Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-10 / 6. szám

“Nem lehet az egész népet MINDING félrevezetni” Lincoln Abraham Vol. IV. No. 6. Thursday, February 10, 1955. New York, N. Y. “Mir miszédok felai juk -!iKet a világ minuen népének.” Franklin D. Roosevelt (Született 1882 jan. 30.) Egyes szám ára 15 cent (15c a copy) Published weekly by Hungarian Word, Inc., 130 E. 16th St.,at the P.O. of N.Y., under the Act of I. N. Y. 3. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 New York, 1955 február 9. J\e elves olvasó! Nem tudom hányán vették észre olvasóink közül, hogy lapunk az utóbbi hetek folya­mán egyre inkább kezd az ol­vasótáborunk által IRT lappá válni. Ha tekintetbevesszük a külmunkatarsak cikkeit, a különböző városokban műkö­dő tudósítóink jelentéseit és mindenekíőlött az olvasók ál­tal irt s a lapban közölt le­veleket azt állíthatjuk, hogy a lapnak jelenleg körülbelül egy-harmaíát AZ OLVASÓK ÍRJÁK! Ez, véleményem szerint, sajtónk történelmében egye­dülálló örvendetes és egész­séges jeíenseg. Lapunk nem­csak névleg, de tényleg, nem­csak anyagilag, de erkölcsi­leg és szerkesztőiig az olva­sóink sajátjává fejlődik. Nincs és nem is lehet egyet­len más magyar újság Ame rikában, amely oly szorosan össze lenne forrva olvasótá­borával, és amely épp ennél­fogva oly teljesen tükrözné vissza az amerikai magyar­ság érdeklődése körét, amely oly hűséggel szolgálná az amerikai magyarság érde­keit Mondhatjuk azonban azt, hogy ez a helyzet már telje­sen kielégítő? Távolról sem, munkástársak. Ha vannak is szépszámmal levelek a lap­ban, olvasóink töbsége még mindig nem állt ba a munkás­levelezők táborába. Különö­sen nagyobb városainkból Írnak a laphoz kevesen, mint például Chicagóból, Cleve- landról, Detroitról, sőt ma­gából New Yorkból is. Még mindig kevé3 a levél az üze­mekből, műhelyekből. Nem tudja mit mulaszt el az aki még nem vett magának fáradságot levél vagy cikk Írásra. Felemelő érzés gon­dolatainkat n y o mtatásban látni és még nagyszerűbb ér­zés annak tudata, hogy' hoz­zájárulunk azáltal munkás­társaink ismereteinek, bőví­téséhez, szellemi láthatáruk tágításához. A levélírás egy­ben segít bennünket gondol­kozásunk, érvelőképességünk fejlesztésében. Nagyon örül­nék, ha ezen Írásom nyomán legalább egy-két uj levele­zővel gyarapodna Íróink kül- munkatársaink tábora. Munkástársi tisztelettel Deák Zoltán Bulganin marsall a szovjet kormány élén MALENKOV Pinay US kedvébe jár Antoine Pinay, Mendés-Franoe valószínű utódja, arra szándé­kozik kérni a francia nemzet­gyűlést, hagyja jóvá kormá­nyát, hogy aztán ratifikálják Nyugat-Németország felfegyver­zésére vonatkozó egyezményt. Nagy horderejű változás a szovjet kormányban MOSZKVA. — A Legfelsőbb Szovjet kedd, feburár 8-iki ülésén történelmi jelentőségű események zajlottak le. Malenkov miniszterelnök lemondott s helyébe Kruscsev ja­vaslatára egyhangúlag Bulganyin marsallt választották meg. Lemondó levelében Malenkov kijelentette, hogy érezte a szükségét annak, hogy a “miniszterelnöki állásban egy olyan elvtárs legyen, akinek nagyobb tapasztalata van ál­lamügyekben.” (Bulganyin 1922 óta tölt be fontos gazdasági, katonai, állami és pártállásokat a Szovjetunióban. 1922-ben a Tervbizottság tagja lett, 1927-ben a legnagyobb vil­lanygyár igazgatója Moszkvá­ban, 1931-ben a moszkvai vá­rosi tanács elnöke, 1938-ban a Szovjetunió helyettes mi­niszterelnöke és az Állami Bank igazgatója. A második világháború alatt Moszkva polgári védelmét irányította, 1947-ben nemzetvédelmi miniszter lett és megkapta a mar- salli rangot.) ( Ugyancsak hangoztatta Malenkov a lemondásában fe­lelősségét a földműveléssel kapcsolatos hiányosságokért. Malenkov egyik fő megbízatása az utóbbi években a földmű­velés fellendítése volt. A Legfelsőbb Szov jet kedd délutáni ülésszakán Molotov tartott fontos külpolitikai beszámolót. Molotov elitéli Amerika külpolitikáját MOSZKVA. — Molotov külügyminiszter két 'és félórás külpolitikai beszámolót tartott a szovjet parlament előtt. Molotov élesen birálta az Egyesült Államok külpolitikáját. Molotov ismételten hangsúlyozta, hogy a szovjet kor­mány békét óhajt és a világfeszültség csökkentését, azon­ban az imperialistáknak “esztelen terveik” vannak a szo­cialista országoknak ismét tőkés járom alá hajtására. Molotov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szívesen ver­senyezne Amerikával az atomenergia békés felhasználása terén. De ha a másik oldalon az atombombákkal jobban sze­retnek versenyezni, tudják meg, hogy a Szovjetunió e téren olyan sikereket ért el “amelyekhez képest az Egyesült Álla­mok hátramaradottnak tekinthető.” Majd ezt a súlyos figyelmeztetést tette: “Abban az esetben, ha háborúra kerülne sor a világ- civilizáció nem fog elpusztulni. De el fog pusztulni az a rothadt társadalmi rendszer, a maga véres imperializ­musával, amelvet az elnvomott népek mindenütt elvet nek.“ A szovjet külügyminiszter szerint U. S. háború felé ve zeti a világot. Amerika agressziót követett el Kínával szem­ben, mondta. Az Egyesült Nemzeteknek el kell ítélni ezt az agressziót, ha meg akarja tartani a világ tiszteletét. “Ami a Formóza körüli eseményeket illeti — mondta ; —, nehéz ezeknél szégyenletesebb tényeket találni. Formóza szigete és a Pescadores-szigetek tagadhatatlanul a Kínai Népköztársaság tulajdonai. E tényt alátámasztja úgy a kairói, mint a potsdami egyezmény, valamint a Japánnal kö­tött fegyverszüneti egyezmény.” Nyugat-Németország felfegyverzéséről beszélve hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió nem fogja ezt sem tétlenül nézni. A szovjet kormányváltozás hátterében A szovjet kormányban beállott változások uj alkalmat és ürügyet adtak a tőkés sajtó ezerszer hitelét vesztett, megvásárolt “szovjet szakértő'-inek uj szovjetellenes kitöré­sekre és felfokozott háborús uszításokra. Az elmúlt két esztendő folyamán a wall streeti sajtó legfőbb háborús uszitóinak jelszava az volt, hogy a Malen­kov kormány békepolitikája, a “békés együttélés” követelésé csak olyan vörös kelepce volt, amit nem szabad elfogadni, hanem fokoznunk kell a fegyverkezést. Most viszont harsányan hirdetik, hogy a Szovjetunió feladta a békés politikát, hogy Bulganin marsallnak a kor- 1 mány élére állítása vészt jósló fejlemény s hogy ennélfogva jó lesz fokozni a fegyverkezést, beleértve a nácik ujrafegy- verzését. Szóval ezek az urak a “ha akarom vemhes ha akarom nem vemhes” elve alapján gondolkoznak és cselekszenek. És nekik persze a szocializmus mindig “vemhes”. Eszünk ágában sincs azt állítani, hogy már ezekben az első órákban tisztán látjuk a Szovjetunióban történő kor­mányváltozás teljes jelentőségét. Hogy fontos események voltak készülőben azt sejtettük már abból is, hogy a Leg­felsőbb Szovjet ülését a tervbevett április dátumnál jóval hamarabb tartották meg. A szovjet kormány nemcsak Sztlálin halála óta, hanem a hideg háború kezdete, óta következetesen sürgette a nem­zetközi feszültségek tárgyalás utján való megoldását. Az elmúlt hónapokban ismételten tett javaslatokat egy összeurópai biztonsági konferencia megtartására, Németor­szág békés, demokratikus alapon való egyesítésére. A Nyugat válasza erre Németország felfegyverzésének politikája lett. A francia külügyminisztérium ép tegnap jelentette be, hogy Molotov uj javaslatot tett a formózai válságnak kon­ferencia utján való megoldására. A Szovjetunió és népe mint eddig ezentúl is békét akar. A dolgozó nép állama — és a dolgozó népek szerte a világon — nem nyerhet semmit háborúval, csak veszthet. Ugyanakkor azonban a szovjet kormány nem folytat struccpolitikát sem. Nyugatnémetország felfegyverzése, Spanyolország felfegyverzése, Délkorea felfegyverzése, Ja­pán felfegyverzése, a Csang Kay- sekkel kötött amerikai ka­tonai paktum végre is uj intézkedésekre késztették őket. Az uj kormány ismét fokozni fogja a nehézipar fejleszté- ést és összhangba fogja hozni a Szovjetunió védelmét a népi demokráciák védelmével. A helyzet még mindig az, hogy ha a békét kívánó né­pek kifejezésére juttatják békeakaratukat, a béke megvéd­hető s a béke ügye győzni fog. D. Folyamatban a Tachen szigetek kiürítése Az amerikai Hetedik flotta felzárkózott a Tacsen-szige- getekhez a kínai szárazföld közelében, vagy kétszáztiz mér- földnyire Formózától északra és megkezdte a szigetekea levő, 15,000 főre rugó Csang-csapatok, valamint a majdnem ugyanannyi főre rugó polgári lakosság kiürítését. Repülő­gépanyahaj ókról felszálló repülőgépek pajzsként védik a ma­gasból a kiürítést. Az ame­rikai flotta szereplése rend­kívül bonyolulttá teszi a for­mózai helyzetet. Amerikai hi­vatalos körök azzal magya­rázzák beavat k'ozásukat, hogy ily módon tudják meg­akadályozni az ellenségeske­dések elfajulását a kinai anyaország és Csang Kái- sek, Formóza diktátora közt. Csang Kái-sek kijelentet­te, hogy a Tacsen-szigetekröl visszavont csapatait ne.,i Formózára, hanem Quemoy és Matszu szigeteire szám - taja, ahonnan majd megin­dítja a támadást a kinai szárazföld ellen. Ezzel azt akarja jelezni, hogy ez csaic az ugráshoz szükséges hát­Csanff Kai-sek rálás. A kinai népkormány állásfoglalása szerint USA had­mozdulata beavatkozás Kina belügyeibe és egy nagyobb- szabásu háború oka lehet, amenyiben ez nemcsak hábo> us provokáció, hanem egyszersmind a távolkeleti béke súlyos veszélyeztetése. Az amerikai nép “példátlan” arányban ellene van an­nak, hogy Eisenhower intézkedései nyomán az ország be­lesodródjon egy távolkeleti háborúba, mondta rádióbes:'á- molójában Jim Crowley, a CIO autómunkásszakszervezc; washingtoni levelezője. Rádióhallgatósága előtt kijelentette, hogy a levelek özöne árasztja el a washingtoni postát s a levelek tiltakoznak Eisenhower elnök formózai határo ellen. 100-150 tiltazkozó levélre jut 1 helyeslő levél, mond­ta Crowley, aki szerint “ a kiáradó közvéleménybe . » i feltűnő megnyilvánulása” az amerikai nép békevágyárói tanúskodik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom