Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-09-22 / 38. szám
September 22, 1955. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Beszámoló a Los Angeles-i lapkonferenciáról A konferenciáról szóló első beszámolónkban :sak röviden emlékeztünk meg a Magyar Védelmi Bizottság jelentéséről és azt követő vitáról, mivel az arra vonatkozó jegyzőkönyvünk akkor még nem volt teljes. Itt hozzuk a részletes beszámolót e fontos ülésszakról. A bizottság jelentését Petrás Pál munkástárs tette meg. Petrás munkástárs azzal kezdte jelentését, hogy a genfi konferenciát követő időszakban sok jóhiszemű amerikai arra a következtetésre jutott, hogy a hideg háború enyhülésével egyidejűleg enyhülni fog a polgárok és különösen a bevándoroltak elleni belső hajsza is. Tévedés volna ezt hinni, és a kormány gondoskodott is arról, hogy ezeket az illúziókat hamar kiverje az amerikai nép fejébből. Brownell igazságügyminiszter fogdmegjei még talán jobban zaklatják a békés, törvénytisztelő amerikai bevándoroltakat, polgárokat és nem polgárokat, mint azelőtt. A titkos rendőrség emberei tovább- bra is zaklatják a progresszív polgárokat lakásaikban, az utcán, a munkahelyen. A főcéljuk az, hogy az igy megközelített polgárokat annyira megijesszék, hogy az visszavonuljon minden közéleti vagy munkásmozgalmi tevékenységtől, vagy ami még sokkalta rosszabb, hogy barátai, munkástársai judásává, besúgóvá, rendőrspiclivé váljon. A felfokozott hajsza kapcsolatban van a folyamatban levő nagy sztrájkmozgalmakkal, mert, a 12,000 nempolgár, és az a 10,000 polgár, akinek jogai ellen az igazságügyminiszter bejelentette a támadást, legtöbbje szervezett munkás. A Magyar Védelmi Bizottság — hangsúlyozta Petrás munkástárs — kiadott egy füzetet e címmel: “Ismerjétek meg jogaitokat”, amelyben min den olvasót figyelmeztettek, hogy polgár nem köteles megjelenni sehol sem levélbeli behívókra, de a nem-polgár igen. Azonban a nem-polgárnak is joga van az ilyen kihallgatásokra ügyvéddel elmenni. Ügyvéd nélkül senki ne jelenjen meg. A polgárok és nem-polgárok jogaira a lapon keresztül is figyelmeztették a magyarságot. Figyelmeztetéseink ellenére, hogy a polgárok nem kötelesek az igazságügyminisztérium vagy bármely más kormányhivatal által küldött idézésre megjelenni (kivéve a bíróság által kiadott warrant, summons, vagy kormány által kiadott subpoenára) 300 polgár közül vagy 100 mégis elment a bevándorlási hatósághoz és a kérdések nyomán úgy összezavarodtak (hiszen mely becsületes polgár képes visszaemlékezni 30-40 évi ittléte legkisebb részleteire), hogy nemcsak saját magukat, hanem rokonaikat, barátaikat, szervezeteiket is bajba keverték. E kb. 100 polgár ellen megindították az eljárást. Ha ügyvéddel mentek volna, az ügyvéd segített volna nekik alkotmányos jogaikat a védelemié felhasználni. Most aztán sokkal nehezebb körülmények között kell harcolniuk a jogaikért. Remélhetőleg a következő választás után, ha a szervezett munkásság és mi haladószellemü polgárok erősen dolgoznak a választások sikeréért, akkor nem a béke és a haladás hívei kerülnek a vádlottak padjára, hanem a felfuvalkodott. fasiszta szellemű mccartvsták és a nép többi ellenségei. A bevándorlási hivatal és az igazságiigymi- niszérium az amerikai polgárok és nem polgárok elleni eme támadásaikkal sárba tipörják az amerikai alkotmány legfontosabb és legnagyszerűbb rendelkezéseit, amelyek a sajtószabadságot, szólás és gyülekezési szabadságot biztosítják népünk számára. Vad tobzódásukban odáig mentek, hogy most már az utolsó szervezetet is el akarják némita- ni. amely szót emelt és védelemre sietet az üldö- ni, amely szót emelt és védelemre sietett az üldö- tion of Foreign Born c. szervezetet. Vizsgálat alá helyezték a szervezet titkárát, Abner Greent. Abner Greennek, a Bizottságnak és nekünk a Magyar Védelmi Bizottságnak nincs egyéb fegyverünk, mint az igazság. De ez elég nekünk. És az igazság győzni fog. De arra szükség van, hogy legyen aki a fegyvert forgatja, azaz aki az igazságot hangoztatja. Ezért fontos a mi védelmi bizottságunk működése, annak építése. Végül Petrás munkástárs beterjesztette a javaslatait a Védelmi Bizottság munkaprogramjáról, a szervezeti építéséről, amit másutt közlünk. Petrás munkástárs után Gencsv munkástárs- nő tett kiegészítő jelentést, melynek lényege a losangelesi védelmi bizottság megalakításának fontossága volt. A hozzászólásokat Csont Péter kezdte meg, (L. A.) aki kijelentette, hogy' a losangelesiek azért nem alakítanak külön magyar bizottságot, mert ott minden erőt egyesíteni kell az ottani nemzetiségi védelemre. x Uhrin (L. A) elmondja, hogy Los Angelesben 135 magyar van deportálás alatt. Sürgeti Anfu- so kongresszusi képviselő törvényjavaslatának támogatását, amelyet a jogügyi bizottság a múlt ülésszakon nem engedett a képviselőház elé. Ha elég képviselő követelné azonban, akkor mégis tárgyalás alá juthatna. Ehhez 118 képviselő támogatása szükséges. írjon hát mindenki saját kerülete kongresszusi képviselőjéhez követelve, hogy támogassák Anfuso javaslatának a képviselőház teljes ülése elé vald juttatását. Rámutatott azután Uhrin munkástárs a losangelesi Védelmi Bizottság hatalmas akcióira, a népünnepélyükre, amelyen 6.000 vendég vett, részt, a védőügyvédek tiszteletére rendezett bankettre, amelyen 15 dollár volt egy teríték és amelyen EZER EMBER vett részt Stb. A mexikóiak üldézéséről nem lehet eleget beszélni. 1954- ben egy milliót deportáltak közülük Mexikóba. Szánd (Penna.) abbeli reményének ad kifejezést, hogy Nyugat Pennsylvaniában is megalakul egy magyar védelmi bizottság. Lesz elég munkája. Rappaport (Cleveland) jelenti, hogy az otttani munkástársak nem érezték magukat elég erősnek, hogy önálló védelmi csoportot alakítsanak, igy azért az egyetemes védelmi bizottságot támogatják havonta 100 dolllárral. (Báberné (Cleveland) alátámasztja Rappaport kijelentéseit. Sajnos Clevelandon a terror igen sok jó magyar testvérünket megijesztett akik visszavonultak a munkásmozgalomban való részvételtől és a. megmaradottakra annál több munka vár. A detroiti delegáció ugyanolyan helyzetről jelent. Úgy érzik, hogy az egyetemes bizottság keretében jobb munkát tudnak végezni. Hangoztatják, hogy nem szabad megijedni. Minél bátrabban lépünk fel az alkotmány védelmében annál biztosabb a siller. A mi félelmünk a másik tábort bátorítja. Bakos (N. J.) megemlíti, hogy New Bruns- wickban, ahol pedig százszámra élnek öntudatos magyar munkások és liberálisok, képtelenek még csak egy gyűlést is rendezni. Ilosner (N.Y.) drámai beszámolója talán mindennél jobban érzékeltette a delegátusokkal, hogy mit jelent az, ha van szervezet amely bátran védelmezi az üldözötteket. Elmondta, hogy országos túrája "folyamán felkereste West Virginiában a McCarran törvény két magyar áldozatát, egy magyar bányász asszonyt és egy magyar munkás házaspárt. Az üldözött bányászasszony, aki nagyanya, elmondta neki, hogy már csak az tartja benne a reményt és bizalmat, hogy tudja, hogy vannak emberek, akik készek síkra szállni és megvédeni őt. Egész életében nehezen dolgozott, gyermekeket nevelt fel, soha nem ártott senkinek, csak segíteni igyekezett. Segítette munkástársait sztrájkok idején. Mint a munkásbetegsegélyző titkára, elment hozzájuk, am’kor betegek vol tak, vitte nekik az életet jelentő pár dolláros betegsegély csekket. Amikor a halál sújtott, vitte az özvegyeknek, .az árváknak a biztosítási összeget. És most ki akarják tépni az otthonából családja, barátai, munkástársai köréből, deportálni amerikából, amely második hazája lett. A második eset is megrendítő. Elmondja, a hogy a másik bányaplézen felkeresett egy bányászcsaládot a pittsburghi védelmi bizottság egyik tagjával. Amikor a házba beállítottak az asszony volt otthon egyedül, aki ismerte egyiküket.. De a férje nem ismerte őket. Antikor a férje belépett a házba, meghökkent, zavartan és némi ijedtséggel, szótlanul boldogan mondta neki: “Ezek barátaink, ezektől nem kel félni, ezek nem meghurcolni zaklatni jöttek, ezek a mi barátaink a védelemtől, azért jöttek, hogy megbeszéljék miként segíthetnek.” A férfi szemébe könnyek lopództak, majd hoszan szorongatta Rosner és a másik munkástárs kezét. Aztán elmondta, hogy minden reménye, hogy otthonát fenntarthassa, - emberi polgári jogait, méltóságát megőrizheti ,a Védelmi Bizottságban van. Hát ilyen jelentősége van a bizottságok működésének, mondta Rosner. Javasolta, hogy ahol nincsenek városi védelmi bizottságok ott hasson a Magyar Védelmi Bizottság oda, hogy szerveződjenek Védelmi Bizottságok Hasonló dráma esetről számolt beHegedüs Mária. f Akron) is. Egy horvát származású munkástárs, akinek öl fia volt katona, deportálás! eljárás alatt van. Úgy gondolta, hogy talán jobb esélyei vannak, ha nem “baloldali” ügyvédekkel képviselteti magát és elment egy városi ügyvédhez. Ez az illető 5,000 dollárt szedett el tőle költségek címén és végén nem volt semmi hasznára. Ekkor ment a Védelmi Bizottsághoz. A Bizottság aztán hatásosan védelmére kelt. Alsó, Gyarmaty, Erdődy munkástársnők hozzászólásai után felolvasták és elfogadták a határozati javaslatot, majd Petrás Pál összegezése után az ülésszakot bezárták. A VÉDELMI BIZOTTSÁG JAVASLATA 1. Mondja ki a konferencia, hogy mindenütt, ahol arra lehetőség van, meg kell szervezni a Magyar Idegenvédelmi Bizottságot. 2. Ott, ahol központi bizottság van, de nincs magyar csoport, a helyi központ támogatásával mindent elkövetünk egy magyar csoport megszervezésére. 3. Az American Committee for the Protection of Foreign Born minden megmozdulásában részt- veszünk, magyar egyleteket, ahol csak lehet, meghívunk, meghívókkal meghívunk és próbáljuk a védelem munkájának menyerni. 4. Minden lehetőt elkövetünk, hogy a Walter- McCarran törvény visszavonását célzó törvény, Lehman—Celler javaslatra aláírásokat gyüjt- sünk. Egyéneken keresztül, minden elérhető szervezeteken keresztül javaslatokat elfogadtatni a Lehman-Celler javaslat támogatására a törvényhozáson keresztül. Képviselőtől és szenátoroktól sürgönyök, levelek küldésével követelni, hogy a javaslatra szavazzanak. Bizottságokat szervezni, melyek felkeresik a képviselőket, szenátorokat, valamint a politikai jelölteket választások alkalmával, hogy a javaslat mellett foglaljanak állást. 5. Keressen a Magyar Idegenvédelmi Bizottság sponsorokat, akik hajlandók nevük odaadásával a bizottságot támogatni. 6. Minden magyar csoport tartson szoros kapcsolatot a magyar csoport központjával. 7. A Magyar Védelmi Bizottság adjon ki a lehetőségekhez mérten röplapokat, füzeteket az idegenvédelem érdekében. 8. Törekedjenek a magyar védelmi csoportok minél több nyomtatványt rendelni az angol kiadványokból és azokat a magyarság, különösen a£ uj generáció között terjeszteni. 9. Minden csoport próbáljon a magyar központ részére gyűjtések, mulatságok és házi összejöveteleken keresztül anyagiakat összehozni, hogy a központ képes legyen feladatának megfelelni. A szovjet visszaadja Porkkalát a finneknek Múlt hét szombatján közölte a szovjet kormány a Moszkvában látogatást tevő finn államférfiakkal. hogy a Helszinkitől 15 mérföldnyire fekvő porkkalai haditengerészeti támaszpontot, amelyet a Szovjetunió 1944-ben 50 évre bérbevett Finnországtól, visszadja. A támaszpont felszerelési eszközeit és a berendezéseket máris szállítják vissza hajón és vonaton a Szovjetunió- ba. Szovjet lapok azt Írják, hogy USSR példát mutat s most a nyugati hatalmakon áll, hogy külföldi támaszpontjaikról vi««»"-—*' néldót J“— ‘
