Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-06 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 6, 1955 j 1250 MILLIÓ EMBER NEVÉBEN! Lapunk mai számában beszámoltunk arról a nagyhord­erejű határozatról, melynek értelmében jövő áprilisban ösz- szeülnek az eddigelé gyarmati sorban, elnyomatásban élő afrikai és ázsiai népek vezetői, hogy megtárgyalják népeik legidőszerűbb ügyeit és hogy mérhetetlen erkölcsi és politi­kai erejüket — a világbéke ügye védelmére vessék latba. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a világtörténe­lemben ez az első megmozdulás, amelyben az évszázados gyarmati rendszer által kizsákmányolt és fejlődésében meg­gátolt -országok, félgyarmati állapotban élő s a gyarmati hatalmak különféle felemás és körmönfont befolyásától sa­nyargatott ázsiai és afrikai nemzetek tömörülnek. A nem­zeti függetlenség és szuverénitás jogait különféle színvona­lon bíró keleti nemzeteknek ez a felsorakozása e pillanatban még beláthatatlan következményekkel járhat. Megfontolásra érdemes nemcsak a meghívott nemzetek listája, hanem azoké is, amelyeket nem hívtak meg. így elsősorban szembeszökő,, hogy Formózát — Dullesék dédel­getett kedvencét — kihagyták. Ez meglehetősen kínosan érintheti Dullesékat, nemcsak azért, mert külpolitikai önér­zetüket ezzel megfricskázzák, hanem azért, mert ebben a tényben megnyilvánul a keleti népek színvallása azzal a dél­keletázsiai paktummal szemben, amelyet Dullesék Manilá­ban nemrég összeeszkábáltak azzal a csatakiáltással, hogy a keleti népeket meg akarják ‘védeni” a kommunizmus 'veszé­lyével szemben. A kommünikében, amint láttuk, egy árva szóval sem tettek a miniszterelnökök említést ilyesféle ve­szedelemről, sőt ellenkezőleg: kiálltak bizonyos keleti népek szabadságtörekvései mellett. Megfigyelendő, hogy Izráelt sem hívták meg. Nem hív­ták meg egyrészt azért, mert bár mint a többi meghívott ország, független kormánnyal rendelkezik politikailag, gaz­daságilag azonban a Wall Street gazdasági jármába hajtotta nyakát; másrészt azért nem hívták meg, mert ez esetben az arab államok elmaradnának a konferenciáról. Az Izraelhez tapadt csatlósjelleg azonosnak látszik Dél-Korea csatlósjelle­géhez s teljesen érthető, ha felteszik Rhee-ékről, (akik nem titkolják, hogy ég a tenyerük egy “kis helyi háború” meg­indításától Észak-Korea ellen,) hogy nem egyeznek meg a nagy konferencia békés célkitűzéseivel. Valószínűen politi­kai meggondolásból nem hívták meg Észak-Koreát, hogy az elfogultság esetleges vádját elhárítsák. Dullesék délkeletázsiai szövetsége, amelyhez mindössze néhány nemzetet tudtak beerőszakolni, nagy garral hirdette magáról, hogy azért szervezkedik, hogy a keleti államokat “megvédje.” Hogy ezek a keleti országok mennyire nem kér­nek Dullesék “védelméből”, azt ez az áprilisra kitűzött nagy afro-ázsiai konferencia most félreérthetetlenül megérteti a világ népeivel. Ilyen nagyszabású konferenciáról álmodoz­tak a Wall Street urai saját profitjaik érdekében, s ezekhez a méi etekhez viszonyítva a Dullesék távolkeleti szövetsége most már el nem kenhető politikai kudarccá változik. fiér} féltek az itteni papok az othoniakiól? Tisztelt Szerkesztőség! Utólag kell megdicsérnem Rév. Grösst azért az igen igazságos cikkéért, amit az óhazai református papok itte­ni látogatásáról irt. Annakidején megmutattam ezt a cikket a Református Egylet kollektorának, mert én beletartozom abba az egyesületbe is. Mikor az ügy­kezelő meglátta a cikket, meg Rev. Gross arcképét, egy an­tiszemita kijelentést tett. Én nem vitatkoztam vele, azt mondtam vigye el az újságot, otthon olvassa el, mert azzal, hogy szid valamit vagy vala­kit nem bizonyítja be, hogy neki van igazsága és nem a másiknak. Elvitte a lapot. A követke­ző hónapban megint jött kol- lektálni, akkor megkérdez­tem, mit szól a cikkhez. Nem szólt semmit. Akkor azt mondtam neki, hogy én is el­olvastam a cikket és annak a fiatalmebernek, aki megírta az igazat, annak több esze van mint az ittlevő magyar papoknak, mert ezek meg­ijedtek az óhazai papoktól. Isten ménes, hogy még vala. melyik gyülekezetbe meghív ják prédikálni, bár a né Olvasóink Írják... 5D­Hozzászólás a Mindszenty cikkekhez is várta volna és ha lett vol­na olyan tisztességes és okos pap a magyar papok között, hogy meghívta volna, hogy tartson egy beszédet a gyü­lekezet előtt. Én is úgy hiszem, és gon­doltam, hogy ők nem ,a h-idro- génbombát és nem az atomot hirdették volna a népnek, ha­nem a békét, mert azok már két háborút éltek át és tud­ják, hogy mi a háhoru és mi az a béke. Itt meg prédikál­ják a háborút a sok tudatlan népnek, pedig az ittlevő ma­gyar papok nagyon keveset tudnak vagy semmit sem az ilyen világi dolgokba, csak minél jobban félrevezetni a népet. Nem előre, hanem hátra, mert igen sokan van­nak, hogy két szeme és két füle van, de szemén nem lát és fülén nem hall. Nem szólt az én emberem semmit. Még azt hittem elébb, hogy visszahozza a la­pot, de nem hozta vissza. Tisztelettel Newvorki munkás Tisztelt Szerkesztőség! A lapból olvastam a Rév. Gross . gondolatait Pehm- Mindszenty József-ről és utá­na a maguk “Ámen” ráadá­sát.. Engedjék meg, hogy én is hozzáfűzzem a magam megjegyzéseit, ami részemről nem könnyű dolog, mert nem mesterségem az irás. Maguk azt az embert a ma­guk jellemével mérik. Azt hi­szik, mert maguk egyenesek és önzetlenek, hát minden ember egyenes és önzetlen. Az önzést vagy önzetlenséget nem iskolában tanulják, ha­nem kinek-kinek élettapasz­talatain, társadalmi meglátá­sain, megértésén alapul. Le­het például az a Mendes- France egyénileg a világ leg­önzetlenebb embere, de tár­sadalmi beállítottsága most arra vitte, hogy aláírassa •— ő mint francia zsidó — a francia nép, de a zsidó nép uj halálos ítéletét a nácik uj- j áf egy vereztetésével. Azt írja Rev. Gross, hogy Mindszenty nagyon fogadko- zott a tárgyaláson ,hogy ha elnézők lesznek vele hát majd ő a jövőbeVi kooperálni fog. Úgy látszik Rev. Gross nem igen hallott aról a mondás­ról amelyet állítólag egy francia diplomata mondott egyszer, hogy a szavak arra valók, hogy eltakarjuk velük gondolatainkat, de azt hiszem aról tud, hogy mire Mind­szenty a bírái elé került már átadta végrendeletét az utó­dának. Ez az utód szintén ko­operációt fogadott. De ismer­nünk kell a.jezsuiták jelsza­vát: a cél szentesíti az esz­közt. Mindszenty nagyon kiér­demelte bizonyos körök meg­elégedését. Ne felejtsük el, hogy a magyar történelem és jog rendelkezései ellenére őt a Vatikán a magyar kor­mány jóváhagyása nélkül, an­nak akarata ellenére nevezte ki a hercegprímás nemcsak vallási, hanem magyar KÖZ­JOGI méltóságára. Mindszen­ty nagyon is megbízható va­lahol, nem gondolják? Azt mondja a tiszteletes, hogy ellenőrizni. Hát lehet? Itt megint nem emlékszik ar­ra, hogy amikor Truman el­nök követet akart kinevezni a Vatikánba, itt Amerikába országos felzúdulás támadt, hogy nekünk semmi közünk a Vatikánhoz. Akkor Spell- ’-ardinális azt mondta, ^r>olr oV»1- -1 A "PHPV1 , Mert a katolikus egyház a vi­lág legjobban szervezett fel­derítő, információs hálózata. Ezt nem én mondom, olvas­tam azt a legnagyobb ameri­kai lapokban és magazinok­ban. Egy katolikus papot el­lenőrizni teljesen lehetetlen. Megpróbálhatja a kormány, de én a^t hiszem, hogy ez cseberből-vederbe munka lesz. Ha szabad,.mozgást nem en­gednek neki akkor azt fog­ják mondani: Na, egyik bör­tönből a másikba tették, kie­resztették, hogy házi, fogság­ban tartsák. , Az amerikai és a világreak­ció alapos kampányt végzett Mindszenty körül. Azok a nagy emberbarátok, és de­mokraták, akik meg sem mukkantak, amikor Hitlerék öt millió zsidót és vagy tiz millió más eui’ópait elégettek az égetőkemencékben Vagy elgázositották a gázkamrák­ban. akik egy szót sem szól­tak a “demokrácia’- nevében Malajföldreimportált fejva­dászok alkalmazásáról, na­palm bombákról, az angol francia holland gyarmatosí­tók szörnytetteiről, s ezrek lemészárlásáról, azok az utób­bi hat év alatt az eget verik Mindszenty ügyeivel. Az elő­ző halgatásuk és mostani harsogásuk a legsúlyosabb vádirat ellenük és védencük ellen. Hajdúsági Újévi üdvözlet az óhazából Tisztelt Szerkesztőség! Sokat gondolunk rátok és azokra, kik veletek dolgoz­nak a béke megvédéséért. Ez évi újévi üdvözleteinket raj­tatok és a lapon keresztül küldjük minden régi bará­tunknak — de persze elsősor­ban a lap munkatársainak. Mindketten dolgozunk, jól va­gyunk és gyerekeinkkel (Jut­ka 8 éves, Panni 5 éves és Sanyi egy éves) szeretettel üdvözlünk benneteket. Striker Borka és György ' Budapest A Mindszenty ügyről Tisztelt Szerkesztőség! Olvastam a lapban Rév. Gross cikkét Mindszentyiől. Én kedvelem Rev. Gross Írá­sait, mert ő kimondja az iga­zat, de amit Mindszentyről irt az véleményem szerint té­ves. Nagyon jól tudjuk, hogy Mindseznty a háború után mit tett, vagy mibe járt. Ké­pes lett volna a saját hazáját, a néppel együtt eladni, ha le nem fogták volna. Ha kien­gedik, ő soha nem lesz a ma­gyar nép barátja. Olyasmi ő, mint itt McCarthy. McCarthy volt az, aki szót emelt az amerikai katonákat orvul meggyilkoló náci hóhérok mellett. Nem lesz egyből se bárány. Csak vezekeljen tovább is saját hazájáért és a magyar népért, amelyet el akart adni. Uj olvasc Bírálja a Hői Rovat-ot Tisztelt Szerkesztőség! Korábban kellett volna meg­írnom, amit mondani szándé­kozom: a Nők Rovat-át nem találom helyesnek a Magyar Szó-ban. Ha mindent össze­számolok, akkor a lapból tu­lajdonképpen 6 oldal van el­véve. A folytatásos regény lehetne 2 hasáb is. A sport, a hirdetések hagyján, ha van­nak, kellenek azok is. Csak­hogy ott van nekünk a “Nők Világa” és szerintem, a' Nők Rovatával konkurenciát csi­nálunk a Nők Világának és ártunk neki. A Farmerek Rovatára meg az orvosi cik­kekre elég volna 1 hasáb is. Lapunkban minden helyre szükség van, hiszen heten­ként csak egyszer jelenik meg, ennélfogva minden he­lyet a lehető legteljesebb mértékben hasznossá kellene tenni. Az “A and P.’-nek, a “Safe­way ”-nek van egy női lapja, amely nagyon szép és minden van benne. A vásárlók veszik. Haj- és szépségápolás, var­rás, kézimunka s ilyesmiket mindenütt meg lehet kapni. A mai asszonyoknak ez a bibliája, a kisujjukban van. Akinek nincs, annak nincs i& szüksége rá. Közöltek egy receptet, azon még ma is nevetek. Egy re­ceptet csak úgy szabad leírni, ha az illető el is tudja kép­zelni, hogy milyen és persze bent volt egy angol újságban. A magyar asszonyoknak van elég jó receptje. A palacsin­tatészta abban a formában jó, almát, barackot, hasonlót, sós frankfurtert, sonkát, pa- rizert másképp, mint ahogy le van írva (az csüpa ke­nyér). Nem akarok tanítani, sem kritizálni, de ma, amikor annyi magazin, újság van, ez felesleges. Csináljunk ehe­lyett egy szép újságot, egy tartalmasat, van téma elég! Szevin Anna (A szerk. megjegyzése: E le­vélre lapunk legközelebbi szá­mában válaszolunk.) Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt megkaptam. Ki­fogástalan. Szerkesztőségi vélemény - Levelek ' ■I» _6___

Next

/
Oldalképek
Tartalom