Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-16 / 24. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 16, 1955 Olvasóink Írják.. KIKET SIRAT NOVAK LAJOS? Tisztelt Szerkesztőség A Magyar Szó április 28-i számában olvastam Novák Lajos ny. bányász vélemé­nyeit a Magyar Szóról. E sorok Írója sona nem lát [ ta Novák Lajost “személye­sen. De arra nagyon jél em lékezik, amikor a harmincas években, Novák Lajos, a Bá­nyászlap munkásgyülőletet termő mezején ragyogtatta néha-néha szellemi elmefut­tatásait. Ami szellemi taplá lékot abban az időben a Bá­nyászlap nyújtott olvasóinak, azt élethűen tükrözi vissza Novák Lajosnak a Magyar Szó szerkesztőjéhez irt vörös­faló levele. Azt a szellemi kincsei mely a Magyar Szó hasábjai­ról sugárzik szét, azt a No­vák Lajosok képtelenek érték szerint analizálni. Az az ember, aki rögtön első levelében “vörös szint vörös mázolást, bolsi szagot, muszkákat”, stb. kifejezést használ magyarázatában, ha bányász volt is, szerzehetett volna annyi műveltséget hogy nyugodt hangon és nem .a csúfolódás szótárából ki­szedegetett sértő szavakkal, igyekezzen másokat a maga igazáról meggyőzni. Első analízisében az isko­lásgyermekek tudásával tá­masztja alá azt, hogv ez az ország nem akar háborút Aztán azzal érvel, hogy a ír világháború után a muszka nem le, hanem felszerelt és hódított több mint egy tucat országot, ez az ország pedig akkor döbbent rá a szörnyű valóságra, tehát mi is meg­kezdtük a fegyverkezést. Azt, hogy 1946 márciusá­ban Churchill, az akkori el­nökünk, Truman hátvédnök- sége mellett, Fultonban, el­mondta hires háborúra uszí­tó beszédét, és utána pár nap. de mondjuk pár hónap múl­va, minden újság orosz ve­szélyről, orosz háborús szán­dékról irt és ijesztett min­den olvasót, azt nem említi. Ekkor kezdtük mi meg a fegy verkezést, Novák Lajos mun­kástárs. Hogy minden betűt, min­den szót és mondatot, melyet a Magyar Szó a. munkásság érdekének védelmében ir vörös szin nélkül, aláír, elös- meri. De kár, hogy Ön olyan szineskedő.) Hogy Novák Lajos sirnj tudna, de inkább nevet, Ma- gyarorzság felszabadulásá­nak 10 éves évfordulóján, a- mit ő pokoli álnokságnak, me­sének állít. Hát csak állítson amit akar. De a karaván fel­tartózhatatlanul halad. Igen! A magyar ipar ma legmagasabb színvonalon áll Hogy Magyarországnak még­is szüksége van némely gé­pezetre, amit még 10 év alatt lehetetlen volt az elszelelt nagyságosok, mágnások Ma­gyarországot romba döntve oct hagyva, előállítani, ezen csak a Novák Lajosok csodál­kozhatnak. Továbbá! A szerkesztőnk nem akarja megakadályozn: a Rákóczi és Verhovay egyle­tek egyesülését. Amit o a apján keresztül mondott, a: jóakaratu véleménynyilvání­tás. És egy újságírót a No­vák Lajosok nem gátolhatnak meg véleménye nyilvánításá­ban. E sorok írója is tagja ezen egyesülni akaró egyle­tek egyikének és azt mon­dom, hogyha az egyesülés létre jön, az egyesület koz- urarattai tartsa meg a Rá óczi nevet. Hadd hirdesse mégha csak egy évtizedig is a Rákóczi nevét. Hisz a Rá­kóczi név a magyarnak úgy szivében, mint a fülében úgy cseng a Labancverő Rákóczi név, mint maga a Rákóczi .nauló. Ne dobjak hát el a íákóCzi nevét, az üzletért. | Igaz, hogy Amerikában va­gyunk, és nevet éppen úgy mint inget, jogunk van fel­venni amilyent akarunk. i Nagyon helyeslem Deák szerkesztőnek azon kijelenté­sét, ahol azt mondja, hogy “mi igenis akarjuk: az egye­sülést, de nem olyan egyesü­lést, amely idő előtt eltemeti a magyar nyelvet, a magyal mlturat Amerikában.” Hogy Novák Lajos nem tudja sehogy sem elhinni azt. hogy Deák szerkesztő szivén viseli a magyar nyelvet, a magyar kultúrát, és azt kér­di Deák szerkesztőtől, vájjon bejelentette-e tiltakozását miKor “a vasfüggöny mögött gyilkolták” azokat, akik No- /ák szerint a magyar kultú­rát merték védeni a keleti barbarizmus ellen ? Ahelyett hogy Novák bevárná légből kapott kérdésére a választ rá fogja Deák szerkesztőre hogy ő a magyar kultúrának akkor hátat fordított. Aztán pedig el is dönti, vájjon van-e jussa Deák szerkesztő­nek védeni a magyar nyelvet azzal az állítással, hogy neki nincs jussa védeni a magyar nyelvet, sem. pedig a magyar kultúrát. E sorok írója nem tudja megérteni Novákot, hogy mi­féle “kultúrát védőkről” be­szél. Csak nem az fáj talán Novák munkástársnak, hogy Deák szerkesztő nem tiltako­zott a Magyarországot a ná­ciknak kiszolgáltató, a ma­gyar hadsereget, 400 ezer fi. . ...... ............—----- ■ — Mborus veszély vagy a népek - ébersége! Ismerve a világ marokny tatalom megszerzésére törő imperialistáinak szűk, csak makacs gondolkozásmód jat, mindaddig nem lehet megbíz­ni békeszólamaikban, amig csak alkalmuk, lehetőségük van háborús összeesküvése­ket szőni és egy háborút ki­robbantani. I A következő háború irtó­zatosan nagy pusztitási kilá­tásai ma a nagy tömegek túlnyomó részét éles háború- ellenes állásfoglalásra sora­koztatták fel. Annyira, hogy ez az egységes háboruellenes felsorakozás határozott meg­torpanásra kén yszeritette egyelőre várakozó álláspontra szorította a háború kirobba­násáról végleg, — egyáltalán nem lemondott imperialistá­kat. A történelem tanúsága sze rint az uralkodó körök egyet len esetben sem mondtak A végleg leigázó terveikről, csu­pán csak akkor, hogyha “az idő”: az általános néphangu- at mindvégig lehetetlenné tette azt. Itt most valljuk meg őszintén, ilyen eset csak igen ritkán történt meg. Az történt a legtöbb esetben, ami rendszerint történni szo­kott: az uralkodó Lörök egy­általán nem adták fel leigazc terveiket, hanem a kényszer nyomása alatt — “szél ellen nem lehet pipálni!” — csu­pán elhalasztották azt, a tö­megek ellenállása időközben ellankadt, s egyszerre csak arra ébredtek rá, hogy még sokkal fokozottabb mérték. ben zudult rájuk az a vesze­delem, ami éllen oly eredmé­nyesen küzdöttek, amig ébe­rek voltak. | Egy következő háborúban az egész emberiség elpusztul­hat. Ezért úgy fejezzük ki magunkat, hogy a történe­lem, — az idő talán kegyes lesz az emberiséghez, és még egy, utolsó alkalmat nyújt az elpusztulása elleni összefo­gásra ! ... i Az imperialistákra állan­dóan, sőt fokozott mértékben vigyázni kell mindaddig, mig háborút kezdő hatalom van a kezünkben, amig ez végkép, biztosan nem lett kiütve a ke- ziükből!.. . (A fenti rövid cikk nem annyira “színes”, érdekes mint a mai halálosan komoly sorsdöntő, talán még vagy öt- tizévig eltartó, veszélyes helyzetre kíván rámutatni.) Sz-i S. B. magyar zsidót az auschwitzi égetőkemencébe depó rtálc hitleréknek ágyutöltelékhek eladó Szálassy, Imrédy-féle gyilkosbanda tagjai kivégez- tetése ellen? Ezekért hullat ez a svindlis nyugalmazott bányász könnyeket ? K. Pál Kaliforniában élő, szintén ny. bányász. Tisztelt Szerkesztőség! i Alant küldök egy pár stró i fát, amit unalmas óráimban szedegettem össze. Ha nem érdemes a nyomdafestékre [ akkor sem fog szégyenemre válni, mert egy volt borjú I pásztortól ilyet is el lehet fogadni. | Olvastam itt a magyar csatornasajtó termékeit és nem tudom kitalálni, hogy a szerkesztői bolondok-e, vagy pedig azok tartják az olva­sóikat bolondnak, akiknek bármit Írhatnak, úgy sem vetik a szemükre soha. így hangzik a strófa: A Szabadság iródiákjai grófok, bárók hü szolgái. Nem látják a virág ujonnai nyílását, Mint kinyílt virágból uj világ hajnalát. Grófok és bárók tündérszép i országa, Ma már munkások és béresek hazája, Ezek szántják-vetik a magyar ugart, Ezenkek ad most a bőség jutalmat. Letűnt a grófok, bárók duhaj kora, Helyébe lépett a dolgozók korszaka. Földnélküli János “hazátlan bitangok”, Ezeké lett máma a dicső szép magyar hon. Ezt a felszabadulást ünne­pelte az igaz magyar nemzet 1955 április 4-én. Novák hon­fitárs azt irta, hogy ezen sír­ni lehetne. Igen, sírtak is ezen Novák honfitárs, a gró­fok és bárók, mert ezek 100 százalékosan tudatában van­nak annak, hogy amit én itt leírtam, az a tiszta igazság. Szilágyi. iozziszális | a NovákJovélhez Tisztelt Szerkesztőség! Novák urra kár volt időt pazarolni. Novák ur ugylát- szik nem igen ismeri a ter­melőeszközök f e j 1 ődésének kényszerítő hatását. Amikor az ősember többet tudott ter­melni, mint amennyit maga elfogyasztott, kezdetét vette a kereskedelem. Évezredek folyamán az ügyesebb va­gyont halmozott fel, vagyo­nával szolgálatába "“állított másokat és azok segítségéve.1 megtámadta, k i f o s z tóttá szomszédj ait. A -legyő^ötte- két rabszolgákká tette. A rabszolgatartás hosszú ideig tartott, amig eljött az idő hogy jobbágy left a rabszol­gából. Ennyi elég ebből. | Most csak annyit, hogy amikor a vagyon felhalmozó­dott, nem hogy megszűnt volna az emberkinzás, hanem fokozódott. így vonult ez vé­gig a mai korig — és ebből az következik, hogy a mun­kásság kényszerült harcolni Nem passzióbós vívták véres harcaikat. A Dózsa-féle láza­dást is a parasztság nyomora idézte elő. Az a benyomásom, hogy Novák nem ismeri a társadalomi ej lődés történeté c sem az orosz forradalom okát. Az első világháború előtt még nem voltak bolse­vikok. Miért kellett megindí­tani a tömegmészárlást ? Vagy talán annak is a bolse­vikok voltak az okai? Ezt kérdezem én, egy 81 éves, volt Ferenc József-hu- szár, aki 27 éves koromban kezdtem elsajátítani az olva- sás-irás mesterségét, de a je­lek szerint jobb könyveket és irodalmat olvastam, mint No­vak ur/ P. C. KÁRPITOZÁS Európai gyakorlattal biró, el­sőrangú kárpitosmester ház­hoz megy bútorát megjavíta­ni, áthúzni vagy átalakítani, jutányos áron. A becsületes, jó munkát garantálja WEISZ LO 7-7489 vagy CY 4-0252 A. Rosner, Mgr. Magyar Szó, 130 East 16th Street New York 3 ,N. Y. Tisztelt Munkástársak! Megértem a nagy Julius 4-iki szám előállításának fontosságát. Csatolva küldök..............dollárt Tegyék az én nevemet is a Függetlenségi Nyilatkozat aláírói közzé. Név: ......................................................................................... Cim: ......................................................................................... Kik sirlak a felszabadulás évfordulóján? Hogf járt Zsitvay? Tisztelt Szerkesztőség! A május 26-iki lapszámban olvastam a “Hogy járt Zsit- vay?” cimü közleményt, a- melyben Varga Lajos testvér közölte az olvasótáborral, hogy ő és Weinstock Lajos egy és ugyanazon a napon születtek. Ez érdekes vélet­len, de semmiképpen nem tudtam kihámozni, hogy tu­lajdonképpen mégis “hogy járt Zsitvay?” Pár nap előtt néhány Arát töltöttem több barátom tár­saságában, de tőlük sem tud- tarrf' magyarázatot kapni aF- ra, hogy végtére is “hogy járt Zsitvay?” Kérem a Szerkesztőséget hogy lehetőleg Special Deli­very repülő levélben haladék- , talanul tudasson “hogy járt Zsitvay”, mert álmatlan éj­szakákon át töröm a fejemei ezen a problémán s nem sze­retnék emiatt beteglístára kerülni. Köszönettel és üdvözlettel ( ehm) (Zsitvay úgy járt, hogy _ vermet ásott másnak, de ma­ga esett bele. Varga testvér ugyan egy kicsit másként irta meg.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom