Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-10 / 10. szám
JLS. AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 10, 1954 Gyerekek helyett bábukat tő titkárát, Washington, D. C.-böl, aki St. Louis- ban kijelentette, hogy a jelentés nem jött meglepetésként, mert nyilvánvaló, hogy a ténymeg- állapitó és vizsgáló albizottság tagjait “összeválogatták és ugy rakták be” azok közül az emberek közül, akikről tudták, hogy ellenzik az iskoláknak nyújtott szövetségi segélyt. Mire kell hát a pénz, ha nem kell iskolákra? Kórházakra? Lakóházakra? Nem. Bombákra, még ha már annyi van is belőle, hogy soha sem kerülhet sor “felhasználásukra.” Visszatérve azonban a tanszakértő ragyogó ötletére, ne engedjük elkápráztatni magunkat szellemességétől. Az ötlet, hogy gyermekek nemzése helyett térjünk át élettelen bábuk vásárlására, igen alkalmas arra, hogy felhívja, felrázza az amerikai közvélemény figyelmét— ha egyáltalán még szükség van rá — az iskolaügyek siralmas helyzetére. Az említett tanszövetség, a maga szakembereivel, elment a lehetőségeinek, szellemi beállításának legtávolabbi határáig, de nem tovább Ez a szervezet végeredményben konzervatív emberek gyülekezete, akik úgyszólván mindenben szolgaian követik a kormány politikáját. De a “gyerekek helyett bábukat” ötlet mégiscsak NEGATÍV felelet az előttünk álló problémákra. Csonka, béna, meddő megoldás — még ha nem is vesszük szószerint. De hasonlít ahhoz a lelkiséghez, amely a kormány többi intézkedéseit jellemzi. Olyan, mint ha az iskolai elkülönítés és általában véve az egész néger kérdést úgy akarnák megoldani, hogy amelyik négernek nem tetszenek a honi viszonyok, menjen vissza Afrikába. Olyan, mint a “fajvédő”-jellegü bevándorlási törvény, a-Walter-McCarran-törvény, amely kitoloncolással akarja elintézni annak a 14 millió bevándoroltnak az ügyét, aki nincs, esetleg megelégedve a Wall Street felfogásával “az amerikai életmódra” nézve. Olyan ez továbbá, mint a munkásellenes törvények egész sorozata, amely az amerikai munkásság égető kérdéseit úgy akarja megoldani, hogy bebörtönzi a szakszervezetek szervezőit és vezetőit, legyengíti és amennyire csak lehet, megsemmisíti a szakszervezeti mozgalmat. Szóval, aki nincs megelégedve a Wallstreet világnézettel, az ki, ki, ki az országból! Ezt csinálják voltaképpen az automation-rend- szer, az önműködő gépkolosszusokkal való termelés forszirozásával mostanában, amelynek semmi más célja nincs, mint a MUNKÁSSÁG KIKÜSZÖBÖLÉSE a termelésből, egy-két irmag kivételével, hogy ne maradjon végül más az országban, mint egy maroknyi osztalék-zsebelő meg a nagy, csorbítatlan profit, amiben senki más nem osztozhat, csak ők ,s ha saját profitterveiket megvalósítják, fittyet hánynak — az amerikai népnek. A fababákkal való ötlet tehát ugyancsak beletartozik ebbe a konzervatív, reakciós, nagytőkés felfogásba. De ötletnek nem rossz. Az igazi megoldásnak azonban POZITÍVNAK kell lenni és az élet vonalát kell követnie. Igenis harcolni kell a segély megvonása ellen és követelni kell további fenntartását és kiterjesztését, iskolák építését, tanítók képzését, uj, életrevaló nemzedék nevelését, a közoktatási rendszer kiépítését, a szakképzés reformjait és igy tovább, mindé" esetre olyan megoldást, amely a nép javát n , ditja elő, nemcsak az iskola kérdéseiben, haneiG' a társadalmi, gazdasági és politikai élet összes problémáiban. Ez a munkásosztály építő gondolkodásának és cselekvésének a helyes válasza —• fababák helyett. MÁR 35 évvel ezelőtt kezdődött a “Military Lobby” agitációja a kötelező katonai szolgálat bevezetéséért. Ily értelmű javaslatot terveztek a szenátus elé terjeszteni. A javaslat az előkészítő bizottságban többségi szavazatot kapott. De két szenátor McKellar Tenn.-ből és Sheppard Texas- ból erős kisebbségi nyilatkozatot tettek, amely igy szólt: “Ez a javaslat őrültségbe vitt milita- rizmus. Olyan katonai rendszert teremtene, amilyenről előideink soha még csak nem is álmodtak. Aláásná demokratikus intézményeinket', diktátorrá avatna bármely elnököt” Azóta már több Ízben igyekeztek a kötelező katonai szolgálatot bevezetni. A jelenlegi kongresszus előtt hasonló javaslat kerül szavazás alá az adminisztráció jóváhagyásával. Amerika polgárainak nem csak joga, de kötelessége, hogy képviselőit erőshangu levelekben tudassa, hogy mit gondol az általános kötelező katonai széolgálatról, amely Európa ösz- szes országait a tönk szélére juttatta. Az egymást követő háborúk vívására és fiatalságuk nagy részének kiirtására vezetett. És amely napjainkban még nagyobb veszedelmet jelent, mint ezelőtt. • Tiszteljük meg nagy művészünket, Gellért Hugó munkástársat, lapvállalatunk elnökét a januári és februári jubiláns hónapok alatt egy-egv uj előfizetés szerzésével. Az Országos Lapbizottság e kampány tartamára leszállította az egyévi előfizetés árát csekély 4 dollárra! Még a 4 dollárt sem kell mind egyszerre beküldeni, ha az illető anyagi helyzete nem engedi meg. Egy dollár lefizetéssel megindítjuk a lapot egy évre és a hátralévő 3 dollárt könnyű részletekben fizetheti az uj olvasó. Aki azonban egyszerre kifizeti a 4 dollárt, az megkapja ajándékul a példátlan sikerű 1955-iki MINDENTUDÓ KALENDÁRIUMUNKAT. És ne felejtse el, ön pedig, aki az uj előfizetést beküldi, egy életre szóló ajándékot kap: GELLÉRT HUGÓ 8 GYÖNYÖRŰ RAJZÁT TARTALMAZÓ ALBUMOT. Szerezzen hát egy uj előfizetés minél előbb. Volt be- legsegélyzőnk tagjai, testvérlapjaink- olvasói, a “Bérmiín[ kás” volt olvasói, értelmes amerikai magyar munkások kő zött nem nehéz egy-egy uj előfizetőt szerezni. j Használja az alanti szelvényt az uj előfizetés beküldésére I MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street I New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Tudatában lévén a Magyar Szó terjesztése fontosságának. én is szereztem egy uj előfizetést a $4 kedvezményes áron. Csatolok ..............dollárt. Küldjék az uj olvasónak az 1955-iki naptárunkat ingyen, nekem pedig a Gellért Jubileumi Albumot. Az uj előfizető neve: ............................................................. Cime: ....................................................................................... Az ön neve: ........................................................................... Cime: ..................................................................... Mint ismeretes, Eisenhowerék egy elnöki albizottságot küldtek ki annak a kérdésnek tanulmányozására, vájjon szükség van-e szövetségi segélyre iskolák építésére és.más akciókra, melyek az iskolásgyermekek jólétét szolgálják. Az albizottság a vizsgálatairól titkos jelentést készített s abban arra a következtetésre jutott, hogy nincs Szükség sem iskolák építésére, sem ebédeltetési akcióra, sem semmire. No, ez alapos munka volt! A titkos jelentés azonban múlt hét péntekén éppen akkor pattant ki, amikor a tanárképző intézetek amerikai szövetsége éppen évi konvencióját tartotta. A konvenció delegátusai a lapokban elolvasták a jelentést s a legenyhébb jelző, mivel kisérték, az volt, hogy “megdöbbentő”, fantasztikus”, “hihetetlen”. Külön meglepetés volt a delegátusok számára az a csiklandós körülmény, hogy a nevezett albizottság egyik tagja, dr. Samuel M. Brownell, a USA közoktatási főbiztosa, volt a konvenció fö- szónoka! Nos, szólásra emelkedett a kétkulacsos ur után dr, Alonzo F. Myers is, a N. Y. University felsőbboktatási ügyosztályának elnöke és szóvá tette a különös jelentést. A delegátusok élénk helyeslése közben kijelentette, hogy az egyetlen következtetés, melyet a jelentésből le lehet vonni, az, hogy “a gyermektartás régi szokása tűrhetetlen, költséges passzió, amelyet el kell törölni! Ezt pedig csak olymódon lehet elérni — folytatta .—, hogy rá kell beszélni az embereket, hogy gyermekek helyett bábukat, babákat tartsanak a házban. Minek a gyerek? Ha ezen önkéntes beleegyezésre alapított terv kudarcot vallana — fejtegette szatirikusán — nem marad más hátra, mint hogy a kongresszus rendelje el törvény erejével, hogy igazi csecsemőket csak fejadagolási alapon szabad tartani a családban. Nyilvánvaló -— szövögette tovább a hangos tanári nevetéssel kisért öteletet — ha majd ez a program érvénybe lép, nem lesz többé szükség szövetségi segélyre iskolaépítés céljából, sem nevelési programokra. És persze nem lesz szükség ebédeltetési akciókra, mert hiszen bábuk nem szoktak enni. Ilyen program nemcsak mentesíteni fogja a szövetségi kormányt a közoktatásnak nyújtott minden további pénzügyi segélytől, hanem egyszersmind mentesíteni fogja az államokat és helyi közösségeket az iskolaügyi adóterhektől is. Az egész jelentés nem egyéb, mint propaganda azok számára, akik ellenzik a szövetségi segélyt. Felháborító !” Hogy azonban a titkos jelentés titka se maradjon homályban, meg kell említenünk az iskolai főintézök országos szövetségének egyik vezető emberét, Worth McClure-t, a szövetség iigyvezebárkinek a Magyar Szót egy évre! f Soha ilyen alkalom uj előfizetésekre, soha ily alkalom a MAGYAR SZÓ megrendelésére!
