Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-07-21 / 29. szám

Irodalom művészei KÖVES? LÁJÖi~ í (X A A ! * MESEVILÁG Ha egy juhászlegény feleségül akar venni egy királykisasszonyt, — annál mi sem egyszerűbb: kimegy az országúira, ott biztosan találkozik a Nagyszomjuval és a Nagyétüvel, akik majd teljesitik a király különc kívánságait. Lesz aztán hegyen-völgyön lakodalom! Így van a mesében. A Szovjet-Tranzkaukázusban. a kolhiszi la­pály népe egy mesebeli álmot látott: Ö Ha meglehetne fékezni a megvadult Rioni hegyifolyót, hogy ne sodorjon el évente 7 millió köbméter termelőtalajt! — Ha eltűnne ez a 220 ezer hektárnyi mocsár! — Ha nem maláris szúnyogokat teremne ne­künk, hanem narancsot, citromot! Ilyen kívánságok mellet ki lehet próbálni egy varázsigét, mint például “irgum-birgum faka­lap” — de ez nem segi#. A gruzinok nekifogtak hát, építettek 90 kilométer töltést és védőgáta­kat, 500 kilométer csatornát, 300 vasbetonhidat. A folyó itt-ott szelidebb lett. De a mocsárnak mindez meg se kottyant. — Tyüh, emberek! Hiszen ezzel mi sose le­szünk kész! — mondogatták egymásnak. Ekkor hívták segítségül a Nagyszomjut. Ezt úgy is hívják, hogy Eukaliptusz. Ez az ausztráliai eredetű fa tízszer gyorsab­ban nő. mint a bükk. öt éves korában már 9 méter magas, de elérhet 25 emelet magasságot is. Elél ezer évig. És örökké szomjas. Egy hek­tárnyi területen elültetett eukaliptuszok évente mintegy millió veder vizet szivattyúznak ma­gukba. Tudjátok, mit csináltak ezek a gruzinok, Sztálin közvetlen honfitársai? Mintegy 40 millió eukaliptuszt ültettek el 1950-ig és azóta is úja­kat ültetnek. A 40 millió torkú Nagyszomju pedig kiissza a mocsarakat. A mocsarak helyén narancsligetek vannak. Grúziában ma már több­százmillió mandarin, narancs és citromfa van. De uj baj támadt a régi helyén: paraziták lepték el a fákat. Afféle Washington-bogarak. Ki győzi mind ezeket a fákat permetezni, füs­tölni. Költséges is. Most került a sor a Nagy­ét Lire. Kitenyésztettek egy Cryptolamus nevű bogár­fajtát, amely örökké éhes, de nem kell neki más, csak ezek a kukacfajták. Ezek felfalták az élosdieket. Akkor meg azt mondták a gruzinok: — Nehéz nekünk száz meg százmillió fára fe’nyujtózni. Jöjjenek le hozzánk a gyümölcsök! Megoperálták a csemetéket, hogy mint kuszó- fák nőjjenek. Az uj narancs- és citrom-ültetvé­nyek fáin a gyümölcs alig ér fel a könyökig. A gyümölcs szót fogadott: odajött az ember­hez. A gigántikus eukaliptuszok tövében ott vannak a törpe sitruszok. A törpék és óriások országa, melynek alko­tója és ura: az uj ember, az igazi óriás. És tovább folyik a természetet átformáló munka a kolhiszi lapályon és egész Grúziában és az egész nagy Szovjetunióban. Ott igy be­szélnek az emberek: — A kapitalisták maximális nyereséget ter­meltetnek a maguk számára, de csak nyomort a nép részére. Meg ezt is mondták: — Mi szocialista állam vagyunk, uj társadal­mai építünk. A mi alaptörvényünk tehát az, hogy maximális jólétet termeljünk a népünk ré­szére. Erről beszélnek az eukaliptuszok levelei, a mocsárból lett narancsligetek, a megzabolázott folyó', a győztes uj emberek.------- - ---------------------\ NEMCSAK nálunk van drágaság! A Zuluknál, ha férfi el akar venni egy leányt, 11 tehenet és 2 lovat (az egyiket nyereggel és kantárral ellátva) és 30 dollár készpénzt kénytelen fizetni many- asszonya apjának. Ezenkívül több drága ajándé­kot vesz anyósának és a többi rokonoknak. Ez­előtt csak 6 tehén volt egy menyasszony ára. Akik nagyon szépek voltak magasabb árat hoz­tak. . ★ Több mint 3 millió forintot fordítanak az idén Veszprém vízellátásának javítására és csatorna- hálózatának bővítésére. Az uj magyar zeneirodalom problémái Budapest julius. — Az -uj magyar szimfonikus irodalom két jelentős és nagyszabású müvei gaz­dagodott: a Magyar Rádió Szifónikus Zenekara jubiláns sorozatának legutóbbi hangversenyein bemutatta Szabó Ferenc nyolctételes Petőfi-ora- tóriumát és Szervánszky Endre József Attlia em­lékének szentelt, s versei nyomán készült öttéte­les zenekari concertóját. Mindenképp jellemző, hogy a Bartók és Ko­dály nyomdokába lépő mai magyar zeneszerzés legjobban élrekerült két müvészkép viselő je, Sza­bó Ferenc és Szervánszky Endre uj müveiben a magyar költői hagyomány nagy egyéniségeihez és nagy mondanivalóihoz kapcsolódott: Petőfi Sándor és József Attila alakjának felidézésével, s igéinek kommentálásával tesznek hitet és fog­lalnak állást mai életünk fontos kérdéseiben. Állásfoglalásuk módja és fqymája persze más meg más, de azért mégis sokban hasonló. Mind ketten szocialista művészek: egy születő uj világ igénye mintázza bennük a maga ' képére a ma­gyar hagyományt; mindketten mélyen átélik e hagyomány tartalmát és jelentőségét; s mind­kettőjük állásfoglalása nemcsak művészi,- ha­nem ugyannyira erkölcsi jellegű is: példamuta­tó, embernevelő, “igehirdető, világváltoztató” hitvallás kíván lenni. Ebben van legfőbb erejük, ez szabja meg rangjukat az egész világ mai ze­néjében. Kettőjük közül Szabó tett határozottabb lé­pést a harmonikus egész, a drámai teljesség felé. Legfőbb inspirálója kétségkívül Kodály művé­szete volt. Oratóriumában, a Feltámadott a tengerben azonban Berlioz és Liszt vakmerő kezdeménye­zéseiből is gazdagodott; ez a mü, amely a Lu­das Matyival megkezdett, majd az Emlékeztető­ben folytatott magyar történelmi triptichont le­zárja és öszegezi. egy-két alapvető gondolatból, “zenei ősmagból” fejti ki a nyolc tétel mondani­valóját, dalon és kóruson, himnuszon és indulón, táncjeleneten és csatafantázián keresztül, szer­ves és nagy lendületű drámai fokozásban. Ho­gyan érik meg a szabadságeszme az emberkö­zösségben, s a közösség az eszme számára — hogyan kavarja fel a “világtenger” történelmi vihara a magyar nép életét, hogyan eszmél rá a tömeg s az egyes ember a szabadság értelmére, — hogyan áll oda a nemzet az immár felismert és megértett szabadság védelmére, s hogyan vállalja érte a harcot életre-hálálra: ez a tartal­ma Szabó Ferenc oratóriumának. Szervánszky Endre müve nem jutott a ki­bontakozással ilyen bizonyosságig, de nem is vágyott erre a megoldó kicsengésre. Az ő ereje másban áll s költői készsége amilyen rokon, olyan ellentétes is Szabóéval, ő inkább Bartók küzdelmes hangját folytatja, s jellemzi, hogy József Attila költészetéből is leginkább ezt a hangot, ezt a lázas mozdulatot ragadta meg. Ő a lázongóbb, a megszállottabb, a vizionálóbb természet; látomásai néha úgy fogják körül, mint a vándort az erdei éjszaka árnyai, mint az álmodót a lidércnyomás. Az elmúlt években nem egy müvében már enyhültebb és boldogabb han­got hallottunk felcsendülni (gondoljunk a Hon­védkantátára, a vonós- és a klárinétos szere- pádra) ; ezek a-hangok most elnémultak s he­lyüket szinte enyhülésnélkül szorongás, vad fáj­dalom és komor felegvenesedés foglalta el. De amit elveszített derűben, békében és har­móniában, azt sokszorosan megnyerte szuggesz- tiv erőben — igen kevés olyan átható erejű mü­ve született az uj magyar zenének, amilyen az övé. Concertójának épp ezért nem a “derűs”, ha­nem komor és lázadó tételei (A Dunánál és Nem én kiáltok) hatnak legmeggyőzőbben: s ez a múltat oly nagy erővel idéző földrengés-, tűz­vész- és félrevert harang-zene: ez Szervánszky legsajátosabb, legegyénibb és legmegrenditőbb hangja, ebben áll költészetének legmélyebb va­rázsa. Hogyan érik meg a népben a forradalom — ez a tartalma az ő müvének, ahogyan Sza­bóénak a beteljesült forradalom, a népszabad­ság himnusza áll a középpontjában. De ez a komor és súlyosan vívódó hang azért más irányban is meggondolkoztat. A legutóbbi hetekben kemény szavak hangzottak el arról, hogy a mai magyar zeneszerzés csak langyos operettek, balettparádék és könnyű bohózatok cukrosvizével szolgálja ki a nagyközönség szó­rakozókedvét. Talán túlzottnak látszik félelmünk a • szóra­koztató, zenétől. De mi nem a Straussoktól és Offenbachoktól félünk, hanem' a hulladék-zené­től, mert ilyen is van — általában a magyar ze­nei élet olcsóvá, híggá, szegényesebbé válásától Nem babona, nem agyrém, hanem komoly peda­gógiai tapasztalat, hogy minden emberbe, min­den társadalmi rétegbe mélyen beleivódik az a zene, amellyel naponta találkozik, amellyel kö­rülveszi magát, amellyel sokáig él; a zenének tartalma van és magatartása (ha nem is köny- nyen és nyomban szavakra fordítható tartalma és magatartása), s ez a tartalom és magatar­tás előbb-utóbb feltétlenül befolyásolja a vele élő ember kedélyét, emlékét, lelkivilágát, embe­ri mivoltát. Kodály Zoltán mondotta egyszer, sok évvel ezelőtt, komor időkben, fiatal munkáskarna­gyoknak: ne engedjék, hogy énekesek a min­dennapi hulladék-zenének essenek áldozatul; a munkás emberi öntudatát az is segít megerősi- sorban akarnák megtartani a teljes magyar teni — mondotta —, ha tudja, hogy övé és neki szól a legnagyobb művészek legmélyebb, leg­emberibb zenéje. — S nem kellett-e látnunk azokban a rosszemlékű években és évtizedekben, hogy zenei szórakoztatás címén valóban tömeg- kábitás és tömegmérgezés folyt? Nos, attól a méregtől ma is van még félnivalónk. Mindez azonban, mondottuk, csak eggyel több ok rá, hogy a komoly mondani való ju uj zene — ha valóban komoly és uj mondanivalója van — ne adja fel a harcot. Épp ellenkezőleg. Nem ve­szett itt hitele a komoly szónak, csak épp, hogy voltak és vannak, akik gyermek- és kamasz­zenei közönséget. A mi válaszunk nem ez. A ma­gyar zeneélet legyen olyan sokrétű, olyan gaz­dag, amilyen csak lehet; mennél többféle igényt elégít ki, mennél több “tanfolyama van”,, annál egészségesebb. De a komoly irodalomnak e sok- hangu kóroson belül is egyik legfőbb feladata, hog yelőnyomuljon és hódítson, hogy terjesz­kedjen és virágozzék, nem pedig hogy vissza­vonuljon, elcsüggedjen és elsötétüljön. Minden látszat ellenére, azzal, amit életnek és valóság­nak nevezünk,, neki kell a legmélyebb kapcso­latban állnia, s erről a kapcsolatról ma kevésbé mondhat le, mint valaha, hiszen feladatai sem voltak még soha oly nagyok és jelentősek, mint napjainkban. Szabolcsi Bence. WASHINGTONBAN az adóhivatal egy 5 cen­tes bélyeggel és Ridgewood, N. J. bélyegzéssel el­látott barna borítékot kapott, amelyben 5 ezer dollárt küldött valaki bankjegyekben, mert a lel­kiismeret bántotta, hogy ezzel az összeggel meg­csalta az államot adófizetés alkalmával. Richmen’s tax bill, (a gazdagok adótörvénye) tele van olyan csalási alkalmakkal, amelyek azt a gyanút keltik, mintha egyenesen azért lettek volna úgy tervezve, hogy a nagypénzüek kibúj­hassanak az adófizetés alól. SZÜLETÉSNAPI PARTY j BOUND BROOK-ON vasárnap, julius 24-én már reggel 9 órakor megkezdődik a sza- ; lonnasütés a julius hónapban születettek megünneplésére a Bound Brook-i MUNKÁS OTTHONBAN, j Finom meleg és hideg ételek, italok és sok I minden, ami szem és száj ingere Ilelépődij nincs, mindenkit szívesen látunk. ‘ Aillr.Ul iv.-v i mnu i -nv uuv _ O, ■ .■ - - ----------' —’ ■ ................... -

Next

/
Oldalképek
Tartalom