Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-26 / 21. szám

A béke és haladás 900 milliós világlábora tiszteleg BARTÓK BÉLA EMLÉKE ELŐTT Bartók Béla, halhatatlan magyar testvérünk neve már hosszú évek óta szerepel a zeneirodalom legna­gyobbjai között. A világ minden országában egyre na­gyobb szeretettel, értékeléssel fordul feléje a zeneked­velő közönség.'Jelentőségét a zeneirodalomban Baché- hoz, Beethovenéhez hasonlítják. Az itt Amerikában tiz évvel ezelőtt tragikus kö­rülmények között elhunyt nagy magyar géniusz azon­ban nemcsak mint zene­szerző Tolt nagy, hanem mint ember, mint a hala­dás, a demokrácia hive, a népek közötti testvériség, barátság hirdetője és har­cosa. A békeszerető emberiség­nek a Béke Világtanácsban csoportosuló képviselői el­érkezettnek látták az időt arra, hogy Bartók Béla bé­keharcosi szerepét ép anv- nyira értékelje az emberi­ség; mint zeneszerzői mű­ködését és — miként azt multheti számunkban rö­viden jelentettük — azt a példanélküli i n t é zkedést hozták, hogy a béke 1954. BARTÓK BÉLA nagydiját, első ízben a bé­kedij történetében egy olyan embernek Ítéljék oda, aki már tiz éve eltávozott az élők sorából! Utána békedijakban részesítették még Edouard Herriot-ot a francia képviselőház elnökét, De Castro brazil irót, Ivens holland filmrendezőt és Zavat- tini olasz filmirót. Kimondhatatlan büszkeség töltheti el. minden ma­gyar szivét, hogy hazánk e nagy fiát még haló porai­ban is megtisztelik olyan kitüntetéssel, amelyet ed- digelé csak élőknek ítéltek oda. Az itteni magyar re­akciónak hő vágya Bartók Bélát kisajátítani magának, de ez sehogyan sem sikerül. Bartók Béla a magyar né­pé. a mai Magyarországé és az egész haladó emberiségé. Ezt bizonyítja a nemzetközi békedij is. Két egymástól elválaszthatatlan nagy eszme vezet­te Bartókot életének minden tevékenységében. 1903- ban, huszonkét esztendős korában igy ir édesanyjának: “Kell, hogy minden ember, midőn férfiúvá fejlődött, megállapítsa, minő ideális cél érdekében akar küzdeni hogy a szerint alakítsa egész munkálkodásának, min­den cselekedetének minemüségét. Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és magyar haza javát.” Bartók mindhalálig hü marad ehhez az ifjúkori szent elhatározáshoz Hü marad, mert szenvedélyes szeretettel szereti a népet és szenvedélyes gyűlölettel gyűlöli a nép ellenségeit: a Habsburg-zsarnokságot, a fasizmus mérgével átitatott magyar uriosztályt, de mindenek előtt azt a rendszert, amelyet “rabló és gyil­kos rendszernek” nevez, a fasizmust. Igazi hazafi tud maradni, mert mind a népzene­tudós, mind a hatalmas alkotóművész egyre mélyebben megtanul az emberiség legnagyobb eszményeinek mére­tei szerint gondolkodni. Román, szlovák, kárpátukrán favágók, napszámosok, parasztok között eszmél rá ar­ra, hogy a haza és a nép szeretete a népek őszinte ba­rátságával egyetemben lehet csak teljes. Nem törődik sem itthoni, sem határontuli soviniszták acsarkodásá- val. Otthon, közvetlenül az első világháború után ma­gára vállalja még a “hazaárulás” vádját is egyik ro­mán népzenei tanulmánya miatt. És egyik levelében egyszer s mindenkorra leszögezi román barátai számá­ra, hogy élete legfontosabb célja a népek békéjéért és barátságáért való munkálkodás. Bartók mindhalálig hü marad ehhez az eszméhez. Hü marad úgy is, mint ember, úgy is, mint tudós, úgy is, mint zeneszerző. Határozottan utasít el magátóól minden olyan gondolatot és keményen utasít vissza minden olyan kísérletet, vagy támadást, amely ennek a eszménynek akadálya. Ezért gyűlöli a fasizmust és az embertelenségnek minden formáját. És müveiben ezért találkoznak egymással magyar népi dallamfordulatok és román énekek, szlovák meló­diák ésbolgár ritmusok, amerikai néger dalok és jávai dallamképletek. • - Mintha csak a hazaszeretetnek és a népek barátsá­gának azt a nagy eszményét példáznák, ami mindnyá­junkban elevenen benne él. Boldogok és büszkék lehetünk, hogy Bartók Bélát népünk, a magyar nép adta a haladó emberiségnek. Vol. IV. No. 21. Thursday, May 26, 1955 NEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy) Published weekly by the Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P. O. of New York, N. Y. under^the^Act^of^^reh 2, 1879^N^^^^^^^^ered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 UTOLSÓ FSGYELMeMíÍéS A RÁKÓCZIAKHOZ! A Magyar Szó 1955 már­cius 31-iki számában és azóta is több ízben foglalkozott a Verhovay és Rákóczi tervbe­vett egyesülésének kérdésé­vel. Olvasóink százai, ha nem ezrei, tartoznak e két egylet valamelyikébe vagy mindket­tőbe, de ha egy se tartozna bele, akkor is becsületbeli kö­telességünknek tartanók e kérdéshez hozzászólni, amikor amerikai magyar munkások tizezreinek anyagi, társadal­mi és kulturális érdekeit lát­juk veszéfyeztetve. Olvasóink emlékezetébe idézzük március 31-iki cik­künk eme megállapításait: “Van az egyesülési terve­zetnek számos más olyan pontja, amely aggaszt ben­nünket és aggaszthat min­den egyleti tagot. Számos jel arra mutat, hogy az egyesülés az amerikai ma­gyar társadalmi élet halál­harangját fogja jelenteni, hogy a tagságnak egyre kevesebb beleszólása lesz az egylet ügyeibe, hogy megszűnik a “testvéri” jel­leg és rideg üzletté alakul át a két nagy testvéri in­tézmény.” Azok a fejlemények, ame­lyek e cikkünk megírása és megjelenése óta történtek csak fokozzák aggodalmun­kat. Miért volt az például, hogy a Rákóczi vezetősége a Rá­kóczi Szemlében CSAK az Egyesülési Szerződést közöl­te és “magyarázták” de nem közölték 4Z UJ ALAPSZA­BÁLYOKAT? AZÉRT, MERT ITT VAN A KUTYA ELÁSVA! Az uj alapszabályok, véleményünk szerint, DARABOKRA TÉ­PIK A TAGSÁG EGYLETI JOGAIT! Úgy a Verhovay, mint Rákóczi tagokét! Az uj egylet, véleményünk szerint, megszűnik “frater­nal” egylet lenni, bár az egy­let nevében benne lesz a “fra- ternális” szó. Gyakorlati szempontból az uj szervezet egy szűk, jól megszervezett csoport MAGÁNTULAJDO­NA lesz! Porhintésnek meg­hagyták ugyan a “demokra­tikus” sallangokat, lesznek konvenciók, delegátusválasz­tások, de az igazgatóság fel lesz ruházva a konvenció ha­tározatainak ignorálására, az alapszabályok felfüggesztésé­re, sőt megváltoztatásár» is! Az uj alapszabályok sze­rint, amelyről a Rákóczi Szemlében közölt Egyesülési Szerződés cikk egy szót sem irt — és erre igen jó oka volt Vasaséknak—a tagság egy ré­szét megfoszthatják — hü- ségesktik és egyebek — ré­vén attól, hogy az egylet éle­tében tevékeny részt vezesse­nek. Pontosan azokat a ta­gokat, akik legtöbbet áldoz­tak az egylet és általában a munkásság érdekében! De meg lesznek fosztva azok is, akiknek 1,000 dollárral keve­sebb életbiztosításuk van! A két egylet tagsága már /alószinüífeg tudomást szer­zett arról, hogy az uj egylet­ben csak az 500-on felüli osz­tályok választhatnak majd konvenciós dele gátusokat, szóval az annál kevesebb ta­gú osztályoknak, azaz a tag­ság többségének, vagy jelen­tékeny részének egyszerűen nem lesz képviselete­Veszélyes demagógiát űz­nek az egyesülést siettető sze­mélyek, amikor azt hajtogat­ják, hogy mindkét egylet minden egyes tagjának meg­maradnak mindazon jogai, amelyekkel az egyesülés előtt rendelkeznek. Ez egyszerűen nem állja meg a helyét! Olvassa át a Rákóczi min­den egyes tagja — most már csak a Rákóczihoz appelálunk — mert a Verhovaynál már keresztülhajszolták a hely­benhagyást — olvassa át a Rákóczi minden egyes tagja, a titkárok, a delegátusok as Egyesülési Tervezetet és megtalálják benne jól eldug­va azokat a rendelkezéseket, amelyek igenis megfoszthat­ják a Rákóczi — és a Verho­vay — sok ezer tagját az egyesülés előtt élvezett több- rendbeli jogától. ILYEN EGYESÜLÉSBE - AKARNAK 80,000 amerikai magyar, Verhovay és Rákó­czi tagot belehajszolni egy jól olajozott, high pressure hirdetési kampány segítségé­vel. Azok a lelkendező cikkek, amelyek az összes amerikai magyar lapokban, a mi lapun­kon kívül megjelentek, MIND FIZETETT, Rákóczi-Verho- vay pénzből fizetett reklám­cikkek voltak! A 12-ik órában szólunk minden Rákóczi taghoz. Még megmenthetik magú knak egyletüket. A magukénak. Ne értsen bennünket félre sen­ki sem. Nem szólunk mi egy szót sem az uj egylet kötvé­nyeinek értékéről. Jó biztosí­tó társaság lesz az uj egylet! De nem a tagságé lesz az, hanem egy klikké! Vegyék tudomásul, hogy egy­letük a bekebelezés után meg fog szűnni az a szabad demo­kratikus, mindenkor a tagság kontrolja alatt levő intézmény lenni, ami fennállása óta volt. Nagy békekezdeményezések “Óriási és bonyolult tár­gyalásokba vonnak minket — állapította meg Walter Lipmann a New York Herald Tribune-ban a mult héten és kínosan nyilvánvaló, hogy Európában és Ázsiában egy­aránt a kommunista hatal­mak kezében van a kezdemé­nyezés.” Mily ‘kezdeményezésről’ irt Lippman és mik e kezdemé­nyezés céljai? Ha a közel­múlt hetek és napok esemé­nyeit vessziiik figyelembe, va­lóban nyilvánvalóvá válik, hogy a szocialista hatalmak kezében van a kezdeménye­zés és hogy e kezdeményezé­sek mind a nemzetközi fe­szültség enyhítését célozták. Itt van például Csu En Laj nagyhorderejű ajánlata a bandungi konferencia végén, amelyben kormánya hajlan­dóságát fejezte ki a formo­zai béke biztosítása érdekében tárgyalni az Egyesült Álla­mokkal. Ott van az osztrák béke- szerződés, valamint, a varsói egyezmény megkötése és vé­gül a szovjet leszerelési aján­lat. Elemezzük a három utóbbi fejleményt egyenkint. A ma­ga helyén mindegyiknek meg­vannak a maga sajátos céljai, feladatai, de ezen túlmenően mély. közös kapcsolat fűzi őket egybe. A legközvetle­nebb ilyen közös kapcsolat: a kollektiv biztonság nagy esz­méje ! Hogyan szolgálta ezt az eszmét a varsói szer­ződés? Mindenek előtt úgy. hogy a Szovjetunióval az élén Európa nyolc békeszerető or­szágának kézfogásával, barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerző­déseiknek megkötésével, kö­zös katonai parancsnokságuk megalakításával gátat emelt a lesulyosabb veszély ellen, amely Európa népeinek béké­jét, biztonságát fenyegeti. Gátat emel a feltápászkodó Wehrmacht, a felfegyverzett agresszív. Nyugat- Németor­szág veszedelme ellen. A pá­rizsi egyezmények életbelép­tek. A nyugat-német milita­risták lehetőséget kaptak ar­ra, hogy hozzálássanak ál­landó hadsereg nyílt megala­kításához, s hogy ellássák ezt a hadsereget minden modern fegyverfajtával. Igaz, Nyu­gaton arról beszélnek, hogy ez a nyugatnémet hadsereg “más”, mint a régi. Adenaue: legutóbb cikket is irt eg ’ amerikai lapba, s ebben hos ­szan fejtegette, hogy a n - (Folytatás a 3-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom