Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-09-15 / 37. szám

✓-J\önuuózeinle “SZÉTSZÓRT PARAZSAK” Kölnben (am Rhein), va­gyis a szépséges Rajna mel­lett, türelmes papiroson meg­jelent egy magyar nyelvű könyv. A mű aranybetüs, igé­nyes cime: Világirodalmi Zseb lexikon.” Kiadója: a ’‘Szétszórt Parazsak.” A Vi­lágirodalmi Zseblexikont dr. Fenyvessy Jeromos ur szer­kesztette. Maga a parázs Je­romos azt Írja könyve elősza- vákan, hogy a kötet: “510 iró életét, müveit, ér­tékelését adja. A világiroda­lom legnagyobb irói egyúttal a különböző irodalmi stílusok és korok sugárzó prizmái, úgy hogy bennük az emberi­ség kultúrtörténetének stilá- ris kereszt- és hosszmetsze­tét kapjuk.” Még mielőtt rátérnénk, mi­képp sugároztatja a lexikon az irodalom prizmáit idézünk az előszóból még egy szerény vallomást: “Ez a puritán kötet nagy irodalmi műveltség, óriási olvasottság és sok álmatlan éjszaka gyümölcse.” Ilyes előzmények után ér­demes tallózni a puritán lexi­konban. Az a betűnél Ady tényleg puritánul kilenc sort kapott. Született, élt stb. Az­tán: “Népének hibáit felfe­di és ostromolja.” Parázs Je­romosnak ennyi megállapítá­sa van Ady Endréről. Az a betűnél különben még Arany Jánost említi, ezzel a fejezet magyar szempontból kime­rült. Talán azért, hogy he­lyet szorítson, mondjuk, Ara- gonnak? Sajnálom: Aragont a parazsak fényénél nem vet­te észre a nagy irodalmi mű­veltséggel rendelkező szerző. Odalapoztam Goethére. Életrajzi adataiból megtud­ható, hogy ekkor és ekkor “kicsapongó életet él és sú­lyosan megbetegszik.” Kü­lönben pedig: “Német klasz- szikus. Hires regényíró. Vi­lágirodalmi nagyság.” Gor­kijról viszont ezt kell meg­tudnunk a lexikonból: “írá­saiba saját éleményeit dol­gozza bele. Szereplői napszá­mosok, csavargók, munkanél­küliek és munkakerülők.” Thomas Mannal talán még puritánabb a puritán és ál­matlan éjszakáit gyümölcsöz- tető szerző. Thomas Mann a többi közt: “....kibékült a Szovjetunióval... Olykor rész­letes és kicsinyes. A részle­tesség néha unalmassá teszi könyveit.” Azért Mann még igy is hálás lehet a parazsak­nak, hogy egyáltalán beke­rült a lexikonba. Mert pél­dául Móricz Zsigmondunk ki­maradt! ő úgy látszik nem prizma. Mint ahogy József Attila sem, mert még két sort sem kapott a puritán műben... Az irók és az olvasók éj­szaka rendszerint alszanak. Dr. Jeromos, mint az előszó- és e töprengésnek egyik ból kiderült viszont töpreng nagyértékü gyümölcse az a mondat, ami Ovidiusról ol­vasható müvében: “Hiányzik belőle a mélység.” Szegény Naso. Hitte vol­na ? Anna Seghers ennyit kap: “Regényeiben a széles népré­tegekért küzd”. De “Prózá­jának lapidár stílusa van”... Solbhov ennyit: “A pa­raszti élet tárgyilagos isme­rője.” Courths Mahler négy sor­ral többet ér a lexikonban mint Tolsztoj. Helyes: miért nem irt Tolsztoi is olyan szépséges szép limonádékat. Parázs Jeromos négy mínusz sorral meg is bünteti érte! Reymont a Parasztok írója KI TUD RÓLUK ? Az alanti egyéneket igen fontos családi, egyéni vagy örökösödési ügyekben sürgősen keresik óha­zai hozzátartozóik. Akik tudnak hollétükről, hivják fel az illetők figyelmét arra, hogy magyaror­szági hozzátartozói keresik őket. Minden további felvilágosítás­ért forduljanak a Magyarok Vi­lágszövetségéhez, Budapest, 62. P. O. B.. 292 Marton (Fried) Sándor, anyja Czitron Rozália, szüle­tett Budapest, 1892. 1945- ben vándorolt ki NewYorkba. Berton Olga, született 1911 Budapesten, anyja Weisz Ilo­na, férje tengerész, utolsó is­mert cime: 3618 W. Taylor St. PHOENIX, Arizona. E. Kluger, utolsó ismert cime SO. LOGAN Vis., föld­eladás ügyében keresik roko­nai az óhazából. Fekete Éva, Budapesten született 1920-ban, anyja Fenkel Berta, 1946-ban ke­rült Németországból New Yorkba, majd Californiába. Lázár Andrew, Jászladány- ban született 1907-ben, 1944- ben került USA-ba. Utolsó ismert cime: 2786 E. 120 St. CLEVELAND 0. volt. Szafhanar József, Kajda- cson született, 64 éves far­mer USA-ban. Varga György, Kajdacson született, 68 éves, anyja Szaf­hanar Zsuzsanna, 1910-ben vándorolt ki USA-ba, ahol farmer volt. Brdnkovics Gyula, szüle­tett Kisvárdán, 60 éves, any­ja Weiszkof Vilma, 1919-ben vándorolt ki New Yorkba. Pinczés Albert, született Nagybajcson 1882-ben, any­ja Lőre Mária, utolsó ismert lakhelye New Brunswick N.J. volt László Gábornál. Magyar Ida, anyja Békés Irén, születési helye Nagy- szokoly, 1920-ban, 1944-ben került USA-ba. Hadinger Lajos, született 1894. nov. 22. Budapest, any­ja Weisz Julianna, pincér, 1924-ben ment ki Párizsba, nincs a könyvben, de Zola nem maradt ki. Felmérve he­lyét és jelenségét, Zola priz­májáról a következő megálla­pítás tündököl a lexikonban: “írásaiban a szajhák, öröm­házak, a bányaszerencsétlen­ség és egyéb emberi nyomo­rúságok világát festi meg.” A z betűig lapoztam végig. Aztán eszembe jutott, vajon hány magyar irót enged be a lexikon a halhatatlanság­ba? Tizennégyet —a holt klasszikusok közül. Még Mó­ra, Tömörkény sem! A mai­ak? Ugyan... Ellenben parázs dicséretet kap Orczy Emma, úgyis mint bárónő úgyis, mint a Vörös Pimpernel c. ponyva szerzője, akinek ér­demeit a francia forradalom gyalázása emeli... Nem is érdemes ere a férc­lexikonra, amelyből annyi os­tobaság parázslik ki. több szót vesztegetni. Most már csak azt várjuk mikor kezdik hirdetni az ame­rikai magyar reakciós lapok irodalmi merényletét. onnan New Yorkba. Dankó Jánost, akinek utol­só ismert cime 6221 Lorain Ave. CLEVELAND, 2.0. volt. Vájsz János, született Ko­ta j, Szabolcs megye, 5 fia közül valakit. Cimiik Mc Kee- sport, Pa. Nagy Lajos, 1903-ban szü­letett Sümegen, anyja Győri Rozália, 1945-ben vándorolt ki Cleveland. O.-ba. Utolsó ismert cime 9001 Kennedy Ave. Cleveland, O. Küzdénvi Aladár, anyja Kozák Mária, 2 fia, 2 lánya van. Lányok New Yorkban élnek. Pagony János. 1898-ban született Budapesten, 1924- ben vándorolt ki New Yorkba. Taubner Árpád, budapesti születésű, 60 év körüli, ke­reskedő, 1938-ban vándorolt ki New Yorkba. Esetleg Flo­ridában él. Tóth Károly, 1877. aug. 1- én született Balkányban, any­ja Lorberer Margit, foglal­kozása cukrász volt, 1932-ben vándorolt ki Jacksonville, Fia. Pacskó János, 1876-ban született Dunapatajon, fog­lalkozása cserépkályhaégető, 1913-ban vándorolt ki USA- ba. MINDEN, W. Va. Ifj. Kopácsi Tibor, 1937. dec. 4.-én született Budapes­ten, anyja Papp Margit, 1947 -ben került USA-ba, Gary, Ind., vagy Hobart, Ind.-ba. Delkó Ernest, 48 éves, any­ja Helen Geier, 1920 körül került ki USA, motorszerelő, utolsó ismert cime 2510 N. 57 St. Milwaukee. 10. Wise. Mrs. Emile. Klein, Bécsben kb. 1876-ban született, New Yorkban nagykereskedő volt, utolsó ismert cime 529-531 Broadway volt. Gyermeke Mary. Dr. Ladislaus Braun orvost aki évekkel ezelőtt Chicagó­ban a Medical Hospitalban volt alkalmazásban és állító­lag most New Yorkban lakik, fontos családi ügyben keresi unokatestvére. Brunauer István, 1907 kö­Figyelem Bridgeport- Fairfield! A Magyar Kulturklub szép-, tember 18-ikán vasárnap dé­lután 2 órai kezdettel tartja harmadik negyedévi gyűlé­sét, amelyre minden tag megjelenését elvárja. Ugyancsak felkérjük a Ma­gyar Szó és a Nők Világa ol­vasóit is a megjelenésre, mert a rövid jelentés után, szóra­kozás közben enni és inni­valók lesznek felszolgálva a ’jelenlevőknek. Tisztelettel, A Vezetőség Genf és az uj világhelyzet címmel fog előadást tarta­ni dr. Harry F. Ward, a bé­kemozgalom egyik vezéralak­ja. Az előadás időpontja: szeptember 30, színhelye: a Midland Hotel, Chicagóban. A chicagói amerikai szovjet barátság tanácsának védnök­sége alatt rendezik az előa­dást. Budapesten megnyílt a mezőgazdasági kiállítás. Az első napon, va­sárnap, szeptember 4-ikén 100,000 látogatója volt a kiállításnak. A szultánt kilökik A francia kabinet véglegesen megállapodott, hogy a marok­kói szultánt, Szidi Mohammed ben Moulay Arafát, a trón elha­gyására kényszeríti. Megkapja tiszti kinevezését Norman Pierre Gaston part- ! őrségi zászlóst a partőrség tisz- | tázta a megbízhatatlanság vád­ja alól és megígérte tiszti kine­vezését. A döntést azzal a meg- okolással hozták, hogy bár Gas­ton anyja “felforgató” szerve­zetek tagja volt, fia azonban nem szerette az anyját, tehát nem állhatott befolyása alatt. Megvan hát az előléptetések csodaszere: Tagadd meg anyá­dat s akkor megbízhatóvá válsz! Francia repülök lázadása PARIS. — A francia légierő többszáz fiatal tartalékos tagja megtagadta az engedelmességet, hogy Észak-Afrikába menjen harcolni. Ezek 2—6 hónappal ezelőtt szereltek le, most pedig hirtelen harctéri szolgálatra rendelték be őket Tiltakozásuk ellenére összeterelték őket, éj­szakára egy kaszárnyába zárták, majd másnap reggel a villa- coublay-i repülőtérről Afrikába vitték valamennyit. A hatóságok csak azzal fenyegetőznek, hogy a “főkolomposokat” fogják meg­büntetni. A “Le Monde” nevű konzervatív lap, valamint Mar- cel-Edmond Naegelen, Algeria volt kormányzója, védelmükbe vették a katonákat. Egyhónapos népi tánc­és néprajzi tanfolyamot in­dít a pedagógusok részére a Veszprém megyei Tanács. A megye igen gazdag és nagyrészt kiaknázatlan gyűj­tőterülete a népművészeti kincseknek.. ' rül született Pesterzsébeten, 1925 körül vándorolt ki ! Washington D. C.-be. Faulkner elítéli a néger fiú meggyilkolását William Faulkner, a Nobel-di- jas amerikai regényíró, aki Mis­sissippi-államból való, Emmett | Louis Till, a 14-éves néger fiú ! meggyilkolásával kapcsolatban megírta véleményét a United Pressnek Rómából, ahol jelen­leg tartózkodik. Elitéli a kegyet­len cselekedetet és azt mondj a,- hogy USA megmaradását is ve­szélyeztetik az ilyen kilengések. Emlékeztet arra, hogy a föld népességének csak egynegyede fehér, a többi pedig színes, mely elitéli az ilyen cselekedetet. “Ha mi Amerikában — mond­ja Faulkner — addig a pontig jutottunk kétségbeesett kultú­ránkban, hogy gyermekeket kell legyilkolnunk, bármi okból vagy szín miatt, nem érdemeljük meg, hogy megmaradjunk, és valószínűleg nem is fogunk megmaradni.” Az amerikai sajtó szinte tel­jesen elhallgatta a nagy író kijelentéseit. A dokkmunkások általános sztrájkja Az International Longshore­men’s Association szakszervezeti vezetősége általános sztrájkra szólította fel a dokkmunkásokat az egész Atlanti-óceáni partvo­nalon, valamint a Mexikói-öböl kikötőiben. Bradley kapitány, az ILA elnöke, kijelentette, hogy az általános sztrájk meghirde­tésére a szakszervezet életének megőrzése végett volt szükség. Bradley ugyanakkor felszólította Harriman kormányzót, hogy a d o k k m unkások panaszainak meghallgatását rendelje el a kétállami rakparti bizottságnak, amely becsapta a munkásokat. —ÖT önkiszolgáló bolt nyílik Budapesten az idén. —A KELETI F ő c s a t o ma nyolcadik hidj át szeptember elején nyitják meg Hajdúná­nás és Görbeháza között. A csatornán összesen 22 vasbe- tonhid épül. —VÖRÖSMARTY Mihály ha­lálának 100. évfordulója al­kalmából november végén a költő szülőfalujában, Kápol- násnyéken, Vörösmarty-szob- rot avatnak. — NAZIM Hikmet török köl­tő, a Béke-Világtanács irodá­jának tagja, az Országos Bé­ketanács vendégeként Buda­pestre érkezett és előrelátha­tólag két hetet tölt Magyar- országon. — EGYIPTOMBAN arab nyelven kiadták Petőfi válo­gatott költeményeit. GIVE TO / CONQUER / CANCER / c/american J>|£; CANCER CpT SOCIETY fk'ib liA. i »/'. Ai->: AMERIKAI MAGYAR SZÓ iitíői .'U * 'io* September 15, 1955 __r 1 _ 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom