Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-12-01 / 48. szám
JJL AMERIKAI MAGYAR SZ6 December 1, 1955 A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE Az uralkodóosztály frakcióharcai A parasztság osztályharcával párhuzamosan az uralkodóosztályon belül is heves harcok dúltak, mégpedig most már nemcsak a nagyurak szembenálló csoportjai, hanem az uralkodóosztály egyes rétegei közt is a jobbágytól elsajátított terméktöbbletért. Az egész udalkodóosztály a jobbágyság kizsákmányolásából élt. A jobbágykizsákmányolás eredményéből való részesedésük azonban nem volt egyforma. A király birtokai jövedelmének egyharmadát átengedte az ispánoknak. Minthogy az ispánok világi nagybirtokosok voltak, ez annyit jelentett, hogy ezen a terméktöbbleten a király megosztozott a világi nagybirtokosokkal. Ugyanakkor a dézsma révén az egyház is részesült a királyi birtokokon élő dolgozók kizsákmányolásából. A világi nagybirtokos népei a királynak még alig adóztak, az egyháznak viszont ők is dézsmával tartoztak. A világi nagybirtokos tehát a királlyal nem osztozott a terméktöbbleten, de az egyházzal igen. Végül az egyházi birtokos népeitől nemcsak a dézsmát szedte be, hanem mindazokat a szolgáltatásokat is, amelyeket a világi földesurak szedtek a maguk népeitől. Ezen felül részesült a királyi és a világi magánföldesuri kizsákmányolás eredményéből is, ő maga viszont nem osztozott senkivel. Az egyház volt a feudális rend legnagyobb haszonélvezője. Az egyház mérhetetlen jövedelmének tekitélyes része külföldre, a pápai udvarba vándorolt. A Rómában folytatott perekért szedett illetékek, a különböző gyűjtések, a püspökök kinevezéséért és megerősítéséért szedett pénzek, a később bevezetett “pápai tizedek” mind elvesztek a magyar gazdasági élet számára. Nem kis összegekről volt szó: az újonnan kinevezett püspökök pl, jövedelmük felét, egyharmadát adták le egy éven keresztül a pápának. A pápai udvar magyarországi jövedelme többezer kg. ezüstre rúgott évente. Az egyház nem elégedett meg ezekkel a hatalmas jövedelmekkel sem. A tizedek pénzre való átváltásával, a kereskedelmi és uzsora ügyletekbe való bekapcsolódással akarta növelni vagyonát. A zálogügyleteknél 50—80 százalékos uzsorakamatot szedtek a kölcsönök után. Az egyháziak harácsolása nemcsak a jobbágyság gyűlöletét, hanem az uralkodóosztály világi részének irigységét is felkeltette: szívesen rátették volna'kezüket e hatalmas jövedelmekre. Ugyanakkor viszont az egyházi és világi nagybirtok egyaránt fellépett a kisebb birtokosréteg ellen, hogy függésbe kényszerítse. Nyugat-Európában ekkor már a kisebb birtokosok a nagyurak hűbéresei lettek. Magyarországon még csak a királytól függőitek, neki tartoztak szolgáltatásokkal, elsősorban katonáskodással. Ezért szervienseknek nevezték őket (servientes regis = a király szolgái). A szer- visensek felvették a harcot a nagybirtokosok nyomásával szemben és a királytól követelték jogaik megvédését. | fl TUDOHÁHÍ VILÁGÁBÓL 1 Uj elemek: A Transzuránok A királyi hatalom gyengülése A király azonban nem volt képes megvédeni a szervien- seket. A feudális osztályviszonyok általánossá válása egyszersmind a feudális nagybirtokrendszer kiépülését és megerősödését jelentette. A nagybirtokosok egyre erősebbek lettek, egyre függetlenebbé váltak a királytól. A királyi hatalom alapját képező vármegye-rendszerből egyre nagyobb birtoktesteket hasítottak ki, vettek magántulajdonukba. A királyi vármegye-szervezet bomlását meggyorsították a pártharcok. II. Béla után fia, Imre (1196—1204) került a trónra, akivel szemben a feudális urak egy része öccsét, Andrást támogatta. Imre a pápa támogatását akarta megszerezni, ezért irtóháborut vezetett a balkáni “eretnek” parasztok, a bogumilok ellen. Persze, a magyar feudális uralkodóosztálynak is érdekében állott a bogumil-mozgalom vérbefolyása, mert az eretnek mozgalmak a feudális rend ellen irányultak. A magyarországi pártharcok során mindkét fél birtokadományokkal próbálta megnyerni magának a feudális urakat. Imrének és fiának, III. Lászlónak korai halála végül is trónra juttatta II. Andrást (1205—1235). II. András a trónon sem tehetett mást, mint trónkövetelő korában. Az ország főtisztviselőit, saját párthiveit további birtokadományokkal fizette. Különösen felesége, a meráni Gertrud rokonainak és kíséretének tett nagyobb birtokadmányokat. A pápa jóváhagyásával a királyné testvérét, aki az ábécét sem ismerte, kalocsai érsekké tette. (Folytatás) Mikor Men delej ev, az elemek periódusos rendszerét felfedezte, mindössze 62 elem volt csak ismeretes. A táblázat utolsó tagja az uránium volt és a rendszerben még sok hézag, üres hely maradt. Az azóta felfedezett elemek mind egy-egy üres helyet töltöttek be, s ma a periódusos rendszer hézagmentes, az elsőtől a jelenleg isimert legnagyobb rendszámig, a 101-ig minden elemét többé-kevésbé ismerjük már. (Egy elem rendszámán a periódusos rendszerben elfoglalt helyének sorszámát értjük.) A legújabb idők atomfizikai felfedezései között a legérdekesebbek közé sorolhatók az uránnál nagyobb rendszámú elemek, az úgynevezett transzuránok m e gismerése, előállítása. A felfedezés szépségén és világképünk kialakításában játszott fontos szerepén túl ezek a felismerések más vonatkozásokban is nagy horderej íieknek bizonyultak. Uj kutatási eljárásokra volt szükség, uj fizikai és kémiai módszerek születtek és finomodtak ki hihetetlen mértékben e felfedezések közben. Az atommag felépítéséről, szerkezetéről, energiaviszonyairól sok uj félvilágositást adtak. Nem utolsósorban említendő e transzurán-elemek legfontosabb képviselőjének, a plutóniumnak az emberiség energiaellátásában betöltendő szerepe. A transzuránok kutatása méltán áll ma a legnagyobb érdeklődéssel kisért atomfizikai problémák között. A jelenleg ismert transzuránok a következők: neptunium (rendszám 93, vegyjel Np, felfedezés éve 1940), plutónium (94, Pu, 1940),americium (95, Am, 1944), curium (96, Cu, 1944), berkeüum (97, Bk, 1949), californium (98. Cf, 1950), einsteinium (99, E. 1953), fermium (00, Fm, 1954), mendelevtum (101, ?, 1955). Az elnevezések is érdekesek: a neptunium és plutónium onnan kapta a nevét, hogy az uránium után következnek, mint naprendszerünkben a Neptunus és a Plútó bolygók az Uranus bolygó után. Az americium, curium, berkelium elnevezést az indokolta, hogy a hozzájuk kémiailag rendkívül hasonló europium (63, Eu), gadolinium (64, Gd), és terbium (65, Tb) elemeket is földrészről, emberről, illetve városról nevezték el. (Amerika, P. Curie, Berkeley). Ezek az elemek az első kettő (neptunium és plutónium) kivételével a természetben egyáltalán nem fordulnak elő. A neptunium és plutónium is csak mérhetetlenül kis meny- nyiségekben található: egyes érceknek, mint például az uránszurokércnek talán száz- billiomodrészét teszi ki. Mesterségesen előállított uj elemekkel van tehát dolgunk. Hogyan történik uj elemek felfedezése ? Hogyan lehet bebizonyítani, hogy az apró üvegcsövecske végében látható néhány porszem uj, eddig még nem ismert kémiai elem ? Nagyon sok módszer áll a kutatók rendelkezésére. Minde- ! gyik azt célozza, hogy az is- ' meretlen anyag atomsulyát i és rendszámát meg lehessen j állapítani. Az atomsuly és a I rendszám egyértelműen el- j döntik, hogy a szóbanforgó anyag azonos-e valamelyik eddig ismert elemmel vagy sem. A transzurán-felfedezések módszerei Az első két transzurán elemet, a neptuniumot és a plutóniumot úgy állították elő első Ízben, hogy urániumot lassú neutronokkal sugároztak be. Nehéz, évekig tartó kisérletserozat volt ez (1935- 1941), mely “melléktermékként” nem kisebb eredményt adott, mint az atommaghasadás felfedezését. Köztudomásúlag az atorpmaghasadás a jelenlegi atomenergia-hasznosítási eljárás alapja. A többi transzuránokat a modern atomfizikai berendezések, a ciklotron és az atom- máglya segítségével fedezték fel. A legtöbb uj elemet a ciklotronnak köszönhetj ü k. Héliumionokat vagy más, nehezebb ionokat (pl. nitrogénionokat) ciklotronnal óriási sebességre gyorsitottak és e nagy energiájú részecskékkel ismert anyagokat bombáztak, így fedezték fel a plutónium bombázása utján a curiumot, az urániumnak nitrogénionokkal való bombázása utján az einsteiniumot stb. Több transzurán felfedezése köszönhető az atommáglyával folytatott kutatásoknak is. Az atommáglyák belsejében óriási neutronbőség van, e hatalmas neutronsereg tette lehetővé az americium | és a fermium felfedezését. Az j atommáglya ma a transzu- i rán-előállitás legfontosa b b eszköze. Vannak atcimmág- lyák, melyek évenként feltehetőleg több tiz kg plutóniu- I mot állítanak elő. A többi | transzuránból is általában jó- j val nagyobb mennyiségek ál- 1 lithatók elő máglyával, mint ciklotronnal. Újabban a hid- ; rogénbomba-robbanáskor keletkező s az atommáglyáét is felülmúló neutronáramot is felhasználták transzuránok j keltésére. Egy közlemény be- I számol arról, hogy ilyen körülmények közt besugárzott j uránium átalakulási termékei j között megtalálták a 99., 100., 101. elemeket, vagyis az einsteiniumot, fenmiumot és men- deleviumot. A transzuránok tiszta előállításának egyik legnagyobb nehézsége erős rádióaktivitásuk. Nemcsak azért, mert az erős rádióaktivitás azt jelenti, hogy a nagy fáradsággal előállított preparátum hamar elbomlik, hanem azért is, mert az erős rádióaktivitás nagy sugárveszéllyel is jár. A transzuránok kezelése, a legkisebb művelet is, speciális óvintézkedéseket követel a sugársérülések megelőzésére. Ez nagyon megnehezíti a munkát, mert — mérhető mennyiségek esetén — csak távirányítóit, félautomatikus berendezésekkel lehet bármiféle műveletet végezni rajtuk. A tiszta előállítás rendszerint csak évekkel a felfedezés után sikerül. Jelenleg a curium (96-os elem) az utolsó transzurán, amelyet már | tisztán is előállítottak. A ber- keliumtól kezdve csak nyommennyiségek állnak rendelkezésre. Americiumból és curi- umból legfeljebb néhány milligrammra tehető a világ egész készlete, mig neptuni- umból és különösen plutóniumból már tekintélyes készletek vannak. Hatalmas munka folyik a transzuránok fizikai és kémiai tulajdonságainak megállapításáért. A neptunium, plutónium, americium és a curium tiszta állapotban ezüstös , szürke képlékeny fémek, faj- j sulvuk igen nagy, nehezeb- | bek, mint az ólom (lehet, | hogy a curium kivétel ez alól). Olvadási pontjuk közepes : 600-800 C-fok körüli. Az erős aktivitásnak — például a 242 atomsulyu curium — sötétben erősen fénylenek és a rádióaktivitással felszabaduló energia erősen melegíti őket. A plutónium egyike a periódusos rendszer legjobban ismert elemeinek. A plutónium kémiája egymaga vaskos köteteket tenne ki, s hatalmas ipar — a plutóni- . umgyártás — fejlődött ki e kutatások nyomán. Sok uj eredményt ismertettek a két hónappal ezelőtt lezajlott genfi nemzetközi atomfizikai értekezleten. E cikk adatai is jórészt az ott elhangzott előadások anyagá- i ból valók. Ki kell emelni Sea- i borg amerikai kutató és mun- I katársai eredményeit, akik- i nek sok transzurán elem felfedezése köszönhető, továbbá j Jakovlev, Szvetszov, Dedov szovjet kutatók és munkatár- i saik sikereit, akik a plutónium és neptunium elválasz- [ tására uj módszert dolgoztak ki, és uj adatokat ismertettek a transzurán elemek elek- ; trolizisére vonatkozólag. KIOLVASTAD E LAPSZAMOT? MAS IS TANULHAT BELŐLE! ADD TOVÁBB! KÁRPITOZÁS Surópai gyakorlattal bíró. el# iőrangu kárpitosmester ház- ooz megy butorát megjavítani, áthúzni vagy átalakítani, lutánvos ámn. A becsületes, munkát garantálja W El SZ NEW YORK. N. Y. 1.0 7-71RO vntT PY 4-0352 IVÉNÉL AUTO BODY REPAIRS 1 ma «t George Avenue, Avenel, New Jersey j REPAIR SHOP.^— Body- és j ’' !M 'BI ONCZY. tulajdonos — Tel.: RAhwav 7-1 I«"
