Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-23 / 25. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 23, 1955 UJ ÉLET PÜSPÖKLADÁNY HATÁRÁBAN — Magyarországi riport — Aki ismerte a püspökla­dányi határt, az igen megle­pődne most, ha arrafelé jár­na. Amerre csak ellát a szem, mindenfelé töltések, gátak húzódnak, csatornák erezik be a földet, emberek talics- káznak, gépek dolgoznak. A Keleti Főcsatorna és a ham- vasi csatorna mentén, a nád­udvari és kábái részen egyé­ni gazdák 50—60 holdas kö­zös rizstelepei. Püspökla­dányt meghódította a rizs, jövőre már kétezer holdon termelik. Érdekes és izgalmas törté­nete van annak, hogyan győ­zedelmeskedett az uj a régi fölött és ennek folytán ho­gyan változott meg a határ képe s az emberek élete Püs­pökladányban. Klenczer József jó hirt hoz A föld errefelé szikes, rosz- szul termő. A búza átlagos hozama se haladja meg az öt és fél mázsát holdanként. Ha csapadékos az időjárás megáll a viz a hajlatokban, nem issza be a föld. Mintha ezer kis tó keletkezne ilyen­kor a határban, madarak kö­röznek fölötte. Elmegy a pa­rasztember kedve a munká­tól, mert hiába igyekszik, alig fizeti vissza a föld a rá­fordított fáradságot. Négy évvel ezelőtt az ak­kori p a r a sztküldöttséggel Püspökladányból Klenczer József kilencholdas gazda is járt a Szovjetunióban, ő hoz­ta meg a jó hirt: lehet az ilyen szikes földön is sokat termelni, csak tudni kell a módját. Látta odakint, járt a hatalmas rizstelepeken, az sem volt különb föld, mint a püspökladányi, mert éppen olyan szikes. Rizs? Az emberek ingatták a fejüket. Egyáltalán nem lelkesedtek. Hiába hívtak ösz- sze gyűlést, megbeszélést, hiába magyarázta Klenczer József, senki sem akadt az egész községben, aki neki mert volna vágni. Bizalmatla­nok voltak a ladánviak. Azt mondogatták: “Jó, jó— szép dolog ez, dehát azt csak úgy lehetne, hogy egy nagy táb­lában termelnénk. . . nekünk meg szanaszét a földünk.” Aztán a viz! A főcsatorná­nak még hire sem volt. Egye­dül csak a hamvasi csatorna adhatna vizet a kábái határ­részen. De sok gonddal jár ez, nem érdemes. “Én megpróbálom!” Egy este kopogtatott vala­ki Klenczer Józsefnél. Cséki Gergely kubikos. Azért jött, hogy mégegyszer hallja, mit mond a gazda a rizsről. So­káig beszélgettek s amikor a kubikos elbúcsúzott, azt mondta: “Nekem nincs sok vesztenivalóm. Bérelnék két hold földet közel a csatorná­hoz. Lesz, ami lesz, én meg­próbálom.” Cséki Gergely átment Kar­cagra is érdeklődni. És rövi­desen ásni kezdte a szikes ta­lajt egymaga a bérelt földön. Gyorsan hire ment ennek a községben és sokan gondol­kodóba estek. Ügyes ember­nek ismerték a kubikost, aki józan és értelmes, nem megy bele minden bolondságba. Ha neki jó, akkor érdemes meg­próbálni. Abban az esztendő­ben már tiz holdon termeltek rizst a püspökladányi határ­ban. Két esztendő múlva, 1953-ban pedig 310 holdra emelkedett a rizsvetés terü­lete. Olyan hirtelen növeke­dett az emberek kedve a rizs- termeléshez, hogy sok uj te­lepítés csak egy hónappal a vetés után kapott vizet, mert elfelejtettek időben szerző­dést kötni a vízügyi igazga­tósággal. “Ezen a rongy földön?” Nemcsak egyedül Klenczer József tevékenykedett már a , rizstermelés mellett. Melléje álltak mindazok, akik az első esztendőben megpróbálták a sziken a rizst. A község pa­rasztságának nagytöbbsége azonban még mindig húzódo­zott az újtól. Aki esetleg szí­vesen belement volna, annak , távol esett a följe a csator­nától, akiknek földje pedig közvetlenül a csatorna mel­lett feküdt, azok megkötöt­ték magukat, hallani sem akartak a rizsről. Erre a rizs mellett kardoskodók felkínál­ták földjüket azoknak, akik­nek birtokuk a vízhez volt közelebb s megindult a földek cseréje, haszonbérbe adása. Több mint ezer hold cserélt igy ideiglenesen gazdát egy esztendő alatt. — Én nem gázolok a víz­ben, úgy sincs abból semmi haszon, azon a rongy földön nem terem semmi — mon­dotta Győri Lajos kilenchol­das gazda. De, hogy a földje közel volt az épülő főcsator­nához, ő is belépett egy ak­kor alakuló szakcsoportba. Két holdon termelt rizst az elmúlt esztendőben, ő lett azóta a rizstermelés legfőbb propagálója Püspökladány­ban. Az ő példája megmoz­gatta a gazdákat, egymás­után alakultak a szakcsopor­tok és gyors iramban meg­kezdődött a határban a kö­zös risztelepek létesítése. Bárczi István számolgat Ülünk a szövetségi vendég­lőben egy pohár bor mellett, Bárczi István kétholdas gaz­dával. A rizsről beszélgetünk, ami jómódú életet hozott a község gazdáinak. Bárczi mind a két holdját “bevitte” a szakcsoportba. Úgy mond­ja, hogy “bevitte”, mert egy- egy szakcsoport közösen ter­mel. A két holdról 17 ezer forint tiszta jövelme volt. Idén ősszel 18 mázsás átlag­termést ért el az ő szakcso­portja. A Magtermeltető Vállalat holdanként 15 mázsa termésre kötött szerződést, | aminek 70 százalékát be kell adni, mázsánként 250 forin­tos árban. Ami ezenfelül ter­mett, azt szintén beadja és annak 50 százalékát hántol- tan kapja vissza. A hántolt rizs mázsája 2000 forint, igy veszik át tőle, de szabadpia­con is értékesítheti. — A kiadás holdanként kö­rülbelül 3000 forint — mond­ja. A vízért 540 forintot kell fizetni holdanként, a beépítés 4—500 forintba kerül (van olyan föld, távolabb a csator­nától, ahol többe, viszont van olyan is, ahol csak 250 egy Magyarország Fokozzák a magyar mezőgazdaság nagyüzemi alapra való helyezését BUDAPEST, jun. 10. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. junius 7-én és 8-án ülést tar­tott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bi­zottság beszámolóját, ame­lyet Hegedűs András terjesz­tett elő a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fel­lendítésének további felada­tairól. A beszámolót és a hozzá beterjesztett határoza­ti javaslatot a Központi Ve­zetőség beható via után egy­hangúlag elfogadta. A Központi Vezetőség hatá­rozatának rövidített szövege: Párt unk politikájának eredményeként az utóbbi évek folyamán népgazdasá­gunkban mélyreható változá­sok mentek végbe. Hazánk fejlett szocialista iparral ren­delkező ipari-agrár országgá vált. A párt irányításával, munkásosztályunk segítségé­vel, népi demokratikus álla­munk támogatásával létre- * 600 hold beépítése). Külön pénz­be kerül a vetés, a gyomlálás, a cséplés és a beszállítás. A munka is sok vele, de megéri. Ha búzát vagy kukoricát ter­melnénk ezen a gyenge föl­dön, alig kapnék valamit. így csak ez a két holdacska meg­hozza a havi ezer forintot. Hizlalgatok is és baromfit nevelek. Ki gondolta volna pár ével ezelőtt? A víznek köszönhetjük. ötven szakcsoport Püspökladány határában már ötven rizstermelő szak­csoport működik. Egy-egy csoport 30—40—50 holdon termel rizst. Összeállnak az egyéni gazdák, egy-két hold­dal belépnek a szakcsoportba, elnököt választanak maguk közül és intézőbizottságot. Együtt dolgoznak, közös erő­vel és a termést átlagosan osztják el a bevitt földterület arányában. A szakcsoportok a földműves szövetkezethez tartoznak, minden szakcso­port külön alkalmaz egy szak­embert is, aki ért a rizs ter­meléséhez. A Magtermelő Vállalat a vetőmagon kívül holdanként 600 forint termelési előleget folyósít a rizstermelőnek, az| állam pedig 900 forint ka­matmentes hitelt ad, amit öt I év alatt kell visszafizetni. Klenczer József, aki a jó hirt hozta négy esztendővel ezelőtt a Szovjetunióból, most a tanács mezőgazdasági osz­tályának a vezetője. Vele! néztük meg a határt: már el-! készültek az uj rizstelepek. A Keleti Főcsatorna mentém friss földhányások húzódnak északról délre, Kaba felől pe- j dig a hortobágyi csatorna ága, a hamvasi csatorna hoz­za majd a vizet, az uj életet Püspökladány több mint ezer egyéni gazda közös rizsföld­jére. Illés Sándor jött és egyre erősödik a me­zőgazdaság szocialista szek­tora, amely a szántóterület­nek majdnem egyharmadát foglalja el. Gyökeret vert és fejlődik a termelőszövetkeze­ti mozgalom. Ma már mint­egy 200,000 termelőszövetke­zeti család, meggyőződve a .szövetkezeti nagyüzemü gaz­dálkodás előnyeiről, maga­biztosan követi a dolgozó pa­rasztság felemelkedésének ezt az egyetlen, járható ut- já. Megszűnt a mezőgazda­ságban a munkanélküliség és igen szűk térre korlátozódott a szegényparasztok kizsák­mányolásának 1 e h e tősége. Megválozott az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt­ság élete, növekedett jólétük, műveltségűk. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének megkez­désével egyidejűleg pártunk és kormányunk nagy erőfe­szítéseket tett a mezőgazda- sági termelés fellendítésére. E tekintetben különösen je­lentős a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953. decemberi határozata, amely­nek nyomán egészséges fej­lődés indult meg a mezőgaz­daság számos területén. Megnövekedett a termelési kedv: a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdál­kodó parasztok a múlt évben minden földet művelés alá vettek; háromegyedmilió ka- tasztrális holddal nagyobb területet trágyáztak meg is­tállótrágyával, mint 1953- ban. Az előző hat év átlagá­hoz képest 22 százalékkal nőtt legfontosabb takar­mánynövényünknek, a kuko­ricának összhozama, részben ennek köszönhető, hogy az ország sertésállománya na­gyobb, mint bármikor volt. A legfontosabb zöldségfélék­ből 1954-ben 14 százalékkal többet termeltünk az előző évinél; örvendetesen nőtt a vöröshagyma, a fűszerpapri­ka és a paradicsom termelé­se is. A termelés növeléséhez nagymértékben hozzájárult, hogy munkásosztályunk, szo­cialista iparunk termelési, műszaki és politikai téren fo­kozott segítséget nyújtott a mezőgazdaságnak. Egyebek között 1954-ben 3740 trak­torral, 1379 fogatos- és trak­torekével, 950 cséplőgéppel, 774,000 mázsa műtrágyával adott többet az ipar, mint 1953ban. A szocialista társadalom felépitése, dolgozó népiünk jólétének emelése érdekében a mezőgazdaság terén pár­tunk előtt kettős, egymástól elválaszhatatlan feladat áll: a) A párt III. kongresszu­sa határozatának megfele­lően számszerűen is tovább kell fejleszteni a termelőszö­vetkezeti mozgalmat — az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak termelőszövet­kezetekbe való önkéntes tö­mörülése utján — olyan ' ütemben, hogy a második öt- i éves terv végére a mezőgaz- 1 daságban is túlsúlyban le­gyen a szocialista szektor. A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztését elsősorban a meglevő termelőszövetkeze­tek megszilárdítása, példa­mutató gazdálkodása mozdít­ja elő. A régi termelőszövet­kezetek további erősítése mel­lett uj termelőszövetkezete­ket is kell szervezni. Ehhez a párt és az állam az elkövet­kező években fokozott anya­gi, technikai és szervezési se­gítséget nyújt. b) Növelni és olcsóbbu, gazdaságosabbá kell tenni a mezőgazdasági term elést, hogy dolgozó népünk élelmi­szerszükségletét mindjobban kielégíthessük és iparunkat elláthassuk mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal. E feladat megvalósításában az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek kell élenjárniok, egész termelé­sük, s elsősorban áruterme­lésük gyorsabb növelésével s gazdálkodásuk gyökeres meg javításával, amit lehetővé tesz a fokozotabb gépesítés, valamint a tudomány ered­ményeinek alkalmazása. , Meg kell valósítani a Köz­ponti Vezetőség s a Minisz­tertanács 1953 decemberi ha­tározatát, munkánk közé­pontjába állítva a kenyérga­bonatermelést, szarvasmar­hatenyésztést, valamint az egész álattenyésztés takar­mányalapjának biztosiását, elsősorban a kukoricaterme­lés fokozásával. / Az ország lakosságának élelmiszerekkel s a könnyü- és az élelmiszeriparnak nyersanyagokkal való bősé­gesebb ellátása, valamint ma­gának a dolgozó parasztság­nak a munkás-paraszt szö­vetség erősítésének érdeké­ben pártunknak s kormá­nyunknak továbbra is támo­gatnia kell az egyénileg gaz­dálkodó parasztságot terme­lésének s különösen áruter­melésének növelésében. ötödik per Bridges ellen / San Francisco. — A kor­mány múlt hétfőre tűzte ki a Harry Bridges ellen indított ötödik pert. Már 1949-ben- kezdték el az elsőt azzal a váddal, hogy Bridges jogta­lanul kapta meg a honosítást. Ma ugyanazzal vádolják, mint 1950-ben holott a legfelső törvényszék már 1953ban el­vetette elévülés címén. A BOUND BROOKI népün­nepély javára Sándor Antal, Bloomfield N. J. -i munkástárs egy 28 dolláros szép fényképező ka­marát ajánlott fel a Bound Broki népünepély sikerének előmozdítására. A fényképe­zőgépnek szép bőrtáskája i3 van, bizonyára mindenki sze­retné magának megszerezni-,

Next

/
Oldalképek
Tartalom