Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-10 / 6. szám

iá. AMERIKAI MAGYAR SZÓ MUNKÁS ÉS TÁRSADALOM Geréb József rovata I ÜZLET KÖVETI A ZÁSZLÓT Az uj kongresszushoz intézett azon elnöki üzenetekben, amelyekben Eisenhower az ország gazdasági jövőjét elő- mozditó speciális törvények hozását javasolja, két olyan szakasz ragadja meg a figyelmemet, amelyeken minden megjegyzés nélkül ugrott át az amerikai sajtó, amelyeket azonban én elég fontosnak tartok arra, hogy e lap olvasói­nak a figyelmét felhívjam rájuk. Teszem ezt már csak azért is, mert ezen üzenetek után, — mintha csak megrendelésre készült volna, — annyira elő­térbe került a formózai ügy, hogy minden más dolgot elho­mályosít és igy a szóbanforgó törvényeket majd csak a nyil­vánosság megkerülésével a kongresszusi bizottságokban in­tézik el. * *i*!* Január 20-iki üzenetében az elnök, miután kihangsú­lyozta, hogy az ország gazdasági fellendülésének elengedhe­tetlen feltétele az ország export- és importjának további fej­lesztése, vagyis az, hogy a “szabad világ” gazdasági fellen­dülése egyre nagyobb területekre terjedjen ki, kéri a kong­resszust a következő törvények meghozására: a) Szállítsa le a külföldi korporációk külföldről szár­mazó jövedelmének adóját 14 százalékkal. b) A külföldi telepekkel (branches) biró korporációk csak azon külföldi jövedelem után fizessenek adót, amit onnan (külföldről) visszahoznak. Nem kell sem adó-, sem gazdasági szakértőnek lenni ahhoz, hogy meglássuk, miszerint ezen törvény célja az ame­rikai tőke külföldi elhelyezésének a megkönnyítése. Igaz ugyan, hogy már eddig is igen nagy amerikai tőke “dolgo­zik” a külföldön, de arról pontos statisztikát nem igen ad­nak ki. Annyi tény, hogy az olajipar legnagyobb részét az amerikai tőke uralja, de nagyon jelentékeny része van az automobil, a telefon és táviró készülékek, a film és még sok más iparban is. ^ 4. j Külföldi befektetések A jelenlegi gyorsabb ütemü külföldi terjeszkedésből legfeljebb azt látjuk, hogy az amerikai tőkések is jól isme­rik azt a régi angol közmondást, hogy “business follows flag”, — az üzlet követi a zászlót. így volt ez az angolok­nál, a franciáknál, a belgáknál, portugáloknál. miért lenne tehát másképpen az amerikaiaknál éppen most, ami­kor az amerikai zászlót olyan sok országban lengeti a szél szerte a világon? De ha már úgyis igen nagy az amerikai tőke külföldi befektetése, akkor miért kell most ilyen speciális kedvez­ményekkel csalogatni? Erre a kérdésre talán úgy adhatunk legvalószínűbb választ, ha valamelyik amerikai tőkés hely­zetébe képzeljük magunkat, mert nekünk még soha sem voltak olyan millióink, amelyeket külföldi vállalatba akar­tunk volna elhelyezni. tniiiiiiiiiHii Küldjön vámmentes IKK A- csomagokat az óhazába! — KÉRJE UJ ÁRJEGYZÉKÜNKET! — Élelmiszerek, ruhaneműk, cipők, biciklik, nylon harisnyák, stb. az “IKRA” budapesti raktárából JOSEPH BROWNFIELD a legpontosabb és legbiztosabb kiszállítást garantáljuk 62 William Street, New York 5. N. Y. Telefon: WH 4-3355 Vegyük tehát példának Charles E. Wilson védelmi mi­nisztert, aki- állásánál fogva nemcsak nagy befolyást gyako­rol a kormányzatra, hanem egyike azon jó hazafiaknak, akik több millió dollár értékű olyan részvényt adtak el, amelyek a háborús ipart képviselték, csakhogy tisztségüket elfoglal­hassák. Wilsonnal együtt igy tett több más miniszter, almi- niszter és elnöki tanácsadó is. Hatmillió dollár Wilson például a saját bevallása szerint 6 millió dollár értékű részvényt adott el. Nem mondotta és soha senki sem kérdezte tőle, hogy ugyan mit csinál azzal a pénzzel? Hiszen valószínű, hogy nem tartja a csizmájában, sem a tarisznyá­jában, — ha ugyan van csizmája meg tarisznyája? Csak­nem holtbizonyos, — én mérget mernék rá venni, — hogy vagy más iparvállalatokba helyezte vagy pedig betette ban­kokba és azok fektették be valamilyen üzletbe. De a kérdés az, hogy jelenleg miként lehet itt azt a milliót, — meg a többi olyan milliókat — úgy elhelyezni, hogy ne érintsen egyetlen olyan ipart sem, amire rá lehetne mékét a katonaság ne mhasználja, vagyis amire rá lehetne mondani, hogy az nem háborús ipar? Hiába törtem rajta a fejemet, én nem tudtam olyanfajta nagyobb ipart találni, ami felszívhatna annyi milliót. Azanban valószínű, hogy Wilsonék megtalálták, mert tudvalevő, hogy akinek az isten annyi pénzt ád, észt is ád neki hozzá, hogy tudja miként le­het azt kamatoztatni. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy Wilson meg a többi miniszterek, alminiszterek és elnöki tanácsadók most mind külföldön akarják elhelyezni millióikat, csupán cé­lozni akarok arra, hogy ez a túlsók pénzzel rendelkező “busi­ness” adminisztráció az utóbbi két év alatt számos olyan in­tézkedést foganatosított, amelyek azon milliókat még jobban megduzzasztották. Hiszen ők maguk hirdetik, hogy a béké­ben (?) még soha sem volt ilyen magas az üzleti profit. (A “béke” után tett kérdőjel nem tévedésből került oda.) A versenyképes töke De ne hímezzünk és hámozzunk, mondjuk meg az iga­zat; az amerikai tőkéseknek most annyi a pénzük, hogy nem tudják mit csináljanak vele. Itthon nem tudják elhelyezni, metr a hadiiparokon kívül már minden más iparban jelent­kezik a túltermelés; az acéliparban is már csak 75 száza­lékot termelnek s azután igazodik minden más ipar. Mit csináljanak tehát Wilsonék a sok, igen sok millióik­kal? General Motors és hasonló részvényeket nem vásárol­hatnak, mert még valamelyik demokrata képviselő vagy sze­nátor kipattantaná. De a csizmában és a tarisznyában sem tarthatják. Maradt tehát csak egy ut, — el kell helyezni a külföldön. Igen ám, de ott még mindig erősen tartja magát az an­gol-francia és belga tőke. Azokat nem lehet olyan könnyen kiütni a nyeregből. Erre az egyetlen mód, amit a tőkés rend­szerben alkalmazhatnak, az állami kedvezményekkel támoga­tott verseny. Az Eisenhower elnök által ajánlott két törvényjavaslat igazi célja az, hogy versenyképessé tegye az amerikai tőkét az angol-francia-belga tőkével oly iparokban is, amelyeket eddig azok uraltak. Ha ez a törvény már megvalósult, halla­ni is fogjuk a külföldi tőkések feljajdulását, hogy az ameri­kai tőke a katonai uralom után mint vette át a “szabad vi­lág” gazdasági uralmát is. Az elnök másik javaslatát majd a következő saámban ismertetem. POMPÁS MAGYAR ESTÉK A Hungarian Garden Éttermében é$ Bárjában 1528 Second Avenue, New York, N. Y. (79-ik utcánál) ZETTL LACI, tulajdonos. — Telefon REgent 4-9670. Minden csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap Elsőrendű cigányzenekar játszik KITŰNŐ VACSORA $1.85. CSIRKE VACSORA $2^5 Legfinomabb borok, likőrök és pálinkák NEW YORK UNDERTAKING GO., ING. SZOLGÁLJUK A NÉPET — Balló János R. Lie. Mgr. — 240 East 80th Street, New York 21, N. Y. Telefon:- TRafalgar 9-5404 HA MÁR LEJÁRT A LAPJA használja e szelvényt előfizetése megújítására: MAGYAR SZŐ, 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Tisztelt Munkástársak! Tudatában lévén annak, hogy lapunk fenntartását egyedül az előfizetési jövedelem biztosítja, nem akarok hátralékban lenni. Ezért itt küldöm hátralékomat $ ................... összegben. Név: ............................................................................................. Cím: ............................................................................................ Akiknek nem jutott a bőség asztaláról A 78-éves Lena Fuertinger és 59- éves fia válságos álla­potban fekszik a queensi Ge­neral Hospitalban. Éhségtől és a hidegtől félig őrülten ta­lálták őket egy a város tulaj­donában lévő rozzant viskó­ban a newyorki nemzetközi repülőtér szélén, Iűlewild, Queens-ben. Gyermekek hív­ták fel a rendőrség figyelmét rájuk. Hét éve nyomorognak a kunyhóban s újabban már nem volt mit enniük. A fü- tetlen ház tele volt szeméttel. Ennyi jutott nekik a bőség asztaláéról. Adóval zaklatják a Rosenberg- bizottságot WASHINGTON. — A kor­mány 118 ezer 459 dollárt igyekszik behajtani adóhát­ralék és pénzbírság címén at­tól a bizottságbtól, amely an­nak- idején a Rosenberg-há- zaspár ügyét védelmezte. Az adóhivatal szerint a Ro- senbergék volt védelmi bi­zottsága 15,374 jövedelmi adóval tartozik 1952, 82.701 dollárral 1953 évekről, s ezen­kívül 20,384 dollár pénzbír­ságot követel a mulasztásért. A bizottság az adóügyi törvényszkhez f e 1 lebbezte meg a követelést, tiltakozva a kormány ‘önkényes” igénye ellen, amelyet “törvény nem támogat. “Ezzel szemben azt állítja a bizottság, hogy mind a két évben vesztesége volt, különben is szövetségi adó- mentességet élvezett. 1952- ben 58,008, 1953-ban 145,322 dollárt fizetett rá. A Rosen- berg-bizottság nem volt be­jegyezett cég. Fedezte a Ro­senberg- és Sobell-per költsé­geit és a Rosenbergék teme­tését, valamint a vádlottak gyermekei ellátásának terheit is. February 10, 1955 FARAGÓ LAJOST akinek legutóbbi ismert cime 7301 Sheridan Rd., Chicago, III. volt, fontos ügyben keressük. Akik tudnak hollétéről tudassák kiadóhivatalunkat. Magyar Szó, 130 E. I6th Street, New York 3, N. Y. KETTŐS LIGA BAJNOKI MÉRKŐZÉS! a Gaelic Park-ban I; I 240th Street és Broadway Vasárnap, február 13-án Magyar Sf C. VS. Lithuanian S. C. délután 2.30 kezdettel ★ MAGYAR S. C. “B” vs. LITHUANIAN “B” délután 12.30-kor KÁRPITOZÁS Európai gyakorlattal biró, el­sőrangú kárpitosmester ház­hoz megy bútorát megjavíta­ni, áthúzni vagy átalakítani, jutányos áron. A becsületes, jó munkát garantálja WEISZ LO 7-7489 vagy CY 4-0252 riHniEIIIHIRaiHIEIBHBNHBBBIliaiiaBIUIIIlHai? j; Rétesház és cukrászda i; ; 1737 Third Ave., New York, N. Y. (a 81. St. sarkán) !; Telefon: BU 8-0660 és BIT 8-0670 J; , i; • GESZTENYE PÍRÉ, MIGNONOK, TORTÁK • ; - Este 8.30-ig nyitva van !l i; SUNNYSIDEON MAGYAR BORBÉLY S. GS0M0R és E. BARABÁS 4505 Queens Boulevard, Sunnyside, L. I., N. Y. ; ;; a 45—46. St. között, a Bliss állomásnál. — Haj vágás nők és ; férfiak számára. Jöjjön el egyszer és állandó vendégünk lesz ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom