Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-12 / 19. szám

Tiz év múlva Mull vasárnap, május 8-án ünnepelte volna a vi­lág a második világháború befejezésének tizedik év­fordulóját, de vájjon iinnepelte-e? Ha ünnepelték is itt- ott, ez nem volt az igazi. Hiányzott belőle a világ lát­ható öröme. Mert miközben azok a hős amerikai vete­ránok. akik 1945-ben szovjet katonákkal találkoztak az Elbe-folyónál a ledöfött Wehrmacht dögteteme felett, Moszkva felé tartottak, hogy volt “fegyvertársaikkal” ünnepeljék meg a borzalmas lidércálom befejezését, az­alatt Európa szivében, Párisban, ünnepélyes keretek közt öleli kebléra a 14 NATO-álIam Nyugat-Németor- szágot, illetve annak képviselőjét, Konrad Adenauert, mint egy teljhatalmú, fenségjoggal biró országot. Ny u- gat-Németország felségjogának elismerése egyszer­smind azt jelenti, hogy Nyugat-Németország ezzel az aktussal a washingtoni—wallstreeti kormány “uj szö­vetségese” lett a Szovjetunió ellen szervezett államszö­vetségben. A Szovjetunió erre semmisnek nyilvánította az Angliával és Franciaországgal kötött szerződéseit és a NATO-szövetség ellenében kényszerítve érezte magát, hogy Varsóba egybehívja a keleteurópai népi demokrá­ciákat védelmi konferenciára. A világháború befejezésének tizedik évfordulóján az ünneplésnek ezt a módját igen különösnek érzi az ember, a közember, a kisember. Tekintet nélkül arra, mi folyik a magas politikában, különösnek találja, hogy az a tizennégy ország, amely közül majd mindegyiket a leggaládabo módon tiport le a fegyveres nácik szö­ges csizmája s hozta rájuk történelmük legmegalázóbb korszakát, tiz évvel a sárba-vérbe taposás után tárt ka­rokkal, mint valami óriási politikai és diplomáciai si­kert könyvelve el, fogadták be volt meggyalázóikat “a nemzetek családjába”. A tőkés nyugati nagyhatalmak' gyanús tapintattal, igen csínján bántak el a náci hábo­rús bűnösökkel az ellenségeskedések megszüntetése után. Hamarosan minden igyekezetükkel azon voltak, hogy minél előbb elfeledtessék az emberiséggel azokat az embertelen, ocsmány háborús szörnytetteket, ame­lyeket a nácik az általuk hirdetett totális háború alatt szerte a világon mindenütt elkövettek. Igyekeztek fá- ty olt borítani a múltra és amennyire csak lehetett, meg­akadályozták. hogy a nácik bűneit soha el nem enyésző megbélyegzéssel a nagyvilág emlékezetébe véssék. A meg nem torolt bűncselekményektől idegbajos lett a világ lelkiismerete. Nemcsak a költői, hanem a politi­kai igazságszolgáltatás is lényegében elmaradt. Ezalatt a tiz alatt nem száradhattak fel a könnyek és távolról sem hegedhettek be azok a sebek, amelyek enyhülés nélkül, gyógyithatatlanul égtek az ár­tatlan áldozatok testén-lelkén. Ez alatt a tiz év alatt a nagytőkés érdekeltségek annyira megváltoztatták ez országok hivatalos nemzetközi politikai arculatát, hogy minden eszközzel és minden erővel “ellenséggé” tették a világháborús szövetségesek leghatalmasabbikát, azt, amelyik nélkül aligha sikerült volna agyonhengerelni a náci vadállatot. A Szovjetunióból és Kínából, ebből a 800 millió lelket kitevő volt két szövetségéből, amelyek vagy húszmillió emberük életének feláldozásával és fel­mérhetetlen anyagi áldozatokkal segítettek a szövetsé­geseknek a náci ellenség lebirásában, a tiz év leforgása alatt annyira “ellenséget” csináltak maguknak, hogy már nem egyszer egy újabb világháború szakadékénak széléig sodorták a világot, noha az a két “ellenséges” ország soha sem szűnt meg békés szándékait hangoztat­ni, békejobbot nyújtogatni és felidézni azokat az elve­ket. amelyeknek szentesítésével vívták ki közös győzel­müket. S a német militarizmust, amely ellen össze kellett fogni a világ demokratikusan érző nemzeteinek, tiz év után ime mint “uj szövetségest”, a keblükre ölelik. Ez alatt a tiz év alatt természetesen mindent megtett ez a hivatalos politika, hogy annak a fáklyának a fényét, amelyet Roosevelt elnök szórt a világra és amellyel megvilágította az emberiség haladásának egyetlen jár­ható útját, igyekeztek az utolsó szikráig kioltani. A né­pek lelkében nem aludtak ki a fáklya lángjai és szivük­ben olthatatlanul őrzik a roosevelti elgondolások lobo- gását a béke érdekében. Amerika népe tiz évvel ezelőtt sem adhatta át ma­gát fenntartás nélkül az ujjongásnak. mert rettentő súllyal nehezedett tudatára az az irtózatos nagy ár, amelyet az emberiségnek fizetnie kellett a nácik által fenyegetett civilizáció megmentéséért, de azért lelké­ben és a világ békeszerető népeinek szive mélyén hal­kan és törhetetlenül folyt és folyik szakadatlanul azóta is a belső ünneplés. És bármilyen halkan, a múlt bor­zalmainak gyászában és a békés jövő reményében, fo­lyik is a néma ünneplés, a szivek csöndes dobbanásá­ban több erő lüktet, mint a háborús uszítok fegyverei­ben. Ez a néma, de elszánt akarat az egész világon érez­teti hatását és győzni fog, mert erősebb mindennél. Ez a legfőbb biztosíték arra, hogy “lesz még egyszer ün­nep a világon.” Vol. IV. No. 19. Thursday, May 12. 1955 NEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy) Published weekly by the Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P. O. of New York, N. Y. under the March 2, 1879. N. Y, 3. — Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 . ' V KavápI ás a Salk-szérum körül A nagy gyógyszergyárak főcélja minél több profitot csinálni belőle A Salk-szérum körül oly képtelen zűrzavar kavarog, a nap nap után megjelenő je­lentések és Jnyilatkozatok még adataikban is oly össze-! visszaságot mutatnak, hogy szinte a lehetetlenséggel ha­táros néhány sorban beszá­molni a való helyzetről. Ez a káosz gyakran már mestersé­gesnek látszik, mintha csak | szándékosan akarnák leplez-1 ni a gyártó monopóliumnak a | szérumai űzött visszaéléseit. A legnagyobb baj a jelek szerint az, hogy a kormány a j trösztök nyomására nem haj­landó egységesített, szövete- ségi kezelésbe venni az orszá­gos beoltási akciót. Richard L. Neuberger ore­goni demokrata szenátor va­sárnap azzal vádolta meg I Oveta Gulp Hobby jóléti mi-' minisztériumát, hogy a Salk- féle polio-elleni beoltási orszá­gos programot rosszul kezeli és “elkontárkodja”. Nyilatko­zatával néhány órával meg­előzte a kormány bejelenté­sét, amely szerint a közegész­ségügyi hivatal ideiglenesen továbra is betiltja az oltáso­kat, de reméli, hogy a hét vé­ge felé újra megkezdik. Neu­berger, akit egy NBC televí­ziós műsor keretében inter­júvoltak meg, helyesli azt az indítványt, hogy egy uj kor­mány ügynökség vegye kezé­be a szérum szétosztásának ügyét, hogy ellenőrizhesse, hogy a beoltásokat első- és másodelemista gyermekeken és terhes nőkön foganasitják, ha pedig ilyen ügynökséget nem szerveznek, akkor a köz­egészségügyi hivatalnak kell a szétosztást a maga teljes egészében ellenőrizni. Kije­lentette, hogy az egész folya­matot már kezdettől fogva a kormánynak lett volna köte­lessége a legnagyobb gondos­sággal kézbe vennie. A feketepiac árnyéka Neuberger a legheveseb­ben ellenezte Hobby és Eisen­hower állásfoglalását, amely szerint a szétosztás kérdését az egyes államokra kell bíz­ni. A kormánynak, mondotta, a közegészségügyi hivatal ré- \én meg keHene akadályozni, hogy a szérum a feketepiacra kerüljön. Albert Rains alabamai de­mokrata képviselő is osztotta Neuberger szenátor nézetét. Dr. Leonard A. Scheel, szö­vetségi sebész-főorvos, kije­lentette, hogy a Cutter- labo­ratóriumok oltóanyagait az­ért tiltják be, mert “határo­zott” kapcsolatot látnak a több mint 30 polio-eset és a Cutter oltások között. A közegészségügyi hivatal 44 polio-esetet erősített meg a több mint hatmillió gyer­mek közt, akik Salk-oltást kaptak. A 44 eset közül 38-at oltottak be Cutter-gyárt­mánnyal (^Berkeley, Calif.), hatot pedig az indianapolisi Eli Lilly-gvár készítményei­vel. A közegészségügyi hiva­tal azt reméli, hogy junius elsejére elég oltóanyagot kap 11—12 millió gyermek részé­re.' Azzai a fejetlenséggel ha­táros zűrzavarral szemben, ami az országban észlelhető, Kanadában, ahol központilag irányított beoltási program folyik, minden úgy megy, mint a karikacsapás. Kana­dában csakis olyan szérum­anyagot használnak, amelyet Kanadában állítottak e'ő. 500 ezer gyermeket oltottak már be eddigelé, de egyetlenegy gyermek sem kapott gyer- mekparalizist. Ottawából ér­kező jelentések szerint leg­alább két nagy amerikai szé­rumgyár nem tudott belenyu­godni abba, hogy ott a közös­ség védnöksége mellett, pro­fitszerzés nélkül oltják be a gyermekeket, és kisebb menv- nyiségben szállított gyártmá­nyokat Kanadába avégett, hogy azokat gyógyszer-cégek magánúton értékesítsék. — Eszerint hát magával a szé­rummal semmi baj sincs. A bajokat nyilván profitra leső cégek csinálják. És az, hogy I az oltóanyag bizonyos keres­kedelmi csatornákon jut ille­téktelen helyekre, csak azért tudódott ki, mert a beoltott gyermekek közül néhányan rejtélyes körülmények között megbetegedtek. A biztos profit fontosabb a közegészségnél? Egy másik jelentés szerint Kanadában már 1 millió gyer­meket oltottak be főleg a Connaugh-féle orvosi kutató­állomás laboratóriumaiban, a torontói egyetemen készült anyaggal. Az oltóanyag előál­lításához most a montreali gvetem is hozzáfog. Kana­dában már a múlt év elején — bízva a Salk-szérum sike­rében — megkezdték az oltási program szervezését. Ott a szövetségi kormány 50 száza­lékát fedezi az előállítási költ­ségeknek. A másik 50 száza­lékot az egyes tartományok adják össze gyermeknépese­dési adataik szerint. US-ben a szövetségi egész­ségügyi közegek beismerik, hogy a múlt héten hétmillió adaggal voltak hátralékban az országos alapítvány szá­mára teljesített megrendelé­sek leszállításával s a jelek szerint ez azért történhetett meg, mert profitszerzés vé­gett jobb piacokra irányít­hatták. Ez a botrány magva. Ekö­rül folyik a tojástánc. New York városának hivatalos kö­zegei már nem is beszélnek nemrég nagy garral hirdetett programjukról, hogy tudniil­lik ingyen fognak beoltani mindenkit 1 és 19 év között. Eddigi értesülések szerint még a legkisebb mennyiségű oltóanyaghoz sem tudtak jut­ni mind a mai napig! Húzódik a newyorki polio-beoltás Dr. Leona . Baumgartner egészségügyi főbiztos vasárnap magasztalta dr. Leonard A. Scheele szövetségi tiszti sebész­orvos döntését, hogy a szérum- anyagokat újra megvizsgálják. — Ez annyit jelent, hogy N.Y. városa hétfőig valószínűleg nem | kap oltóanyag-készletet. i___________ I 1 millió dolláros kártérítési pert indított a buf- faloi Curtiss-Wnght Corp. há­rom szakszervezet ellen a sztrájk miatt, holott a szakszer­vezetek nem adtak engedélyt a sztrájkra. FONTOS UJ BÉKEFEJIEÜIÉNYEK Lapzárta előtti 24 óra folyamán meggyorsultak a fejle­mények. Ugyr a ny'ugati, mint a keleti nagyhatalmak fontos lépéseket tettek — különböző politikai és társadalmi szem­pontoktól vezérelve — a nemzetközi problémák rendezése érdekében. Einsenhower elnök kijelentette, hogy hajlandó “talál­kozni bárkivel, bárhol” a világbéke ügyének előmozdítása érdekében. A három nyugati nagyhatalom egy forma szövegű jegy­zéket küldött a szovjet kormánynak melyben javaslatot tet­tek a “Nagy Négy” vezetőinek konferenciájára. A Szovjetunió pedig uj javaslatot terjesztett az Egye­sült Nemzetek elé a világbéke biztosítására. Főbb pontja': kivonni a megszálló csapatokat Németország egész terület­ről. aránylagosan és nemzetközi ellenőrzés mellett leszere’ ' a nagyhatalmak haderőit, betiltani a tömegpusztítás nuk­leáris fegyvereit. E fejlemények elemzését és magyarázatát lapunk i:3v - heti számáhan hozzuk. Az előzményekre vonatkozólag lásd 2-i koldulás cikkünket: “Tavaszi békeszellők...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom