Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-16 / 24. szám
June 16, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 legszavazták a Verhovay-Rákóczi egyesülést ^Folytatás az 1-ső oldalról) )gásolt két alapszabálypont, mely feljogosítaná az igaz- atóságot arra, hogy megvál- •ztathatja úgy a konvenció atározatait, mint magát az apszabályokat, meg lesz íltoztatva olyképpen, hogy igazgatóság e jogát csak ikor gyakorolhassa, ha az lami törvények" ezt sziiksé- essé tennék-! Éberen ügyel- ■n a tagság arra, hogy ez a ódositás be is kerüljön az j alapszabálykönyvbe! Ugyancsak a Magyar Szó ltakozására siettek megválhatni azt a pontot is; hogy degátus csak ezer dolláros itvénnyél rendelkező tag leessen. Az uj szabály szerint í 500 dolláros kötvényes is hét delegátus. Hogy a konvenciós delegá- isokat — és rajtuk kereszti a tagságot — megvigasz- ilják és hogy az egyesülés ;egszavazását biztosabbá te- yék, egy másik komoly en- edményt tettek a tagságnak, ereegyeztek a betegsegély laximumnak 300 dollárról 75 dollárra és az 500 dollá- >s segélynek 620 dollárra aló felemelését. Ennyit eredményezett a igságnak a konvenció. De dalett a dicsó' Rákóczi név, lalett a nemrég épített 175 | ezer dolláros gyönyörű Rá- j kóczi székház, és beolvadt a “tartalékba” a másfélmillió dolláros tartalékfölöslegük. A vörösfalásra Hallottuk, hogy egyes urak I nagybani vörösfaló szónokla- j tokát vágtak ki. A Rákóczi tagság, amikor az egykori I sajátjuknak tekintett másfél- j millió dollárra, a székházuk- i ra, a charterükre, az elvesz- | tett Rákóczi névre tekintenek, most már megérthetik, hogy — mit jelent az, amikor bizonyos urak “kommunistáz- nak.” A Magyar Szó Ígéri, hogy i miként eddig is, önzetlenül és egyedül a Rákóczi tagság érdekeit tartva szem előtt, bátran és megfélemlithétet- lenül védta a tagság jogait úgy ezentúl is őrt fog állni az uj szervezetben egyesült 90 ezer amerikai magyar testvé-, rünk jogai, érdekei védelmében! Egyedül a Magyar Szó merte megírni az igazat az j egyesülés kérdésében, minden más lapot megvásároltak 20 dolláros borravalóikkal! Egyedül a Magyar Szó adott hangot a Rákóczi egylet leg- ‘ tisztábban gondolkozó, legőszintébb, legbátrabb tagjai aggodalmainak az egyesülés-1 Síeve Nelsonék fellebbeznek PHILADELPHIA. — A fellebbezési törvényszék 5:2 szavazat- arányban jóváhagyta Steve Nelson és négy társa ellen az al- sóbbfoku bíróság által hozott Ítéletet, mindazonáltal ez volt az első eset, hogy fellebbezési bíróság a S/mth-törvény alapján hozott Ítélettel szemben megosztott állást foglalt el. Az iétlet nem jogerős. Steve és társai a Supreme Courthoz fellebbezik meg ügyüket. Bankok fúziója 1955 első négy hónapja alatt 81 bank-egybeolvadás történt. Rekord! 1952-ben “csak” 100 bank fuzionált. sei kapcsolatban. Az idők múltával egyre több Rákóczi tag fogja megérteni lapunk kiállásának! igazi jelentőségét. Már most megüzenjük a Verhovay volt urainak, elsősorban a Révész Kálmán urnák és barátainak, hogy a Magyar Szó ébren fog ügyelni minden lépésükre, hogy lapunk az amerikai magyar munkásság és tagságuk leg- öntudatosabb részének lelkiismereteként, megfélemlithe- tetleniil és megvesztegethe-1 tétlenül fog őrködni a tagság érdekei fölött. Nem fognak tudni benünket sem elhallgat-! tatni, sem megvásárolni! Darabbemutató a Sobell-gyülésen Junius 16-án, csütörtökön este 8 órai kezdettel nagy gyűlést rendeznek a Carnegie Hallban, hogy Morton Sobell perújítását sürgessék. Ez alkalommal jeleneteket mutatnak be egy az európai országokat bejárt színdarabból, a mártírhalált halt Rosenberg-házaspár kivégzésének évfordulóján. A darab címe: “Az ártatlanok”. Szerzője a lengyel Leon Kriczkowski. Hirosimái halott HIROSIMA. — Meghalt egy 42 éves ember, akiről japán orvosok azt állapították meg, hogy | a tiz évvel ezelőtt ledobott atom bomba által okozott belső sérülések következtében halt meg. Ez immár idén a kilencedig ilyen áldozat. Általános sztrájk Szingapúrban Egy szingapúri lap szerint 50 ezer munkás sztrájkol a terjedő általános sztrájk következteben. Rendőrség támogatja a sztrájktörőket. Peron üti az egyházat és viszont Peron csapatai és a katolikus egyház hívei között a hét végén lezajlott veres összecsapások alkalmával 22 személy megsebesült, 600-at pedig letartóztattak. Nehru a szovjet békeipnkájáról A Moszkvában hivatalos látogatást tevő Jawaharlal Nehru, India miniszterelnöke, a Bulganin szovjet miniszterelnök által a Kremlin-palotában rendezett fogadtatást követő banketten beszédet mondott. Ez alkalommal reményének adott kifejezést, hogy a Szovjetunió és mások erőfeszítései ki fogják vezetni a világot a bizalmatlanság, a gyanakvás és a gyűlölet fertőzött légköréből. Nehru kijelentette, hogy ő “látta és ösztönösen megérezte azt az erős vágyat”, amelyet a szovjet kor- j mány és a nép táplált a béke | után. Az indiai nép “visszhangozza ezt a vágyat, amint meggyőződésem szerint ezt más népek is teszik”. “Az igazi és helyes erőfeszítések meghozzák az igazi és helyes választ”, mondot- * ta Nehru, majd hozzátette: “Meg vagyok győződve, hogy az a nép, amely a békéért dolgozik, elkerülhetetlenül megteremti a béke légkörét is.” Majd kijelentette, hogy “a Szovjetunió a mai világban nagy, és ezzel a nagysággal nagy felelősség is jár, olyan felelősség, amelyet nagyon kevés más ország oszt meg vele.” A végén Bulganinra ürítve poharát, a szovjet miniszterelnök nevét trásitotta “a világ minden békeszerzőjével.” HOGYHA IGAZ, ROSSZ VAGY JÓ, MEGÍRJA A MAGYAR SZÓ! 'MA NEKEM, HOLNAP NEKED” Irta: GENCSY MARGIT Egy reggel Frank az óra csengésére éppenugy ilébredt, mint más közönséges reggel. Álmos olt, nyújtózkodott, ásitozott éppenugy, mint lás reggeleken szokott. Pedig jól aludt Frank, era álmodott semmi rosszat. Nem viaskodott utyákkal, nem zuhant gödörbe, nem üldözött ekete macskát, nem zavarta lelki nyugalmát ;mmi és nem volt lidércnyomása. Egyenes lelkű, écsületes munkás volt a Frank, nem ivott, nem ártvázott, nem civakodott, mi egyebet hozha- >k még fel mellette? Igaz, majdnem elfelejtettem, felesége is volt ranknek, akivel nagyon boldog egyetértésben itek. Frank — Frank Ibanez — mikor elkészült, ondtalanul kisétált a lakásból az utcára, hogy lunkába menjen. Egyszercsak hirtelen két férfi 'pett melléje. Közrefogták, mindkettő igazolta iagát, mint FBI-emberek, aztán az egyik valami 'ást nyújtott át neki. A meglepetéstől bénultan ?ak nehezen értette meg, hogy az elfogató pa- mcs! . . . Mintha ragyogó napsugarakból a íennykő csapott volna le előtte, úgy hatott rá ez z irás... ! Hogy le van tartóztatva... de miért ? liért? Nem bántott senkit, semmiféle csalást em csinált, még az adóbevallással sem csalt so- a... És Frank Ibanezt mégis letartóztatták, a /est Sstreet-i börtönbe vetették és deportálási járást indítottak ellene. Arra, hogy van egy Walter-McCarran-törvénv, rra Frank sohase gondolt ! Éppen úgy mint unióinak többi — 1,400 tagja közül egy sem gondol i! Mint ahogy nem gondol rá a subwayban to- ngó, vagy a mellette dolgozó munkások közül jy sem. Frank Ibanez 51 éves, 30 éve él Amerikában, >anyol származású pék. Kubából jött ide és ami- 3r átélte mindazt a lenézést, megaláztatást és ellözést, amiben minden nemzetiségű bevándorlónak része van, megalakította a “spanyolajku pékek unióját”, amely később egyesülve a Local 87-el, hatalmas erőt foglalt magában. Azóta is résztvesz a pékek mozgalmában, tisztséget tölt be ott és állandóan a munkások jólétéért, magasabb bérért és rövidebb munkaidőért harcolt. Igaz, 1938-ban a fasiszta Franco parancsára testvér-testvért gyilkoló spanyol háború alatt, Frank Ibanez gyűjtött, hogy a partizánoknak orvosságot küldhessen... Dehát ez nem lehet bűn, hiszen akkor Amerika is elitélte Franco véres támadását a fiatal demokrácia ellen. Hogy a Dulies- politika keblére ölelte a véreskezü diktátort, az ma van, de AKKOR ő nem követett el semmi tilosat, semmi törvénybe ütközőt. Mégis ezekért tartóztatták le és ezekért akarják deportálni! A szakszervezetek tömegekbe olvasztják a munkásokat és a tömegekben erő van! És a Walter- Mc Carran-törvény nem tűrheti, hogy a munkások tömegekbe szervezkedve, megerősödve, követelhessenek! Ma 340-en néznek szembe a deportálás borzalmaival. Ezek legnagyobb részének a szervezkedésbe vetett bizalma és a szakszervezetért való munkája volt a bűne. Hogy a 340 eset közül miért foglalkozom pont a Frank Ibanez esetével? Csupán azért, mert történetét tőle magától hallottam. Azonkívül az ő esete... mindnyájunk esete. Ami vele történt, az bármely nap, bármely órában, bárhol, — velünk is megtörténhet. 10,000 polgártól akarja elvenni a polgárlevelet Herbert Brownell igazságügyminiszter és 12,000 nem polgár munkástársunkat akarja deportálni. Ki tudja megmondani, ki a következő? A munkásság szinte tiltakozás nélkül fogadott el minden ellene irányuló törvényt és nemtörődömségüknek az lett az eredménye, hogy senkí- sem érezheti magát biztonságban éppen úgy, mint Frank Ibanez. .. és a többi 340!!! A Protection of Foreign Born 23 éve a legnagyobb erőfeszítéssel védi a bevándoroltak érdekeit nemzetiség, faj, szin és valláskülönbség nélkül és szép eredményt ért el eddig is. Most az igazságügyminiszter ezt a nemescélu szervezetet akarja megtörni. (Magyar fiókja a “magyar védelmi bizottság, cime 130 E. 16t6h St., New York, N. Y.) A Magyar Szó olvasói többször találkozhattak müköcíésének eredményeivel. A múltját senkisem törölheti el! 285 egylet van felforgató listára téve. Kevés van a 14 millió bevándorolt között, aki azok közül valamelyik egylethez nem tartozott volna, és senki se gondolja, hogy azzal használ magának, ha meglapul. Azzal csak azt érheti el, hogy rátaposnak. Aki tudja mit jelent 25—30—50 évet leélni ebben az országban, odaadva fiatalságát, erejét- ennek a gyönyörű országnak a felépítéséhez, itthagyni otthonát, amelybe mindent lemondások árán szerzett össze, ahol gyermekeinek bölcsőjét ringatta, öltöztette, iskolába küldte őket, itthagyni gyermekeit. . . és azok gyermekeit, az unokákat. .. mert óh, be sokan vannak közöttünk a 70 év körüliek... ! Hát a férjet, a feleséget, akivel annyi éven át álmodoztak szép öregségről...! Pedig senkisem érezheti magát biztonságban, éppen úgy, mint Frank Ibanez. .. ! Nem használ az elbujás, a meglapulás, kisérje mindenki figyelemmel a Protection of Foreign Born önfeláldozó, munkáját, forduljon hozzá tanácsért és fogadja,, tartsa meg azt a tanácsot. Kérjen tájékoztató könyvecskéket és terjessze. Es amennyire tehetsége engedi, támogassa azt a szervezetet. Ne felejtse el senki, hogy nem elbújni, hanem csakis erőnket egyesítve harcolni kell a támadások ellen, ha eredményt akarunk elérni. És mindenekfölött, ne felejtsük el, amikor a magunk jogait védjük, nemcsak önmagunkat védjük, hanem fogadott hazánkat, melynek alapokmánya igy kezdődik: “Minden emb/er egyenlőnek teremtetett... mindenkinek joga van az élethez, szabadsághoz, a boldogsága kereséséhez... !” Népünnepély Bound Brookon, junius hó 26-án asárnap, egész nap, a Bound Brooki Magyar Kultúrotthon rendezésében■ — Szenzációs attrakciók. — Finom tagyar ételek és italok. — Magyar zenekar. — Birkozóverseny, országoshirü birkózók részvételével.
