Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-07-21 / 29. szám

HÍREK Robeson követeli az útlevelet WASHINGTON. — Miután bíróság több esetben úgy dön tött, hogy a külügyminisztéri umnak nincs korlátlan jogi amerikai polgároktól megvonn az útlevelet, Paul Robeson, a vi lághirü amerikai énekes meg újította kérelmét az útlevélért Robesont számos európai é; ázsiai országba hívták meg mü vészi körútra, de nem tudót menni, mert nem adtak nek útlevelet, (Lapzártakor értelsültünk ar­ról, hogy a State Departmenl visszavonta azt az emberteler és jogtalan rendeletét, amelj megtiltotta Robesonnak az or­szág határainak átlépését. A külügyminisztérium megenged­te, hogy átmehet Kanadába és más amerikai államokba. De az útlevelét még mindig visszatart­ják.,) A baptisták is LONDON. — A Baptista Világ- szövetség itt tartózkodó négy amerikai tagja bejelentette, hogy elfogadták a szovjetunio- beli baptista egyház meghívását a Szovjetunió meglátogatására. Meany tanácsa BUFFALO. — George Meany, az AFL elnöke, akihez képest Dulles békeszerető embernek számit és Syngman Rhee egé­szen demokrata, beszédet tar­tott a N. Y. AFL itteni konfe­renciáján, amelyen “intette” Amerikát, hogy óvakodjon a szovjet “béketaktikától.” Ha igazán békét akarnak, mennydöi gött Meany, akkor hassanak oda, hogy mindenütt a világon demokratikus válasz­tások legyenek. Ami nem is rossz gondola Mississippi államban ép mos lőttek agyon egy néger lelkész mert demokratikus választás.» kát akart. 10,000 truck vagy félmillió emberélet JERUZSÁLEM. — Mosh Sharett izráeli miniszterei nők napfényre hozta a nácil ejr.\ ik ajánlatát, amelyet ; második világháború alat tettek a szövetségeseknek Eszerint a nácik megkíméltél volna egy millió magvar zsi dó életét — KbOOO ' teher- autóért, amivel ingadozó ha (ligépezetiiket megerősítettét volna. E javaslatot Wilchelm Eichmann, a magyarországi SS csapatok fővezérének kül­dötte terjesztette a Zsidó Ügynökség elé. A javaslatot a szövetségesek viszautasi- tottak. Ennyi teherautót csak a szövetségesek szállít­hattak volna. Mr. Sharett nyilatkozata válasz volt egy Tel Avivli új­ság, a Haboker vádjára, a- mely szerint két hónapig el­titkolta a Palesztinái zsidó­ságnak a nácik által történt elpusztításának részleteit. A Haboker az Általános f iomsta Part lapja. Ezt a partot Sharett kizárta a kor- KaStne1’ botrány következtében bekövetkezett kormányválság folyamán A hí\b°,'ü alatt Mr. Sha­ma. * b'gynökség po htikai titkára volt. Thu,rsday, July 21, 1955 NEW YORK, N. Y-Egyes szám } — the Act of March 2' 1879 N V ^^^To nagyobb VESZÉLY mint HITLER (7-ik oldal) A genfi konferencia első napiai német kérdésről^ lelszolaI;‘sában ezeket mondta* ntmefkN^elorsz^ egyesítésének és egy üss/- neme kormány létesítésének kérdése szabad ? sok alapján A tart«* n/,i, , , Vf szaöad 'alaszta­venni minden' érdeked él i erdek,el,en ‘ekintetbe kell Ezért ragaszkodunk m!í it J T htztonsáSÍ érdekeit, egyesitett Németországnak "j/ .aspontunkhoz, hogy a» önvédelemhez... Ugyanakkor J0"a * kol,ektiV azonban hajlandók vagyunk tekintetbe venni a Szovjetunió jogos biztonsági érdekeit. A párisi egyezményben (a néme­tek felfegyverzésének egvez- menye — Szerk.) már vannak errevonatkozó rendelkezések, de mi hajlandó vagyunk továb­bi kölcsönös garanciákat is fontolóra venni, amelyek össz­hangban vannak az összes ér- dekelt felek biztonságával.. vázolt,:“'*1 á"iS,,On,0, ' ké'**« Bulganin viszont iey ÄÜÄ'Ä * -“■« Pártot. tikus államét. Érdeke e „I demokra­Európa biztonságának me nepnek ePPugy, mint si t ésének "tvlók if j eíen I eg'a/3« j ^ ^ m e * ország egy e­^ik■ MtSS jés elhalasztását javasoítÍ E^enZíéf T P iSÍrjel VeZetŐket álláspontjuk"meg­•>rszágnakhr']VATO-lÍa"való fefví'Ví *1 e?íyesitett Német- a NATO főparancsnoka akko nte et’ h,'>8y amikor ° volt jellege. A NATO-t én Vzéw nem 'Wt annak agresszív ki egy katonai vákuum ^ ben a nácizmus ismét kifejlődhet ' emetorszaSÖan, mely­Kioento^'UaiSI’™ klje,™'’*Ue, h„sy „em kéle,ke(li|c Eisenhower nUn Äekl^ATO^ ?««**• <** jetellenes nyilatkozatot \/a i ' L ei e igenis tettek szov­- vették fel a NATO-ba bizonvit ia' h °gySzovjet uniót nem . nak éle. ,a’ hogy kl ellen irányul an­• j egyesítését lépésrőI-IéTésre 1 keH I ^ h<>gy Németország 1 * kormányfők konferenciája e kérdésTTkiWr V^,ehaitaní* » koníerenciája elé utalta a» külügyminiszterek délelőtt gvUlé»e"trte(ko,l!l)>liIfS' ''lÍ-',-,an’ Mol»lov. Eianv) gynrsasáegal . „. Németország egyesítése. , i ­f- Európai biztonság. í { 3. Leszerelés. > i. A kelet és nyugat közötti kapcsolatok kiénif^ Pfalzi es hessen-nassaui egyház­kerület, valamint az északnyu- gat-nemetországi r e f ormátua gyhaz közölte, hogy azonosít­ja magat NiemölJer magatartá­sával, es teljes szolidaritást vál­lal vele. Heusinger ; j Washingtonban Heusinger volt náci tábornok, 1 bonni hadügyminisztérium ka- öna-pölitikäi főosztályának ve- setoje. aki jelenleg Washington­ban tartózkodik, hosszabb meg­beszélést folytatott Radford ten- rernaggyal, az amerikai vezér­kari főnökök egyesitett bizott­ságának elnökével a Nyugat- femetországban f e 1 állítandó sapatok megszervezéséről és ki­épz éséröi. Vizsgálat Niemöller ellen BERLIN. a német evange- hkus egyhaztanács Dibelius ber- mi püspök vezetése alatt álló bizottságot jelölt ki a Martin eevhá J-er' ? hesseni avengélikus egyhazkeruiet elnöke elleni vizs­galat lefolytatására. Niemöllert azzal vádolják, hogy az evangé- ikus egyhaztanács külügyi osz­tályának vezetőjeként “nem I >nzte meg pártpolitikai semle- , íesseget ’. amennyiben bátran , izem beszállt a Nyugat-Nemetor- ! zag ujrafelíegyvérzésére irá­,y.U!° ^ervvkkel és Németország 'ékes újraegyesítése mellett fog­alt aljast. b Az evangélikus egyháztanács- !, 02 tartozó vesztfáliai, rajnai. I . ... Í’ENI - ~ A Nagy Négy vezetőinek konferenciáin • kölcsönös engedekenvsóg .szileméi,en kezdődői, men A vi‘ 1 avnSik^aníirkának .k"r",án-'"'*i Plüterjeszlelfék Chfeífá int í' ü re',e,nem'e',ltlani «»J'Jik • lökés ő leniéíeM. ''"am<’k," ko“' 10 " feskullséiíben larló el­Egyike a legelső lépéseknek ez irányban Uiilir-jnin “ Eis'nh""t''dnfik «»• ä Az egész emberiség állal feszült figyelemmel és naov : SSE ^-k-k. mint . jren. Ame.-iké, .,npá„ Umadl„ „,eg rnSSäuen" december 7-én Pearl Harbor- nál, a Szovjetuniót meg a ná- cik; ugyanazon év júniusában. Eden angol miniszterelnök cgv kölcsönös védelmi szerző­dést javasolt, amelyet mind a négy hatalom és az egységesí­tett Németország is aláirna». *u Igán in szovjet miniszter- elnök kölcsönös garanciákat javasolt. A NATO, (az Egye- j sült Államok és a nyugateuró- pai államok katonai blokkja) | es a keleteurópai államok kői- I csönösen garantálnák egvmás biztonságát és ezt követőleg, két szakaszban kidolgoznák az összeurópai biztonsági rend- j szert. Faure francia miniszterel- ! ‘Tu ierve melle,t kardoskodott, amelv valóban hé.1«. ' «to UiICÄÄS SftÄ"“ “: I A Irancia javaslatot feltűnő hide«'séírífel fnvaHfo I I *?. »"«rtW- »W a'- »mR») delegáció Äha^taLmf emk „ull^ék a szi„|'a|ak-Sírjai1 ää Éas1: utolsó TelszőVItójá^íd!! alkalmi '£ía"r"P ' megtenni, hanem már válaszolni is az elhanezouja«"' «-A SventXL'SltAÍ^^ mcs al’"an- hogy mekkora le másik hatalom is. ’ C,í'e meff ugyanezt i szaka.szbar^'íenn^vógrehjfjtvl,71^^ luegalapozása két megmaradna a NATO és a kelpt ^ Szakaszl,an tovább is de megfogadnák, hogv ezt a h idipU''t°Pai Vedeimi szervezet, ^nálnák;gymá.s ^ Ä.S NAT0'‘ésak" kölcsönös biztnnsáai es, ezménvl iéíesÜLk'*m“r6wl kivonnánl'TnSá^lTT^**«■ katonát ameriáa, és > szn.j., ka,„n>K!-,E ™ A német kérdés a konferencia előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom