Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-20 / 3. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 20, 1055 O­\ Ml TÖRTÉNT A MÚLT HÉTEN ? 1 Hammerskjold jelent kínai útjáról Összesen tizenhárom óra és negyvenöt percig tárgyalt Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek vezértitkára Csu- En-lájjal Pekingben az ame­rikai “repülők” szabadonbo- csátása ügyében s erről egy kommünikét bocsátott ki a feszülten várakozó közvéle­mény megnyugtatására. Ha­zafelé röpültében minden ál­lomáson újságírók tömege rohanta meg, de csak annyit mondott: “Nincs mondaniva­lóm”. Hazaérve repült jelen- Jr.-hoz, a UN amerikai fő- delegátusáboz repült jelen­téstételre s a múlt pénteken sajtóértekezletet tartott, ahol lényegében a következőt mon­dotta: Sikeresen végrehajtotta a UN határozatának első lépé­sét, Csuval átbeszélte a jelen­legi feszültség okait: Kina felvételét a UN-be, a For- mózából fenyegető támadást a kínai szárazföld ellen, a ko­reai és indokinai helyzetet és a harmincöt kínai diák ese­tét, akiket nem akarnak ki­engedni USA-ból. Egyik tár­gyaló sem hozta kapcsolatba e kérdéseket a ‘repülők” sza- b a d o n b ocsátásával. Ham­marskjöld meggyőződése sze­rint határozott kapcsolat van | az amerikai-kinai feszültség enyhülése és a foglyok kié-: resztése közt. A jövőre néz­ve azt mondta, hogy az érint- í kezést továbbra is fenntart­ják. vezete vészgyülésen egyhan­gúlag egy vizsgáló bizottság kiküldése mellett döntött, amelynek tagjait csütörtö­kön amerikai csapatszállító repülőgépek flottája le is vit­te Costa Rica fővárosába, San José-ba. Az ellenségeskedések azon­nal megszűntek s miközben a vizsgáló bizottság folytatta működését, a costaricai kor­mány a hét végén riasztó je­lentésekben állította, hogy mindkét tengerpartja ellen, nagyszabású invázió készül és katonai védelmet kér. A dolog lényege, amennyi­re mi látjuk „az, hogy guate- malai ‘sikereiken’ buzdulva Középamerika feudalista, kle­rikális érdekeltségei, minden valószínűség szerint egyes wall streeti cégek által támo­gatva, minden középeurópai államban meg akarják sem­misíteni a demokrácia végső maradványait is és a kor­mányokba minden litt a szél­ső jobboldal embereit, fasisz­ta gengsztereket, a nemzet­közi nagytőke fizetett ügy­nökeit akarják beültetni. Uj ‘Guatemala’ készül? Amióta Jósé Figueres-t 1953-ban Costa Rica elnöké­vé választották, fokozódó fe­szültség uralkodott közte és északi szomszédja, Nicaragua közt» amelynek elnöke Anas- tasio Somoza, az ország leg­gazdagabb embere. Costa Ri­ca kommunistaellenes törvé­nyei mellett ‘liberális demok­ráciának” vallotta magát, és bizonyos szakszervezeti moz­galmat is megtűrt, katona­sága nem volt, csak egy 1,500 főből álló polgárőrsége, mely nem rendelkezett hadi repü­lőgépekkel sem. Nicaraguá­ban viszont diktatúra van, hadserege 7,500 jólképzett katonával s tiszttel birt s de­cemberben huszonöt harci­repülőgépet vásárolt Svéd­országtól. A múlt év folyamán Costa Rica kétszer is panaszt emelt amiatt, hogy a nicaraguai hadsereg a határ mentén hadgyakorlatokat rendezett s ebben inváziós előkészüle­teket látó :t. A svéd repülő­gépek vásárlásakor Costa Ri­ca ez éV e'ején az invázió el­leni védelmet kért az ameri­kai államok szövetségétől. Nicaragua a Washingtonban tartott nagyköveti konferen­cián, amelyen mind a 21 ame­rikai köztársaság képviselve (volt gun /osan csufolódv­ya, ‘rémlát issal” vádolva uta­sította viss za Costa Rica pa­naszát, de huszonnégy óra múlva me gtámadta száraz­földön s levegőben. Az amerikai államok szer­A párisi egyezmények ratifikálása ellen Az olasz KP konferenciája, vé­get ért az olasz néphez intézen­dő felhívás egyhangú jóváha­gyásával. A felhívás a “L’Uni- ta”-ban olyan nagy hatást gyakorolt a közvéleményre, hogy a párisi egyezmények február 15-ikére remélt ratifikálása a jelek szerint elhalasztódik, mert a szenátusban sokan hevesen el­lenezni fogják. Franciaországban is egyre fo­kozódik az ellenállás a ratifiká­lás ellen. A népköztársasági párt országos vezetőségé vasárnap megismételte Pierre Mendés- France kormánya és a ratifiká­lás elleni állásfoglalását. Ojafsb szovjet ajánlat MOSZKVA. —• A Szovjet- ujabb ajánlatot tett a négy­unió újabb ajánlatot tett a négyhatalmi társad almi megtartására Németország egyesítésének ügyében és fel- ajánlta, hogy addig is “nor- malizálja a kapcsolatokat” a bonni köztársasággal. Mind a két javaslatot azonban ahoz a feltételhez köti, hogy vessék el a Nyugat-Németország fel­fegyverzésére vonatkozó pá­risi egyezményeket. A német népnek választa­nia kell, melyik útra tér, ez áll töbek közt a szovjet nyi­latkozatban. Az egyik ut az ország egyesítéséhez és Eu­ropa összes államaival való normális kapcsolatokhoz ve­zet. Ez az ut kizárja, hogy Németország egyik vagy má­sik fele bármily katonai szö­vetségben, résztvegyen, a- mely más államok ellen irá­nyul és legjobban úgy érhető el, ha Németországot belefog- latják egy európai kolektiv biztonsági rendszerbe. “A másik ut, amely felé Németországot a párisi egyezmények vonják, olyan ut, amely állandósítja Né­metország kettéosztását és militarizmust létesít.’ Jóformán fontolóra sem JEGYZETEK j ; A HÉTRŐL Í Érdekes kulturest volt Sajnálhatják azok, akik el­mulasztották azt a rendkívül tanulságos és változatos kul- turestet, amelyet a bronxi Magyar Társaskör kulturbi- zottsága rendezett január If­ikén pénteken este. A kultur- estet kerekasztal- konferen­cia formájában tartották meg abból az alapeszméből kiin­dulva, hogy milyenek a “Ki­látások 1955”-re. Gyarmaty Kató, a Nők Világa”-nak szerkesztője ,a belpolitikai fejleményeket a külpolitiká val párhuzamban boncolgat­ta, sorba véve az összes nagy kérdéseket. Deák Zoltán, a “Magyar Szó” szerkesztője, a nemzetközi feszültség köré építette fejtegetését, elemez­ve azokat a tényezőket, a- melyek a feszültséget fokoz­hatják s azokat, amelyek enyhíthetik. Dr. Pogány Bé­la, a “Magyar gzó” munka­társa, az uj esztendő kultúr­politikáját körvonalazva, tö­mören és átható világosság­gal ismertette annak a hat szellemóriásnak a jelentősé­gét, akiknek emlékezetére szólította fel a világ kultur népeit a békevilágtanács. Dr. Pogány éles vonásokkal dom­borította ki Andersen , a dán, mesemondó, Cervantes, a “Don Quixote” spanyol re­gényírója, Miczkiewicz Ádárn lengyel nemzeti költő, Mon­tesquieu, francia politikai fi­lozófus, Friedrich Schiller, a legnémetebb költő és végül Walt Whitman, a legnagyobb amerikai költő és müveik fontosságát. Az előadó kie­melte közös vonásukat, azt hogy bár hazájuk talajában és nemzetük kultúrájában mélyen gyökerező alkotók voltak, mégis közkincsei a vi­lág népeinek, mert müveik­ben egyenlőséget, szabadsá­got és békét hirdettek. A hozzászólások és kérdé­sek elhangzása közben állan­dóan felmerült az az óhaj, hogy ezeket a kimagasló, drámai érdekességü, felvilá­gosító és szórakoztató kultur- előadásokaj; m i n denkinek szorgalmasan látogatni kelle­ne, aki tudását, szellemi fej­lődését gazdagítani akarja. Felejthetetlen élményekkel fosztja meg magát az, aki ezeket a kivételes alkalmakat elmulasztja, mert pótolni máshol nem tudja. , Tudósiló \ £ AMERIKAI F Magyar üxo Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. — Telephone AL 4-0397 Subscription rates: New York City, U. S., Canada $7. — Foreign $8 one year, S4 half year. — Single copy 15 cents Hét évi nehéz munkaszolgálatra Ítél­tek hat közlegényt a Ford Bragg N. C.-i katonai táborban, mivel nem akartak munkára menni a tábori fogdából, ahol kisebb ki­hágás miatt voltak elzárva. vették a szovjet ajánlatot a State Departmentben. Szó­csövei sietve és gúnyos diplo­máciai stílusban visszavetet­ték, mondván, hogy ez csak Moszkva átlátszó erőfeszítése a párisi egyezmények ratifi­kálásának megakadályozásá­ra. F0RMÓZAN - A SZÍNFALAK MÖGÖTT Az alábi cikket a párisi “Tribune des Nations” (Nemze­tek szószéke) cimü laphoz küldött formózai tudósításból vett kivonatok képezik. Az atlanti parancsnokságról újonnan áthelyezett ameri­kai tisztek megérkezése Formózába megvilágítja azt a poli­tikát, amelyet itt a washingtoni kormánynak tulajdoníta­nak: a fődolog Ázsia, ma sokkal inkább, mint valaha. Már a verebek is csiripelik, hogy az amerikai országos biztonsági tanács'a legújabb üléseit csaknem teljesen annak P- . a kérdésnek szentelte, hogy coHT.ovt»trj.: '~~ 1 a kinai nacionalistákat és *______’ szigetüket használják fel a ; kommunizmus ellen folyta­J7( tott világküzdelemben. A # - ••v‘>V . ' “Western Enterprises, Inc.” n * (a Nyugati Vállalatok Rész­J; vénytársasága), ez a furcsa v " • \ “ kereskedelmi cég, amely át­f látszó takaróul szolgál a kü­r—i lönféle szolgálatok ügynökei i • •* \ i. p£T. számára, hadilábra helyez* : beL: J ! W-!=r==-.- tetett. A Hetedik Flotta hi­_—. —- vatalosan még mindig 125 torpedóhajót, 20 páncélos cirkálót, 55 tengeralattjárót és 15 különféle tipusu csapatszállitóhajót foglal magába. Ezek megerősítésére várják hamarosan a “Midway” nevű 45,000 tonnás repülőgépanyahajót és 16 torpedóhajót, az atlanti haderő jelenlegi egységeit. A nacionalisták összes katonai segédforrásait mozgósít­ják most. Az amerikai komisszió biztos kézzel rendelkezik felettük. Csang Kaj-sek katonái a valóságban, legalább is műszakilag, a wallstreeti érdekeltségek zsoldoskatonái let­tek. A politikai kalandorok Kevésbbé egyszerű a helyzet politikai téren. Csang és egy tucatnyi politikusa, akik a kínai nacionalizmus uralkodó csoportját alkotják, ki vannak téve amerikai tanácsadóik részéről különféle és ellentmondó sürgetéseknek. Tény az, hogy Formózán az amerikai érdekképviselők egyszemélyben diplomaták és kereskedelmi utazók is, akik néha kizárólag személyes vállalataik ügyeivel törődnek. Ráadásul csak ne­hezen bir konkrét (kézzelfogható) alakot ölteni az a politi­kai vonal, amelyet annyi vesződséggel és annyi sok kupak- tanácskozás után határozott meg az országos biztonsági ta­nács. Formózát nem is annyira amerikai csapatok szállják meg, mint inkább a sokféle misszió: az egyik Wilson védel­mi miniszter és a General Motor-ot, a másik Eisenhowert és a villanykészülékgyárosokat, a harmadik Radford tenger­nagyot, egy másik a légforgalmi társaságokat képviseli, és igy tovább. Ezeknek a misszióknak csak a nyelvük közös, érdekeik azonban oly mértékben eltérnek egymástól, hogy egyetlen intézkedést sem lehet tenni anélkül, hogy magán- kábelsürgönyök tucatjait ne kiildenék hivatalos csatornákon keresztül Amerikába, hogy j^iácsokkal lássák el a kong­resszusi kijáró -szervezetek (a “lobby”-k) vezéreit és meg­hagyják nekik, hogy vagy támogassák vagy tegyenek elő­készületeket a szóbanforgó intézkedés elsiilyesztésére. Fellép John Bull is a színen A Csang-kormány igazi politikai tevékenysége igy hát Washingtonban összpontosulj ahol a hires “China Lobby” dolgozik bőszen, mint egy száz főből álló szörnyeteg, amely önmagát falja fel. A Formóza és a kínai szárazföld közti növekvő feszült­ség minden esetre módot ad egy kis rendcsinálásra a hiva­talos militaristáknak, a Formózán működő amerikai hadse­regbeli személyzet egy kisebbségének. A szárazföld elleni katonái hadműveletek előkészületeit nyilván olyan módszer­rel és figyelemmel vezetik, ami elüt a politikai összevissza­ságtól. Mindidáig azonban az állandó provokáció nem nagyon fizetődött ki. A főellenség, amelybe az amerikai őrjáratok beleütköznek, az angol Royal Navy (a királyi haditengeré­szet), amelynek hajói egykedvűen kisérik a teherszállító ha­jókat, amelyek ingajáratokat végeznek Hong Kong és a Kínai Népköztársaság kikötői között. Atomfelszerelést ad a Szovjetunió Kínának, Kelet-Németországnak, Cseh­szlovákiának, Lengyelországnak és Romániának békés célokra való felhasználásra. Knowland szenátor “kudarcnak” minősítette Ham­merskjold pekingi útját. A UN titkár nem válaszolt Knowland kijelentésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom