Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-07 / 14. szám

April 7, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 HETI Ult HIRSZEMLE A FALAKNAK IS FÜLÜK VAN MÁR - DE MÉG MEKKORA! WASHINGTON. -— A képviselőház igazságügyi albi­zottságának tagjai elképedve hallgatták egy hivatásos telefonbeszélgetéskihallgató vallomásait. Bemard Spin­del megmagyarázta az uraknak, hogy az illetéktelen hallgatódzás mesterfogásait a modern technika vívmá­nyaival olv magas fokra fejlesztették már, hogy bár­mely telefonbeszélgetés titkosságát elavult dolognak kell tekinteni. Spindel ur a N. Y. városa bűncselekmény elle­ni bizottságának tanácsadója volt, erről a tisztségéről csak a napokban mondott le. Más­különben hatóságilag engedé­lyezett nyomozó, aki az illeték­telen hallgatódzásban és a te­lefonbeszélgetések lehallgatá­sában specializálta magát. . . . Vallomása valóságos önrek­lámszámba mehet, egyben megszívlelendő lecke azok szá­mára, akik túlságos biztonság­ban érzik magukat telefonbeszélgetés közben s még a ‘nagyanyjuk titkait is kifecsegik. Mi mindenre gondol­hattak az albizottság tagjai, amikor Spindel, a techni­ka bűvésze, megmagyarázta nekik, hogy: 1. kívül állhat a House Office Building-en, az utcán, és lehallgathatja, mit beszélnek belül a telefonon; 2. le tud jegyezni ma­gánbeszélgetéseket olyan műszerrel, amely a beszélge­tőktől akár 500 yard távolságra van elhelyezve; 3. át tud alakítani minden magántelefont vagy házi villany­készüléket olyan titkos mikrofonná, amely a tőle 30 lábnyira lefolyó minden beszélgetésről hangfelvételt ké­szít; 4. több lábnyira megáll a nyilvános telefonfülkék sorától és anélkül, hogy közvetlen a drótról hallgatná le a beszélgetéseket, mindkét oldalú beszélgetésről hangfelvételt tud készíteni anélkül, hogy bárki is ész­revenné . •. Aztán még elmondta, hogy most van előkészület alatt egy “hangkép”-készülék, amely hanghullámokkal tud elárasztani egy szobát, amelyek átmennek ablakon, re­dőnyön és súlyos szövet függönyökön és kihozzák a kint hallgatódzóhoz a szobában folyó beszélgetéseket. Csak egy módon lehet védekezni: hallgatással. Le kell szokni a beszédről!- - : I RIPORT INDIÁBÓL Stevenson kutyaszorítóban CHICAGO. — Adlai E. Stevenson, a demokrata párt címzetes vezére, a napokban el fogja határozni, hogy meg­mondj a-e az országnak, hogy mi a véleménye a formózai válságról vagy sem. Steven- sonról köztudomású, hogy nem tartja a kormány távol­keleti politikáját a legböl- csebbnek, de ugyanakkor nem óhajt semmit sem mon­dani, sem tenni, ami a kor­mányt zavarba ejtené. Most a demokrata párt főkorifeu- rai hir szerint sürgetik, hogy verje el a port a republikánus párt jobbszélső elemein, akik teljes méretű katonai akciót követelnek. Most kínálkozik erre nézve a legjobb alkalom. Ámde Stevenson kijelentette, ezeket az ajánlatokat nem tartja érdemesnek megvitat­ni akkor, amikor veszélyek fenyegetik az országot! A pártvezéreken kívül levelek özöne ösztökéli a habozó de­mokrata vezért nézetei ki­mondására. Stevenson beis­meri, hogy kötelességének ér­zi legalább azzal a rászavazó 27 milió amerikaival szem­ben, hogy megmondja, mi az álláspontja, de viszont meg akarja kimélni a kormány te­kintélyét i*. Minden jel sze­rint a kutyaszorítóból nagy­szabású halandzsával fog kie- vickélni akkor, amikor az or­szágnak józan vezetésre és irányításra volna szüksége. Az elmebaj járványjelleget ölt már WASHINGTON. — A sze­nátus közegészségi albizott­sága előtt elhangzott tanús­kodások szerint az elmebajok olyan arányokban terjednek az országban, hogy ez már vetekszik “a legnagyobb jár­vány vagy csapás ternészeté- vel,” amilyent az ország va­laha is elszenvedett. Dr. Leo H. Bartenjeyer, Baltimore- ból, az amerikai orvosszövet­ség elmetanácsának elnöke, és mások vonultak fel a sze­nátorok előtt. 1 billió 250 mil­lió dollár segélyt sürgettek az elmebajok okainak és ke­zelésének tanulmányozására. Dr. Bartemeier kijelentette, hogy a nemzet “taposóma­lomban gyötrődik és úgyszól­ván semmit sem tesz” az el­mebajokban szenvedők szám­szerű növekedésének megállí­tására. Kijelentette, hogy az összes kórházi ágyaknak több mint felét elmebajosok foglalják el. . . ■ Egy valószínű: nem az anyagi jóléttől és biztonság­tól örülnek meg az emberek. (Lásd Geréb József rova- ták mai számunk 11. oldalán: “Szaporodnak az elmebajo­sok.”) Nixon mosakszik CLEVELAND. — Richard Nixon alelnök az iskolainté­zők amerikai szövetségének üLéssorozatának második est­jén dörgedelmes “béke”-be- szédet mondott, amelynek keretében tagadta, hogy US- ben háborús párt létezne. Aki azt állítja, mondotta, hogy háborús párt van, az a “kom­munisták’ malmára hajtja a vizet, mert ez a “nagy ha­zugság”. Kijelentette, hogy senkiről sem tud, aki ebben az országban háborút akar, itt mindenki békét akar, első­sorban Eisenhower elnök és Dulles. Arra nézve azonban semmiféle magyarázatot nem adott, miért hurcolták ,és hurcolják meg a békeharco­sokat, sem arra, hogy miért akarta őmaga tavaly atom- bombás. háborúval “elintézni” a vietnami kérdést, amelyet az igazi békepártiak a tár­gyaló asztalnál Genfben oly békésen rendeztek. Szeretnének kivándorolni BONN. — A nyugatnémet fiatalság kilencvenöt százalé­ka, amelynek életkora 16 és 24 év között váltakozik, a leg­komolyabban szeretne kiván­dorolni Nyugat-Németország- ból, az, északnyugatnémet rá­dió által végzet közvélemény­kutatás eredménye szerint. Elsősorban USA-ba, aztán Kanadába és Dél-Amerikába szeretnének k i v á ndorolni. Ausztráliába és Dél-Afriká- ba csak kevesen mennének. Azt nem árulták el, azért akarnának-e emigrálni, mert kívánnak katonáskodni, vagy azért, ,mert választott orszá­gaikban remélik találni a leg­kedvezőbb körülményeket fa­siszta tevékenységek számá­ra ; arról sem szól a krónika, hogy hányán szeretnének Ke- lef-Németországba vagy va­lamelyik más szocialistá or7 szágba emigrálni. A lényeg tehát csak annyi, hogy nem akanak hazájukba maradni. Máskülönben az 1953-as év­re vonatkozó statisztikai ki­mutatás, a legutóbbi rendel­kezésre álló számadatok sze­rint, minden 100,000 német közül százhuszonöt vándorolt ki. Hogy ezek mint “turis­ták” vándoroltak-e ki, vagy elégedetlenségből, azt sem tudni még. Japán tiltakozik a bombapróbák ellen TOKIÓ — Japán már két­szer is felkérte az Egyesült Államokat, hogy vessen véget a nukleáris fegyverek kipró­bálásának Bikinin vagy lega­lább is kisebb bombákat pró­báljon ki, mint amilyen az volt, amely tavaly március­ban kárt okozott japán halá­szoknak. Ezt Mamoru Sige- mitszu külügyminiszter je­lentette be a diétán (a japán parlamentben.) Japánban már azért is ir­tóznak az atombombakisérle- tektől, mert még élénken ég és éget a Hii'osimára és Na- gaszákira ledobott bombák emléke. Japán halászok ta­valy súlyosan megszenvedték a Bikininél kipróbált atom­bombáktól származó radioak­tiv lecsapódások hatását. A huszonhárom halász közül az egyik, mint emlékezetes, az életét vesztette. Még meg lehet gátolni a német fegyverkezést MOSZKVA. — Érdekes cikkben foglalkozik a szov­jet “New Times” (Uj Idők) cimii folyóirat a nyugatné­met ujrafegyvarkezés kérdé­sével a párizsi egyezmények ratifikálása után. A folyóirat cikke cáfolja bizonyos külföl­di lapok értelmezését, amely szerint a szovjet kormány “pozitív magatartása” egy nagyhatalmi konferencia te­kintetében annak volt az ered­ménye, hogy a nyugati par­lamentek ratifikálták a pári­zsi egyezményeket. Newyorki hírmagyarázók, írja a New Times, arról igyekeztek meg­győzni olvasóikat, hogy a US “erőhelyzetből” vezetett poli­tikája hozott osztalékokat s ez tovább is igy mehet. A szovjet lap azonban azt Írja, hogy a párisi egyezmények még nem léptek hatályba s igy mindaddig, amig végre­hajtását meg nem kezdik, “még mindig van lehetőség elhalasztani az események fo­lyását, még mindig lehetsé­ges elejét venni a háborúnak és megállítani az előkészüle­teket.” Hivatkozva a harmin­cas évekre, amikor a szovjet hiába szólította fel Európát Hitler háborús készülődései­nek megakasztására, a Prav­da a következőket flüzi hozzá: “A jelenlegi helyzetben külö­nösen fontos, hogy számítás­ba vegyük atörténelem tanul­ságait és hozzuk' egybe a bé­keszerető erőket, hogy az agresszív tervek keresztülvi­telének útját állhassuk.” Ha te is, én is BERLIN. — Kelet-Németor- szágban önkéntes jelentkezésre szólították fel a 18 és 22 év kö­zötti párttagokat és jelölteket katonai szolgálatra. A katonai szolgálat két évre szól. A “Neues Deutschland” cimü keletnémet újság vezércikke szerint erre a lépésre azért van szükség, hogy ezzel “világos választ adjanak a nyugatnómetországi militaris­táknak.” GUADALJARA, Mexikó. — Húsvéti vakációra utazó utasok­kal zsúfolt vonat kilenc kocsi­ja egy 600 láb mély szakadékba zuhant. Hir szerint 300 személy meghalt. Quemoy és Mafszu Kínáé- Nehru UJ DELHI. — Jawaharlal Nehru, indiai miniszterelnök, az indiai parlament-ben el­mondott beszédében elitélte a nyugati hatalmak politikáját csaknem mindenütt a vilá­gon. Legélesebb kritikája a délkeletázsiai “vpdelmi” szö­vetség ellen irányult. “Most már világos előttem, hogy a manilai szerződés és a bang­koki konferencia, amely kö­vette, felforgatott minden eddigi békefelfogást ebben a körzetben. Zavart okozott a genfi egyezmény keresztülvi­telében Indokinában. A genfi egyezmény alapfelfogása az együttélés volt’, mondotta Nehru. A távolkeleti helyzet­re vonatkozóan azt mondta, hogy Quemoy és Matszu szi­getek a -kínai népköztársasá­gé és csak “nagy hábonik” árán lehet megtagadni tőle. A középkeleten a török-iráni paktum és az angol döntés széttörte az arab ligát és nagy elkeseredést okozott. Szíriára és már kormányokra is nyomást gyakorolnak, hogy csatlakozzanak a szö­vetséghez, de reméli, mondta, hogy ellen fognak állni. Ami pedig Indiát illeti, mondta, az nem fogja magát háború­ba rántani hagyni, “mégha az egész világon háború lesz is.” Megfigyelők szerint az af­ro-ázsiai konferencián igen súlyosan el fogják Ítélni a nyugati hatalamakat. Nehru kijelentette, hogy re­ménye szerint követelni fog­ják a megnemtámadás és a kölcsönös védelem _ elveit, amelyekbe Kina és India már beleegyezett. UJ DELHI. — Jawaharlal Nehru, India miniszterelnö­ke, “világos, félreérthetetlen választ kér minden nemzet­től, akár kommunista, akár nem. hogy mi az álláspontja a délafrikai fájpoltikáról.” Egy tömeggvülésen beszélt Nehru és kijelentette, sajnál­ja, hogy szabadságról beszélő nemzetek hallgatnak ebben a kérdésben, miközben, Dél-Af- rikában ezrével kergetik el földjükről az embereket a bőrük színe miatt s még az Egyesült Nemzetek se moz­gatták meg fülük botját. “A f délafrikai kormánynak tanul­ni .kell tisztességet, mondta Nehru, ezt a kérdést nem fogjuk minden áron megtűr­ni.” A délafrikai apartheid (faji elkülönítés) módszerei alapján a kevertvérüek. és 280,000 indiai származású személy, nem élvezhetnek a fehérekkel egyenlő jogokat. Megtapsolták.. Úgy hiszik, hogy Nehru beszéde adja meg a hangot az április 18- ikán megnyíló afro-ázsiai konferenciához az indonéziai Bandöngben. {

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom