Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-23 / 25. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 23, 1955 UJ ÉLET PÜSPÖKLADÁNY HATÁRÁBAN — Magyarországi riport — Aki ismerte a püspökladányi határt, az igen meglepődne most, ha arrafelé járna. Amerre csak ellát a szem, mindenfelé töltések, gátak húzódnak, csatornák erezik be a földet, emberek talics- káznak, gépek dolgoznak. A Keleti Főcsatorna és a ham- vasi csatorna mentén, a nádudvari és kábái részen egyéni gazdák 50—60 holdas közös rizstelepei. Püspökladányt meghódította a rizs, jövőre már kétezer holdon termelik. Érdekes és izgalmas története van annak, hogyan győzedelmeskedett az uj a régi fölött és ennek folytán hogyan változott meg a határ képe s az emberek élete Püspökladányban. Klenczer József jó hirt hoz A föld errefelé szikes, rosz- szul termő. A búza átlagos hozama se haladja meg az öt és fél mázsát holdanként. Ha csapadékos az időjárás megáll a viz a hajlatokban, nem issza be a föld. Mintha ezer kis tó keletkezne ilyenkor a határban, madarak köröznek fölötte. Elmegy a parasztember kedve a munkától, mert hiába igyekszik, alig fizeti vissza a föld a ráfordított fáradságot. Négy évvel ezelőtt az akkori p a r a sztküldöttséggel Püspökladányból Klenczer József kilencholdas gazda is járt a Szovjetunióban, ő hozta meg a jó hirt: lehet az ilyen szikes földön is sokat termelni, csak tudni kell a módját. Látta odakint, járt a hatalmas rizstelepeken, az sem volt különb föld, mint a püspökladányi, mert éppen olyan szikes. Rizs? Az emberek ingatták a fejüket. Egyáltalán nem lelkesedtek. Hiába hívtak ösz- sze gyűlést, megbeszélést, hiába magyarázta Klenczer József, senki sem akadt az egész községben, aki neki mert volna vágni. Bizalmatlanok voltak a ladánviak. Azt mondogatták: “Jó, jó— szép dolog ez, dehát azt csak úgy lehetne, hogy egy nagy táblában termelnénk. . . nekünk meg szanaszét a földünk.” Aztán a viz! A főcsatornának még hire sem volt. Egyedül csak a hamvasi csatorna adhatna vizet a kábái határrészen. De sok gonddal jár ez, nem érdemes. “Én megpróbálom!” Egy este kopogtatott valaki Klenczer Józsefnél. Cséki Gergely kubikos. Azért jött, hogy mégegyszer hallja, mit mond a gazda a rizsről. Sokáig beszélgettek s amikor a kubikos elbúcsúzott, azt mondta: “Nekem nincs sok vesztenivalóm. Bérelnék két hold földet közel a csatornához. Lesz, ami lesz, én megpróbálom.” Cséki Gergely átment Karcagra is érdeklődni. És rövidesen ásni kezdte a szikes talajt egymaga a bérelt földön. Gyorsan hire ment ennek a községben és sokan gondolkodóba estek. Ügyes embernek ismerték a kubikost, aki józan és értelmes, nem megy bele minden bolondságba. Ha neki jó, akkor érdemes megpróbálni. Abban az esztendőben már tiz holdon termeltek rizst a püspökladányi határban. Két esztendő múlva, 1953-ban pedig 310 holdra emelkedett a rizsvetés területe. Olyan hirtelen növekedett az emberek kedve a rizs- termeléshez, hogy sok uj telepítés csak egy hónappal a vetés után kapott vizet, mert elfelejtettek időben szerződést kötni a vízügyi igazgatósággal. “Ezen a rongy földön?” Nemcsak egyedül Klenczer József tevékenykedett már a , rizstermelés mellett. Melléje álltak mindazok, akik az első esztendőben megpróbálták a sziken a rizst. A község parasztságának nagytöbbsége azonban még mindig húzódozott az újtól. Aki esetleg szívesen belement volna, annak , távol esett a följe a csatornától, akiknek földje pedig közvetlenül a csatorna mellett feküdt, azok megkötötték magukat, hallani sem akartak a rizsről. Erre a rizs mellett kardoskodók felkínálták földjüket azoknak, akiknek birtokuk a vízhez volt közelebb s megindult a földek cseréje, haszonbérbe adása. Több mint ezer hold cserélt igy ideiglenesen gazdát egy esztendő alatt. — Én nem gázolok a vízben, úgy sincs abból semmi haszon, azon a rongy földön nem terem semmi — mondotta Győri Lajos kilencholdas gazda. De, hogy a földje közel volt az épülő főcsatornához, ő is belépett egy akkor alakuló szakcsoportba. Két holdon termelt rizst az elmúlt esztendőben, ő lett azóta a rizstermelés legfőbb propagálója Püspökladányban. Az ő példája megmozgatta a gazdákat, egymásután alakultak a szakcsoportok és gyors iramban megkezdődött a határban a közös risztelepek létesítése. Bárczi István számolgat Ülünk a szövetségi vendéglőben egy pohár bor mellett, Bárczi István kétholdas gazdával. A rizsről beszélgetünk, ami jómódú életet hozott a község gazdáinak. Bárczi mind a két holdját “bevitte” a szakcsoportba. Úgy mondja, hogy “bevitte”, mert egy- egy szakcsoport közösen termel. A két holdról 17 ezer forint tiszta jövelme volt. Idén ősszel 18 mázsás átlagtermést ért el az ő szakcsoportja. A Magtermeltető Vállalat holdanként 15 mázsa termésre kötött szerződést, | aminek 70 százalékát be kell adni, mázsánként 250 forintos árban. Ami ezenfelül termett, azt szintén beadja és annak 50 százalékát hántol- tan kapja vissza. A hántolt rizs mázsája 2000 forint, igy veszik át tőle, de szabadpiacon is értékesítheti. — A kiadás holdanként körülbelül 3000 forint — mondja. A vízért 540 forintot kell fizetni holdanként, a beépítés 4—500 forintba kerül (van olyan föld, távolabb a csatornától, ahol többe, viszont van olyan is, ahol csak 250 egy Magyarország Fokozzák a magyar mezőgazdaság nagyüzemi alapra való helyezését BUDAPEST, jun. 10. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. junius 7-én és 8-án ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját, amelyet Hegedűs András terjesztett elő a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól. A beszámolót és a hozzá beterjesztett határozati javaslatot a Központi Vezetőség beható via után egyhangúlag elfogadta. A Központi Vezetőség határozatának rövidített szövege: Párt unk politikájának eredményeként az utóbbi évek folyamán népgazdaságunkban mélyreható változások mentek végbe. Hazánk fejlett szocialista iparral rendelkező ipari-agrár országgá vált. A párt irányításával, munkásosztályunk segítségével, népi demokratikus államunk támogatásával létre- * 600 hold beépítése). Külön pénzbe kerül a vetés, a gyomlálás, a cséplés és a beszállítás. A munka is sok vele, de megéri. Ha búzát vagy kukoricát termelnénk ezen a gyenge földön, alig kapnék valamit. így csak ez a két holdacska meghozza a havi ezer forintot. Hizlalgatok is és baromfit nevelek. Ki gondolta volna pár ével ezelőtt? A víznek köszönhetjük. ötven szakcsoport Püspökladány határában már ötven rizstermelő szakcsoport működik. Egy-egy csoport 30—40—50 holdon termel rizst. Összeállnak az egyéni gazdák, egy-két holddal belépnek a szakcsoportba, elnököt választanak maguk közül és intézőbizottságot. Együtt dolgoznak, közös erővel és a termést átlagosan osztják el a bevitt földterület arányában. A szakcsoportok a földműves szövetkezethez tartoznak, minden szakcsoport külön alkalmaz egy szakembert is, aki ért a rizs termeléséhez. A Magtermelő Vállalat a vetőmagon kívül holdanként 600 forint termelési előleget folyósít a rizstermelőnek, az| állam pedig 900 forint kamatmentes hitelt ad, amit öt I év alatt kell visszafizetni. Klenczer József, aki a jó hirt hozta négy esztendővel ezelőtt a Szovjetunióból, most a tanács mezőgazdasági osztályának a vezetője. Vele! néztük meg a határt: már el-! készültek az uj rizstelepek. A Keleti Főcsatorna mentém friss földhányások húzódnak északról délre, Kaba felől pe- j dig a hortobágyi csatorna ága, a hamvasi csatorna hozza majd a vizet, az uj életet Püspökladány több mint ezer egyéni gazda közös rizsföldjére. Illés Sándor jött és egyre erősödik a mezőgazdaság szocialista szektora, amely a szántóterületnek majdnem egyharmadát foglalja el. Gyökeret vert és fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom. Ma már mintegy 200,000 termelőszövetkezeti család, meggyőződve a .szövetkezeti nagyüzemü gazdálkodás előnyeiről, magabiztosan követi a dolgozó parasztság felemelkedésének ezt az egyetlen, járható ut- já. Megszűnt a mezőgazdaságban a munkanélküliség és igen szűk térre korlátozódott a szegényparasztok kizsákmányolásának 1 e h e tősége. Megválozott az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság élete, növekedett jólétük, műveltségűk. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének megkezdésével egyidejűleg pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseket tett a mezőgazda- sági termelés fellendítésére. E tekintetben különösen jelentős a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953. decemberi határozata, amelynek nyomán egészséges fejlődés indult meg a mezőgazdaság számos területén. Megnövekedett a termelési kedv: a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok a múlt évben minden földet művelés alá vettek; háromegyedmilió ka- tasztrális holddal nagyobb területet trágyáztak meg istállótrágyával, mint 1953- ban. Az előző hat év átlagához képest 22 százalékkal nőtt legfontosabb takarmánynövényünknek, a kukoricának összhozama, részben ennek köszönhető, hogy az ország sertésállománya nagyobb, mint bármikor volt. A legfontosabb zöldségfélékből 1954-ben 14 százalékkal többet termeltünk az előző évinél; örvendetesen nőtt a vöröshagyma, a fűszerpaprika és a paradicsom termelése is. A termelés növeléséhez nagymértékben hozzájárult, hogy munkásosztályunk, szocialista iparunk termelési, műszaki és politikai téren fokozott segítséget nyújtott a mezőgazdaságnak. Egyebek között 1954-ben 3740 traktorral, 1379 fogatos- és traktorekével, 950 cséplőgéppel, 774,000 mázsa műtrágyával adott többet az ipar, mint 1953ban. A szocialista társadalom felépitése, dolgozó népiünk jólétének emelése érdekében a mezőgazdaság terén pártunk előtt kettős, egymástól elválaszhatatlan feladat áll: a) A párt III. kongresszusa határozatának megfelelően számszerűen is tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezeti mozgalmat — az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak termelőszövetkezetekbe való önkéntes tömörülése utján — olyan ' ütemben, hogy a második öt- i éves terv végére a mezőgaz- 1 daságban is túlsúlyban legyen a szocialista szektor. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését elsősorban a meglevő termelőszövetkezetek megszilárdítása, példamutató gazdálkodása mozdítja elő. A régi termelőszövetkezetek további erősítése mellett uj termelőszövetkezeteket is kell szervezni. Ehhez a párt és az állam az elkövetkező években fokozott anyagi, technikai és szervezési segítséget nyújt. b) Növelni és olcsóbbu, gazdaságosabbá kell tenni a mezőgazdasági term elést, hogy dolgozó népünk élelmiszerszükségletét mindjobban kielégíthessük és iparunkat elláthassuk mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal. E feladat megvalósításában az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek kell élenjárniok, egész termelésük, s elsősorban árutermelésük gyorsabb növelésével s gazdálkodásuk gyökeres meg javításával, amit lehetővé tesz a fokozotabb gépesítés, valamint a tudomány eredményeinek alkalmazása. , Meg kell valósítani a Központi Vezetőség s a Minisztertanács 1953 decemberi határozatát, munkánk középontjába állítva a kenyérgabonatermelést, szarvasmarhatenyésztést, valamint az egész álattenyésztés takarmányalapjának biztosiását, elsősorban a kukoricatermelés fokozásával. / Az ország lakosságának élelmiszerekkel s a könnyü- és az élelmiszeriparnak nyersanyagokkal való bőségesebb ellátása, valamint magának a dolgozó parasztságnak a munkás-paraszt szövetség erősítésének érdekében pártunknak s kormányunknak továbbra is támogatnia kell az egyénileg gazdálkodó parasztságot termelésének s különösen árutermelésének növelésében. ötödik per Bridges ellen / San Francisco. — A kormány múlt hétfőre tűzte ki a Harry Bridges ellen indított ötödik pert. Már 1949-ben- kezdték el az elsőt azzal a váddal, hogy Bridges jogtalanul kapta meg a honosítást. Ma ugyanazzal vádolják, mint 1950-ben holott a legfelső törvényszék már 1953ban elvetette elévülés címén. A BOUND BROOKI népünnepély javára Sándor Antal, Bloomfield N. J. -i munkástárs egy 28 dolláros szép fényképező kamarát ajánlott fel a Bound Broki népünepély sikerének előmozdítására. A fényképezőgépnek szép bőrtáskája i3 van, bizonyára mindenki szeretné magának megszerezni-,
