Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-07-21 / 29. szám
Irodalom művészei KÖVES? LÁJÖi~ í (X A A ! * MESEVILÁG Ha egy juhászlegény feleségül akar venni egy királykisasszonyt, — annál mi sem egyszerűbb: kimegy az országúira, ott biztosan találkozik a Nagyszomjuval és a Nagyétüvel, akik majd teljesitik a király különc kívánságait. Lesz aztán hegyen-völgyön lakodalom! Így van a mesében. A Szovjet-Tranzkaukázusban. a kolhiszi lapály népe egy mesebeli álmot látott: Ö Ha meglehetne fékezni a megvadult Rioni hegyifolyót, hogy ne sodorjon el évente 7 millió köbméter termelőtalajt! — Ha eltűnne ez a 220 ezer hektárnyi mocsár! — Ha nem maláris szúnyogokat teremne nekünk, hanem narancsot, citromot! Ilyen kívánságok mellet ki lehet próbálni egy varázsigét, mint például “irgum-birgum fakalap” — de ez nem segi#. A gruzinok nekifogtak hát, építettek 90 kilométer töltést és védőgátakat, 500 kilométer csatornát, 300 vasbetonhidat. A folyó itt-ott szelidebb lett. De a mocsárnak mindez meg se kottyant. — Tyüh, emberek! Hiszen ezzel mi sose leszünk kész! — mondogatták egymásnak. Ekkor hívták segítségül a Nagyszomjut. Ezt úgy is hívják, hogy Eukaliptusz. Ez az ausztráliai eredetű fa tízszer gyorsabban nő. mint a bükk. öt éves korában már 9 méter magas, de elérhet 25 emelet magasságot is. Elél ezer évig. És örökké szomjas. Egy hektárnyi területen elültetett eukaliptuszok évente mintegy millió veder vizet szivattyúznak magukba. Tudjátok, mit csináltak ezek a gruzinok, Sztálin közvetlen honfitársai? Mintegy 40 millió eukaliptuszt ültettek el 1950-ig és azóta is újakat ültetnek. A 40 millió torkú Nagyszomju pedig kiissza a mocsarakat. A mocsarak helyén narancsligetek vannak. Grúziában ma már többszázmillió mandarin, narancs és citromfa van. De uj baj támadt a régi helyén: paraziták lepték el a fákat. Afféle Washington-bogarak. Ki győzi mind ezeket a fákat permetezni, füstölni. Költséges is. Most került a sor a Nagyét Lire. Kitenyésztettek egy Cryptolamus nevű bogárfajtát, amely örökké éhes, de nem kell neki más, csak ezek a kukacfajták. Ezek felfalták az élosdieket. Akkor meg azt mondták a gruzinok: — Nehéz nekünk száz meg százmillió fára fe’nyujtózni. Jöjjenek le hozzánk a gyümölcsök! Megoperálták a csemetéket, hogy mint kuszó- fák nőjjenek. Az uj narancs- és citrom-ültetvények fáin a gyümölcs alig ér fel a könyökig. A gyümölcs szót fogadott: odajött az emberhez. A gigántikus eukaliptuszok tövében ott vannak a törpe sitruszok. A törpék és óriások országa, melynek alkotója és ura: az uj ember, az igazi óriás. És tovább folyik a természetet átformáló munka a kolhiszi lapályon és egész Grúziában és az egész nagy Szovjetunióban. Ott igy beszélnek az emberek: — A kapitalisták maximális nyereséget termeltetnek a maguk számára, de csak nyomort a nép részére. Meg ezt is mondták: — Mi szocialista állam vagyunk, uj társadalmai építünk. A mi alaptörvényünk tehát az, hogy maximális jólétet termeljünk a népünk részére. Erről beszélnek az eukaliptuszok levelei, a mocsárból lett narancsligetek, a megzabolázott folyó', a győztes uj emberek.------- - ---------------------\ NEMCSAK nálunk van drágaság! A Zuluknál, ha férfi el akar venni egy leányt, 11 tehenet és 2 lovat (az egyiket nyereggel és kantárral ellátva) és 30 dollár készpénzt kénytelen fizetni many- asszonya apjának. Ezenkívül több drága ajándékot vesz anyósának és a többi rokonoknak. Ezelőtt csak 6 tehén volt egy menyasszony ára. Akik nagyon szépek voltak magasabb árat hoztak. . ★ Több mint 3 millió forintot fordítanak az idén Veszprém vízellátásának javítására és csatorna- hálózatának bővítésére. Az uj magyar zeneirodalom problémái Budapest julius. — Az -uj magyar szimfonikus irodalom két jelentős és nagyszabású müvei gazdagodott: a Magyar Rádió Szifónikus Zenekara jubiláns sorozatának legutóbbi hangversenyein bemutatta Szabó Ferenc nyolctételes Petőfi-ora- tóriumát és Szervánszky Endre József Attlia emlékének szentelt, s versei nyomán készült öttételes zenekari concertóját. Mindenképp jellemző, hogy a Bartók és Kodály nyomdokába lépő mai magyar zeneszerzés legjobban élrekerült két müvészkép viselő je, Szabó Ferenc és Szervánszky Endre uj müveiben a magyar költői hagyomány nagy egyéniségeihez és nagy mondanivalóihoz kapcsolódott: Petőfi Sándor és József Attila alakjának felidézésével, s igéinek kommentálásával tesznek hitet és foglalnak állást mai életünk fontos kérdéseiben. Állásfoglalásuk módja és fqymája persze más meg más, de azért mégis sokban hasonló. Mind ketten szocialista művészek: egy születő uj világ igénye mintázza bennük a maga ' képére a magyar hagyományt; mindketten mélyen átélik e hagyomány tartalmát és jelentőségét; s mindkettőjük állásfoglalása nemcsak művészi,- hanem ugyannyira erkölcsi jellegű is: példamutató, embernevelő, “igehirdető, világváltoztató” hitvallás kíván lenni. Ebben van legfőbb erejük, ez szabja meg rangjukat az egész világ mai zenéjében. Kettőjük közül Szabó tett határozottabb lépést a harmonikus egész, a drámai teljesség felé. Legfőbb inspirálója kétségkívül Kodály művészete volt. Oratóriumában, a Feltámadott a tengerben azonban Berlioz és Liszt vakmerő kezdeményezéseiből is gazdagodott; ez a mü, amely a Ludas Matyival megkezdett, majd az Emlékeztetőben folytatott magyar történelmi triptichont lezárja és öszegezi. egy-két alapvető gondolatból, “zenei ősmagból” fejti ki a nyolc tétel mondanivalóját, dalon és kóruson, himnuszon és indulón, táncjeleneten és csatafantázián keresztül, szerves és nagy lendületű drámai fokozásban. Hogyan érik meg a szabadságeszme az emberközösségben, s a közösség az eszme számára — hogyan kavarja fel a “világtenger” történelmi vihara a magyar nép életét, hogyan eszmél rá a tömeg s az egyes ember a szabadság értelmére, — hogyan áll oda a nemzet az immár felismert és megértett szabadság védelmére, s hogyan vállalja érte a harcot életre-hálálra: ez a tartalma Szabó Ferenc oratóriumának. Szervánszky Endre müve nem jutott a kibontakozással ilyen bizonyosságig, de nem is vágyott erre a megoldó kicsengésre. Az ő ereje másban áll s költői készsége amilyen rokon, olyan ellentétes is Szabóéval, ő inkább Bartók küzdelmes hangját folytatja, s jellemzi, hogy József Attila költészetéből is leginkább ezt a hangot, ezt a lázas mozdulatot ragadta meg. Ő a lázongóbb, a megszállottabb, a vizionálóbb természet; látomásai néha úgy fogják körül, mint a vándort az erdei éjszaka árnyai, mint az álmodót a lidércnyomás. Az elmúlt években nem egy müvében már enyhültebb és boldogabb hangot hallottunk felcsendülni (gondoljunk a Honvédkantátára, a vonós- és a klárinétos szere- pádra) ; ezek a-hangok most elnémultak s helyüket szinte enyhülésnélkül szorongás, vad fájdalom és komor felegvenesedés foglalta el. De amit elveszített derűben, békében és harmóniában, azt sokszorosan megnyerte szuggesz- tiv erőben — igen kevés olyan átható erejű müve született az uj magyar zenének, amilyen az övé. Concertójának épp ezért nem a “derűs”, hanem komor és lázadó tételei (A Dunánál és Nem én kiáltok) hatnak legmeggyőzőbben: s ez a múltat oly nagy erővel idéző földrengés-, tűzvész- és félrevert harang-zene: ez Szervánszky legsajátosabb, legegyénibb és legmegrenditőbb hangja, ebben áll költészetének legmélyebb varázsa. Hogyan érik meg a népben a forradalom — ez a tartalma az ő müvének, ahogyan Szabóénak a beteljesült forradalom, a népszabadság himnusza áll a középpontjában. De ez a komor és súlyosan vívódó hang azért más irányban is meggondolkoztat. A legutóbbi hetekben kemény szavak hangzottak el arról, hogy a mai magyar zeneszerzés csak langyos operettek, balettparádék és könnyű bohózatok cukrosvizével szolgálja ki a nagyközönség szórakozókedvét. Talán túlzottnak látszik félelmünk a • szórakoztató, zenétől. De mi nem a Straussoktól és Offenbachoktól félünk, hanem' a hulladék-zenétől, mert ilyen is van — általában a magyar zenei élet olcsóvá, híggá, szegényesebbé válásától Nem babona, nem agyrém, hanem komoly pedagógiai tapasztalat, hogy minden emberbe, minden társadalmi rétegbe mélyen beleivódik az a zene, amellyel naponta találkozik, amellyel körülveszi magát, amellyel sokáig él; a zenének tartalma van és magatartása (ha nem is köny- nyen és nyomban szavakra fordítható tartalma és magatartása), s ez a tartalom és magatartás előbb-utóbb feltétlenül befolyásolja a vele élő ember kedélyét, emlékét, lelkivilágát, emberi mivoltát. Kodály Zoltán mondotta egyszer, sok évvel ezelőtt, komor időkben, fiatal munkáskarnagyoknak: ne engedjék, hogy énekesek a mindennapi hulladék-zenének essenek áldozatul; a munkás emberi öntudatát az is segít megerősi- sorban akarnák megtartani a teljes magyar teni — mondotta —, ha tudja, hogy övé és neki szól a legnagyobb művészek legmélyebb, legemberibb zenéje. — S nem kellett-e látnunk azokban a rosszemlékű években és évtizedekben, hogy zenei szórakoztatás címén valóban tömeg- kábitás és tömegmérgezés folyt? Nos, attól a méregtől ma is van még félnivalónk. Mindez azonban, mondottuk, csak eggyel több ok rá, hogy a komoly mondani való ju uj zene — ha valóban komoly és uj mondanivalója van — ne adja fel a harcot. Épp ellenkezőleg. Nem veszett itt hitele a komoly szónak, csak épp, hogy voltak és vannak, akik gyermek- és kamaszzenei közönséget. A mi válaszunk nem ez. A magyar zeneélet legyen olyan sokrétű, olyan gazdag, amilyen csak lehet; mennél többféle igényt elégít ki, mennél több “tanfolyama van”,, annál egészségesebb. De a komoly irodalomnak e sok- hangu kóroson belül is egyik legfőbb feladata, hog yelőnyomuljon és hódítson, hogy terjeszkedjen és virágozzék, nem pedig hogy visszavonuljon, elcsüggedjen és elsötétüljön. Minden látszat ellenére, azzal, amit életnek és valóságnak nevezünk,, neki kell a legmélyebb kapcsolatban állnia, s erről a kapcsolatról ma kevésbé mondhat le, mint valaha, hiszen feladatai sem voltak még soha oly nagyok és jelentősek, mint napjainkban. Szabolcsi Bence. WASHINGTONBAN az adóhivatal egy 5 centes bélyeggel és Ridgewood, N. J. bélyegzéssel ellátott barna borítékot kapott, amelyben 5 ezer dollárt küldött valaki bankjegyekben, mert a lelkiismeret bántotta, hogy ezzel az összeggel megcsalta az államot adófizetés alkalmával. Richmen’s tax bill, (a gazdagok adótörvénye) tele van olyan csalási alkalmakkal, amelyek azt a gyanút keltik, mintha egyenesen azért lettek volna úgy tervezve, hogy a nagypénzüek kibújhassanak az adófizetés alól. SZÜLETÉSNAPI PARTY j BOUND BROOK-ON vasárnap, julius 24-én már reggel 9 órakor megkezdődik a sza- ; lonnasütés a julius hónapban születettek megünneplésére a Bound Brook-i MUNKÁS OTTHONBAN, j Finom meleg és hideg ételek, italok és sok I minden, ami szem és száj ingere Ilelépődij nincs, mindenkit szívesen látunk. ‘ Aillr.Ul iv.-v i mnu i -nv uuv _ O, ■ .■ - - ----------' —’ ■ ................... -
