másra. Juttassa el az én szegény apámnak, anyámnak. Ük nem tehetnek rulla, hogy olyanok, amilyenek. De ne eccerre küldje nekik, mer elkőtik. Apródonként... Ha helybe leszünk, majd valahogy megcsinálom, hogy kijöhessen oda az egész család, de legalább is a három gyerekem... Nem tudják ezek itt nevelni. Csak csavargót csinálnak belőlük, meg éhes napszámost. . . Vidra ur mereven nézett maga elé. — Mit csinálhatnak velek mást? — mondta. — itt. 1896-ban. Hallgattak. — Hát az igaz? — szólalt meg aztán Vidra ur és fekete szemeit ráemelte Janira. — Avval a nővel, ahogy az újság Írja? Avar Jani hallgatott. — Ha meghal, az neki a legjobb — mondta egyszerűen. — De ha nem hal meg. . .• Elgondolkozott. Sokára annyit mondott: — Nézze csak. Az a szegény asszony nagyon el van rontva. Nem dologra való. Csak a szive van meg, de itt baj van. . . A homlokára mutatott. Folytatta: — Nem is lehet abba az életbe. Valamit kell csinálni evvel az egész világgal, hogy a fejércselédek maradjanak tisztán és olyan a sors, hogy mindegy legyen, akárhunnan, bármiféle állapot- bul kerül össze egy férfi, meg egy nő: ha egymásnak valók, ne csak szeressék egymást, hanem meg is tudjanak egymással élni. Lehajtotta a fejét és a kékszemei megpárásod- tak. Akkor felvetette a fejét: — Mert most nem úgy van... Az istenit Nagyon is nem úgy... Mer ez az asszony úgy ludott véna engem szeretni, ahogy némber még nem szeretett férfit. . . De nem lehet. Rávágott ököllel az asztalra. Szörnyűt ütött, hogy a vére felserkedt. A kivándorlók felrezzentek a nagy pénzszámolásból s mindnyájan rápillantottak. S látták, hogy a szemei zölden világítanak bele. a reménytelenségbe. (Vége) Uj, modern 1300 oldalas angol szóié; * Ingyen uj olvasóknak! NE KÜLDJÖN MOST EGY CENTET SEM! Ha Ön jelenleg nem előfizetője a MAGYA :í SZÓ-nak, de e lapszámunk meggyőzte Önt els> *- rangú hírszolgálatáról, kulturszinvonaláról, rendelje meg három havi próbára. Ne küldjön most egy centet sem, csak töltse ki az alanti szél- vényt. Mi azonnal megindítjuk Önnek a lapot s küldjük a számlát 2 dollárról, melynek beküldése után a gyönyörű 1300 oldalas vászonkö- tésü angol szótárt ingyen ajándékként azonnal postára adjuk. (Figyelem: ANGOL, nem angol- magyar !) Ezt az ajánlatunkat csak augusztus 1-ig tartjuk fenn. Töltse hát ki és küldje be a szelvényt postafordultával. MAGYAR SZÓ 130 E. 16th St., New York 3. N. Y. T. Kiadóhivatal! Én igényt tartok 1300 oldalas nagy angol szótárukra, mint ingyen ajándékra. Küldjék számomra a lapjukat 3 hónapig. 2 dolláros alapon. Számlájuk vétele után beküldőm az összeget (A könyv szállításának postai költségére 25 centet kérünk) Az Ön neve: ..................................................... .. Cime: . ........................................ .......................... 12__________
