Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-12 / 19. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 12, 1955. Olvasóink Írják... t Régi emlékek Tisztelt Szerkesztőség! A bevándoroltak üldözései­vel kapcsolatban vissza gon­dolok gyermekkoromra." Hogy ez milyen régen volt, elég, ha leirom, hogy a népiskola 4-ik osztályát végeztem, mikor Kossuth apánk meghalt. Per­sze nem lehettem tanúja, an­nak a világraszóló fogadta­tásnak, amibe Magyarország népe az ország legönfeláldo­zóbb polgárának hazahozott tetemét részesítette. Biztosan rengetegen szerettek volna ott lenni, de legtöbben anya­gi okokból ezt nem tehették. Én Hontnémetibe szület­tem. Ez egy kis mezőváros volt körülbelül 6—7 száz la­kossal, akiknek háromnegyed része földnélküli munkás volt, a többi kisgazda, akik egész családjukkal együtt művelték földjeiket. Két korcsmáros és két vegyeskereskedő is volt nálunk. Ez utóbbiak egyike édes apám volt. Vallá­sos volt apám bizonyos fokig, de sohasem volt bigott és azért a falu lakosai nagyon szerették és ha fontos ügyük bajuk volt, mindig felkeres­ték őt a falu lakói £s kikér­ték tanácsát. Nagyon sokat beszéltek ab­ban az időben az Amerikába való vándorlásról, néha töb­ben is eljöttek egy napon. “Szomszéd Uram” jött az egyik, “már megint itt volt az a vigéc a hajóstársaság­tól. Azt mondta, nem kell az egész jegy árát egyszerre ki­fizetni, ráérünk, majd ha Amerikában leszünk, és még haza is tudjuk a dollárokat küldeni.” A másik azt is hozzátette, “Azt is mondta az az ur, hogy Amerikába nincsenek olyan jó földművelők, mint mi vagyunk, azért fogunk olyan jól keresni.” így biztatták a magyar nincstelen parasztokat a ki­vándorlásra. A családokat majd hozathatják maguk után, ha kijöttek, mert biz­tosan lesz miből —mondták. Így nem csoda, ha a sok nincstelen egyetlen vágya az uj világ volt, ahol aztán leg­többen a bányákban, meg a gyárak rosszul fizetett mun­káiban helyezkedtek el és csak egészen kevésnek sike­rült álmai egyrészének betel­jesülése. G. Steiner Emma. Szörnyű Jóska és egyebek.... Tisztelt Szerkesztőség: Már többször olvastam a lapban olyan kritikát, hogy mit kellett volna és mit nem kellet volna a Mindentudó Naptárba beletenni. Vannak az olvasók közöt olyanok is, akiknek nem tetszik a “Ked­ves 01vasóim”-mal kezdődő rovat. Szerintem ezeknek igazuk is van, mert nem hangzik jól ez a túlságos megtiszteltetés-féle, nem kell a szerkesztőségnek ennyire megalázni magát a Magyar Szó olvasói előtt. Ezt senki sem kívánja, elég lenne, ha a kedves olvasóim helyett tisztelt olvasóim volna a meg­szólítás. Volt a lapban olyan kritika is, hogy nem helyeselték a “Betyár” közlését, mintha az már megjelent volna a lap­ban. Ez nem állja meg a he­lyét, mert én már több, mint 25 éve olvasom ezt a haladó szellemű újságot, de ez a regény még nem jelent meg a lapban. S hogy minek a lap­ban egy ilyen regény? Igenis kell egy ilyen regény a lap­ban, s én ezt nem ellenkezés­képpen ajánlom a kritizálók- kal szemben, hanem azért, mert ez a regény tanulságos irás, s nem azért, mert a be- tyárságot tanulja meg vala­ki belőle, hanem mert meg­tudjuk, hogy miért és mi vit­te Szörnyű Jóskát a betyár- ságra, vagyis a rablásra. Meg lehet érteni belőle, hogy a munkanélküliség okozta, a családi- nélkülözés nyomorú­ságai viték a Szörnyű Jóskát a betyársággal járó rablás­ra. Éppen olyan 'tisztességes lehetett a betyárság előtt, mint sok más, de nem tudta tűrni tovább családja éhezé­sét, s mivel munkát nem ka­pott, az elkeseredés rossz út­ra vitte, mert nem látott maga előtt más megoldást, mint a rablást onnét, ahol sok van. Nem azért irom ezt le, mintha én helyeselném az ilyenfajta foglalkozást, csu­pán azért, hogy az ilyen, tör­téneteknek nem az okozója, aki véghezviszi hanem az igaz ságtalan rendszerben kell azt keresni. Ha minden szegény családról gondoskodna a kor­mány bármely országban is, nem lennének Szörnyű Jós­kák. A naptárról csak annyit, hogy nem is lehet jobbat kí­vánni. Fűzi A GM és Ford-munkások sztrájkszavazata Detroit. — A General Mo­tors és a Ford- üzemek 500, ezer főre rugó munkásainak képviselői gyűlést tar­tottak, hogy megbeszléjék az az összes helyi szakszerveze­tekhez intézendő sztrájksza­vazat megejtéséhez szüksé­ges felhatalmazás kérdését. Ez azért volt szükséges, hogy a vállalati vezetőségekkel tár­gyaló a szakszervezetek veze­tőinek erejét még hatható­sabban alátámasszák. A két vállalat üzemeinek műhelyvezetői külön- külön konferenciát tartottak s az eddigi tárgyalásokról vagy tárgyalási kísérletekről szóló jelentéseket elébük terjesz­tették. Ezek a tárgyalások he tekig folytak, de eredmény­telenül. A tárgyalások témá­ja az uj munkaszerződés és a munkásság gazdasági kö­vetelései voltak. Ezekből a jelentésekből tudták meg a munkások képviselői, hogy a Ford-gyár engedmények he­lyett 34 olyan javaslattal állt elő, amelyek visszavetnék a munkások eddig kivívott eredményeit: ami pedig gaz­dasági követeléseiket illeti, semmi elfogadható gyárveze­tőségi ajánlat nem történt. Az autómunkásoknak a ga­rantált évi bérre, béremelés­re és nyugdíjra vonatkozó követelései 45 centes mindent magábanfoglaló emelést, úgy­nevezett “package”-et tesz­nek ki. QM-nél ugyanez a hely­zet áll fenn. A GM az elmúlt öt évben hárombillió dollár profitot ért el, ehhez hozzá­vehet jük az 1955-ös év első nPo’vPrlphpr* syprzpftt ROfí mii­lió dollár profitot. Mindennek ellenére a GM arra a pökhen­di álláspontra helyezkedett, hogy engedelmesebb munká­sokat a sztrájkfenyegetések csökkentését akarja. Walter Reuther, a UAW el­nöke, aki a Forddal való tár­gyalásokat folytatta, mind a két országos szakszervezet gyűlésein tartott beszámoló beszédet. Hozzá kell tennünk, hogy május 19-ikén az ország Chrysler- gyárainak műhely­vezetőit fogják egybehívni követeléseik megbeszélésére és a Chryslerrel való tárgya­lások megindítására röviddel julius 4-ike után. Tárgyalások kezdődtek a gépszerszám- gyárosok és az UAW szakmunkás ügyosztá­lya közt. Ha ebben az ipar­ágban sztrájkra kerülne a. sor, az azt jelentené, hogy az 1956-o§ modellek, amelyek mostanában készülnek el a rajzdeszkákon, elakadnának. Az autószerelő munkások fontos sztrájkszavazata az elkövetkezendő hetek alatt fog lefolyni. Ez lesz a legna­gyobb sztrájkszavazat, ame­lyet valaha is rendeztek, mert félmillió munkásra vo­natkozik. Ez roppant mozgó­sítási erőfeszítés lesz, amely­nek hatása fel fogja vila- nyozni a tárgyalásvezetőket és valószínűleg tömeggvülése- ket fog elindítani, röplapok s televíziós leadások kíséreté­ben. (íSSw) I MÉSZÁROS JÁNOS Ismét elvesztettünk egy olyan munkástársunkat, aki az el­múlt három évtizedben és élete utolsó napjáig olvasója volt a mi haladószelleinü lapunknak. Mészáros János munkástárslink a Phillipsburghi vasöntödében dolgozott, amíg évekkel ezelőtt nyugdíjba vonult, ami talán siettette halálát. » Az idős munkásoknak nem mindenhol van lehetőség mun­kához jutni, s tétlenségükben úgy érzik, hogy már nem hasz­nos tagjai a társadalomnak. Ez nagyon fáj nekik és gyorsabban felőrli szervezetüket, mintha volna valamilyen kis alkalmi munkájuk, ahol érezhetnék, hogy még hasznos munkát vé­geznek. Fájó szívvel vesszük az ilyen eseteket, amikor még ' élünk, de már csak azoknak ' számítunk, akik hozzánk legkö­zelebb állnak. Mészáros munkástársunkra is vonatkozik ez a megállapítás, j aki 73 éves korában elhunyt. | Május 1-én végbement temeté­sén sok titelője vett részt és helyezett virágot a ravatalára. Gyászolják bánatos szivü fele­sége, két férjezett leánya, uno­kái és rokonai, s sok jóbarátja és ismerőse. Mészáros munkástársunk, nyugodjál békében, emlékedet mindig megőrizzük. Szabó Károly HOGYHA IGAZ, ROSSZ VAGY JÓ, MEGÍRJA A MAGYAR SZÓ! LÉPJEN ÖN IS BE AZ AMERIKAI MAGYARSÁG LEG­JOBBJAI KÖZÉ,A FENNTARTÓ GARDÁBA! HiiiNHHmniiintnuiinmnHHinmiii llllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllillllllllllllllllllllll KÉSZÜLJÜNK A PIKNIKRE! = 1955 május hó 29-én vasárnap egész nap = | nagy Keleti Népünnepély | 1 az INTERNATIONAL PARKBAN, 814 East 225th Street j = alatt a Bronxhan = I PROGRAM! — ZENE! — TÁNC! — BAZÁR! § —— ^ ' EE " Kitűnő magyaros ételek és italok = Esős idő esetén fedett helyiségben lesz megtartva == Belépődíj előreváltva 65 cent, a pénztárnál 75 cent adóval = ÚTIRÁNY: IRT White Plains Rd. vonaton a 225-ik uffcáig, onnan keletre egy block a park. — AUTÓVAL: Az East Sideon a Bronxba a 225-ik utcáig. IfPliBUSDI 3 AülfAD Importált, kizárólag csak Altumru tflmUll //. RÓ T H-nál kapható! Megérkezett a friss importált MÁK, LEKVÁR, DIÓ, MANDULA. Igazi MAGYAR édes nemes rózsa PAPRIKA, pergetett ZITA AKÁC MÉZ,. — HUNYADI JÁNOS ÁSVÁNYVÍZ, KILÓS mérlegek, zománcozott edények, gyurótáblák és sokezer más konyhafelszerelés __ — KÉRJEN INGYEN ÁRJEGYZÉKET! — « Dívni £ CAM 1577 1st Ave., New York 28, N.Y. . ItU IflCX aUH Telefon: REgent 4-1110 Postai rendeléseket $3-on felül pontosan szállítunk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom