Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-30 / 26. szám
June 30, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ji. MAGYAROK A FÜGGETLENSÉGI HARCBAN Walt Whitman politikai nézetei A nagyszámú amerikai között, aki az amerikai demokráciáért harcolt, Walt Whitman tekintélyes helyet foglal el. Mint minden országban, úgy Amerikában is, kivették az irók és költők részüWALT WHITMAN két a haladásért folyó harcból. Ott találjuk Benjamin Franklint, Thomas Jeffersont, Thomas Painet, Henry David Thoreaut, Walt Whitmant, stb. “Fűszálak” cimü hires verskötete első kiadásának százéves évfordulóját, valamint Walt Whitman születésének 136-ik évfordulóját, a Világ Béketanács ajánlatára most ünnepli a békét szerető nép az egész világon. Az amerikai demokrácia költőjének nevezik. Whitman kimagaslik annál is inkább a szabadságharcosok között, mivel nem vett aktiv részt politikában, mint sok más iró tette, de annál hatásosabban harcolt a demokráciáért — tollával. 1819-ben született West Hills, Long Islandon és 1892-ben halt meg. Mint riporter kezdte pályafutását, majd pedig szerkesztőségi munkatárs lett egy brooklyni újságnál, hol vezércikkeket irt, melyekről még ma is sokat beszélnek. Ezt az állást otthagyta, asztalosmunkával kereste meg kenyerét. Végül költő lett, de prózai Írással is sokat foglalkozott. Kormányalkalmazott is volt Washingtonban, de állásától hamarosan megvált és visszatért az íráshoz. A bostoni kerületi ügyész 1881-ben azzal fenyegette meg, hogy vád alá fogja helyezni, ha a “Fűszálak” cimü könyvének hetedik kiadását nem vonja vissza a postai szétküldéstől. (Ez okozta a washingtoni állásából való elbocsátását is!) De Whitman nem ijedt meg. Tovább irt. Úgy verseit, mint prózai Írásait a szabadságért folyó harcban használta a nép érdekében. írásaival nagy támaszt adott a politikában aktivan résztvevő szabadságharcosoknak és ugyanakkor értékes felvilágosító munkát végzett a tömegek között. Mint Petőfi “Nemzeti dal”-a az 1848-as magyar forradalomban, úgy hatott Whitman egyik-másik verse az amerikai népre. “A 18-ik elnökség” cimü könyvében ostorozza az akkori korrupt politikusokat és uszályhordozóikat. Az akkori választásokról Írva ezeket mondja Whitman: “Manapság az amerikai államok közhivatalait elfoglaló személyek. Soraiban ezer között egy sincs, akit a nép választott volna ki, vagy aki a nép érdekeivel törődnék- Valamennyit a . politikusok nagy, vagy kis kupaktanácsa jelölte ki és erőszakolta keresztül, avagy választási korteskedés jutalmául nevezte ki... A hivatalokat, beleértve az elnökséget is — adják, veszik, elkorteskedik... “Mi több kell még ennél ? Az elnökséget csak ezeknek a fajtája fogja képviselni? A pártok örökre fogják bitorolni a kormányzatot? Hol van az igazi Amerika? Hol vannak a munkások, a szántóvetők, a fejszével, ásóval, kaszával, cséplővel dolgozó emberek? Hol vannak az asztalosok, a kőművesek, a gépészek, kocsisok, gyári munkások? Hol van az amerikai államok férfiasságának és józaneszüségnek szelleme? A kormányzatban nem mutatkozik! Az elnökségben egyáltalában nem látszik... “Ha eljön annak az ideje, az Amerikai Államok megváltó elnöke az az ember lesz, aki legjobban szivén hordja az' egyének jogait. Azokat a jogokat,, melyek az Államok, az Unió A tizenhárom amerikai gyarmat függetlenségi harcában, vagyis az Egyesült Államok megszületésében magyarok is résztvettek. Gróf Pulaski Kázmér lengyel és utóbb amerikai szabadsághős, akinek a hálás Amerika magyar huszárra emlékeztető lovasszobrot állított Washingtonban, külön szerződés alapján ment át 1777-ben Amerikába. Nemes jellemével és vitézségével megnyervén Washington tábornok bizalmát, a kor.gresz- szus által engedélyezett Pulaski-féle légió parancsnoka lett brigadérosi rangban. Ezredese és jobb keze a magyar Kováts Mihály volt, aki szintén lelkesedése teljes mértékét adta oda az ügynek és Charlestownál a csatatéren hősi halált halt 1779 május 11-én. Kováts Mihály református nagykun családból Karcagon született 1724 körül. Húszéves korában beállt a hires jász-kun huszerezredbe és Mária Terézia zászlaja alatt a sziléziai háborúban érte el a kornétási rangot. Ezrede feloszlatása után felsőbb engedelemmel a porosz hadseregbe lépett be. A hétéves háború alatt saját csapatteste is volt a “Kovats’sches Corps”. 1761-ben osztrák hadifogságba esett. A haditanács ki akarta végeztetni, de Mária Terézia megkegyelmezett neki, visszaadta vagyonát, sőt huszárőrnaggyá nevezte ki. Kováts Mihály 1776 második felében hagyta el Magyarországot, s Velencén és Genován át Bordeauxba ment. 1777-ben már látinnyel- vü levelet irt az Egyesült Államok párisi követének, Fraklin Benjáminnak. E levélben felajánlotta életét és kardját Amerikának, e szavakkal végezvén be levelét: fidelissimus ad mortem, a leghívebben a halálig. Abban a nagy hadseregben is voltak magyarok, amelyet XVI. Lajos francia király gróf Ro- chambeau tábornok vezetésével a függetlenségükért küzdő amerikai gyarmatok segítségére küldött. A hires Lauzun herceg úgynevezett idegen-légiójában, amely nyolcszáz gyalogosból és négyszáz lovasból állott, egy squadron magyar huszár is volt — tisztek nélkül szánegyeven ember. A tisztek között is tudunk legalább két magyarról, úgymint Polereczky János őrnagyról és Benyovszky Fererfc hadnagyról. Polereczky őrszivén hordja alapjának rendíthetetlen oszlopai ... “Ebben a nagyon válságos időben Amerika népére hárult a nagy feladat, hogy a háborúból, a népek szenvedéseiből és pusztulásából élősködő társadalmi rétegeket megfelelő korlátok közé helyezve, véglegesítse a haladás erőinek győzelmét a haladásellenesek felett. E nagy történelmi feladat még csak a kezdet. Hogyha valamennyien ennek a célnak érdekében fáradozunk, úgy hozzájárulunk egy szebb jövő építéséhez.” ★ Mint Petőfi “Egy gondolat bánt engemet” cimü versében, úgy Whitman is arról álmodozik, amikor Amerika “. . . udvariasan fogja üdvözölni a többi földrészeket és nemzeteket a földkerekségen ...” Ahogy gyűlölte az akkori hivatalnok- politikusokat és amilyen harcias volt velük szemben, éppen olyan derülátó volt a dolgozó népet illetőleg, amelybe teljes bizalmát és reményét helyezte. Megvetette a “pénzcsinálókat”, kik “szemérmetlenül tömik zsákjaikat, mig mások éheznek.” A népre vonatkozólag pedig azt irta: — “. . .Az Egyesült Államok nagyjai nem a magas- rangú hivatalnokok, vagy törvényhozók között vannak a legnagyobb számban, vagy minőségben ... és nem is követei között... de még az újságjai között sem, de mindig leginkább a közönséges nép között, délen, északon, nyugaton és keleten, mindezekben az államokban, szerte az egész hatalmas területen.” LTgy költeményei, mint próza Írásai politikától a szerelemig mindent felölelnek. (Mint Petőfi: “Szabadság, szerelem...”). Sokat irt a demokráciáról és a dolgozó népről. A demokráciát óhajtotta. A dolgozó népbe helyezte bizalmat. Szót emelt Whitman a faji törvény ellen is, mely a kínaiak Amerikából való kizárására irányult. A “derék ősz költő”-nek a véleménye a korabeli fontos ügyekről olyan szigorú volt, hogy egy történész, ki az amerikai folyóiratok történetét irta meg, azt irta Whitmanról: “. . . annak a folyóiratnak, mely Whitman Írásait közölni merte el kellett készülve lenni viharos kritikákra...” Kritikusai kegyetlenek voltak vele, ami érthető is, mivel ő sem kímélte őket. A N. Y. Times egyszer súlyosan megkritizálta, Georga Bernard nagy a háború befejezése után is Amerikában maradt, s a Maine állambeli Dresdenben telepedett le, amely községnek 15 évig jegyzője is volt. A hires magyar utazó és kalandor, gróf Benyovszky Móric, aki a francia kormány megbízásából Madagaszkár gyarmatosításával is foglalkozott, 1782-ben szintén kiment Amerikába Franklin Benjámin és előkelő francia urak ajánlásával. Az amerikai kongresszusnak azt az ajánlatot tette, hogy a Washington-féle hadsereg számára három légiót szervez Németországban és áthajózza Amerikába. Ajánlatát a kongresszusi napló szerint igen kedvezően Ítélték, meg; maga James Madison, a későbbi köztársasági elnök, készítette róla a jelentést. Az ajánlatot azonban nem fogadták el, minthogy a háború akkor már csaknem befejeződött. KOVÁTS MIHÁLY, ezredes domborművű lovasszobra. (Finta Sándor müve) Shaw, évekkel később, igy felelt erre a kritikára: “... Whitman klasszikus — furcsa, hogy Amerika lenne az egyedüli ország, melyben az nem oly világos, mint a nap az égen”. Figyelmeztette kortársait arra, hogy “:.. a kisebbség, a széllel-bélelt hazugok arra használják a nagy amerikai szót: “Americanism”, hogy megrontsák a levegőt gyűlölettel, borzalmakkal, részrehajlásokkal, próba-eskükkel, stb.” 1877-ben, a vasúti sztrájkok és 1886-ban, a hires Haymarket gyilkosságok idején, Whitman megbotránkozását fejezte ki “az egyre többet harácsoló kapitalizmus” ellen. ★ Befejezésül: Vájjon mit szólna ma Whitman, ha élne, a mai atom- és hidrogénbombákkal va ó háborús fenyegetésekhez? Mit szólna a Taft- Hartley-törvény, a Smith Act és a többi romboló törvényekhez? Mindenki könnyen felelhet saját- magának, ha Whitman írásait olvassa. (K. S.) DOUGLASS FELHÍVÁSA Frederick Douglass, Lincoln nagy néger kortársa, a felszabaditási mozgalom kiváló vezére, a polgárháború kitörésekor hatalmas cikkekben buzdította véreit az unió védelmére. Alant közlünk egy idézetet egyik vezércikkéből: “Egy olyan háború, amelyet szemérmetlenül azért indítottak, hogy a színes népek örökké rabszolgák maradjanak, megköveteli, hogy a színes népek segítsenek visszaverésében. . . Valahányszor a déliek győzelméről hallok, kö- nyörgök a veszélyeztetett nemzetnek, vegyítek le a láncot a négerek hatalmas karjáról. . “Nincs idő a késlekedésre. Keletről nyűge c- ra, északról délre mindenütt ez az irás olvasható az égen: “Most vagy soha! Aki szabid akar lenni az harcoljon a szabadságért. Jo b szabadon meghalni, mint rabszolgaként élni. így gondolkozik ma minden néger ember Amékában.” ÉRTELMES AMERIKAI MAGYAR A MAGYAR SZÓBÓL ÉRTI MEG A GAZDASÁGI. POLITIKAI ÉS NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK VALÓDI JELENTŐSÉGÉT!
