Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-10-13 / 41. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ October 13, 1955. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL 4-03Í)" Subscription rates: New York City, U. S., Canada S7. Foreign $8 one year, §4 half year. Single copy 15c. Kossuth: Tilos! - Horthy: OK! Szeptember elején, a washingtoni magyar követség jóvoltából, Los Angeles magyarságának alkalma lett volna megnézni a “Feltámadott a tenger” cimü filmet. A Magyar Szó annak idején megírta, hogy a film bemutatása az amerikai hatóságok megtorló intézkedése folytán elmaradt. Egyelőre az a helyzet, hogy a magyar képviselet semmiféle “propagandát” nem folytathat az Egyesült Államokban. Szeptember 30-án, ugyanott, ahol a “Feltámadott a tenger” filmet kellett volna bemutatni, egy Yissy József nevű egyén bemutatta a “Riadó a Kárpátokon” cimü filmet. Kiderült, hogy amig a hivatalos magyar képviseletet mindenfajta “propaganda” beszüntetésére kényszeritették, addig Vissy József szabadon folytathatja az ő egyéni propagandáját. Beismerjük, sót Hangsúlyozzuk, hogy a két propaganda között van különbség. És a tények igazolják, hogy az a különbség késztette az amerikai hatóságokat arra, hogy amig az egyik film bemutatását megakadályozták, addig szabad utat engedtek a másik film bemutatásának. Lássuk tehát, hogy mi ez a különbség, amely az egyik filmet alkalmatlanná, a másikat pedig alkalmassá tette arra, hogy a losangelesi magyar közönség megtekintse. A “Feltámadott a tenger” szereplői: Kossuth, Petőfi és Bem apó megtestesítésében jelennek meg és ebből nyilvánvaló, hogy a magyar történelem egyik kimagasló, fényes eseményét elevenítik fel. Amig magyar élni fog, addig büszkén és lelkesedéssel fog az 1848—49-es szabadság- harcokról beszélni és abból erőt meríteni a jelen és jövő küzdelmeihez. Az amerikai hatóságok megakadályozták annak a filmnek a bemutatását, amely egy nép ezer éves történetének sorsdöntő fordulatát örökíti meg. A losangelesi magyarságot megfosztották a mü-élvezettől, amelyet az ősei áldozatos küzdelméről készült film megtekintése feltétlenül nyújtott volna. A “Riadó a Kárpátokon” szereplői a Magyar- országot kifosztó német náci hadsereg és az azzal egvüttmüködő nyilas banditák. Az egyik főszereplő Horthy Miklós őfőméltósága, amint nagy buzgalommal kardjával “vitézzé” üti azokat, akik a magyar nép letiprásában példás buzgalmat fejtettek ki. A film ezeket a gyilkosokat dicsőiti, akik ádáz harcot folytattak Amerika és szövetségesei ellen; akik százezrével ölték halomra az ártatlan és védtelen magyar zsidó férfiakat, nőket és gyermekeket; akik felrobbantották a gyönyörű hidakat és romokban hagyták Budapestet és a magyar vidéket. A film szennyet szór Amerika szövetségesére, az orosz hadseregre, amely ledöntötte a pesti gettót, kikergette a rablókat és a felszabadult magyat népnek átadta a felszabadított magyar földet. A hazug propaganda hatása alatt, A Tény és a Magyar Szó óvó figyelmeztetése ellenére, akadtak olyanok, akik végigszenvedték Vissy ur sötét, összetákolt filmjét és minél többen látták, annál többen tanúskodhatnak amellett, hogy itt a magfar közönség legújabb arcátlan becsapásával állunk szemben. És tanúskodhatnak amellett, hogy az ostoba és céltalan hidegháború hívei el- vakultságukban odáig mennek, hogy egy nagyszerű nép szabadságharcáról szóló filmet betiltanak, — ugyanakkor módot adnak egy olyan film bemutatására, amely Amerika és az egész civilizált világ ellenségeit dicsőiti. Los Angeles jobb sorsra érdemes közönsége Horthyt. vitézavatást, Vérmezőt, német nácikat és magyar nyilasokat kapott a dolláros be- léptidijért —, de nem nézhette meg Kossuth, Petőfi és Bem apó dicsőséges küzdelmét a magyar szabadságért. Köszönet ezért a washingtoni külügyminisztériumnak és Vissy urnák jár! E.H.N. ' 2 .___________ IZRAEL államban körülbelül 1 millió acre földet kultiválnak, amelynek negyedrésze (250,000 acres) öntözött terület. A SZÁMOK BESZÉLNEK] írja: Eörsi Béla VS ......... - ---------------V Van a televízión egy program, amelynek ez a cime: “A zseniális ember." E műsoron egy álarcozott, valóban nagyte- hetségü ember vetélkedik hat kiválasztott szakértővel, hogy ki tud hamarabb jobban válaszolni a feladott kérdésekre. Az egyik kérdés ez volt; “Ki volt minden idők legnagyobb gazdasági tudósa? A “zseniális ember” igen helyesen ezt válaszolta : “Marx Károly!” A hat szakértő, aki résztvett e pi ogramon nem tudott felelni a kérdésre, mert az Egyesült Államokban nem tanítják Marx tanait a középiskolákban, sőt még az egyetemeken is csak igen keveset és igen felületesen ismertetik. Nem furcsa, hogy a tőkésgazdálkodás legjobban kifejlődött országában nem tanítanak a tőkés gazdálkodás törvényeiről? Marx leghíresebb és legfontosabb müve, a “Tőke” ugyanis ép ezekkel foglalkozik. Egy tudományos (antropologiai, embertani) előadáson az előadó azt a kijelentést tette, hogy a marxista tudomány nem alkalmas az antropológia megvilágítására. Amikor e sorok írója az előadás után megkérdezte az illetőt, hogyan tehetett ilyen kijelentést, bevallotta, hogy sohasem tanulmányozta a marxizmust és az ezzel kapcsolatos egész ismeretköre abból áll, hogy körülbelül 20 évvel azelőtt elolvasta a “Kiáltványt”. A legtöbb “tudós”-unk talán még ennyit sem tud a marxizmusról. Pedig a világ 900 milliónyi népének kormányzata ma már a marxista gazdaságiam és állam- tudományi elvekre van alapozva. A mi kormányunk ez államok ellen hosszú évek óta hidegháborút folytatott, amellyel csak Genf óta hágy- tunk egy kicsit alább. Pedig ez céltalan próbálkozás. Ha van tanulság a történelemben, az az, hogy soha fegyverekkel eszméket, ideákat nem tudott még senki sem legyőzni. A hidegháború politikusai szellemi fegyverek nélkül hadakoztak és hadakoznak a tudomány, a marxista tudomány ellen. Lehetséges persze az is, hogy vezetőink azért nem nyúlnak a marxista tudományhoz, mert félnek, hogy a példa ragadós lesz és a nép is megismerkedik e tanokkal. Ez pedig veszélyes lehet ott, ahol a lakosság egyharmada a technika szédületes kifejlődése mellett még mindig hiányosan táplálkozik, lakik és ruházkodik. De azt is megállapíthatjuk, hogy a progresszív mozgalom hívei sem állnak sokkal különbül a marxizmus ismerete terén. Soknak meg van ugyan a házában a marxizmus egy-egy klasszikus müve, de vájjon olvasta-e? Ki is volt a világ legmélyebben gondolkodó, a történelemben a legnagyobb változásokat előidéző gazdasági tudósa? Német születésű ember, akit gyakorlatiasan gondolkodó apja ügyvédnek szánt. A fiú a tudományt választotta. Kellemes, jómódú életet választhatott volna, ha követi apja tanácsát, ő azonban ehelyett a nélkülözést, éhezést, sokszor a száműzetést választotta és ha barátjai (Engels és mások) nem segítették volna, éhezett volna családjával együtt. Amikor lánya meghalt, még a temetkezési költséget is barátai adták össze. Mi Marx tudományos működésének lényege? Egyesítette, összhangba hozta és magasabb színvonalra emelte korának három legfejlettebb tudományát, a német filozófiát (bölcseletet) a francia történelemértelmezést és az angol gazdasági tudományt. Mit adott a civilizációnak a német bölcselet? Az egyházak áltudósaival szemben kitisztázta az értelmetlen szóhalmozást a gondolkodás tudományában. Tőle nyerte a marxista gondolkodás a módszerét, a dialektikát. A dialektika módszere az, hogy megvizsgálja az állítást (tézis), felhozza az összes ellenérveket (antitézis), s a kettőt ösz- szemérve a helyes eredményt szűri le (szintézis). A franciáktól tanulta azt, hogy a történelem lüktető ereje a társadalmi osztályok harca a gazdasági hatalomért. Az angoloktól tanulta a termelés és munka igazi elemzését, a modern gazdaság törvényeit. E különálló csúcsteljesítmények egyesítése tette lehetővé a marxista tudományt, amelynek nincs tanszéke egyetlen fontosabb amerikai egyetemen sem. OfvaSoinh írjál? . , . S_______________-_______y A HÁTRALÉKOSOK KÉRDÉSE Olvasom a lapunkban, hogy nagyon sok munkástárs már hosszabb időn át munkanélkülivé vált, s nincs bevétele. Sokat nem várt betegség sújtott, s ezért nem dolgozhatott. Nincs bevétele. Hogy még sem mondták le a lapot, ez azt bizonyítja, hogy szeretik olvasni. Tehát tartoznak, hátralékban vannak, s vezetőségünk úgy oldotta meg a kérdést, hogy felszólította: “fizessetek, küldjétek pénzt, amennyit tudtok.” Hogy ha csak igy lehet megoldani ezt a szomorú kérdést, én nem értek egyet veletek. Munkástársak! Hol vannak azok, akik tudnak még segíteni, segíteni azokat, akik segítettek eddig a lapot fenntartani? Ajánlom, hogy mindenütt, ahol csak lehet, jöjjenek össze és erre a célra indítsanak gyűjtést. Én tudom, hogy 70 éven felüli munkástársaknak, akik munka nélkül vannak és ezenfelül betegek is, nincs bevételük. Ezeket nem zaklatni kell a hátralék végett, hanem segíteni. Hogy hányán vannak, azt könnyű megállapítani minden városban. Gondolják át a fenti ajánlatomat és ne engedjük, hogy a 75, 80 és 85 éves munkástársakat a lapunk hasábjain zaklassuk, mert ez fáj nekik. Abet szerint “Rokkantak”,. “Dolgoztunk, amig tudtunk.” Floridai olvasó ★ Tisztelt Szerkesztőség! Egy pár szót szeretnék szólni a hátralékosokra vonatkozóan irt cikkükhöz. Részemről nem volna helyes az újságot leállítani addig, amig levélben fel nem lesz szólítva minden hátralékos. Igaz, hogy ez kis munkával jár, de azt hiszem, hogy sikeresebb munkát végeznénk, mert a tapasztalatom az, hogy több olvasónk távol van éppen akkor, amikor a cikk megjelent és mire hazamegy, az újság elkallódik. Nézetem szerint még nagyobb sikert érnénk el, ha a lapkezein < személyesen keresnék fel a hátralékosokat, ahol van lapkezelő és beszélgetés folytán meggyőződnének, hogy mi az oka az elmaradásuknak. Az én tapasztalatom az, hogy több része hanyag, vagy nehezére esik egyszer egy évben egy Money Ordert megvenni. Időnként szükséges is volna az ilyen olvasókat meglátogatni és felébreszteni őket. Tehát az önök kötelessége a lapkezelőket felébreszteni, hogy végezzék a rájuk bízott munkát, ahogy azt egy öntudatos munkásnak kell végeznie. Sajnos én sem végzem, ahogy végezni kellene, de Ígérem, hogy ha jobban fogom érezni magam, minden hátrékost felkeresek. Tizenöt éve van szénalázam, de ilyen rosszul még egy évben sem éreztem magam; alig várom, hogy jöjjön az első fagy, mert akkor eltűnik egy évre.. . MINKA, kanadai lapkezelő Ki végzi a piszkos munkát? Tisztelt Szerkesztőség! Én már négy évtizede olvasom munkáslapunkat, annak mindenegyes betűjét. Nem úgy nyilatkozom, mint az az olvasó, aki csak a dr. Pogány és Deák Zoltán, valamint Rev. Gross rovatait akarja olvasni. Mi öntudatos munkások a levelezést, tudományos cikkeket, regényt is vagy ohhoz hasonlót szeretünk olvasni. Az ideszököttek lapjában olvasok egy rovatot, az írója valami tiszteletreméltó Lendley, egy gyakorlott politikai megfigyelő, ő megírja az igazat. Csodálni való hogy egy igaz rovat is megjelent a lapban, persze kényszerítve vannak reá, mert az olvasói mar torkig laktak a sok bekevert maszlaggal. Azt kürtölik, hogy a magyar nép milyen piszkos munkát csinál, amiért tiltakozik a hazugság ellen, amit a rádión szórnak feléjük. Piát ki végzi a piszkos munkát: aki milliószámra szórja le a toiletpapirt, vagy aki tiltakozik, hogy nincs rá szükségük már! A vasfüggöny annyira erős, hogy a Szovjet nélkül is meg tudják őrizni országaiknak a függetlenségét az elszökött betolakcdók ellen. Nekem van több testvérem és azoknak fiai megírják az igazat. Kettő elveszett Horthy Miklós vágóhidján sok ezer magyar testvérünkkel együtt. Ahelyett, hogy egy szorosra kötött nyakkendőt adtak volna neki, szép kastélyban éli világát. üdvözletünket küldjük óhazai testvéreinknek. Egy öreg munkás
