Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-12-22 / 51. szám
December 22, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ V- . 3 MEGDÖBBENTŐ ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI VISZONYOKRÓL HA A HONATYÁINAK Jó AZ ORVOSI BIZTOSÍTÁS, MÉRT NEM JÓ AZ AZ EGYSZERŰ POLGÁROKNAK? Amerikai Magyar Szemle A magyarországi csomagküldésről Számos olvasónk irt panaszos levelet szerkesztőségünkbe, amelyben kifogásolják az IKKA által számított magas árakat, de különösen elitélik a magas vámot, amelyet állítólag egyes esetekben az óhazai hatóságok használt ruhanemüekre kivetnek. Ezek a levelek és panaszok öntudatos amerikai magyar dolgozóktól, a magyar szülőhaza, a magyar nép, a magyar népi demokrácia őszinte híveitől érkeztek. Nem kételkedünk tehát abban, hogy e panaszokat, e kritikákat jóakarat és jószándék diktálta. Szülőhazánk dolgozó népe hősiesen küzd azért, hogy olyan termelő rendszert, olyan ipart és mezőgazdaságot építsen, amely a közszükségleti cikkek akkora garmadáját termelje nekik, hogy a cikkek ára olcsó s mindenki által elérhető legyen. Nagy igazságtalanság azonban elvárni azt, hogy szülőhazánkban, amely 11 évvel ezelőtt még romhalmaz volt — és amelyet ma is akadályoz a Nyugat rengeteg fontos nyersanyag importálásában — olyan olcsó áron lehessen akár élelmiszereket, akár iparcikkeket árusítani, mint a világ legfejlettebb ipari országában, Amerikában. Az amerikai magyarságnak meg kell érteni, hogy az uj életet építő magyar nép nem arra akar berendezkedni, hogy segélycsomagokból éljen meg. A Horthy-rendszer alatt, amidőn a dolgozó nép nagytöbbsége a legszörnyiibb nyomorban élt, a kormány megkönnyítette az amerikai segélycsomagok, könyöradományok küldését. A magyar népi demokrácia nem segélycsomagokra akar berendezkedni. A magyar népi demokrácia azon dolgozik, hogy soha többé magyar ember, magyar dolgozó, magyar paraszt, magyar értelmiségi ne szoruljon senki segélycsomagjára! Ezért építik, fejlesztik, fáradhatatlanul iparukat, ezért gépesítik, fejlesztik a mezőgazdaságot, ezért építik városaikat, falvaikat, kulturális intézményeiket, prograbó! Miért drága például a kávét tartalmazó IKKA csomag? Magyarországnak magas árat és külföldi valutát kell fizetni az importált kávéért. Azért a valutáért ők sokkal szívesebben vásárolnának golyóscsapácsat magyar gyárak építésére! Még a jó magyar borokat is főleg exportálásra használják az óhazaiak, hogy valutát szerezzenek értük. Ezért van az, hogy a tokaji borok ára viszonylag magas az óhazában — és az IKKA csomagokban is! Ami az innen küldött ruhacsomagok vámolását illeti, a mi értesülésünk szerint a használt ruha- nemüeket tartalmazó csomagokat nem vámolják meg, ha a címzett szegénységi bizonyítvánnyal tudja igazolni, hogy szüksége van az ilyen küldeményekre. Másoknak vámot kell fizetni, miként vámot kell fizetni az uj, használatlan ruha- nemüeket tartalmazó csomagokra is. Azt persze minden olvasónk megérti, hogy vámot minden ország vet ki importált cikkekre. A vám minden ország jogos jövedelmi forrása. A népi demokráciákban, a vám, nyilvánvalóan, ezekenfelül még azt a célt is szolgálja, hogy elején vegye a zugkereskedelemnek, a zugpiac és más hasonló, társadalmilag káros jelenségek, egyenlőtlenségek kialakulásának. Hisszük, hogy az amerikai magyarság nagy többsége, elsősorban lapunk olvasótábora megérti azt, hogy a szülőhazánk vámpolitikáját ugyanazon magasztos, a dolgozó nép érdekeit, életszinvonala emelését célzó szempontok vezérlik, amelyek minden más téren oly nyilvánvalóak. Az lehetséges, hogy adott esetekben túlbuzgó hivatalnokok az óhazában jogos visszatetszésre szolgáltatnak okot. Bürokraták vannak még odahaza is, mint ahogy vannak mindenütt. Meg vagyunk győződve, hogy az illetékes óhazai fórumok is tudatában vannak ennek és igyekeznek jogos pan -szokat orvosolni. «ewccícíeícíee,ct«(c*«!ewe^íc««íe*««ísse*!c*«**i««!a:ie!e!eíe A GENFT' ‘ L MOTORS CO. 622,000 embert foglalkoztat, ‘’’eknek az évi fizetése 2.3 billió dollárt tesz ki. Ugyanezen időre a társaság profitja 2 billió dollár volt. Másszóval a munkások átlagos keresete 3,700 dollár volt és ezért minden egyes munkásnak átlag külön 3,200 dollárt kellett keresni a vállalat profitjára. — No, de hát ami jó a General Motorsnak, az jó a General Motorsnak. A munkás az csak egy tétel a könyvvitelben a költség rovat terhére. Közérdekű mivoltára és rendkívüli időszerűségére való tekintettel minden változás nélkül közöljük az alanti levelet, amely a Charleston, W. Va.-i Labor Daily egyik legutóbbi számának leve. lezési rovatában jelent meg: Tisztelt Szerkesztőség! Az amerikai férfi várható élettartama nagyobb mint a bantu bushmané, nincs tehát szükség országos egészségügyi intézményre. Szamárság? Persze, szamárság, de jellemző azokra az okokra, melyekre az amerikai orvosszövetség hivatkozik ilyen intézmény létesítése ellen. Kardoskodik még amellett is, hogy ez amerika- ellenes és aláaknázza azt a “daccos individualiz. must”, amely az amerikai siker talpköve. Ha igy áll az eset, miért nem engedjük, hogy ez a dacos individualizmus honatyáink közt is érvényesüljön? Szüntessük meg a rájuk pazarolt orvosi ellátást, amelyre mint őket megillető jogokra hivatkoznak. Éppenannyi joguk van dacos individualistáknak lenni, mint bárki másnak, hagyjuk hát, hogy saját szebeikből fizessék tekintélyes orvosi számláikat. •Az országos egészségügyi biztosítás ban, vagy ha tétáL’k, nevezzük kellemetlenebb nevén, a szocializált jí'vosi ellátásban, nincs semmi uj. Sikerrel gyakorolják immár több mint 70 éve az elma. radt, analfabéta európai országokban. Az első intézményt 1883-ban létesítették Németországban. Ausztria és Magyarország 1900- ban követték példáját, aztán Norvégia 1909-ben, Szerbia 1910_ben, Anglia 1911-ben, Oroszország 1911-ben, Japán az 1920-as években, Franciaország 1930-ban. Lehetnek más országok is és való. sziniileg vannak is. Oly rettenetes kudarcnak bizonyult ez a kísérlet azokban az országokban, hogy miután kipróbálták, mindegyik megtartotta, sőt idő múltával több országban még szélesebb körben kiterjesztették. W Azok számára, akik azt állítják, hogy más or. szágok mások, hogy azoknak valószinüleg szükségük van ilyen szolgálatra, Amerika azonban jobban boldogul nélküle a saját dacos individualista rendszerével, hadd idézzek néhány adatot és tényt Adlai Stevenson junius 2-án New York városában elmondott beszédéből. Azok számára, akik ezt a beszédet olvasni kívánják, a ‘‘New Re. public” decemberi számában megtalálják. IDÉZETEK “Minden hét polgártársunk közül 1 rákbetegségben fog elpusztulni. “Tizmillió személynek van érgyulladása (arthritise), 1 millió pedig állandóan beteg miatta. A pecsenyesütők hadserege A boldogult Kormos Hugó emlékét minden héten megbecstelenítő Magyar Hírnök c. újság szerkesztőjének a múlt héten cikkirás közben, vagy hascsikarása volt, vagy pedig az üzleti viszonyok miatt szontyolodott el s ennek következtében szörnyen elérzékenyült. Az alkalom erre a világhelyzetbe való betekintése volt, amelyet a “tudós” szerkesztő igen csüggesztőnek talált. íme egy néhány sor Dienes ur jeremiájaiból, a M. Hírnök dec. 8-i számában: “Esetleg fából vaskarika — kezdődik a mé- lyenszántó ‘elemzés’ és siralmas ének — isten tudja minek nevezhetnők ezt a különös amerikai csodabogarat.” A csodabogár, magyarázza Dienes, az amerikai külpolitika. De ha az amerikai külpolitika csodabogár is, Dulles nem csodabogár, teszi hozzá sietve. “Nem, nem Dulles kérem a hibás. Dulles kezét lefogták a százkaru polipok. Lendületében megakasztják, terveit szétkuszálják...” stb. Szegény Dulles. Megakasztják a lendületében. Pedig szegényke már vagy 220,000 mérföld terjedelemben lendült a világ minden sarkába, de ez nem volt elég. És egyedül a perthamboyi Dienes sajnálja szegénykét a százkaru polipok miatt. De várjunk csak. Nemcsak a százkaru polipok gáncsolják a Dulles papát. Aszongya a Dienes: “Betegség miatt több ember munkanélküli, mint munkahiány miatt. “Minden idén született 12 gyermek közül egy előbb-utóbb elmekórházi kezelést fog igénybe venni lelkibetegség következtében . . .” Ha valaki azt hiszi, hogy neki sosem lehet rákbetegsége, érgyulladása vagy elmebaja, az menjen azonnal lélekgyógyászhoz, mert már most szüksége van elmekórházi gyógykezelésre. “Több mint egyenegyedmillió hal meg évente, akit tudományunkkal és szaktudásunkkal meg. menthettünk volna.” Más szóval: azért buktak meg, mint dacos individualisták, mert nem volt pénzük orvosra. “...Egymillió család fogja idén jövedelmének több mint felét orvosi ellátásra költeni.. *. egy félmillió esetben az egész családi jövedelmet fel fogják emészteni, nyolcmillió család van eladósod- va ma orvosi ellátással járó kiadásai következtében ... “Kevesebb orvostanhallgató végzett 1950.ben, mint 1905-ben, és a népességhez viszonyítva kevesebb orvos van az országban, mint volt száz évvel ezelőtt . . Azok számára, akik azt gondolják, hogy az amerikai orvosszövetség őrködik érdekeik felett, hadd idézzem még ezt: “Uj orvosegyetemek építésére több mint egynegyedbillió dollárra van szükség, és négyszer annyiba kerül egy orvostanhallgató kitanitása, mint tandija. “A US szenátus 1949_ben egyhangúlag elfogadott egy törvényjavaslatot, amely orvosegyetemek istápolásáról szól. Az amerikai orvosszövetség ellenezte ezt a töiwényjavaslatot s az el is tiint a képviselőház bizottságának siilyesztőjé- ben.” Csak egy okra gondolhatok, miért csinál ilyesmit az amerikai orvosszövetség: bizonyára van valamilyen szakmabeli megállapodása a temetke.. zési vállalkozókkal és attól tart, hogy üzleteiket illetően pangás áll be. Jobban nem is fejezhetném be levelemet, mint Stevenson utolsó szakaszának teljes idézetével: “Kissé különösnek tűnik, hogy a földművelési minisztérium növény- és állatbetegségek kutatására 10 millió dollárral többet fog költeni, mint amennyit a közegészségügyi hivatal költ rák-, érgyulladás., elmebaj-, ideg- és szívbaj-kutatásra, mindet egybevéve.” Ki tudja, Talán véletlenül majd felfedezi egy vegyész a földművelési minisztériumban az emberi lényekben pusztító rákbetegség gyógyszerét, azalatt, mig a sertés-tifusz szérumát kutatja. Francis L. Payne, ITU Swarthmore, Pa. “A külpolitika roppant fontos gépezetét bel- poltikai pecsenyesütők hadserege gátolja munkájában”. Áh, ez már igen! Százkaru polipok és belpolitikai pecsenyesütők. Hogy ez a Dienes mily okos! Hogy ez mi mindent tud! Hogy ez, hogy tudja a helyzetet vakablak tisztaságúra elemezni! Dehát kik, mik a százkaru polipok és a pecsenyesütők? A Dienes azt is megmagyarázza: “Dulles nem tehet semmit, mert az amerikai választó igen érzékeny lélek”. Ahha! Kibújt a szeg a zsákból! Megfogtuk a százkaru polipot és a pecsenyesütők hadseregét! AZ AMERIKAI VÁLASZTÓPOLGÁR! Nesze neked perthamboyi, newbrunswicki, trentoni polgártárs! Százkaru polip vagy, pecsenyesütő vagy, érzékeny lélek vagy. Nem hagyod Dullest lendülni! És miért? Csak azért mert nem szereted “ha Dulles külpolitikája kihívónak, harciasnak tekinthető.” Hát kedves newjersey-i magyar pecsenyesütők és százkaru polipok, hogy tetszik neknek az; amit Dienes uram felőletek meg a többi amerikai polgárokról véleményez? Ha már Dullest — legalább egy kicsit — megakasztottátok lendületében, nem gondoltol arra, hogy a Dienest is meg lehet akasztani len dületében — mielőtt még MÁSNAK is elneve BENNETEKET!
