Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-03 / 5. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ I ------------- ■. ■ „ ■ '*■ 1 - 1 -----------V I Ml TÖRTÉNT A MÚLT HÉTEN?] Hearst Molotovnál V. M. Molotov szovjet külügyminiszter múlt hét szombatján kihallgatáson fogadta a Szovjetunióba körutat tevő ifj. William Randolph Hearst- öt, a vörösfaló Hearst-lapok főnökét. A beszélgetés során számos kényes kérdést érintettek. Hearst feltett kérdéseire Molotov kijelentette, hogy a Szovjetuniót mindenütt érdekli a nemzetközi feszültség csökkentése. A for- mózai tüzszünet kérdésével kapcsolatban azt mondta, hogy ha Csang Kái-sek visz- sza akarja vonni csapatait bármelyik szigetről, aligha fogja valaki megakadályozni benne, de máskülönben a helyzet háború veszélyével és a béke megszegésével fenyeget, a felelősséget USA re há- 'ritja érte, mert szerinte For- mózán beavatkoznak Kina belügyeibe, hiszen Formóza Kina kiegészítő része. Indokina problémái és Kínáéi közt nagy a különbség, de a szovjet állásfoglalása mindkét esetben azonos, mondotta, amennyiben a nemzetközi feszültség enyhítése mellett van s minden, ami ezt elősegíti, számíthat'a szovjet támogatására. tot, hogy feltétlenül szükség van ilyen háborúra. E határozatok atomháború kirobbanásához v e z e t h etnek Ázsiában és Európában. Már most magukban hordják e veszélyt az összes kontinensek országaira nézve. Németország ujraf egy vérzésé és az atomháború törvé- nyesitése szorosan összefügg egymással. Mindkettő ugyanannak a politikának a gyümölcse, annak a politkának, amelynek alapja a világ szét- hasitása két tömbre, merényletek az erő pozíciójából, ji háború alkalmazása nemzetközi nézeteltérések megoldására. A népek saját tapasztalataikból tudják, hogy e politika ' következménye nem le-! hét más, csak gazdasági zi- j láltság, nyomor és háború. Az egész világra kiterjedő békemozgalom felhívja a népeket, mérlegeljék ennek az uj veszélynek egész komolyságát és használjanak fel minden rendelkezésükre álló eszközt e veszély kiküszöbölésére. y^iüiam L. Paitsrsosi szabadlábon Az Egyesült Államok fellebbezési törvényszéke 2:1 szavazat-arányban megváltoztatta William L. Patterson, a Civil Rights Congress ügyvezető titkára ellen hozott Ítéletet és elrendelte szabad- lábrahelvezését. A Patterson elleni vád az volt, hogy tiszteletlenséget követett el a törvényszék ellen, amikor a bíróság követelésére sem szolgáltatta be a polgárjogi szervezet könyveit és irományait. Patterson azzal védekezett, hogy ezek nincsenek birtokában. Ezért aztán egyszer már elitélték három hónapra, de kiszabadulása után ugyanezért az okért mégegy- szer elitélték s mivel ez törvénytelen eljárás volt, feltehető, hogy ítéletnapig is fogva tarthatták volna. Most aztán a fellebbezési törvényszék kimondta, hogy a kormány nem tudta vádját az észszerű kételyen túl bebizonyítani s ezért kellett az Ítéletet megsemmisíteni. h BÉKE VILÁGTANÁGS FELHÍVÁSA BÉCS. — A Béke Világtanács multheti ülésén a delegátusok a következő nyilatkozatokat fogadták el: Az 1955-ös uj esztendő beköszöntése előtt két veszély bontakozott ki és kezdte fenyegetni a népeket: Németország ujraf elf egy vérzésének veszélye, továbbá az atomhá ború előkészítése és igazolására hozott határozatok. E határozatok célja: törvé nyesiteni az atomháborút, a- melyet már elitéit az emberiség lelkiismerete és a nemzetközi jog, belesulykolni a közvéleménybe azt a gondolati 1S54-es szovjet fermslás ersdmé^ei MOSZKVA. — Az ipari termelés 103 százalékra teljesítette a kormány terveinek célkitűzéseit, a gabona és más fontosabb mezőgazdasági termékeke felülmúlták meny- nyiségben az 1953-as évit annak ellenére, hogy Dél-Uk- rajnában és a Volga-vidéken szárazság volt, jelenti a szovjet kormány. Az 1953-as számadatokkal egybevetve, mondja a minisz tertanács központi statisztikai ügyosztálya, az ipari termelés 13 százalékkal emelkedett s 65 százalékkal volt magasabb, mint 1950-Á>en. Ugyancsak emelkedett a fogyasztói javak termelése, különösen a televíziós készülékek a frigidaire-ek. a villa- J nyos porszivókészülékek és a mosógépek. A "gabonater-1 més a szárazság következté- j ben nem éffe el a várt szin-; vonalat, de azért 271 millió, púddal (lpud 36.11 fonttal egyenlő) több gabonát szolgáltattak be, mint egy évvel ezelőtt. A nehézipar erősen fejlődött: a vas- és acéltermelés 33, illetve 45 millió rövid tonnát ért el, ami uj rekord, és a szénbányászat 380 milió rövid tonnával szintén uj csúcsmagasságra emelkedett. Ez adatokat a N. Y. Times- bna megjelent jelentésből és Harry Schwartz tudósításából merítettük. Sztrájk a “Brooklyn Eagle” ellen A múlt szombat óta nem jelenik meg a “Brooklyn Eagle”, mert miután a tárgyalások a lapkiadó és a Newspaper Guild közt megfeneklettek, a lap 300 szerkesztőségi és kiadóhivatali alkalmazottja sztrájkba lépett. A lap nyomdászai pedig tiszteletben tartják az őrvonalat. Az AFL jelenti Miami Beach- ről, hogy a szervezett munkások a bérfronton 1954-ben jobban álltak, mint bármikor azelőtt. McArthur a háború allen —A Magyar Szó Los Angeles-i tudósítójától— Los Aengeles város ‘•előkelősége” az eddig mindig csak a totális háború álláspontját hirdető Douglas McArthur, ötcsillagos generális születésnapjának 75-ik évfordulóját hetek óta tervezett és behirdetett ceremóniával ünnepelte meg, amelynek fénypontját a hadvezér szobrának leleplezése képezte. Az ünnepség nagy szenzá ciója azonban nem a szobor leleplezése lett, hanem az a beszéd, amit a generális az esti banketten a jól megválogatott körülbelül ezerfőnyi “kiválóság” előtt tartott. Az ünnepség kezdeményezői és financiális támogatói ugyanis ezt az egész cé.cót a háborús feszültség fokozására szánták. És igy is indult a dolog a szobor leleplezéssel, amikor a generális arról beszélt, hogy a politikusok miként akadályozták meg azt, hogy Koreában győzelmesen fejezze be a háborút. Ezért annál nagyobb volt a meglepetés, amikor az esti banketten az amerikai mili- tárizmus ezen tipikus képvi selője egyszerre csak a béke apostolává avatta magát és a rendkívüli gonddal előkészített, a szónoklat mintájának is beváló beszédében a háború kiküszöböléséért szállt sikra. Mint a legmeggyőződöttebb pacifista érvelt a háború ellen és kerte a hallgatóit, majd a Világ népét, hogy vessenek véget a háborúnak, amely most már elpusztulással fenyegeti az egész emberiséget. Idézünk a beszédéből néhány mondatot: A gyilkolás fejlődése “Midőn a század fordulóján megkezdtem katonai pályámat, célpontul a puskánk irányában álló egyetlen ember szolgált, vagy csak az, akit a karddal, bajonettel el lehetett érni. A puskából gépfegyver lett, amivel már egy tucat embert lehet megölni egyszerre. Aztán jöttek a nehéz á- gyuk, amelyek százakat pusz. titanak egy lövésre. Meg tudtuk duplázni az áldozatok számát a légi bombázásokkal. És végre jött az atom- meg a hidrogénbomba, amelyekkel ezreket, százezreket lehet elpusztítani egyetlen robbanással.” “De hová vezethet az emberi élet elpusztításának ily tudományos fejlesztése? A nemzetek közötti ellentéteket nem lehet praktikus módon megoldani, amig ilyen fegyverekkel felszerelve állnak egymással szemben. Az a rettenetes pusztítás ,amit az ily háborúban szenvednek, mindkét félt megrabolja a győzelemtől. Hiszen már a második világháború, — amelyben a maihoz képest idejétmulta fegyvereket használtunk, —• bizonyitotta, hogy nekünk, a győzőknek kellett billió és billió dollárt költeni arra, hogy a Németországban és Japánban okozott nagy sebeket begyógyítsuk. A háború olyan Frankenstein szörny lett, amely mindkét felet elpusztítja.” “Előbb vagy utóbb a háW £ AMERIKAI g*9 r Magyarázó Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. — Telephone AL 4-0397 Subscription rates: New York City, U. S., Canada $7. — Foreign $8 one year, S4 half year. — Sin sie copy 15 cents Az! sem tudják jó dolgukban mit csináljanak... “Tudna Ön használni egy arannyal bevont, rubintokkal díszített kannanyitót” — kérdezi a Wall Street Journal január 28-iki száma az olvasót. “Avagy tudna-e használni egy valódi gyönggyel megrakott tötlőtollat, rubintokkal, smaragddal ékesített légycsapót, esetleg gyémántokkal ékesített egérfogót”, folytatódik a kérdezés. Ne higyje az olvasó, már mint a mi lapunk olvasója, hogy itt valami tréfáról van szó. A Wall Street Journal riportere, aki a fenti kérdéseket feltette, résztvett Los Angelesben a kaliforniai “ajándékozási kiállításon”, ahol az amerikai ékszerészipar bemutatta legújabb “kreációit”. Amerika urai, a pénzkirályok, iparbárók és azok hozzátartozói, asszonyai, lányai, fiai, nyilvánvalóan már unják a “régimódi” ékszereket. Már unják a brilliánsokkal rakott fülbevalókat, diadémokat, karpereceket. Ennélfogva az ékszerészeknek valami ujjal kell megcsiklandozni kimerült érdeklődésüket, fantáziájukat. így hát kijöttek azzal az uj ötlettel, hogy közszükségleti cikkeket halmoznak el drágakövekkel, mert ez uj és “más”. Ezért kérdezi a Wall Street Journal riportere az olvasót, hogy “tudna-e Ön használni egy rubintos kannanyitót?” Mily cinikusan, mily eszelősen hangzik egy nagy újság első oldalán egy ilyen kérdés a mai világban. Mért nem azt kérdezik a néptől, hogy “Tudna-e Ön használni egy kis enyhülést a háborús rettegésben, tudna-e ön használni békét?” Vagy miért nem azt kérdezik az amerikai nép többségét alkotó •munkásságtól, hogy “Tudna-e Ön használni egy Kis béremelést? Tudna-e Ön használni egy megfelelő, szép tágas, modern lakást? Tudna-e ön használni olcsó egészségbiztosítást? Miért nem kérdezik meg a nyugdíjasoktól: “Tudna-e Ön használni egy kis emelést a nyugdijában”, amely legtöbbjük részére nem elég a megélhetésre, de sok az éhen- haláshoz. ' Miért nem kérdezik meg a üldözött bevándoroltaktól, “Tudna-e ön használni egy kis lelkinyugalmat, egy kis megváltást a deportálás lidércnyomásától?” Hát a néger nép mit mondana, ha megkérdeznék tőle, hogy tudná-e használni a meglftilönböztetés megszüntetését, $1.25 minimális munkabért? Vájjon a három és félmillió munkanélküli mit válaszolna, ha azt kérdeznék tőle, hogy tudna-e használni egy jó állást, szakszervezeti fizetéssel és a biztosítékkal, hogy holnap, holnapután nem találja magát ismét az utcán! Az ilyen kérdések és az arra adott helyes, igazságos válaszok azok, amelyek érdeklik az amerikai népet. Az eszelős fényűzés e hivalkodó túlzásai aligha tetszenek az amerikai nép dolgos többségének, de nem növelik népszerűségünket a világ egyetlen más országában sem. borút eliminálni kell az emberiség életéből. Eddig ez csak általános kívánság volt, mostan azonban már nemzeti szükség és reméljük, hogy hamarosan fog jelentkezni az a nagy ember, aki ezt a gyakorlatban is megvalósítja.” Megindult a találgatás MacArthur beszéde után azonnal megindult a találgatás: vájjon mi a célja és jelentősége ennek a váratlan beszédnek? Vannak, akik szerint a militarizmus atmoszférájából kikerült tábornok jobban látja a jövő háborúk t a r t h atatlanságát, mint akik még dicsőséget várnak az emberpusztitásból. Mások szerint, a még fizi | kalag mindig jókarban lévő I hadvezér talán a jövő évi választások felé tekint, ahol a béke zászlaja alatt újból egyesíthetné a szétesett republikánus pártot. , A sajtó általában véve kisebbíteni igyekszik a békebeszédet. (Lásd szerkesztőségi kommentárunkat mai számunk t Társadalmi és Irodalmi Szemléjében.) Gellért Hugó a chicagói Puskin ünnepély főszónoka A chicagói Amerikai Szovjet Barátsági szervezet felhasználta Gellért munkástárs chicagói látogatását arra, hogyg egyúttal ők is ünnepi szónoknak léptessék fel a mi bankettünk előtti estén, feb. 12-én tartandó Puskin ünnepélyen, amely a Curtiss Hallban lesz, 410 So. Michigan Blvd. alatt. A koncei’ttel egybekötött ünnepélyre 1 dollár a belépti- dij. A McCarthy-lemez Egyre nagyobb sikere van annak az előadásnak, amelyet egy kanadai rádióműsorról “tape recording” segítségével eloroztak és onnan gramofonlemezre vettek fel. A cinre: “The investigator”. A lemezt már kereskedelmi forgalomba hozták és országos sikere van. Most vasárnap feb. 6-án d. u. 3-kor a M. Társaskör fogja bemutatni a bronxi Magyar Házban. Érdeklődőket szívesen látnak. February 3, 1955 1 .. . !■■.......- ~ »• _2___________
