Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-09-15 / 37. szám

ÉRDEKES KÉT \ ol. No. 37. Thursday. Sept. 15, 1955 NEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy» Published weekly -y ;he Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P. O. of New York, N. Y. under the N. V. 3. — Entered as Second Class Matter Dec. 31. 195? Font^gptej lemén vek az óhazába való utazás lehetőségében Amerikai-kínai egyezmény A sokfajta fontos genfi konferencia — a Nagy Négy, az atom, a leszerelési konferencia — mellett némileg a háttérbe szorult egy másik konferencia, amely csaknem egy hónapja van folyamatban Genfben: az amerikai-kinai konferencia a hadifoglyok és egyéb visszatartott személyek szabadonbo- csájtása kérdésében. A tárgyalások titokban folytak U. Alexis Johnson ame­rikai és Wang Ping-nan kínai delegátus között. A tanácsko­zások a múlt hét csütörtökén végre eredményre vezettek: egy közös amerikai-kinai nyilatkozat jelent meg, mely sze­rint a Kínában börtönben vagy házi letartóztatásban levő összes amerikaiakat hazaengedik. Ugyanakkor Amerika is ígéretet tett, hogy mindazok az Amerikában tartózkodó kí­naiak, akik haza akarnak menni, hazamehetnek. Az első, fontos napirend sikeres befejezése után a má­sodik pontra kerül sor az amerikai-kinai tárgyalásokon: az amerikai vesztegzár Kina ellen, Formóza, valamint Kina Egyesült Nemzetekbeli tagságának kérdése. De e kérdések­ben már valószínűleg csak magasabb fórumok fognak tár­gyalni és dönteni mindkét részről. Sok az “untauglich” Mark Twain egyszer tréfásan megjegyezte, hogy neki csak akkor van része testedzésben, amikor a rendszeresen testedző barátainak koporsóját segíti a sirb$ vinni. Lehet, hogy Mark Twain idejében a testedzés kérdésé­ben lehetett tréfálgatni, de a mi időnkben a testedzés hiá­nya komoly nemzeti problémává kezdi magát kinőni. Az amerikai hadsereg a sorozásra jelentkező amerikai fiatalok­nak körülbelül felét visszaveti mint alkalmatlant, valamely egészségi alapon. Eisenhower elnök ennek következtében a múlt héten felszólította Nixon alelnököt, hogy hívjon gyűlést Denverbe e hó végére e kérdés tanulmányozására. Nagy bajok Törökországban ^Szeptember elején véres tüntetések zajlottak le Tö­rökország legnagyobb városaiban, Isztambulban, Samirná- ban, Ankarában. A török hírszolgálatok úgy számoltak be ezekről a zavargásokról, mint tüntetések Görögország ellen. A jelenleg angol birtokban levő Ciprusz szigetért ugyanis mindkét ország, Törökország és Görögország vetélkedik. Ciprusz lakosságának 80 százaléka görög és a cipruszi nép (a ciprióták) követelik a Görögországhoz való csatlakozást. Miként egy Allen nevű amerikai ujságiró, aki most ér­kezett vissza Isztambulból, beszámolt az ottani események­ről, a török kormány, amely a hidegháborúban a nyugati hatalmak egyik fő zsoldosállama lett és az ország gazdasági erejét messzi-tulhaladó nagy hadsereget tart fenn, hogy a nép figyelmét elterelje az egyre súlyosbodó gazdasági vál­ságról, inflációról, titokban maga tervezte meg a három vá­rosban a Görögország elleni tüntetéseket Ciprusz ügyében. Ámde, miként, Allen leírja, e tüntetések hamarosan a kor­mány és az üzleti osztály elleni tüntetésekké változtak. Isztambulban Aliin jelentése szerint az összes 'üzletek egy- harmadát megtámadták és feldúlták az elkeseredett nép­tömegek. Ezt hozta — egyelőre — egy államnak a dullesi “erő- politiká”-nak kiszolgálása. Fábián megnyertem másik pert is Lapunk annakidején beszámolt arról, hogy Fábián Béla megnyerte a Magyar Jövő ellen indított “becsületsértási” perét. Most nyilvánosságra jutott, hogy Fábián Béla meg­nyerte a Magyar Jövő beperlésével egyidőben indított má­sik perét is, és pedig az azóta már megszűnt “Egyleti Élet” és annak tulajdonosa Charles Brown ellen. A Ne’w Yorki Supreme Court-on Irving H. Saypol biró ( (az, aki annakidején az államügyészi szerepet töltötte be al 11 kommunista vezető ellen indított Smith -perben 1949-ben) 100,000 dolláros kártérítést Ítélt meg Fábián Béla javára. Dr. Fábián — miként a N. Y. Herald Tribune beszámol az ügyről — a volt magyar igazságügyminiszter (!?) ebbe az országba menekült, amikor a kommunisták átvették Ma­gyarországot a második világháború után, beperelte az Egy- leti Életet és kiadóját két cikk miatt, amelyben az volt, hogy dr. Fábián náci titkos ügynök volt amikor egy náci koncen­trációs táborban volt. Miután az alperes ügyvédje nem je-! lent meg a tárgyaláson, Saypol biró megítélte a 100,000 dol­láros kártérítést. Dr. Fábián kijelentette, hogy a két cikk hamis impresz- sziót keltett arról; hogy ő “a zsidóság árulója volt vagy len­ne ma is” és hogy ő előmunkás volt a buchenwaldi náci kon­centrációs táborban.” Dr. Fábián kijelentette, hogy ő “nem­zetközi hírnevű államférfi” és zsidó társadalmi vezető. Kije­lentette, hogy ő sok könyvet is irt. Ezek között van a “Mind- szenty kardinális” cimü is. Washingtonból jelentik, hogy a kormány által megbí­zott szakértők beható tanul­mányozás tárgyává tették a keleteurópai államokba, köz­műk Magyarországra való utazás megkönnyítésének problémáit és e tanulmányo­zás alapján javaslatot lérjesztettek be a k ü l ü g y m i nisztérium (State Department) veze­tőségéhez, melyben ajánl­ják, hogy amerikai polgá­rok mostantól kezdve sza­badon utazhassanak min­den olyan országba, ahol Amerikának diplomáciai képviselete van. Köztudomású, hogy az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatot tart fenn Ma­gyarországgal. Budapesten amerikai követség működik, Washingtonban pedig magyar követség. Ennek ellenére amerikai polgárok, .köztük az amerikai magyarság tízezrei képtelenek voltak szülőhazá­nkat, rokonaikat meglátogat­ni, mert a külügyminiszté­rium minden útlevelet felül­bélyegzett azzal, hogy nem érvényes “Albániába, Bulgá­riába, Kínába, Csehszlovákiá ba, MAGYARORSZÁGRA. Lengyelországba Romániába és a Szovjetunióba való uta­zásra.” A N. Y. Timés szept. 12-iki száma a fentiekkel kapcsolat­ban megiegyzi, hogy “a Ke leteurópába és a Szovjetunió­ba való utazás kétségkívül fokozódni fog, ha a jelenleg1 kilátások helyesnek bizonyul­nak”. Miközben az -amerikai ma gvarság eként egyelőre csal fokozodó reményekkel te hinthet a hazautazási lehető­ségek felé, addig Angliából és móe nvugateurÓTTii országok­ból már megindult a turista- forgalom Magyarországba’ Ezzel kapcsolatban a követ­kező szenzációs riport jelent meg a Times vasárnaoi szá­mában a lap londoni utazási tudósítójának, Norman Moss- nak tollából: “Angolok és más nvugat- európiak már szervezett cso­portokban látogatnak át az idén és jövőre sokkal többen számitnak indulni. A Bátory hajón például 600 francia tu ásta látogatja meg a Szov­jetuniót... “Mi az, amire az amerikai turista számíthat Keletenró- pában, ha jövőre a turista- forgalom fel fog lendülni? Az én idei tapasztalatom Ma­gyarországon talán megadja a kérdésre a részleges választ. “Én töhb héttel ezelőtt fo­BÉCS. szeptember 12.— A Magyar Távirati Iroda je­lenti Budapestről, hogy Magyarország lakosságának száma ez év június havában 9 millió 808.000 volt. 1949 óta 460 ezerrel emeli-:; d< tt a lakosság száma. lya:-adtam a magyar vizűm­ért. folyamodványon le­írtam, hogy újságíró vagyok. \ Vártam, hogy alaposan ki fognak kérdezni. Legnagyobb meglepetésemre ez nem tör­tént meg. Bár a'vízumot az indulás előtt csak egy héttel | kaptam meg, de ugyanez tör- i tént a többi jelentkezővel is. A csoport 25 személyből állt... legtöbbjük magyar pol- i gár. “Vonatunk az osztrák-ma­gyar határ túlsó oldalán csak­nem öt óráig vesztegelt, de a vám és. valutavizsgálat felü- j letes volt. És nehogy a ínozik által befolyásolt turisták csa Módjának, ki kell jelentenem, j hogy vasfüggönyön nincs mit í nézni. Egy néhány fából ké- I szitett megfigyelőtorony, egy korlátozott terület, ami úgy I néz ki, mint egy korlátozott terület bárhol másutt és ak­namezők, amelyek úgy néz- I nek ki, mint mezők másutt. “Amikor aztán bent vol­tunk Magyarországon, mi tu j risták, amennyire meg tud­1 tűk állapítani, szabadon me­hettünk bárhova, ahova akar­tunk. Senki sem tett célzást arra, hogy hova menjünk I vagy ne menjünk. A túránk úgy volt megszervezve, hogy öt napot töltünk Budapesten és ötöt a szépséges Balato­non, amely hosszú idő óta Magyarország kedvenc nya­ralóvidéke. A magyar nők I némelyike, akik e program 1 helyett rokonaikat akadták j felkeresni, külön enpPd^lyt ’ kaptak erre a kormánytól. “Kísérőnk egy angolul be­szélő magyar nő, igazán ké­pesített és tapintatos személy volt. Akik külön látogatáso­kat akartak tenni, azokra el­vitte őket. Amikor a magyar parlament épületéről beszélt,' épp oly tiszteletteljes hangon beszélt mint a felügyelőnők a washingtoni Capitol épü­letében. “A magyarok nemzetközi szellemű, barátságos erube­(Folytatás a 8-ik oldalon) ADENAUER Hűl LÁTOGATÁSA Konrad Adenauer, Nyugat-Németország kancellárja^ nagyszámú kíséretével, szaktanácsosaival egyetemben meg­érkezett Moszkvába és a hivatalos látogatások és üdvözlések formaságai után múlt hét péntekjén megkezdte a tanácsko­zásokat. A pénteki megnyitó ülésen mindkét fél megmondta, mit akar. Bulganin, szovjet miniszterelnök, kijelentette, hogy a szovjet célja e tárgyalásokkal a diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok szabályszerű visszaállítása a két ország között. Adenauer kijelentette, hogy az említett kapcsolatok visszaállítását az ő kormánya is kívánja, de annak két fel­tétele — de nem a tárgyalások előfeltétele — van: az egyik a német hadifoglyok szabadonbocsátása a Szovjetunióból, a másik pedig Németország egységesítése. A nyugatnémet álláspont Fejtegetései közben Adenauer ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondotta: “Nem hiszem, hogy a háború törvényenkivülihelyezése, biztonsági rendszerek felállítása és diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatoknak, hogy . úgy mondjam gépies visszaállítása ehhez elegendő volna. Inkább arról vagyok mélységesen meggyőződve, hogy igazi normalizálást csak akkor lehet eléírni, ha az ember belenéz, azok közé az okok közé, amelyek a köztünk levő jelenlegi kapcsolatokat rend­ellenessé teszik és ha minden erőfeszítést megteszünk ezek­nek az okoknak eltávolítására. “Két csoport kérdéshez jutok el ilymódon. Engedjék meg, hogy azoknak a németeknek szabadonbocsátási kérdé­sével kezdjem, akik jelenleg még mindig őrizetben vannak a Szovjetunió befolyási szférájának területein. Szándékosan emlitem ezt a problémát először, mert éz az a kérdés, ame’v úgyszólván minden német családot érint. Szivem mélvé'""! kivánom, hogy helyesen értsék meg azt a szellemet, anüv- ben ezzel a problémával foglalkozni akarok. Kizárólag a kérdés emberi oldaláról nézem az egészet. “Elviselhetetlen gondolat, hogy több mint tiz évvel wc. ellenségeskedések megszűnte után emberi lényeket. ’ t igy vagy úgy belesodortak a háborús események örvényébe, (Folytatás a 8-ik oldalon) __j

Next

/
Oldalképek
Tartalom