Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-07 / 14. szám
EGYHÁZI VEZETŐK LEVELE EISENHOWER ELNÖKHÖZ a békéért Tizennégy protestáns egyházi vezető személyiség fordult sürgető szóval Eisenhower elnökhöz, hogy “állítsa meg a jelenlegi áramlatot, amely atomháború felé sodor.” Ezek a kiváló egyházi férfiak levélben fordultak az Elnökhöz és perbeszálltak a Fehér Ház tanácsadóival, akik teljes méretű háborút hirdetnek a Kínai Nép- köztársaság ipari berendése ellen. Igen megszívlelendő tények állnak a levélben: “Megütköztünk azon, Elnök Ur, hogy ezek a tanácsadók azt sürgetik öntől, aki mindig a béke mellett volt, hogy egyezzen bele a teljes méretű háborúba és atombombák használatába. Ez a felelőtlen politika az amerikai kormányt -és az amerikai népet az egész világ szemében agresszornak tenné.” A levél aláírói A levelet a következők írták alá: Norman B. Nash, massachusettsi protestáns episz- kopális püspök. John Wesley Lord, a metodista egyház bostoni körzetének püspöke. Rev. dr. John A. Mackay, a princetoni teológiai szeminárium elnöke. Charles K. Gilbert, newyorki nyug. protestáns episzkopális püspök. Rev. Guy Emery Shippler, a “The Churchman” Watchman-Examiner” szerkesztője. Rev. J. Tremayne Copplestone, a metodista “Zions Herald” szerkesztője. Rev. dr. Phillips Packer Elliott, lelkipásztor, First Presbyterian Church, Brooklyn. Emerson Hugue La- lone, a “The Universalist Leader” szerkesztője. Rev. dr. John Howland Lathrop, lelkész, First Unitarian Church, Brooklyn. Clarence Pickett, az American Friends Service Committee tiszteletbeli titkára. W. Stanley Rycroft, a preszbiteriánus egyház USA-ban működő külföldi missziói latinamerikai hivatalának titkára. John C. Slemp, a baptista “Missions” szerkesztője. Stanley I. Stuber, a japán nemzetközi keresztény egyetemi alapítvány főtitkára. A levél többi részei “Mi, alulírott lelkészek, világiak és protestáns lapszerkesztők, egyénileg irva, mélységes felindulással látjuk Washingtonban a háború felé sodró irányzatot. A New York Times 1955 március 26. száma szerint. hivatalos körökben az a meggyőződés, hogy Oroszország nem kívánja megkockáztatni az általános háborút’ és ‘a vörös Kina kerülni óhajtja, hogy általános háborúba bonyolódjon.’ “Hát akkor miért kezdjünk mi teljes méretű háborút a kínai anyaország ellen? Hogyan remélheti a kormány — kérdezzük mi —, hogy a nép egységesen álljon mögötte? Milliószámra vannak derék amerikaiak, akiknek keresztényi lelkiismerete sohasem tűrne el ilyen akciót. “Tanácsadói azt mondják, hogy bennünket a ‘becsület köt’ Quemoy és Matszu védelmére s ehhez csak egy ut vezet: ‘Kina szétzúzása’. Arról is beszélnek, hogy Csang Kaj-seket meg kell védenünk ‘tekintélyének elvesztése ellen.’ Meggyőződésünk szerint Csang Kaj-sek tekintélyének megvédésére az egész világra kiterjedő atomháborút megkockáztatni nemcsak őrültség volna, hanem a legnagyobb méretű bűncselekmény is. A háborút megelőző háború mellett szóló érvek hihetetlenül gyatrák és sántikálnak. A ‘Kina szétzúzása’ tervének előmozdítói azt jósolják, hogy Oroszország nem megy be ilyen háborúba. “Amint ön emlékezni fog, tévedtek katonai szakértőink a kínai kérdésben 1950-ben. Attól tartunk, hogy most ismét bakot lőnek. Miért maradna kívül a háborún Oroszország, akit ugyancsak szerződéssel alátámasztott ‘becsület köt’ és miért nézné tétlenül, hogy szövetségesét atombombák pusztítják el? “Egyetértünk a N. Y. Times vezércikkével, amely azt mondja: ‘Ideje, hogy washingtoni tüzevőink. akár a Pentagonban, akár máshol, elcsöndesedjenek.’ Mint keresztények tudjuk, hogy a háború maga nem hoz megoldást, ön maga is azt mondta nemrég, hogy ‘nincs más lehetőség, mint a béke’ és hogy ‘az atomháború túlságosan borzalmas az emberekre nézve, semmint el tudják viselni vagy gyakorolják: kell valami megoldást találni.’ “Ha atomháborúba tévedünk, nem lesz se győző, sem sok túlélő. A megoldás egyetlen útja a további érdekellentétek rendezésére a tárgyalás. “Könyörgünk, Elnök Ur, folytassa békemunkáját, állítsa meg a háború felé sodródást, követelje, hogy a nemzetek békésen rendezzék differenciáikat. Ma nem az a probléma, hogy Csang Kaj-sek tekintélyét megvédj Ük, hanem az, hogy civilizációnkat megőrizzük.” Vol. IV. No. 14. Thursday, April 7, 1955 NEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy) Published weekly by the Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th sCat the P. O. of New York, n7 Y. under the Act of March 2, — Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952---- -----------===== ___ (■*- INTÉZET * ) A UAW konvenció mérlege E hét elején lezárult az autóipari munkások szakszervezetének (UAW-CIO) konvenciója Clevelandon. Ez a konvenció Hűen tükrözte vissza az amerikai munkásokat foglalkoztató problémákat, kifejezésre juttatta azokat az erőket, amelyek egyrészt az amerikai munkásokat a nagyipar politikai gépezetéhez kötik,, de másrészt visszatükrözte azokat az erőket is, amelyek £ munkásságot ettől ellenkező irányba, a politikai \ függetlenség, illetve önálló munkáspolitika i r á n y á ba kényszerítik. A konvenció utolsó napjain kerültek tárgyalás és szavazás alá az autóipari munkás- j ság — helyesebben a vezé- [ reik— politikai nézeteit kifejezésre juttató határozati ja-' vasiatok. Ezek közül egy egyik leg-! fontosabb az’ volt, amely jövő tavaszra országos konferenciát ' javasol a munkáság, dolgozó farmerek, és liberálisok képviselőinek bevonásával az 1956-iki elnökválasztásra való felkészülésre. Ez a javaslat nyilván csirájává válhat egy olyan megmozdulásnak. amely 1956-ban a demokrata párton belül legalább részben kifejezésre juttathatja a nép érdekeit és j azon túlmenően a rég esedé- i kés farmer labor párt kialakulására vezethet 1956-60 között. A javaslat szerint minden városban, ahol a UAW-nak fiókja van, önálló politikai akciógépezetet kell létesíteni. A dolgozók érdekeik megfelelő javaslatokat fogadtak el a konvenció utolsó óráiban a következő életbevágóan | fontos kérdésekben: Az önműködő gépek beve- j zetésével (automation) kap-j csolatban követelik a rövi- debb munkahetet (amely a Ford Local 600 progressziv- jeinek régi követelése — Szerk.) szövetségi, állami és helyi törvényhozási intézkedések az állandó munka- alkalmak biztosítására. ELLENZIK A KÖTELEZŐ KATONAI SZOLGÁLATOT (U- MT — Universal Military; Training), mélyreható változásokat sürgettek a McCar- ran- Walter féle igazságtalan 'bevándorlási törvényben. A polgárjogok védelméről szóló javaslatra olyan késő került sor, hogy már nem volt idő szavazásra és igy ezt a végrehajtó bizottság elé utalták. E javaslatban követelték a “belső biztonsági törvény” ama szakaszainak visszavonását, amely korlátozza a szólás és gyülekezési szabadságot. “A Smith törvény értelmében perbefognak embereket, nem azért, amit tesznek, hanem azért, amit mondanak.” Elitélték a Humphrey- Brownell féle antikommunis- ta törvényt, amely “jóformán kormányengedélyhez köti az uniók életét.’ Támogatták Humphrey szenátor javaslatát arra, hogy kongresszusi vizsgálatot indítsanak a SZABADSÁG- JOGOK ALÁÁSÁSA ügyében. A külpoltikai kérdésekkel foglalkozó javaslat volt az, amelyben leginkább felszínre került a munkásvezérek laka iszerepe Wall Street politikájában. A javaslat helybenhagyta a német imperializmus fel- támasztását jelentő nyugatnémetországi ujrafegyverke- vést. Támogatják Formóza védelmét, amelynek ürügye alatt a Knowland-China Lobby a tábornokok klikkjével a í legveszedelmesebb háborús: uszítást folytatja. Nehogy azonban órájuk is rá lehessen sütni a háborúsj uszítás bélyegét, a javaslatban elítélték a “megelőző háború” elvét, sürgettek egy j pozitív békeoffenzivát és a “Négy Nagy” vezetőinek konferenciáját, amelyen "az erő állásából” tárgyalnánk a szovjet képviselőivel. A konferencia egyik legérdekesebb mozzanata az al- elnökök választása volt, amelyen a delegátusok egy részének követelésére Stellate* a 600 local elnöke ott a konvención elfogadta a jelölést, bár Reutherék nem jelölték. Az elérhető összes, kb. 11,000 szavazatból Stellato közel 4000 szavazatot kapott. Progresszív delegátusok javaslatára egy négert is jelöltek, Nat Turnert, aki több mint 1000 szavazatot kapott, két- szerannyit mint amennyit ed- digelé egy néger valaha i3 kapott a UAW konvencióján. Negativ oldalai mellett a kenvenció fontos mérföldköve az amerikai munkásmozgalomnak. Az események olyan sebességgel és olyan irányba haladnak, amely lehetővé fogja tenni az amerikai autóipari munkásoknak, hogy a konvenció pozitív eredményeit további előrehaladásukra használják fel s a negatívokat pedig kiküszöböljék. •IjCffujabh hírek • Churchill lemondott —Eden az utóda LONDON. — Winston Churchill, aki néhány hónappal ezelőtt ünnepelte 80-ik születésnapját, benyújtotta Erzsébet királynőhöz lemondását a miniszterelnökségi tisztségről. Utóda Anthony Eden, az 57 éves kül- U- ügyminiszter lett. EGYÉB FEJLEMÉNYEK: TEHERÁN. — Zahedi tábornok, Irán véreskezü diktátora, “betegségére” való tekintettel lemondott. A második világháború alatt Zahedi a nácik ügynöke volt Iránban. CHICAGO. — Az itteni polgármesterválasztáson Daley, a demokrata jelölt kb. 125,000 szavazattöbbséggel győzött Merriam, republikánus fölött. WASHINGTON. — Amerika, Anglia és Franciaország közös nyilatkozatot adott ki, mely szerint nem fogják elismerni az osztrák-szovjet békeszerződést, ha az állandó semlegességre kötelezné Ausztriát. Helyreigazítás Carney tagad Lapunk március Bl-iki számának 15-ik oldalán John Taylor Szabó szép cikkébe: “Évfordulóra”, sajnálatos tévedés csúszott be. A cikk utolsó sorában “Bort, búzát, békességet” helyett elnézés folytán “Bort, búzát és egészséget” lett szedve. Országos felzúdulás követte Carney admirális nyilatkozatát a múlt héten amelybe a háborút jósolt április közepi - re. Carney most tagadja, hogy ő kínai támadást j '»sole volna.
