Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-02 / 22. szám

June 2, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 A FORD “TERV” «l Lélegzetvisszafojtva várja az ország egész szervezett munkássága, hogyan dől el és kit ho­gyan talál el a Ford-vállalat és az UAW-CIO, az autómunkások szakszervezete közt folyó csata. A hangulat feszültségét végletekig fokozza az a körülmény, hogy a Ford-munkások több mint 93 százaléka már megszavazta a sztrájkot s a sztrájkhatárídő csütörtökön, lapunk megjelené­sének napján jár le. Az utolsó napok, az utolsó órák titáni harca van folyamatban e sorok Írása­kor. Ford svindlis ajánlata A hetek óta folyó tárgyalások során a CIO- autómunkások tárgyalásvezető bizottsága szá­mos ízben kifejezésre juttatta a munkások köve­telményeit, amelyek közül magasan kiemelkedik a garantált évi bér követelése, ez a munkásság történetében korszakalkotó lépés, amelyet az ame­rikai lapok GAW-nek, Guaranteed Annual Wages- nek neveznek. Az eddig lefolyt tárgyalások so­rán a Ford-vállalat csak kerülgette a forró ká­sát, mig a végén a múlt héten előterjesztette a maga béregyeztető ellentervezetét. Hogy pedig e tervezetének minél nagyobb nyilvánosságot ad­jon, egyrészt, hogy az autómunkásokat megté­vessze és szembeállítsa a munkásság béregyez­tető bizottságával, másrészt azért, hogy a nagy- közönséget a maga oldalára állítsa, kedden egész­oldalas hirdetés formájában közzétette a nagyla­pokban, igy a “N. Y. Times”-ban is. Ez a meg­tévesztő stílusban és körmönfontan megszövege­zett tervezet a maga egészében nem egyéb, mint svindli. A lényeges pontokban zavaros, másfelől pedig Ígéreteiben olyan általános és annyira tele­van tűzdelve kibúvókkal, hogy végeredményben nem akar egyébnek lenni, mint a sztrájkra ké- szenálló munkásság becsapásának. Reuther ellen javaslata Erre a szemérmetlen kísérletre hétfőn, Detroit- ban, Walter Reuther, a CIO-UAW elnöke, amint a “N. Y. Times” keddi, elsöoldalas cikkében mondja, “merész béregyeztető manőverrel” meg­adta a választ. Válaszában azt az ajánlatot tet­te, hogy szavaztassák meg a Ford-vállalat 140 ezer órabéres alkalmazottját titkos szavazással, hogy vájjon a vállalat ajánlatát fogadják-e el, vagy pedig a szakszervezetnek a garantált évi bérre irányuló követeléséhez ragaszkodnak, de oly módon, hogy a szavazás eredménye kötelező erővel fog bírni úgy a vállalatra, mint a szakszer­vezetre. A Ford Motor Company meghökkent az ajánlatra és azonnal a tárgyalások szünetelteté­sét kérte, hogy ideje legyen a kérdést fontolóra venni. A viszontválaszt Henry Ford kettő kije­lentése értelmében a tárgyalóasztal mellett fog­ják megadni, “mihelyt megtanácskozta.” A szakszervezet által indítványozott szavazást a Honest Ballot Association, a becsületes titkos­szavazási szövetség, vagy valamelyik hasonló szervezet bonyolítaná le, amelyben közösen meg­egyeznének, úgy hatott, írja a “N- Y. Times”, “mint valami bomba.” Népámitás A Ford Motor Company ellentervezete a garan­tált évi bér helyett azt az ajánlatot teszi a mun­kásoknak, hogy ha biztosítékot akarnak,'akkor vásároljanak Ford-részvényeket, amelyeknek fe­lét a vállalat, fizetné meg. A Ford-tervezetnek egy másik pontja, amelyet “jövedelem-rögzités”- nek neveznek, abból állana, hogy az ideiglenesen elbocsátott munkásoknak a Ford-vállalat, mint valami bankkölcsönző intézet, kölcsönöket nyúj­tana, amelyeket a munkásoknak majd csak akkor kellene törlesztés alakjában visszafizetni, amikor újra visszakerülnek a vállalathoz. A tervezet egy harmadik pontja pedig azt' Ígéri, hogy amikor egy munkást elbocsájtanak állásából, akkor meg­felelő felmondási dijat fizetnek neki. Mit válaszolnak a munkások? Ezek a pontok igy, első hallásra, és a részle­tes feltételek és megszorítások nélkül, valóban nagyon csábitólag hathatnak egyes, a kérdések részleteiben járatlan és tudatlan munkásra. Az (Folytatás a 4-ik oldalon) MIK A TRÜKKÖK A RÉSZVÉNYTERVBEN ? Egyetlen munkás sem biztos, hogy a Ford-féle részvénytervből többet kap, mint a saját pénzét, ehhez hozzátéve ugyanannyi, kamatot, mint amennyit kapott volna, ha megtakarított pénzét kormánykötvényekbe fekteti. A Company hozzájárulása csak akkor kezd a munkás tulajdonává válni, amikor már két évig benne feküdt a tervezetben annak az évnek befe­jezése után, amelyben a munkás a pénzét bele­fektette. Ha valaki 1956 januárjában 10 dollárt fektet be a tervezetbe, értéke a vállalat 5 dollár­ja után három évvel később, 1959 januárjában pontosan 13 és háromnegyed cent lesz, ehhez még- egy pennyt sem kitevő kamat fog járulni. Ha valakit elbocsátanak állásából és az illető, hogy a családját ellássa, kivesz valamit a terve­zetbe fektetett spórolt pénzéből, többféle veszte­ség éri. Először is, ha valaki kivesz abból vala­mit, egy egész évi megtakarított pénzt kell ki­vennie. Másodszor: ha valaki kivesz a spórolt pénzéből két éven belül, azután hogy befektette, azzal lemond a vállalat által nyújtott hozzájáru­lásról. Harmadszor: hogy biztossá tegyék, hogy a munkás veszítsen, kényszerítik, hogy először azt a spórolt pénzt, vegye ki, amelyet utoljára tett be, ami azt a megtakarított pénzt jelenti, amely nem volt benne elég hosszú ideig ahhoz, hogy bármi hasznot hozzon a vállalat dollárjai után­Sőt, miután valaki már azt hiszi, hogy van haszna a vállalat kiegészítő dollárjaiból, ráébred­het, hogy még az sincs. Ha valakit elbocsátanak, “Van e mortgage a jövődben!” Uj jelszava van a Ford-cégnek. Eddig az volt: “Van egy Ford a jövődben”. Most azonban ez a jelszó: “Van egy mortgage a jövődben”. EZ AZ IGAZI ÉRTELME ANNAK A BECS­TELEN VÁLASZNAK, amelyet Ford adott a munkások ama kérelmére, hogy garantálja a bé­reket a munkások vásárlópépességének fenntar­tására arra az esetre, ha letennék őket. MIT JELENT A FORD “RÉSZVÉNYVÁSÁR­LÁSI” AJÁNLAT? • Leszállítja vásárlóképességünket akkor is, amikor dolgozunk, akkor is, amikor letesznek bennünket. • Az ő “bér-állandósitási” javaslatuk tény­legesen azt jelentené, hogy valahányszor le tesz­nek munkából, vagy csökkentik a munkaidőt, ugyanannyiszor válnánk a Ford-gyár ADÓSÁVÁ! • A Ford-gyár nagy kegyesen megengedné, hogy vegyünk fel kölcsönt jövőbeli keresetünk, ellenében. Másszóval a Ford-cég kölcsön vállalattá válik. Konkurrálni fog a Household Finance Cor- porationnal. Nézzük meg gyakorlati szempontból Fordék ajánlatát. Ha letesznek téged, akkor az a kölcsön, amit Fordtól kaphatnál, valamint a munkanélküliségi segélyed kitenne összesen annyit, amennyit 24 óra bérének felelne meg. Ha az illető kevesebbet dolgozott mint heti 32 óra, akkor kölcsönözhet heti 10 órai munkabérnek megfelelő összeget, de nem többet annál, amennyi a heti “jövedelmet” a 32 órai bér összegére emelné fel. Ez mind igen szép. CSAKHOGY AZ ILLETŐ ADÓSÁVÁ VÁLNA A FORD CÉGNEK! Valahányszor többet dolgoznál mint 32 órát egy héten a 32 órán felüli munkabér felét vissza kellene adnod Fordnak törlesztésként. A jövedelmi adót levonnák a kölcsönből, amit kapnál. De amikor visszafizetésre kerül a sor, AZ EGÉSZa ÖSSZEGET kell visszafizetned, bele­értve a jövedelmi adót, amit sohasem kaptál kézhez! Most jön aztán a java! Az ajánlat telitele van mindenféle “kivétellel” feltételekkel, és apró csap­dákkal. Először is — nem kölcsönözhetsz sokat. Az a munkás, akinek egy évi szenioritási joga van kaphat — hét heti bért kölcsönként, de nem töb­bet. Öt évi szenioritással hat és fél heti jövedel­met. Aki 30 éve dolgozott Fordnál az is legfeljebb 26 heti fizetést kölcsönözhet. csak a saját pénzét kapja vissza meg a kamatot. A tervezetbe fektetett megtakarított pénz­nek a fele és a vállalat összes kiegészitő dollárjai mennének Ford-részvényekbe. A részvényeknek az a szokásuk, hogy néha-néha lemegy az érté­kük. Ha a Ford-részvény zuhanna, akkor a válla­lat hozzáárulása semmit sem érne a munkásnak. Csak annyit garantálnak, hogy az illető vissza­kapja saját pénzét és ehhez a kormánykötvény kamatlábát. Ha egyszer valaki befektette pénzét, három tel­jes hónapig meg van kötve. Ha valakit rövidebb munkahetekre- osztanak be, vagy akár elbocsát­ják, a tervezet előírja, hogy a helyzeten változ-* tatni nem lehet, sem fel nem függeszthetik a munkás hozzájárulását egy negyed évig. Ráadásul a vállalat a tervezetet mint egy öt- évre szóló munkaszerződés részletét indítványoz­za. De elvághatja hozzájárulását a spórolt pénz három utolsó évére, ha neki ugv tetszik. Ha a tervezet az öt év végén lejár, akkor a munkás nem élvezheti a vállalat kiegészitő dollárjainak hasznát a megtakarított pénz három utolsó évére vonatkozóan. Ha a vállalat valamilyen oknál fogva úgy-hatá­roz, hogy beszünteti hozzájárulását a tervezet­hez, erre annyi kibúvója, hézaga van, hogy bele­férne a budapesti bazilika. A vállalat ugyanis fenntartja magának azt a jogot, hogy félbesza­kítja hozzáárulását “az esetben, ha bizonyos szükséghelyzet állna elő az üzleti élet normális folyamatában.” De ha egyszer valaki elérte ezt a határt, nem kölcsönözhet többet, bármily hosszú időre tették le, mindaddig, amig vissza nem fizetett minden centet. Az adósság csak akkor szűnne meg, ha az il­lető meghalna, nyugalombavonulna, vagy ha oly kevés bért kapna, hogy három év alatt is képte­len volna visszafizetni. De még ha valaki hajlandó volna is belemenni ezekbe a feltételekbe, nem biztos, ^hogy kapna kölcsönt- Az egész tervet Ford feltételessé teszi attól, hogy a kormány' megengedi, hogy levonja azt az összeget, amivel egy adott év, végén a munkások tartoznak neki! Másodszor, a cég fenntartja magának a jogot, hogy meghatározza ki kap kölcsönt és ki nem Lehetsz te a legjobb munkás 30 évi szenioritás­sal, nem biztos, hogy kapsz kölcsönt. Másszóval, nem lesz jogod kölcsönt kapni. Azt csak Ford urai fogják eldönteni, ki kap és ki nem. Harmadszor, nem kapnál kölcsönt akkor sem, ha jövedelmed azért szűnt meg, mert — sztrájk­ban voltál a Ford-cég ellen. Negyedszer — nem kapsz kölcsönt, ha nem egyezel bele, hogy a cég olyan munkabeosztásba tegyen, amilyent jónak látnak! Ez a Ford-gyár nagylelkű programja. Minden­ki egyformán osztozhat — a bizonytalanságban. Ezzel szemben a szakszervezet olyan programot sürget, amely biztosítja az emberi megélhetést minden munkásnak és családjának. KULCS KÖVETELÉSEK 1955-RE GARANTÁLT ALKAALMAZTATÁSI TERV. — Ez a terv garantálna minden munkásnak, aki­nek két évnél több szenioritása van, egy évi mun­kát, vagy egy évi fizetést. Annak a munkásnak, akinek kevesebb mint két évi szenioritása van, egy heti fizetést garantálnak minden két heti al­kalmaztatás után. BÉREMELÉS. — A munkások bérét felemelik arra a színvonalra, amelyet akkor ért volna el, ha az 1948-as egyezményt becsületesen alkalmaz­ták volna. NYUGDÍJJOGOSULTSÁG. — A 65-ik évben történő nyugalombavonulásnál a munkás havi $2.50-t kapjon minden év után, amit a gyár szol­gálatában eltöltött. Munkaképtelenségi nyugdíj havi 5 dollár volna minden év után, amelyet az illető a gyár szolgálatában eltöltött. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS. — A cég fizesse az egészségbiztosítás teljes költségét, beleértve min­den kórházi és operációs költséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom