Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-13 / 2. szám

A Legfelsőbb Törvényszék al­kotmányellenesnek minősít egy Missouri állami törvényt, mely hiiségesküt irt.elő taní­tók számára. 18G7 január 13 Vol. IV. No. 2. Thursday, January 13, 1955 New York, N. Y. Egyes szám ára 15 cent (15c a copy) Published weekly by Hungarian Word, Ind., 130 E. 16th St., at the P.O. of N.Y., under the Act of March 2, 1879. N. Y. 3. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 JseclueS oiuaóó! Az ujesztendő első napjai­ban jó hirt közölhetünk olva­sóinkkal: Első Ízben 19.47 óta úgy zártunk le egy esztendőt, hogy olvasótáborunk nem csökkent, hanem gyarapo­dott. Nagy dolog ez, munkástár­sak. Nem hisszük, hogy van nvég egy becsületes magyar vagy nem-magyar újság Amerikában, amely ezt állít­hatja. Az idegennyelvü sajtó, mint tudjuk, már több mint 30 esztendő óta állandóan zsugorodik, mert az első vi- iagnaüoru befejezte óta az Egyesült Államok nagyon o ős korlátozások alá vette a bevándorlást. Munkásérzelmü embereket, meg éppenséggel nem engednek be. És ha mindezek tetejábc tekintetbe vesszük azt az ál­landó ijesztgetést, sőt nyílt üldözést, amelyben haladó- szellemű embereket részesíte­nek, akkor lapunk gyarapodá­sa, bármilyen szerény is az újév egyik legbiztatóbb kilá­tásának tekinthető. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy az uj olvasóink egyrészt a megszűnt Bérmunkás táborá­ból jött hozzánk. Pe most, hogy az uj nagy előfizetési I, arnpányunk megindult, egy­re nagyobb számban érkez­nek hozzánk olyan előfizeté­sek, amelyeket lapunk hü tá­mogatói és épitői a maguk erőfeszítése révén szereztek lapunknak. Ma már a reakció vezetői is beismerik, hogy a világ sorsa fölötti döntő küzdelmet a szellem fegyverei dönthetik el. Minden egyes uj olvass akit megnyerünk lapunk ol­vasójának, eggyel több suly- c/ység a béke serpenyőjében a háborúval szemben, a de­mokrácia serpenyőjéban a mccarthyzmus és fasizmussal szemben, a jólét, áldás és kul­túra serpenyőj ében a nyo­morral és szenvedéssel szem­ben. Munkástársi tisztelettel: Deák Zoltán Ztwwsgx 'H B Ö l ■< -3 Ns»*, n n ' . na . nnepeljuk Gellert Hugót A LegíalsOsb Törvényszék ksiybgnkagyta a 13 iiP-vezér ©Sitéiését a Smiih-förvény alapján A Smith-törvény alapján ta­valy januárban elitéit 13 mun­kásvezér fellebbezését a legfel­ső törvényszék visszautasította. Az elitéltek, mint ismeretes, 1 és 3 évi börtön, valamint 2,090 és 6,000 deliár pénzbírság közt váltakoztak. A vád ellenük az volt, hogy összeesküvést szőttek a kormány erőszakos megdön­tésére irányuló tanok hirdeté­sére. A legfelső törvényszék 8 bírája közül csak Hugo L. Black különvéleménye foglalt állást amellett, hogy a per revideálá- sát meg kell engedni. t A munkásvezérek arra hivat­koztak, hogy elitélésük törvény- ellenes, mert nem állt fenn “a világos és jelsnvaló veszély” ese­te, amelynek döntő jellegét még 1919-ben követelte meg a nagy- tekintélyű Oliver Wendell Hol­mes bíró és 1951-ben megerősí­tett Fred M. Vinson föbiró. A munkásvezérek esetében be kel­lett volna bizonyítani, hogy a kormányt az “összeesküvés” folytán közvetlen veszély fenye­geti. Vinson 1951-ben kijelentet­te, hogy ha ilyen veszély fenn­áll, “a törvényszékeknek azt kell kérdezniük, vájjon a veszély súlyossága, amelyből le kell szá­mítani valószínűtlenségét, iga­zolja-e a szólásszabadság ilye- ténvaló megtámadását, amint ez a veszély elkerüléséhez szük­séges.” A munkásvezérek felleb­bezése szerint a veszély valószí­nűsége dönti el, hofey bűncselek­ményről van-e szó, mert csak ez lehet a bűnösség blzonyité- ka. A vádhatóság azonban ezt a bizonyítékot nem tudta szolgál­tatni, hiszen a per folyamán egyetlen vádlott ellen sem hoz­ták fef a kormány megdöntésé­nek szándékát. Harry Sacher és Mary M. Kaufman képviselték a mun­kásvezéreket, a kormányt pedig az ügyész, a helyettese és az igazságügyminiszter egyik külön asszisztense. Az elitéltek, akiket az Ítélet kihirdetése után azonnal ltar- tóztattak, a következők: ' A 61 éves Elizabeth Gurley Flvnn, aki az 1912-es Lawrence, Mass.-i szövőgvári sztrájk óta az amerikai munkásság minden nagyobbfontosságu küzdelmének egyik szervezője, a Sacco-Van- zetti- és a Tom Mooney-per vé­delmi harcainak főtámogatója veit, az amerikai munkásmoz­galom legendás alakja; Pettis Perry, 58, veterán né­gervezér ; Alexander Bittelman, újság­író; ; íj mis Weinstock, volt szak- szervezeti vezető; /) rY,vor'-htorihf'T*o'> 70 éves, az International Publish­ers könyvki adó-vállalat főnöke; V. J. Jerome', irö; A. S. Johnson, a szak-szervezeti harcok és a munkanélküli küz- ideimek veteránja; Claudia Jones, ujságirónő: Betty Gannett, a párt orszá­gos nevelésügyi vezetője; A1 Lannon, a hajósmunkások ; szakszervezetének egyik megala­pítója; Jacoo Mindéi, 71 éves marxis­ta tanító, szívbajos, aki a per j folyamán többször összeesett". W. W. Weinst;.ne, szervező és George Blake Charney, kitün- I tetett hőse a második vi'ágha- i borúnak. A 12 KP-vezért az állam- ; ügyész javaslatára azonnal be- 1 börtönözték, anélkül, hogy meg­várták volna a Legfelsőbb Tör­vényszék utasítását az óvadék visszavonására. Az errevonatko- zó rendeletet a hírhedt “Rosen­berg birc”: Kaufman adta ki. Weinstcck Lajos egyelőre sza­badlábon maradt, mivel a kor­mány uj pert inditett ellene, hogy még ötévi börtönbüntetést 'szabhassanak rá ki, a hájus el- jsejei tüntetések rendezéséből ki- í folyólag. A győri árvízkárosultakról jelenr, meg egy kis hír a N. V. Times-ban. Eszerint a tava­lyi Duna-áradás .károsultjai kö­zül vagy száz “parasztot” hívtak a vasul állomásra a környező falvakból, hogy átadják nekik íz Eisenhower elnök által kül­dött élelmiszer-segély rájuk ju­tó részét. A parasztok az újság­cikk szerirt az állomáson “leg­melegebb ke szünetüket és mély hálájukat” fejezték ki az újság­írók előtt. Két-ket család osztoz­hat egy-egy mázsás zsák búzán. Az összseaély 2 millió SOO ezer dojlárra rr.g. Tartalmaz búzát, kukoricát,, babot, étolajat és rrvcsság 't. Körülbelül 50 ezer t.iiber közt osztják s_ét. ítö¥. Gross L lisslé értesítette szerkesztőségün­ket hogy váratlan s halasztha tatlan személyi ügyekből ki­folyólag nem lesz képes részt- venni a clevelandi Geílért-ün- nepélyen. Sajnálatának adott kifejezést, hogy ezúttal nem üdvözölheti Gellért Hugót és számos clevelandi barátját és Ígéri, hogy az első adódó al­kalommal pótolni fogja az el­maradt látogatást. GELLERT HUGÓ Philadelphiában 700 munkás elbocsájtott a Philco TV-gyár, annak ellenére, hogy termelésük 30tt-al maga­sabb a tavalyinál. A színes televíziót bevezették Moszkvában is, je­lenti az ottani rádió. 101 billió dolláros útépítési programmot javasol Eisenhower elnök Országútépi- tési Bizottsága az elkövetkező 10 év folyamán. F0RT0S íClKKSölöZ&T Ezúton hívjuk fel olva­sóink figyelmét kiváló kül- ! munkatársunk Eörsi Béla uj i tanulmányára “A demokrá- 1 cia kitagadott jai”-ra, amely I megcáfolhatatlan statisztikai tényekkel oszlatja fel a tév­hitet aról. hogy Amerikában mindén dolgozónak magas ; az életszínvonala.. Az idősze­rű cs fontos cikksorozatot 1 folytatásokban közöljük. .. Most vasárnap és az azt követő heteken ünnepük a ha- ladószellemü amerikaiak és amerikai magyarok Gellért Hu­gót, akinek rajzai 40 esztendőn, a világtörténelem döntő változatokban leggazdagabb korszakában világitó fáklya­ként lobogtak az amerikai nép előtt páratlan erővel világit- », ^ ^ va meg korunk minden nagy ^, társadalmi problémájába jg|||ö megoldás felé vezető ut ezer­nyi ágazatát, harcát. maga teljes történelmi nagysü- IpSVI ... -jJ? gában, magabiztosságában, fenségében domborodik ki a % á'é. H ÄWnfe munkásság, amely a maga ve­re j» ékes munkájával előállítja * 'a társadalom életéhez szüksé­ges javakat. A modern mun­kásmozgalom legmélyebb, Ieg- bölcseb!) alaptételét érzékelte­tik, mely szerint a társadalmi i Hl életben, miként az egész ter­Ä mcszetben, nem az a döntő.té­5 * nyező, amely pillanatnyilag GELLÉRT HUGÓ erősnek látszik, hanem az a­— mely a fejlődés törvényei kö­vetkeztében elkerülhetetlenül erőssé váük. És ez pedig a mai társadalomban a munkásosztály, amely ha jelenleg meg is van osztva, ha jelenleg nem is ismeri saját érdekeit, erejét, de elkerülhetetlenül meg fogja azt ismerni, elkerülhetetlenül döntő tényezővé fog válni a társadalomban. S miután a munkásságnak életeleme a béke, a munkásság lesz a béke legbiztosabb őrzője. Nagy munkát végzett Gellért Hugó eme igazságok mű­vészi feltárásában, de a mai sorsdöntő időkben még nagyobb feladatok várnak rá. Legyenek ezek az ünneplések ama meg­győződésünk kifejezői, hogy Amerika népe továbbra is szá­míthat nagy honfitársunk, Gellért Hugó felbecsülhetetlen támogatására a békéért, szabadságért, demokráciáért, még előttünk álló nagy küzdelmeinknek győzelemmel való bevég­zéséhez. MAGYAR SZÓ SZERKESZTŐSÉGE 0EULÉHT mm ÍJálllTáS BüiAPE3TE?i — Távirati jelentés a Magyar Szóhoz — BUDAP7EST, január 10. — A Műcsarnokban január 15-én. pénteken nyílik meg a Gellért Hugő-kiálütás, melyet a Kulturkapcsolatok Intézete és a Műcsarnok közösen rendez. MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE A Magyar Szó szerkesztősége és, meg vagyunk győződ­ve, lapunk egész olvasótábora nagy örömmel és megelége­déssel vesz tudomást arról, hogy az óhaza népe is megtisz­teli az amerikai magyarság és az amerikai munkásság nagy fiát, Gellért Hugót a jelenlegi 40 éves jubileuma alkalmá­ból, müveinek kiállításával. Reméljük, hogy hamarosan rész­letes jelentést hozhatunk az óhazai Gellért ünnepélyekről. • A GELLÉRT «EPÉLYEK NAPTARA NEW YORK: Január 16-án, vasárnap délután 3 órakor a Magyar Házban, 2141 Southern Boulevard. — Teríték $3.50. Ünnepi szónok: Paul Robeson. CLEVELAND, O.: Január 23, vasárnap délután 1 órakor az Fast Sidei Munkás Otthonban. Teritek $2.50. Ünnepi Programm: Megnyitó: M. Rappaport. Amerikai Him­nusz: Tilk Manci — W. S. Munkás Dalárda. — Beszéd: Gellert Hugó. Dalegyveleg Tilk Manci. Mezei Árpád. Zongoránál Mezei Árpádné. — Delegátusok bemutatá­sa. — Dalok Tilk Judy. — Tánc. — Az ünnepély bezá rása: .Magyar Himnusz. LOS /*NGELES, CAL.: Január 30 délután 2 órakor a Ma­gyar Munkás ö -honban. Ünnepi szónok: John Howard Lawson. -— Teríték $2.50. SAN FRANCISCO, CAL.: Február 5. szombat este i New Rex vendéglőben, 401 Broadwav, cor. Montgomery. — Teritek $3.00. “Azok, akik feladják szabad­ságuk lényeges részét, hogy egy kis biztonságot, szerezze­nek; nem érdemlik meg sem a szabadságot, sem a bizton­ságot”. Franklin Benjámin szül. 1006 jan. 17-én

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom