Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-12-22 / 51. szám

December 22, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ V- . 3 MEGDÖBBENTŐ ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI VISZONYOKRÓL HA A HONATYÁINAK Jó AZ ORVOSI BIZTOSÍTÁS, MÉRT NEM JÓ AZ AZ EGYSZERŰ POLGÁROKNAK? Amerikai Magyar Szemle A magyarországi csomagküldésről Számos olvasónk irt panaszos levelet szerkesz­tőségünkbe, amelyben kifogásolják az IKKA ál­tal számított magas árakat, de különösen elitélik a magas vámot, amelyet állítólag egyes esetek­ben az óhazai hatóságok használt ruhanemüekre kivetnek. Ezek a levelek és panaszok öntudatos ameri­kai magyar dolgozóktól, a magyar szülőhaza, a magyar nép, a magyar népi demokrácia őszinte híveitől érkeztek. Nem kételkedünk tehát abban, hogy e panaszokat, e kritikákat jóakarat és jó­szándék diktálta. Szülőhazánk dolgozó népe hősiesen küzd az­ért, hogy olyan termelő rendszert, olyan ipart és mezőgazdaságot építsen, amely a közszükségleti cikkek akkora garmadáját termelje nekik, hogy a cikkek ára olcsó s mindenki által elérhető le­gyen. Nagy igazságtalanság azonban elvárni azt, hogy szülőhazánkban, amely 11 évvel ezelőtt még romhalmaz volt — és amelyet ma is akadályoz a Nyugat rengeteg fontos nyersanyag importálásá­ban — olyan olcsó áron lehessen akár élelmisze­reket, akár iparcikkeket árusítani, mint a világ legfejlettebb ipari országában, Amerikában. Az amerikai magyarságnak meg kell érteni, hogy az uj életet építő magyar nép nem arra akar berendezkedni, hogy segélycsomagokból él­jen meg. A Horthy-rendszer alatt, amidőn a dol­gozó nép nagytöbbsége a legszörnyiibb nyomor­ban élt, a kormány megkönnyítette az amerikai segélycsomagok, könyöradományok küldését. A magyar népi demokrácia nem segélycsomagokra akar berendezkedni. A magyar népi demokrácia azon dolgozik, hogy soha többé magyar ember, magyar dolgozó, ma­gyar paraszt, magyar értelmiségi ne szoruljon senki segélycsomagjára! Ezért építik, fejlesztik, fáradhatatlanul iparukat, ezért gépesítik, fejlesz­tik a mezőgazdaságot, ezért építik városaikat, falvaikat, kulturális intézményeiket, prograbó! Miért drága például a kávét tartalmazó IKKA csomag? Magyarországnak magas árat és külföl­di valutát kell fizetni az importált kávéért. Az­ért a valutáért ők sokkal szívesebben vásárolná­nak golyóscsapácsat magyar gyárak építésére! Még a jó magyar borokat is főleg exportálásra használják az óhazaiak, hogy valutát szerezzenek értük. Ezért van az, hogy a tokaji borok ára vi­szonylag magas az óhazában — és az IKKA cso­magokban is! Ami az innen küldött ruhacsomagok vámolását illeti, a mi értesülésünk szerint a használt ruha- nemüeket tartalmazó csomagokat nem vámolják meg, ha a címzett szegénységi bizonyítvánnyal tudja igazolni, hogy szüksége van az ilyen kül­deményekre. Másoknak vámot kell fizetni, mi­ként vámot kell fizetni az uj, használatlan ruha- nemüeket tartalmazó csomagokra is. Azt persze minden olvasónk megérti, hogy vámot minden ország vet ki importált cikkekre. A vám minden ország jogos jövedelmi forrása. A népi demokrá­ciákban, a vám, nyilvánvalóan, ezekenfelül még azt a célt is szolgálja, hogy elején vegye a zug­kereskedelemnek, a zugpiac és más hasonló, tár­sadalmilag káros jelenségek, egyenlőtlenségek ki­alakulásának. Hisszük, hogy az amerikai magyarság nagy többsége, elsősorban lapunk olvasótábora meg­érti azt, hogy a szülőhazánk vámpolitikáját ugyanazon magasztos, a dolgozó nép érdekeit, életszinvonala emelését célzó szempontok vezér­lik, amelyek minden más téren oly nyilvánvalóak. Az lehetséges, hogy adott esetekben túlbuzgó hivatalnokok az óhazában jogos visszatetszésre szolgáltatnak okot. Bürokraták vannak még oda­haza is, mint ahogy vannak mindenütt. Meg va­gyunk győződve, hogy az illetékes óhazai fóru­mok is tudatában vannak ennek és igyekeznek jogos pan -szokat orvosolni. «ewccícíeícíee,ct«(c*«!ewe^íc««íe*««ísse*!c*«**i««!a:ie!e!eíe A GENFT' ‘ L MOTORS CO. 622,000 embert foglalkoztat, ‘’’eknek az évi fizetése 2.3 billió dollárt tesz ki. Ugyanezen időre a társaság pro­fitja 2 billió dollár volt. Másszóval a munkások átlagos keresete 3,700 dollár volt és ezért minden egyes munkásnak átlag külön 3,200 dollárt kellett keresni a vállalat profitjára. — No, de hát ami jó a General Motorsnak, az jó a General Motors­nak. A munkás az csak egy tétel a könyvvitelben a költség rovat terhére. Közérdekű mivoltára és rendkívüli időszerűsé­gére való tekintettel minden változás nélkül kö­zöljük az alanti levelet, amely a Charleston, W. Va.-i Labor Daily egyik legutóbbi számának leve. lezési rovatában jelent meg: Tisztelt Szerkesztőség! Az amerikai férfi várható élettartama nagyobb mint a bantu bushmané, nincs tehát szükség or­szágos egészségügyi intézményre. Szamárság? Persze, szamárság, de jellemző azokra az okokra, melyekre az amerikai orvosszö­vetség hivatkozik ilyen intézmény létesítése ellen. Kardoskodik még amellett is, hogy ez amerika- ellenes és aláaknázza azt a “daccos individualiz. must”, amely az amerikai siker talpköve. Ha igy áll az eset, miért nem engedjük, hogy ez a dacos individualizmus honatyáink közt is érvényesüljön? Szüntessük meg a rájuk pazarolt orvosi ellátást, amelyre mint őket megillető jo­gokra hivatkoznak. Éppenannyi joguk van dacos individualistáknak lenni, mint bárki másnak, hagyjuk hát, hogy saját szebeikből fizessék te­kintélyes orvosi számláikat. •Az országos egészségügyi biztosítás ban, vagy ha tétáL’k, nevezzük kellemetlenebb nevén, a szo­cializált jí'vosi ellátásban, nincs semmi uj. Siker­rel gyakorolják immár több mint 70 éve az elma. radt, analfabéta európai országokban. Az első intézményt 1883-ban létesítették Né­metországban. Ausztria és Magyarország 1900- ban követték példáját, aztán Norvégia 1909-ben, Szerbia 1910_ben, Anglia 1911-ben, Oroszország 1911-ben, Japán az 1920-as években, Franciaor­szág 1930-ban. Lehetnek más országok is és való. sziniileg vannak is. Oly rettenetes kudarcnak bizonyult ez a kísér­let azokban az országokban, hogy miután kipró­bálták, mindegyik megtartotta, sőt idő múltával több országban még szélesebb körben kiterjesz­tették. W Azok számára, akik azt állítják, hogy más or. szágok mások, hogy azoknak valószinüleg szük­ségük van ilyen szolgálatra, Amerika azonban jobban boldogul nélküle a saját dacos individual­ista rendszerével, hadd idézzek néhány adatot és tényt Adlai Stevenson junius 2-án New York vá­rosában elmondott beszédéből. Azok számára, akik ezt a beszédet olvasni kívánják, a ‘‘New Re. public” decemberi számában megtalálják. IDÉZETEK “Minden hét polgártársunk közül 1 rákbeteg­ségben fog elpusztulni. “Tizmillió személynek van érgyulladása (arth­ritise), 1 millió pedig állandóan beteg miatta. A pecsenyesütők hadserege A boldogult Kormos Hugó emlékét minden héten megbecstelenítő Magyar Hírnök c. újság szerkesztőjének a múlt héten cikkirás közben, vagy hascsikarása volt, vagy pedig az üzleti vi­szonyok miatt szontyolodott el s ennek következ­tében szörnyen elérzékenyült. Az alkalom erre a világhelyzetbe való betekin­tése volt, amelyet a “tudós” szerkesztő igen csüggesztőnek talált. íme egy néhány sor Dienes ur jeremiájaiból, a M. Hírnök dec. 8-i számában: “Esetleg fából vaskarika — kezdődik a mé- lyenszántó ‘elemzés’ és siralmas ének — isten tudja minek nevezhetnők ezt a különös amerikai csodabogarat.” A csodabogár, magyarázza Dienes, az amerikai külpolitika. De ha az amerikai külpolitika csoda­bogár is, Dulles nem csodabogár, teszi hozzá sietve. “Nem, nem Dulles kérem a hibás. Dulles kezét lefogták a százkaru polipok. Lendületében meg­akasztják, terveit szétkuszálják...” stb. Szegény Dulles. Megakasztják a lendületében. Pedig szegényke már vagy 220,000 mérföld ter­jedelemben lendült a világ minden sarkába, de ez nem volt elég. És egyedül a perthamboyi Die­nes sajnálja szegénykét a százkaru polipok miatt. De várjunk csak. Nemcsak a százkaru polipok gáncsolják a Dulles papát. Aszongya a Dienes: “Betegség miatt több ember munkanélküli, mint munkahiány miatt. “Minden idén született 12 gyermek közül egy előbb-utóbb elmekórházi kezelést fog igénybe venni lelkibetegség következtében . . .” Ha valaki azt hiszi, hogy neki sosem lehet rákbetegsége, érgyulladása vagy elmebaja, az menjen azonnal lélekgyógyászhoz, mert már most szüksége van elmekórházi gyógykezelésre. “Több mint egyenegyedmillió hal meg évente, akit tudományunkkal és szaktudásunkkal meg. menthettünk volna.” Más szóval: azért buktak meg, mint dacos in­dividualisták, mert nem volt pénzük orvosra. “...Egymillió család fogja idén jövedelmének több mint felét orvosi ellátásra költeni.. *. egy félmillió esetben az egész családi jövedelmet fel fogják emészteni, nyolcmillió család van eladósod- va ma orvosi ellátással járó kiadásai következté­ben ... “Kevesebb orvostanhallgató végzett 1950.ben, mint 1905-ben, és a népességhez viszonyítva ke­vesebb orvos van az országban, mint volt száz évvel ezelőtt . . Azok számára, akik azt gondolják, hogy az amerikai orvosszövetség őrködik érdekeik felett, hadd idézzem még ezt: “Uj orvosegyetemek építésére több mint egy­negyedbillió dollárra van szükség, és négyszer annyiba kerül egy orvostanhallgató kitanitása, mint tandija. “A US szenátus 1949_ben egyhangúlag elfoga­dott egy törvényjavaslatot, amely orvosegyete­mek istápolásáról szól. Az amerikai orvosszövet­ség ellenezte ezt a töiwényjavaslatot s az el is tiint a képviselőház bizottságának siilyesztőjé- ben.” Csak egy okra gondolhatok, miért csinál ilyes­mit az amerikai orvosszövetség: bizonyára van valamilyen szakmabeli megállapodása a temetke.. zési vállalkozókkal és attól tart, hogy üzleteiket illetően pangás áll be. Jobban nem is fejezhetném be levelemet, mint Stevenson utolsó szakaszának teljes idézetével: “Kissé különösnek tűnik, hogy a földművelési minisztérium növény- és állatbetegségek kutatá­sára 10 millió dollárral többet fog költeni, mint amennyit a közegészségügyi hivatal költ rák-, ér­gyulladás., elmebaj-, ideg- és szívbaj-kutatásra, mindet egybevéve.” Ki tudja, Talán véletlenül majd felfedezi egy vegyész a földművelési minisztériumban az em­beri lényekben pusztító rákbetegség gyógyszerét, azalatt, mig a sertés-tifusz szérumát kutatja. Francis L. Payne, ITU Swarthmore, Pa. “A külpolitika roppant fontos gépezetét bel- poltikai pecsenyesütők hadserege gátolja mun­kájában”. Áh, ez már igen! Százkaru polipok és belpoli­tikai pecsenyesütők. Hogy ez a Dienes mily okos! Hogy ez mi mindent tud! Hogy ez, hogy tudja a helyzetet vakablak tisztaságúra elemezni! Dehát kik, mik a százkaru polipok és a pecse­nyesütők? A Dienes azt is megmagyarázza: “Dulles nem tehet semmit, mert az amerikai választó igen érzékeny lélek”. Ahha! Kibújt a szeg a zsákból! Megfogtuk a százkaru polipot és a pecsenyesütők hadseregét! AZ AMERIKAI VÁLASZTÓPOLGÁR! Nesze neked perthamboyi, newbrunswicki, trentoni polgártárs! Százkaru polip vagy, pecse­nyesütő vagy, érzékeny lélek vagy. Nem hagyod Dullest lendülni! És miért? Csak azért mert nem szereted “ha Dulles külpolitikája kihívónak, harciasnak tekinthető.” Hát kedves newjersey-i magyar pecsenyesü­tők és százkaru polipok, hogy tetszik neknek az; amit Dienes uram felőletek meg a többi ameri­kai polgárokról véleményez? Ha már Dullest — legalább egy kicsit — megakasztottátok lendületében, nem gondoltol arra, hogy a Dienest is meg lehet akasztani len dületében — mielőtt még MÁSNAK is elneve BENNETEKET!

Next

/
Oldalképek
Tartalom