Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-09-01 / 35. szám
September 1, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ n Mi újság az óhazában? Az uj csiimölcsfák óvodája — Magyarországi tudósítás — A Balaton felé haladva, Lepsényen túl szokatlan kép tárul a buzatarlókhoz s kukoricatáblákhoz szokott országutat járó ember szeme elé. A vidék fennsikos részén törpe erdők néhány ara- szos fáinak leveleit remegteti a szél. Az Alsó- tekeresi Állami Gazdaságban — ahová a fács- kák százezrei tartoznak — azt mondják: maga a természet is gyümölcsfaiskolának rendelte ezt a vidéket. Hogy miért? Mert a talaján gyorsan gyökeret vernek a fák, és az éghajlat is nagyon kedvező nekik. Volt itt már a háború előtt Schriker Sándornak egy 80 holdas faiskolája, de a háború alatt nagyobb részben tönkrement, elpusztult. Az uj pezsgő élet 1950 táján kezdődött meg. S ma már 408 holdon virulnak a csemeték. A 408 hold, ha csemetekert van rajta, óriási terület! íme a bizonyíték :1953-ban 350 ezer, 1954-ben 454 ezer gyümölcsfát vittek el innen az ország különböző vidékeire. Az idén 675,000 koronás “a vár szállításra. De nézzük meg közelebbről, hogyan is születnek a sárgabarack, őszibarack, körte s almafák tizezerei. A gyümölcsfaiskolának tulajdonképpen két része van. Egyik a 308 holdas iskola, másik a 100 holdas csemetekert. A csemetekertben vannak a magról vetett vadoncok vagy magoncok — vadkajszi, vadalma, vadkörte, vadcseresznye, vadmeggy és igy tovább. Ezeket a vadoncokat, amikor már apró kis fává cserepednek, nemes gyümölcsfákról szedett szemekkel beszemezik. Igaz: nemcsak nemesitett gyümölcsfákat ad ez a gyümölcsfaiskola az országnak, hanem magon- cokat is. 1953-ban 2,500,00, tavaly 5,557,000 különböző fajtájú magonc indult útnak erről a dombhátról szerteszét az országba. Azonkívül, hogy az itt dolgozók eredményesen gondoskodnak hazánk gyümölcseinek utánpótlásáról és az uj gyümölcsösök telepítéséről, tavaly több millió forint tiszta jövedelemmel zárták az évet. A gondosan müveit táblák, az egészséges, szépen fejlődő fák a tanúi: a gazdaság kertészei szivvel-lélekkel, nagy hozzáértéssel ápolják a faiskola fiatal lakóit, hogy azok mindenütt az országban bőségesen teremjenek. Bemutatták az M-25-ös univerzál traktort Már kripróbálták a Taksonyi Állami Gazdaságban a Jármüfejlesztési Intézet által készített uj M—25-ös tipusu univerzál traktor mintapéldányát. A bemutatón megjelent Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter és többen mások a Földművelésügyi s a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetői közül. Az M—25-ös traktor mintatipusának október elsejére kellett volna elkészülnie.. A Jármüfejlesztési Intézet dolgozói azonban két hónappal előbb készítették el a traktort, hogy még augusztusban és szeptemberben alaposan megismerhessék, és a szerzett tapasztalatok alapján jövőre megkezdhessék a sorozatgyártást. Ezzel a két hónappal igy lényegében egy évet sikerült nyerniük. A traktor üzemképes állapotban kétezer kilogramm súlyú, könnyebb a Zetornál, kevesebb üzemanyagot fogyaszt, teljesítőképessége pedig nagyobb. Az uj, 25 lóerős traktor szántásra, aratásra, palántaültetésre alkalmas, pótkocsival pedig közúti szállításra is használható. Szijtárcsa felszerelésével állóhelyzetben cséplőgépet és kisebb mezőgazdasági gépeket is hajt. Már az első kísérlet azt mutatta, hogy sokkal egyenletesebben hajtja a cséplőgépet, mint a 35 lóerős traktor. Az ötéves terv szülötte: a halimbai bauxitbánya — Magyarországi tudósítónktól — A Bakony tíz év-óta egyre nagyobb mennyiség-, ben ontja kincseit, a dudari és ajkai szenet, a várpalotai lignitet, az urkuti és eplényi mangánércet, s egyik legfontosabb hazai nyersanyagunkat, a bauxitot. A felszabadulás előtt a Fejér megyei gánti és iszakszentgyörgyi bányák adták a magyar bauxittermelés zömét, a Bakonyban csak a kicsi nvirádi és szőci üzem működött. Ezek termelése is javarészben külföldre, Németországba került. Onnan kaptuk vissza egy részét alumíniummá feldolgozva — méregdrágán. Ma a gyorsan fejlődő hazai alumíniumipar sokszorosára nőtt szükségletének felét a halimbai és nyirádi bányászat elégíti ki. Az ötéves tervben Halimbán uj bauxitbánya létesült. Az uj, korszerű bánya az iparág büszkesége. A feltárás három évvel ezelőtt, 1952-májusában indult meg, s e rövid idő alatt öt uj üzemben kezdték meg a temielést: a határvölgyi, a csere- si, a Szárhegy III-as és a Dorottya 1-es mélyművelésű bányákban, valamint a Dorottya Il-es külszíni fejtésen. A halimbai bányászok — tulnvomótöbbségük a szomszéd falvak lakóiból került ki — nem ismerik már a bányászat embertfárasztó módszereit, amelyekről oly hírhedt volt régen a nem messze levő nyirádi bánya is. A mélyművelésű üzemekben fúrógépet, fejtőkalapácsot alkalmaznak. A jövesztett érc korszerű, végtelen kötelü szállítóberendezés segítségével jut a külszínre. Nyirádon valamikor a bauxitot úgy termelték ki, hogy lapáttal dobálták az egyik deszkaállásról a másikra. Halimbán ezt a munkát — hasonlóan a mostani nyirádi módszerekhez — gépek végzik. A külszíni szállítás szintén gépesített. Itt még jobban takarékoskodnak -az emberi munkával: ekszkavátor végzi a fedőkőzet eltávolítását, az érc. felrakását. A bauxitkutatáshoz nemrég modern, nagyteljesítményű szovjet fúrógépet kapott az üzem. Most kísérleteznek a korszerű, vizöblitéses fúrás bevezetésével. A bánya közelében, a devecseri utón két hatalmas — egyenként 180 méter mély — uj függőakna épül. Ezek uj készletek megkö- zelitését, uj mélybánya megnyitását teszik lehetővé. Az itt épülő bányában már 1956-ban megkezdik a termelést, mégpedig a legk.orszerübb berendezéssel. A halimbai bánya egyik üzeme lesz a második ötéves tervben felépülő uj, városlődi akna is, amelynek érckincsét az utóbbi években kutatták fel. Halimbán a bánya növekedésével együtt haladt a lakások, a jóléti és kulturális intézmények építése. Az üzemektől nem messze 96 kertes családi házból álló lakótelep épült, a nőtlen, fiatal munkások számára két barátságos, otthonos legényszálló nyilt. Vízvezetéket is építettek. Az állam több mint másfélmillió forintot áldozott a halimbai bányászok korszerű fürdőjének megépítésére. Több mint negyedmillió forintba került a halimbai kastély átalakítása bányász-kulturházzá. Kormányunk az ötéves terv második felében a bauxitbányászokra is kiterjesztette a korábban csak a szénbányászokra érvényes kedvezményeket. A Bakony nagy kincse, a bauxit ma a magyar nép érdekeit szolgálja — a vöröses-barna érc szorgalmas felszinrehozói. kiaknázói, a bauxitbányászok méltán részesültek és részesülnek nagy megbecsülésben. hiszen jó munkájuktól függ, hogy a timföldgyárak minél több nyersanyagot kapjanak és alumínium kohóink minél több magyar ezüstöt, csillogó aluminiumot adjanak országépitő terveinkhez. TORNÁDÓ MAGYARORSZÁGON 1955. junius 8-ám a Hortobágy felett tornádó söpört végig, igen kíméletlen pusztítást okozva. A pusztító szélvihar, sajnos, több ember életét oltotta ki. és számos egyént súlyosan megsebesített. Igen sokan csodálkozva tették fel a kérdést, hogy egyáltalán előfordulhat-e arrafelé. Magyar- országon tornádó, és hogy hogyan folyt le ez az időjárási esemény. Junius eleje szokatlanul hideg idővel köszöntött be, Ugyancsak rendkívül hűvös volt az egész tavasz. A.Hortobágyon junius 3-án még a déli órákban is alig emelkedett a hőmérséklet 10 fok fölé. 6-án és 7-én hirtelen erőteljes felmelegedés következett. A hőmérséklet 32—35 fokra emelkedett. Ez természetesen csak a legalsóbb légrétegeket melegítette fel ilyen erőteljesen, a magasban hideg maradt. Junius 8-án északnyugatról újabb hűvös tengeri levegő tört be. Ahová a friss tengeri levegő eljutott, pillanatok alatt felborította a légköri egyensúlyt. Hazánkban éppen a Hortobágy felett alakult ki a legnagyobb hőmérsékleti ellentét, igy jött létre a leghevesebb kiegyenlítődés. Ez volt közvetlen kiváltója a tornádó keletkezésének. A Hortobágy felett junius 8-án, estefelé hirtelen igen sötét, szinte fekete, de ugyanakkor egészen1 fehér fellegek is tornyosultak. Ijesztő képe volt az égboltnak. Este 8.10-kor 2 és M> perc leforgása alatt söpört végig a tornádó az Árkusi Állami Gazdaságtól kiindulva, és körülbelül 60-80 km távolságot pusztított végig. Főleg Szásztelek községet érte és igy itt volt a legerőteljesebb a rombolás. A tornádó sebessége kb. 100 m/mp (360 krn/óra) volt. Nyugatról keleti irányba haladt. Száz különböző épületet, közöttük 56 lakóházat rongált meg igen súlyosan, de valamennyinek lesodorta a tetőzetét. Jellemző a tornádó erejére, hogy 50 cm vastag falakat is teljesen ledöntött. Két kombájnt néhány méterre, a romokra dobott fel, egyet pedig két épületen át emelve, egy harmadik tetejére vágott oda. Évszázados fákat tőrt ketté és csavart ki tövestől. A fákat teljesen megkopasztotta levélzetüktől. A földeken és a konyhakertekben is súlyos kárt okozott. A tornádót jégverés követte. Egyes helyeken 10 cm vastagságban borította a jég a talajt. Sok állat elpusztult. (Pl. 27 birka.) A tornádó, vagy tromba magyarul viharforgatag. Főleg az Egyesült Államokban és India területén jelentkezik. Hazánkban évtizedek telnek el anélkül, hogy fellépne. Ehhez hasonló utoljára 1924. junius 13-án söpört végig a dunántúli Bia községben. Kisebb méretű tornádó pusztított 1938. augusztus 8-án Nábrád községben (Szatmári. és 1954. május 7-én Tatán. 1954.julius 1- én Albertirsán (Pest megye). A tornádó keletkezéséhez nagy hőmérsékleti különbség kialakulása szükséges az alsó és felső légrétegek között. Ez megbontja a légköri egyensúlyt. A bizonytalan egyensúlyi! légoszlopban rendkívül heves felszálló légáramlás keletkezik. A légörvény területén a légnyomás igen alacsonyra sülved. Keletkezése 8-10 km magasban van, majd lefelé terjeszkedik tölcsérszerüen. A ritka levegőben minden oldalról nagy erővel befelé áramlik a levegő. Az áramlás a tornádóban az óramutató járásával ellenkező irányú mozgást vég§z. Az erős felszálló áramlás következtében a szívó hatás végzi a legnagyobb pusztítást. A tornádó megjelenésének egyik jól ismert következménye, hogy ott ahol a tölcsér elhaladása idején a szabad levegő nyomása hirtelen csökken, felrobbannak a házak. Igv volt ez a Hortobágyon is. Az épületek belsejében levő levegő rendes légnyomása kifelé irányuló lökést ad. amely kitöri az ablakokat, és kidönti a falakat. A tornádó utjának egyik pontján sem időzik 2 — 3 percnél tovább. Egész utjának időtartalma pedig nem több, mint 1 óra. A pusztítás sávja ritkán szélesebb 400 méternél, és legtöbbször csak 100-120 km hosszú. A trópusi ciklonnál lényegesen ' kisebb méretű, de sokkal erőteljesebben végez forgó mozgást. Útját igen sokszor dübörgő hang kiséri. A hortobágyi júniusi tornádóhoz hasonló időjárási esemény hazánkban valóban a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Zách Alfréd, az Országos Meteorológiai Intéz t helyettes igazgatója I. G. Henning Mo. szenátor vezetésével bizottságot neveztek ki, amelynek hivatása lesz felülvizsgálni azokat az igazságtalanságokat, amelyeket amerikai pplgárok alkotmányos jogai ellen követtek el. A szenátus 50 ezer dollárt szavazott meg a polgári jogok védelmére kiküldött bizottság költségeire.
