Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-31 / 13. szám
1€ AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 31, 1955 Nádudvar: a világ közepe Irta: KÖVES LAJOS — MAGYARORSZÁGI RIPORT — Tudják-e Önök, hogy az országoknak is van an$ aj együk, mint az embereknek? Ez jár eszemben, mikor vonaton kigördül Budapestről, a mélységből feltörő hőforrások városából; áthalad az Alföldön és az ut közepén, Szflnok megyében éppenug'y, mint utazásom végcéljánál, Kelet-Magyarországon: feltör a forró gyógyvíz. így van ez Északon is, Délen is. Szinte bármelyik pontján az országnak, ha fúrnak, feltör a forró ár. Utazásom célja egy keletmagyarországi falu: Nádudvar. Innen 18 kilométerre is fúrtak Szo- fcoszlónál. Itt 1,400 méter mélységben már 102 Celsius a viz hőfoka. Hát ez az a bizonyos anyajegy. Ez magyar unikum. Hiszen itiindenütt másutt a viz hőfoka 3 ezer méter mélységben is csak éppen, hogy csak eléri a forrpontot. A magyar földön anya jegyet hagyott a Magyar Masszívum, az elsüllyedt roppant hegytömeg, amely maga egy forró tenger takarója. Ezen terül el Magyarország. Az évmilliók során ez a hegyóriás feltöredezett, olvadásig tüzes kőzete közt feltör a forró tenger vize. Nádudvarnak megvolt a maga külön kis anyajegye, de bizony ezt le kellett operálni. Ez volt a láp, a nádas. Ettől nyerte Nádudvar a nevét is. Varga bácsi, a legöregebb paraszt mesélte, hogy az ő ifjú korában itt még mindenki magas láb tón járt. Valahogy úgy néztek ki idegen szemek előtt Wells Mars-lakói a földön. A lábtókon lépkedő parasztokon lobogott a Hortobágy-pusztárói fúvó szélben, a zizegő nádasok között a bőujju gyolcsing és a széles, fehér gatya, mert hát ez volt a valusi viselet. Most a falu 4 kilométeres főutcáján, a Népkönyvtár ablakán kihajolva kinézek a jó városias járdára és kövezett útra. Nincs már gatyásember még mutatóban sem. Sétaidőben meg éppen egészen városi módon vannak öltözve. Nagy János nádudvari színmű- és noveílairó áll mellettem. A Horthy fasiszta-uralom idején 10 éves korától napszámra kapált, nadályt fogott, nádat vágott. Felszabadulás után a Dolgozók Pártja fedezte fel a tehetségét, támogatták, iró lett. De a földtől nem tud elszakadni. Termelőszövetkezeti tag és bár a múlt évben csak négy hónapon át dolgozott a földön, 8 ezer forint részesedést kapott. Ez a Nagy János mondja: — Hát ez igy volt: akkoriban a gatyásparaszt csak az esküvői szertartáson húzott nadrágot, mert ahhoz dukált. De nadrágra nem tellett egynek sem, ezért minden nagyobb utcának volt egy közös nadrágja, pl. a hires nagytóutcai nadrág, amely mindig vasaltan várta a soros vőlegényt. — De azért a vőlegény pár pohár bor után a lakodalmas táncnál legényesen nadrágjára ütö- getve, ilyen nótát kurjongatott: “Hej," nadrágom, nadrágom, Otthon is van három’. Hát ilyen ez a nagyzás. Ha rimelt volna, még talán négy nadrágot - is mondott volna. Ezzel szemben az olyan 2 ezer holdasoknak, mint pl. a nádudvari Forrai volt, budapesti jés debreceni palotájában, vagy nádudvari kastélyában, bizonyára akadt néhány nadrág is. Béla bácsi, a Sztálin termelőszövetkezet tagja itt közbeszól: — Ha már megemlítették a Nagytóutcát, hát ott meg igy volt: Mivel, hogy járda nem létezett, hát itt-ott egy keskeny deszkapallót tettek le gyalogjárónak. Aztán mi történt, ha a legény szép lánnyal találkozott a pallón? — kérdezem. — Hát ilyenkor a legény gavallérosan felemelte a lányt, megfordult vele és letette maga mögött, — felelte Béla bácsi. — Hátha két férfi találkozott? — firtatom tovább. — Akkor mindegyik jobb lábát a latyak fölé emelve, kerülte el egymást, mivel csak két láb Számára volt hely. Kilépünk a könyvtárból. Benézünk egy pár fraellékutcába. A legtöbbben az úttest még sáringer. De már ott a jó betonjárda. A latyak .és « járda, a régi és az uj: farkasszemet néznek A két leghosszabb utcán meg az uj már egészen kiszorította a régit. Most végigmegyünk a főutcán. — Na, most mondják meg nekem, hogy mi az uj ebben az utcában, olyasmi, ami azelőtt sohasem volt itt a falun, — kérdem kísérőimet. Azok meg csak rámutogatnak a cimtáblákra, Tíz perc járás alatt ezeket jegyeztem fel: Cukrászda, Anyák tanácsadója, Állami Gép- és Traktorállomás, Központi Orvosi Rendelőintézet, Szülőotthon, Bölcsőde, Divatcikkek Áruháza, Állatorvos és Mesterséges Termékenyítő Állomás, Kulturhelyiségek. — Mi van még uj ? — kérdezem. — Hát a házak javarésze, — feleli Nemes Lajos • borbélymester. — Éppen elérkeztünk a Seregés-kerthez. — Látja ezt a négy uj utcát, 200 uj házával? Szépek ugy-e? Ezek tizenöt-éves, három százalékos állami kölcsönből épültek azok részére, akiknek a régi rendszerben nem volt emberi lakásuk. Bemegyünk egy ilyen uj házba. László József, termelőszövetkezeti tag lakik itt családjával. Disznót ölt, készül a torra, sietős a munka. Tizenhét és fél holdat vitt a szövetkezetbe. — Most gond nélkül és jobban élünk, mint azelőtt — mondja. Az itteni lakosság túlnyomó része földnélküli volt. Felszabadulás után földet kapott, önálló kisbirtokos lett. De mikor látta a gépesített nagy gazdálkodás hasznát, akkor szövetkezett és kollektiv nagybirtokos lett. Az öt helyi termelőszövetkezet közül az egyik a “Vörös Csillag”. Ott van Majoros Sándor sertésgondozó, szövetkezeti tag. Fiával együtt pénzben és terményben 43 ezer forint részesedést kapott a múlt évben. — Mit lehet ezért a pénzért vásárolni itt Nádudvaron? — kérdezem. — Hát 10—12 jó fejőstehenet, — feleli. — De aztán ott van még az egyéni tulajdonban lévő háztáji gazdaságom. Van házam, egy hold földem, több szarvasmarhám, sertésem, * rengeteg aprójószágom. Ez már magábanvéve is szinte elég a megélhetéshez. Bemegyünk a termelőszövetkezetbe is. 25,500 hold földje van. Rizst is termelnek 2 ezer holdon. Vannak halastavai, bőven terem kenyérgabona, kukorica és ipari növények. Beszélgetünk egy pár taggal, megállapítjuk, hogy keresetük már most is 20—25 százalékkal nagyobb, mintha külön gazdálkodtak volna. Belépünk a falusi tanács házába. . — Ha aziránt érdeklődik, hogy mi uj a falu életében, — mondja Majoros Imre tanácselnök, — hát uj: a jó élet. A régi rendszerben ez csak nagybirtokosoknak volt. Meg aztán uj az is, hogy már uj paraszti értelmiségünk van. Azelőtt a faluban 8 tanító volt, most 50 van. Agronómu- sunk is van vagy negyven. Meg orvosok, állatorvosok és kutturvezetők, akiknek a múltban még a hírét sem tudtuk. Ez az elnök a régi rendszerben kubikos volt. A párt érdemesnek találta arra, hogy taníttassa: lett biró. majd ügyész. Most a 12 ezer lakosú nagyközség első embere. Azelőtt ebben a faluban a nyomor panaszkodott. Úgy mondták a parasztok, hogy ez a pusztaság és láp közé szorult falu olyan, mintha ez lenne a világ vége. Most meg már a jó mód dicsekszik. — Ez a mi Nádudvarunk a világ közepe, — mondja mosolygó büszkeséggel a tanácselnök. — Azelőtt örültünk, ha kaptunk ide a faluba valami rendes, betűvetéshez értő embert. Most már a mi falunk legalább 150 katonatisztet és törzstisztet adott a hazának. Számos fiunk és lányunk tanul egyetemen. Megyevezetők és országos emberek kerülnek ki sorainkból. — Gyakori a panasz a lakosság köréből? — —Hát ilyesmi is akad. Maradt még a múltból egy kis bürokratizmus, akadékoskodás, lassú ügykezelés és efféle. De nyesegetjük őket. Hanem tudja, hogy milyen panasz is kezd már felmerülni? Hát olyan, hogy kevés ám egy ilyen szövetkezeti nagyközségnek a meglévő pár cigányzenekar! Tudja, múlt szombaton is egyszerre 11 lakodalom volt a faluban. Hát honnan vegyek én elő nekik népizenekarokat, mikor más községekben is szaporodnak a lakodalmak? Átlépünk a anyakönyvi hivatalba. Kiderül, hogy Nádudvaron, az utolsó békeévben, 1938-ban ,162 halálozás, volt. 1954-ben .pontosan 100. 1938-ban 54 csecsemő halt meg. 1954-ben 4. 1938-ban 87 házasságkötés volt. 1954-ben 119. Kevesebb temetés, több lakodalom. így van ez, jól. Népizenekar majd csak lesz több. Mire kijutunk az utcára, már csillagos az ég. A falu körül, 6 óriást számolok össze. Lábtón járó emberek lennének? Ugyan, hiszen azok nem lennének 64 méter magasak és nincs már láp, nincs már nádas. Ezek az óriások: fúrótornyok. A közeumultban a nádudvariak félelmetes dörgést hallottak a föld alól. Aztán kitört a gáz. Hatvan méter vastag földréteget vetett fel a felhőbe. Egy motorszikrától felrobbant a gáz. Mint pelyhet dobta fel a többszáz tonnás acélkolosz- szust; az 50 méter magas lángoszlopban aztán az egész acéltorony, 12 mázsás csigáival együtt egyszerűen megolvadt. 150 kilométerről látták a félelmetes lángoszlopot. Az egész környékről kivonult tűzoltóság és katonaság három hétig küzdött a .föld haragos szellemével, amig visszaszorította. És most már megbéklyózva bocsátja csak ki, hogy dolgozzon a népnek. Arra gondolok, hogy ez a magyar falu, meg a többi falu és város népe is, ilyen elemi erővel tört fel évezredes elnyottság után. Ez az erő mindig ott feszitett a mélyben. Csak egy törés kellett neki. Ezt adta meg a felszabadító Szovjet Hadsereg, fel is tört, fennen lobog, fenn is marad. ő e természeti kincs ura is. Ő teremt itt gazdag halastavakat. Termőföldet pusztából is, mocsárból is; ide vezeti most a távolból a Tisza folyó vizét, hogy ahol egykor lábtón jártak, majd a Horthy-rendszer bűnös vízgazdálkodása miatt porban fuldokoltak, — rövidesen majd hajón utazhassanak öntözött földjeik mentén. No, akkor lesz még csak Nádudvar igazán a világ közepe ! Személyesen üdvözlöm a Magyar Szó minden munkatársát. Kívánom, hogy még sok március 15-i Magyar Szó lásson napvilágot az Önök szerkesztéseben, erőben és egészségben. Külön is üdvözlöm a mi Geréb József írónkat, aki megértette az idők hivó szavát s beáll azok közé, akik a távolba látnak s nekünk, munkásoknak példát és irányt mutatnak. Köszönjük Geréb munkástárs, mi követni fogjuk Önt Holthy ★ Steve and Ernest Barber Shop 4505 Queens Blvd., Sunnyside, L. I. ★ “Boldogok a békességre igyekvők, mert ők az Isten fiainak mondatnak.” Máté: 5.9 Nick Hajdú West Brownsville, Pa. ★ Üdvözletemet küldöm Magyarország dolgozóinak felszabadulásuk 10-ik évfordulójára Petrás András New York, N. Y. ★ Üdvözletemet küldöm mindazoknak, akik a mai Magyarország épitésén dolgoznak ★ G. Steiner Emma New York, N. Y. ★ Üdvözletünket küldjük a magyar munkásságnak és parasztságának, valamint a világbéke híveinek * Szalai József és neje ? Bethlehem, Pa. ★ üdvözli Magyarország felszabadult dolgozó népét Dobó Helen New •’York- City
