Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-09-15 / 37. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 15, 1955 J még augusztusban is leközöl olyan levelet, amely­ben a naptárt dicsérik. Helyteleníti azt, hogy ajándékot adnak a hátralékosoknak. Emiatt egyes olvasók hátra maradnak az előfizetéssel, csakhogy ajándékot kaphassanak. Lemákné (Detroit) felolvassa a költségvetési albizottság határozatát. A pénzügyi kimutatást a bizottság helybenhagyta, a kvótatervezetet 1,500 dollárral felemelte. A maga és társai nevé­ben megdöbbenésének adott kifejezést, hogy a szerkesztőségünk tagjai és a lap többi alkalma­zottai olyan alacsony fizetésért dolgoznak, ő ma­ga, mint kisdedóvói kisegítő munkás több fize­tést kap, mint lapunk főszerkesztője, a maga négytagú családjával, aki pedig lapunk egész ol­vasótáborát, sok-sok ezer amerikai magyar test­vérünket világosítja fel buzdítja, szervezi. A bi­zottság átlag 20 százalékos fizetésemelést java­sol a lap szerkesztőségi és kiadóhivatali személy­zetének. Paczier (Los Angeles) megerősíti kijelentéseit és kéri az olvasókat, hogy a fizetésemelésekhez szükséges összeget uj előfizetők szerzésével és támogatásunk fokozásával biztosítsák. Rosner Sándor ügyvezető a lap személyzetének köszönetét fejezi ki a bizottságnak és a konfe­renciának a fizetésemelés kérdésében. De a la­punk költségvetése a várható maximális jövedel­mekre alapozva lett kidolgozva, g maga tudja legjobban, mennyire rászorulna lapunk szerkesz­tője és minden más alkalmazottja a fizetéseme­lésre, de a jelen helyzetben egy évi 3—4 ezer dolláros extra megterheltetés súlyos anyagi vál­ságba hozhatná lapunkat. Ezért ajánlja, hogy a fizetésemelési javaslatot utalja át a konferencia az ügyvezető bizottsághoz, amely állandóan be­hatóan foglalkozik a lap pénzügyeivel. Ha az ol­vasóink azt akarják, hogy lapunk alkalmazot­tainak valamivel méltóbb fizetést adjunk, akkor fogjunk össze egy emberként és szerezzük meg azt a 350 uj előfizetőt, vagy annál is többet és vigyük sikerre a lap fenntartására irányuló ak­ciókat, ünnepélyeket, mulatságokat. A konferencia tudomásul vette Rosner mun­kástár; módosító indítványát. Ezután az elnök átadja a szót Geréb József munkástársnak, lapunk kiváló külmunkatársá- nak, aki a polgárjogok elleni támadások történe­téről tartott érdekfeszitő előadást. Geréb munkástárs előadásának teljes szövege, fontosságára való tekintettel a jövő' évi naptá­runkban fog megjelenni. A legközelebbi előadó Weinstock Rózsi, a Smith törvény egyik, magyarszármazásu áldozatának, Weinstock Lajosnak felesége volt, aki megható szavakkal ecsetelte a Smith-törvény áldozatai családjainak sorsát. Ezt követőleg Nánásv munkástárs felolvasta a konferenciára beérkezett üdvözlő táviratok és leveleket megfelelő rövidítéssel. Soha eddigelé egyetlen más konferenciánkra nem érkeztek ily nagy számban, ily sok városból, ilyen lelkes, buz­dító levelek, üdvözletek. Különösen mély nyomást keltett kanadai test­vérlapunk a K. M. Munkás szerkesztőjének Sző­ke Istvánnak buzdító üzenete. Ezzel Hegedűs elnök a szombat délutáni ülés­szakot lezártnak nyilvánította. Este nagy ünnepi bankett volt, amelyről külön számolunk be. (Folytatjuk.) Határozati javaslat a Rákóczi névről A Magyar Szó losangelesi konferenciájára ösz- szejött delegátusok és más haladószellemü ameri­kai magyarok tudomásul véve, hogy az amerikai 'magyarság egyik nagy betegsegélyzője gazdasá­gi és egyéb okok következtében feladta a magyar nép halhatatlan fiának Rákóczi Ferencnek dicső nevét, elhatározták, hogy: nii, halaódszellemü amerikai magyarok min­dent meg fogunk tenni, hogy Rákóczi Ferenc i neve tovább éljen amerikai magyar intézmé- I nyékben és ezért javasolja, hogy ahol csak le­hetséges, munkás és kultúrintézményeink ve­gyék fel Rákóczi Ferenc halhatatlan nevét; továbbá pedig hasson oda az országos lapbizott- ság, hogy létesüljön egy Rákóczi alapítvány azon célból, hogy illő dijakkal jutalmazzon olyan könyveket, vagy más kultur munkákat, amelyek legjobban mozdítják elő az amerikai és a magyar nép barátságát. A KONFERENCIÁN ELFOGADOTT JAVASLATOK Határozati javaslat a békéről Mi, Los Angelesben konferenciára Összegyűlt magyarszármazásu amerikai polgárok üdvözöljük elnökünket, Mr. Dwight D. Eisenhowert. A leg­teljesebb támogatásunkról biztosítjuk a béke fenntartásáért és megszilárdításáért kifejtett munkájában, s mindent megteszünk, hogy eb­beli törekvései megérdemelt sikerrel járjanak. Teljesen egyetértünk abbeli kijelentéseivel (1955 jul. 25.), hogy “Tudom, hogy a világ né­pei békét akarnak” és helyeseljük kijelentését, hogy “Az Egyesült Államok a legmesszebbme­nőkig elmegy a béke biztosításáért, a becsület, igazság és jog keretein belül.” Örömmel köszöntjük a fenti történelmi rádió- és televíziós beszédében tett abbeli kijelentését, hogy Genfben a legnagyobb egyetértés volt a Nagy Négy vezető között a népek közötti kultu­rális, kereskedelmi és személyes látogatási kap­csolatok kifejlesztése kérdésében. Reméljük, hogy ennek a szellemében az amerikai magyarság is minél hamarabb zavartalanul látogathatja meg rég nem látott szülőhazáját. Felszólítjuk amerikai magyar testvéreinket minden. amerikai magyarlakta városban, hogy kövessék clevelandi magyar testvéreink példáját, s. alakítsanak békebizottságokat Eisenhower el­nökünk nemes béketörekvéseinek előmozdítására. vasútjain megvetették hazánk gazdasági erejé­nek és nagyságának alapját, akiknek fiai dicső­séggel harcoltak hazánk hadseregében és az első és második világháborúban, megdöbbenéssel ész­leljük, hogy több emberöltőn ál végzett munkánk jutalmául ma, a Walter-McCarran törvény igaz­ságtalan rendelkezései minket másodosztályú polgárokká degradálnak, becsületes épitőmunká- ban megőszült amerikaiak ezreit és tízezreit megszégyenítő megkülönböztetéseknek, hajszá­nak, kikérdezéseknek, deportálási eljárásnak te­szik ki. Visszhangozva Eisenhower elnök 1952 október 20-án tett kijelentését, amely szerint “Becsület­nek és igazságnak kell lenni minden polgárunk között, a McCarran törvény igazságtalan rendel­kezéseit vissza kell vonni”, mi is követeljük, száz és száz más amerikai társadalmi, munkás és kul- tufszervezettel egyetemben a Walter-MrCarran- törvény embertelen, amerikaiatlan és igazságta­lan rendelkezéseinek visszavonását és a Lehman- Celler-javaslat igazságosabb rendelkezéseivel va­ló helyettesítését. A NÉGER NÉP DÖNTŐ SZEREPE A HALADÓ TÁBORBAN ALSÓ HELEN JELENTÉSE Határozati javaslat a kisebbségekről Tűrhetetlen állapotnak tekintjük, hogy ame­rikai magyarok, sőt még magukat haladószelle- müeknek tartó magyarok is a kellő felvilágosítás és nevelés hiánya következtében hozzájáruljanak a reakció halálos mérgü munkájához, a faji és vallási előítéletek hangoztatása vagy azok he­lyeslése, sőt védelme révén. Ajnáljük tehát, hogy a haladószellemü magyar sajtó fokozott hangsúlyt fektessen az amerikai néger nép és minden más olyan nép története ismertetésére, amelyek időnkint a vad sovinizmus céltáblájául szolgáltak vagy szolgálnak mint pl, mexikói, portorikói, zsidó, stb. Tegye a sajtó kö­telességévé a legmagasabb színvonalú tanítást e kérdések alapos megértetése érdekében, hogy az amerikai magyarság gondolatvilágából minél ha­marabb és minél teljesebben kivessük a faji gyű­lölet, nemzeti előítélet mérgét, amellyel a nép el­lenségei a történelem egész folyamán egymás ellen uszították az általuk elnyomott tömegeket. Javaslat a kulturtevékenységekről Sajtónknak fokozottabban, mint valaha élen kell járnia a kultúra terjesztésében az amerikai magyarság s annak gyermekei a második s har­madik generációsok között. Ezt elsősorban a lap kulturális színvonalának emelésével kell megoldania. Emellett javasolja a konferencia a következőket: . 1. Folytatni a Magyar Remekírók kiadásával megkezdett kulturmunkát. Ismét kiadni egy, esetleg két ilyen kötetet még szebb kiadásban. 2. Most, hogy kilátás van az óhazával való kap­csolatok újbóli felvételére, s hogy Amerika népe is fokozott figyelemmel fordul magyar szülőha­zánk felé, időszerű volna egy angolnyelvü ismer­tető könyv kiadása Magyarországról, amelyet a progresszív amerikai könyvpiacon; éppúgy, mint amerikai magyarok között s Kanadában is ter­jeszthetnénk. 3. Az egész világ szeptemberben megemlékszik Bartók Béla halála 10-ik évfordulójáról. Erre az alkalomra adjunk ki egy angolnyelvü pamfletét Bartókról. 4. Magyar pamflet kiadása a nagy amerikai magyar munkásköltőről Abet Ádámról. 5. Bartók ünnepélyek minden népesebb ameri­kai magyarlakta városban, esetleg amerikai szer­vezetekkel és más nemzetiségi csoportokkal. 6. Alakuljanak k u 11 u r b i zottságok a mun­kásotthonainkban kifejtendő kulturaktivitások tervének kidolgozására külön hangsúllyal a má­sodik, harmadik generáció bevonására. Határozati javaslat a Walter-McCarran-törvényről Mi, amerikai magyar polgárok és lakosok, akik­nek elődei segítettek az igazság, az emberi mél­tóság ügyet diadalra vinni már az amerikai pol­gárháborúban, s akik számos más nemzetiség fiaival dolgozva Amerika bányáiban, gyáraiban, Miért fontos, hogy foglalkozzunk a néger nép szerepével, hogy informálva legyünk ezen a té­ren, és a kellő információk megszerzésével áté- rezzük s megértsük az ügy fontosságát és magun­kévá tegyük a néger nép problémáit mint egy fontos részét az általános problémáknak amelyek előttünk állanak. Lehetetlen megvédeni és tovább terjeszteni nemzetünk demokratikus hagyományait anélkül, hogy a néger nép is szerves része ne lenne a har­coknak és teljes mértékben ne részesülne a kiví­vott eredményekben. Az elnyomott, terrorizált és duplán kizsákmá­nyolt néger nép harcias, kiválóan értékes és dön­tő része az egységfrontnak a béke és haladás ér­dekében. Nem hiába, hogy a tőkés reakció oly ügyesen és ravaszul plántálja és gondosan ápolja a gyűlö­letet gálád hazugságok alapjáfl a fehér és fekete nép között. Ennek az eredménye k. b. három bil­lió dolárral több profit kipréselését jelenti évente az alacsonyan fizetett néger nép munkabéréből, mely a legalacsonyabb várható életkorra és élet-szinvonalra kényszeríti a néger népet és ugyanakkor aláása az egész dolgozó nép életszín­vonalának fenntartását is. Munkástársak, ennek a problémának részben az a megoldása, hogy ki kell követelni az egyen­lő munkaalkalmat és egyenlő munkabéreket a néger munkásság számára, a néger dolgozók megszervezését és befogadását a szakszerveze­tekbe. Ezzel szoros kapcsolatban folyik a harc egy Fair Employment törvény érdekében, lehető­ség egy országos törvényért amely minden egyes államra kötelező volna, de az ilyen törvények szorgalmazása fontos és hatásos állami és városi alapon is. Ami a néger nép politikai jogainak elrablását illeti ennek csak egy eredményét hozom pél­dául:: Georgia államban (a szavazásra jogosult népnek) csupán 5 százaléka (a legreakciósabb elemek) választja a szenátorokat és képviselő­ket. Elképzelhető ,hogy az igy “választott” tör­vényhozók ennek az 5 százaléknak alaposan kép­viselik az érdekeit. Ugyanakkor a lehető legala­csonyabb fokra sülyesztik Washington politikai színvonalát. Ezért aztán sikerül a dikszikraták és a republikánusok közreműködésével olyan tör­vények megszavazása mint például a Taft-Hart- ley„ Walter-McCarran és más anti-demokratikus. jogtipró törvények. A néger nép egyenlő politikai jogainak meg­teremtése egy olyan alapos “háztakaritást” je­lentene az Egyesült Államok részére amely régi méltóságára és jelentősége állítaná vissza foga­dott hazánk demokratikus alapokmányait. Hogy ez beteljesüljön fokozni és támogatni kell a har­cot a poll-tax (szavazási adó) ellen, szembe kell szállni vele és meg kell szüntetni a rendőri ter­rort a néger nép ellen, hogy élhessenek teljes po­litikai jogaikkal. Munkástársak, mint haladószellemü egyé­nek; sőt, mint olyanok, akik a haladó tábor élér i

Next

/
Oldalképek
Tartalom