Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-30 / 26. szám
í Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. — Telephone AL 4-0397 .Subscription rates: New York City, U. S., Canada $7. — Foreign $8 one year, $4 half year. — Single copy 15 cents A szenátus julius 4-iki ajándéka a nemzetnek A szenátus belső biztonsági bizottsága ép a szabadságunk születésnapja, julius 4-ike előtti heteket találta illőnek arra, hogy a kongresszus vizsgálási jogával mccarthyista módon visszaélve, pellengérre helyeztesse’ az amerikai sajtó egy részét, a haladószellemü bevándorolt munkások által fenntartott s számukra szerkesztett újságokat, köztük lapunkat, a Magyar Szó-t. A szenátust a világ legméltóságteljesebb törvényhozó testületének szokták nevezni. Senki nem fog velünk vitába szállni, ha megállapítjuk, hogy ezen a méltóságteljességben nem csekély csorbát ütött az amerikai demokrácia ama leírhatatlan kigúnyolása és megbecstelenitése, ami történetesen e testület oly tagjainak, mint egy Bilbonak vagy Mc- Carthynák működését jellemezte. Nem hisszük, hogy a szenátus multheti kirohanása a sajtó ellen emelné a szenátus tekintélyét. Mert mit gondoljon az ember a szenátus e fontos bizottságának méltóságteljességéről, komolyságáról, amikor egy vizsgálathoz, amely kétségbevonhatatlanul az alkotmány első függelékének megsértése határán mozog, egy jelentéktelen, illetéktelen és kétségkívül tudatlan személyt, valami Andrássy Stella nevű hölgyet kér fel “vélemény- adásra.” Ez a személy egy svéd származású dáma, aki változatos és sokoldalú karrierje folyamán — melyek keretében egy Andrássy nevű magyar ‘diplomata — felesége lett 1948-ban, az Egyesült Államokba tette át működése színhelyét. Ezt a személyt szólította fel a szenátusi bizottság, hogy mondjon véleményt és egyben ítéletet a bevándorolt munkások sajtója fölött! Kiváló amerikai irók, tanárok, tudósok, professzorok, lelkészek, munkások írnak e lapokba vagy szerkesztik azokat. Feddhetetlen előéletű amerikai polgárok, akik közül sokan félévszázad óta élnek ebben az országban, munkások s újságírók, akik részt vettek az amerikai munkásság félévszázados küzdelmeiben, akik hervadhatatlan szerepet játszottak a társadalombiztosítás, a munkanélküliségi biztosítás aktivitásában, az alapipari munkásság megszervezésében. De a szenátus, amely állítólag “adatokat és tényeket” keres, nem ezeket konzultálja, hanem illetéktelen, tudatlan és kétségkívül rosszakaratú személyeket. Az az érzésünk, hogy a szenátus nem tények után kutat, hanem ismét inkviziciós portyázásra indult. És ponto- j san azért használja fel az “Andrássy”-féle mindenre kap- i ható személyeket, mert e sajtó illetékes képviselői nem hajlandók magukat az amerikai sajtószabadság megbecs- telentésére eszközül odaadni. Gyémánttal várják önt és lapunk minden ;más Cleveland és környéki olvasóját a Cleveland E. S. Munkás Otthonban, 11123 Buckeye Road most szombaton, julius 2-án, este! Rég nem volt már ilyen érdekes összejövetel az E. S. Munkás Otthonban. A többi érdekes részleteket nem áruljuk el, csak annyit, hogy aki ott lesz, az egy kellemes baráti körben eltöltött szórakozás után egy gyémántgyűrűvel, egy mexikói asztalterítővel, vagy chenille ágytakaróval gazdagabban mehet haza! Szóval, fogadja meg tanácsunkat, tudja, hogy mi soha rosszat nem tanácsolunk olvasóinknak, ne mulassza el most szombaton este a Cleveland E. S. Munkás Otthonban megjelenni! Betegeink Szabó Miklós munkástár- eunk a Belleview kórházban Douglas bíró és Kína TOKIÓ. —- William O. Douglas, a legfelső törvényszék bírája, kijelentette, hogy a nyugatnak el kell ismernie a kínai népköztársaságot, Csang Kái- sekk helyét®a UN biztonsági tanácsában pedig valamelyik másik ázsiai nemzetnek kellene átengedni. Szabadlábon Márton püspök Bécsből érkező hírek szerint a román kormány szabadlábra helyezte Márton Áron gyula- fehérvári római katolikus püspököt, akit hazaárulási vádban 1949-ben elitéltek. súlyos operáción ment keresztül. Mielőbbi javulást kívánunk neki. • Bodányi Borbála munkástársnőnk Detroitban hosz- szabb idő óta betegeskedik. Mielőbbi felgyógyulást kívánunk neki. AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 30, 1955 Olvasóink Írják... Tisztelt Szerkeszrőség! r Amikor a Walter-McCar- ^ ran törvényt a képviselő testület elfogadta, a Bevándorol takat Védő "Bizottság kiadott egy ismertető füzetet, me- j. lyet magyarra is leforditot- , tunk és kiadtunk, “lsmerjé- . tek jogaitokat” címen. Ezt a ^ füzetet szétküldtük az ország - minden részén élő magyarok- v nak. 0 A füzetben minden beván- ^ doroltra nézve rendkívül fon- ^ tos magyarázatok voltak. La- r púnkban is főbb cikkben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, A bevándoroltak jogairól és védelméről hogy mit kell tenni a bevándoroltaknak, ha levelet kapnak a bevándorlási hatóságtól, hogy ott jelenjenek meg, vagy a titkos rendőrség ügynökei személyesen keresik fel őket. Nyomatékosan figyelmeztettünk mindenkit, hogy az ilyen levélbeli meghívásokra a honosított polgár nem köteles megjelenni. A bevándorlási hivatal levele nem bírósági idézés es nem kell azt tudomásul venni. De ha mégis meg akar valaki jelenni, ügyvéd nélkül ne menjen a bevándorlási hivatalba. Voltak olyanók, akik ügyvéd által telefonon követelték, hogy mondják meg nekik, mit akarnak a meghívottól. Azokat a honosított polgárokat, akik ilyen formán intézték enTgyűket, nem molesztálták többét, mert tudták, hogy az ilyen beidézettek tudatában vannak alkotmányos jogaiknak és nem lehet őket sem saját zaklatásukra felhasználni, sem isme rőseik, barátaik árulójává tenni. Voltak olyan honosított polgárok, akik úgy érezték, hogy soha semmi rosszat, bűnt nem követtek el, soha senki ellen nem vétettek, rendes és becsületes életet éltek, tehát nekik nincs mitől félniük és ezzel az elgondolással eleget tettek a Lehívásnak. Csak akkor eszméltek fel, amikor a kérdéseket feladták nekik: milyen szervezetekbe tartoznak, vagy tartoztak, miféle gyűléseken vettek részt, milyen jelölteket támo gattak, miket olvasnak, kik a barátaik és azok milyen egyesületekbe tartoznak, kik a rokonaik és azok kikkel ba rátkoznak, milyen egyesületekbe tartoznak, azok hói dolgoznak, mit csinálnak, stb így lesznek a szerencsétlen behivottak barátaik, rokonaik besúgóivá, maguk alatt vágva a fát, mert alig van olyan munkás, aki részt ne vett volna valamilyen munkásharcban, vagy munkás megmozdulásban. A honosított polgárnak éppen olyan joga van, mint a benszülöttnek, de a nem-polgárok más kategóriába tartoznak. Azok kötelesek megjelenni a behívásra és ezeknek még inkább szükséges ügyvéddel megjelenni a hivatalban, mert csak ügyvéd tagadhatja meg a kérdésekre a válaszok megadását. Vannak lapunk olvasói között olyanok, akik őszintén bevallják, hogy mibe estek bele, hogy nem fogadták meg tanácsunkat, ügyvéd nélkül mentek a bevándorlási hivatalba, ahol mindent kivettek belőlük rokonaik, barátaikra vonatkozóan, de mivel nem akarnak besúgók lenni, mit lehetne tenni? Ezek érzik, hogy milyen átkot hoztak magukra, családjukra, barátaikra és ismerőseikre és szeretnék hibájukat jóvátenni. Ezek számára az a tanácsunk, hogy forduljanak egy megfelelő ügyvédhez az idegenvédelmi bizottságon keresztül. Ha ilyen ott nem volna, a szakszervezetek is adnak tanácsot jó ügyvéd^ felől. Mindenestre a legfőbb feladat az, hogy mindenütt meg kell próbálni az idegenvédelmi bizottság megszervezését és résztvenni annak minden megmozdulásában. Rendelni kel minden olyan felvilágosító irod alomból, amely információt ad mindenki részére. Ha valaki nem tud angolul-olvasni, akadnak a családban, akik megmagyarázzák az irodalom jelentőségét, sőt a leszármazottakat is magával ragadja a védelem kérdése. Ezek ismerik az alkotmányt és érzik azt a nagy igaztalanságot, amit szüleikkel elkövetnek, sőt számosán tartoznak szakszervezetekbe és maguk érzik azt a jogfosztást, amit elakarnak a hatóságok követni. Még mindig nagy az ijesztegetés az idegenszármazásuak között, meg lesznek fölemlítve fenyegetés és rábeszélés által, sokan a kenyerüket féltik, de ha összetartunk és résztveszünk a Walter-Mc- Carran törvény elleni orszáNagyobb lapot szerelne Tisztelt Munkástársak! A sok kritikához én is hozzájárulok. A legnagyobb oaja a lapnak, hogy nem olyan nagy, mint 20—30 évvel ezelőtt volt. Én már idős ember vagyok, de szeretném megérni, hogy a régi nagyságában jelenjen meg és azért mindenki helyesen cselekedne, ha kötelességet teljesítene és az előfizetést beküldené. Ettől jobb helyre úgy sem teheti azt a pár dollárt, mert fiatal, öreg, mindnyájunkért egyformán harcol. G. Sule. Azokhoz húzok, akik a békéért harcolnak Kedves Munkástársak! Itt küldök 5 dollárt a lap támogatására. — Bevallom, hogy szeretettel húzok azokhoz, akik a békéért harcolnak, mert azoknak van eszük és szivük, azok nem akarnak gyilkosságot és rombolást, tönkretenni embereket. Én tudom,, mert otthon voltam a háború alatt és láttam vérezni embereket, állatokat, rombolást. A jó istent arra kérem, legyen a nagy embereknek jó gondolkodásuk, hogy a szép békés egyetértés legyen a gondolatukban. Sjajnos, sok szegény munkás van, aki még ezt a kis igaz újságot is szeretné, ha eltörölnék. Én meg azért is kívánok hozzá isten áldásos jó szerencsét, hogy teljesüljön az, amiért harcol. “Egy jószivü olvasó.” Pótolhatatlan iir Kedves Munkástársak! Itt küldök 5 dollárt . az eastoni Szabó Károlyunk ko- szorumegváltására. Nagy ür maradt utána, melyet már pótolni nem lehet. Ezután ez az ür ott fog maradni minden aktiv munkás után, mint a mi Szabó Károlyunk volt. Kiöregszünk és nincs pótlás. Mást nem tehetünk, minthogy küzdünk jogainkért, a békéért utolsó lehelletünkig. Most csak ennyit, s azt hiszem rövidesen fogok irm az »túrd he yzetro' Sok egészséget. k tartást és minderek f , vU; bt két! II. A. gos megmozdulásban, követelve annak eltörlését, meg , tudjuk védeni jogainkat. Ha valakinek ez ügyben felvilágosításra van szüksége, bátran forduljon hozzánk, angol füzetek megrendelésében is készséggel megadunk minden felvilágosítást. Cim: Hungarian Commltte, 130 E. 16th Str. N. Y. 3, NY A VÉDELMI BIZOTTSÁG TITKÁRSÁGA
