Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-10 / 10. szám

Talpra inadrar, hi a haza. Itt az idő, most vagy soha. Rabok legyünk, vagy szabadok, Ez a kérdés, válasszatok! PETöí'1 SÁNDOR 1848 március 15 Vol. IV. No. 10. Thursday, March 10, 1955 Published weekly by Hungarian Word, Inc., 130 E. 16th St.,at the P.O. of N.Y., under the New York, N. Y. "'FÜGGETLENSÉGET MAGYARORSZÁGNAK" Kossuth Lajos nagy beszéde az országgyűlésen Aiagyaror- szág függetlenségéről. 1848 március 3. Egyes szám ára 15 cent (15c a copy) , 1879. N Y. 3. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 New York, 1955 márciuk 9 J\edveó ofuaóó! Az amerikai nép tulnyomc többsége bevándorolt, vagy bevándoroltak leszármazott­ja. A családi kötelékeken ki­vid a kulturális kapcsolatol ezernyi szálai kötik őket a óhazához'. Sajtójuk minden­kor visszatükrözte e kapcso­latokat. A hideg háború kezdetéig a mindenkori amerikai kor­mány, fogadott hazánk nagy- szerű demokratikus hagyó- ! mányainak tiszteletbentartá- í sával mindenkor feltétel és korlátozás nélkül engedte be Amerikába más országok kul- tur- és sajtótermékeit. A hi­deg háború sajnálatos válto­zást hozott e tekintetben. Az elmúlt évek folyamán az amerikai vám és egyéb ha­tóságok egyre kevesebb saj­tó- és kulturterméket enged­nek be szülőhazánkból, Ma­gyarországból. Nem is beszél­ve a folyóiratokról, Petőfi és Arany János, Jókai és Mik- , száth müvei jóformán ki Vannak tiltva Amerikából! A vámhivatalban, miként a N. Y. Times is jelentette, zsák­számra hevernek a sajtóter­mékek, miközben a sajtóink- vizitorok ügynökei oldalról- oldalra fordítják le őket, hogy megállapítsák van-e bennük valami “felforgató!” Eddig csak a vámhivatal ügynökei voltak a cenzorok. Most a postahivatal is csat­lakozott a “könyvégetőkhöz”. A múlt héten bejelentették, hegy nem fogják kézbesiteni, a moszkvai napilapokat az amerikai előfizetőkhöz. Minket magától értetődő- leg csak a magyarországi saj­tó- és könyvtermékek érde­kelnek. De érdekelt az ügy számos olyan kiváló amerika­it, akiknek, bár éppoly meg- győződéses ellenségei a Szov­jetuniónak, mint Brownellék vagy az Eisenhower-kormány bármely más tagja, önérzetét mégis sértette a gerinctelen- ség és a hisztéria e példátlan megnyilvánulása. Az ilyen amerikaiak felhá­borodásának adott kifejezést George F. Kennan, volt moszkvai nagykövet a N. Y. Timéshoz irt levelében, mely­nek két szakaszát érdemes­nek tartom a közlésre. Ép­annyira vonatkoznak a ma­gyar sajtótermékek kitiltásá­ra, mint a levél tulajdonkép­peni témájára: “Hát valóban vannak olyanok a mi kormányunk­ban, akik azt hiszik, hogy a mi politikai filozófiánk olyan hatástalan, a hozzá való ragaszkodásunk olyan gyenge, fiatalságunk oly zavartfejü és hiszékeny, viszont ellenfelein?! világ­nézete olyan erőteljes, «ly logikus. oly meggyőző, hogy nekünk tettleg takar­gatnunk kell népünket a 1818 március 15-ike és az azt követő 19 történelmi hó eseményei, melynek folyamán a kicsiny magyar nép a nem­zeti dicsőség csúcspontjától a nemzeti gyász mélypontjáig a történelem teljes kálváriáját megjárta, örök időkre kimerít­hetetlen forrása marad a magyar nép hazaszeretetének, nemzeti önérzetének, a világszabadság eszméjéhez való ra­gaszkodásának. Az amerikai magyarság legjobbjai, a lapunk köré cso­portosult öntudatos munkásság és haladó értelmiség, Kos­suth, Táncsics, Petőfi^ márciusi örökségének egyedüli jogos letéteményesei, az idén e napot a már.ciusi szabadsághősök álma a független, szabad Magyarország 10-ik évfordulójá­val egyetemben üünneplik meg. Amikor e történelmi alkalommal a szeretett szülőhaza felé tekintünk, örömteljes megelégedéssel látjuk a már Kos­suth által is a kor parancsának tekintett ijiari Magyarország kibontakozását, örömmel látjuk a nép tulajdonává vált ma­gyar föld virulását. a Jókai által megálmodott s a világ bá­mulatát kivívandó uj nemzedék teljesítményeit. A történelmi fejlődés úgy hozta magával — minthogy, nyilvánvalóan más módja a 20-ik században nem is lehetett —, hogy a magyar nép függetlensége, az egész emberiség­nek, elsősorban Európa és Ázsia népeinek a feudalizmusból és kapitalizmusból az uj magasabb társadalmi rendszerbe való átmenetének szerves részeként valósult meg. És igy amikor magyar szülőhazánk népét ünnepeljük, adózunk egy­ben a világ minden más, eddig elnyomott, de most a ma­gyarral kéz a kézben uj, boldogabb jövőt építő népének. Ez, a mi kuniakban, Március Idásunak legnagyobb di­csősége ! ★ Az óhazai magyarság a felszabadulás óta egységesen ünnepli Március Idusát, mert a közéletből eltűntek azok a rétegek, társadalmi osztályok, amelyek a magyar nép meg­rögzött ellenségeinek, a Habsuburgoknak, a földesúri osz­tálynak szövetségesei voltak és amelyek sohasem bocsátot­tak meg sem Kossuthnak, sem a magyar népnek az 1848— 49-iki forradalom eseményeit. Ezek a csoportok mindenkor álszenteskedve és csak kényszerből ünnepelték Március Idusát. Hogyan is ünnepel­hették volna másként azt a forradalmat, melynek halhatat­lan vezére, Petőfi, akasztófát kívánt királyuknak és vezé­rüknek? Az elmúlt 10 esztendő folyamán a történelem szemét­dombjára került magyar uriosztályoknak Amerikába vető­fiz iHP kritizálja az uj gazdasági politikát A Reuter angol hirszolgá- at közli a budapesti rádió je­lentése alapján a Magyar Dolgozók Pártjának bírálatát az ország gazdasági helyze­téről. A jelentés szerint az MDP beható kritika tárgyává tette az 1953 júniusában beveze­tett uj gazdaságpolitikát, a- melynek lényege a nehézipa­ri építkezés lelassítása és a fogyasztási cikkek, valamint mezőgazdasági termelés eme; :ése volt. A nyilatkozat megállapítja, hogy ez az irányzat szélső­ségbe csapott át, melynek kö­vetkeztében az ipari terme­lés növekedése és az életszín­vonal emelkedése elégtelen volt. “A komoly nehézségek okai — hangzik a jelentés egy része — a pártban 1953 junius óta felburjánzó jobb­oldali, antimarxista, pártelle­nes, opportunista elhajlásban találhatók. . . Ezek befolyá- ! sa alatt iparunk fejlődése I megakadt, a szocialista töke- I gyűjtés csökkent és a polgá- 1 ri fegyelem meglazult.” kommunista gon dolatto való minden érintkezéstől’. (Az olyan magyar iroda mi könyvek, mint Petőfi Arany, Jókai müvei termé szelesen nem tartalmaz­nak “kommunista gondola­tot”, de mégsem engedik be azokat. — D.) "Mily ironikus, hogy az efajta javaslatok ép olya­noktól származnak, akik­nek főfoglalkozásuk az, hogy a nemzeti erények vé­dőinek tüntetik fel magu­kat. És mily jogosan vetet­te meg Milton ‘a szökevény és megbúvó erényt, ame­lyet nem mernek használ­ni, amely nem mer előbuj- ni és szembenézni ellenie- j leivel, hanem lopva kisom-j polyog a versenyből...” Már pedig úgy néz ki, hogy Brownell ős Dulles urék fél­nek még Petőfi és Jókai gon­dolataitól is, hogy a mai ma- I gyár költőket, és írókat ne is i említsük. Deák Zoltán dött maradványai a befolyásuk a!;, „érült és jobb sorsra ér­demes amerikai magyarsággal még mindig képesek meg- szentségteleniteni Március Idusának emlékét. A habsbur- gisták, a grófok, magyar földesurak, bankárok ügynökei itt még mindig képesek olyan “márciusi ünnepélyeket” ren- deztetni, melyeknek titkos és nem is olyan titkos célja visz- szaültetni a magyar nép nyakára, a ma már Wall Street pórázán mászkáló grófok, bárók, hercegek, bankárok éiősdi hadát — nyilas hóhéraik kíséretében! Ez az éiősdi társaság évszázadokon át kiszolgáltatta a magyar népet idegen érdekeknek, amelyek századokon át elmaradottságban, nyomorban tartották a magyar népet. És most ezek állnak itt mint fogadott hazánk “szövetségesei”. Ez a tény ép annyira fokmérője az amerikai népet, mint a magyar népet fenyegető veszélyeknek. Az amerikai magyar reakció csak addig fog élni, addig fog romboló tényező lenni, amig a jelenlegi háborús feszült­ség fennáll. Amikor tehát az amerikai magyarság az egész amerikai nép legjobbjával a háborús feszültség enyhítéséért a nemzetközi ellentétek békés megoldásáért, a tartós béke intézményesített biztosításáért küzd, akkor egyben hozzájá­rul a magyar nép ősi ellenségeinek a történelem színpadáról való teljes és végleges eltávolításához. “Magyar Szabadság” ünnepi lapszámunk március 31.-én 1848 Március Idusa és az 1945-iki felszabadulás emlé­két és jelentőségét március 31-iki nagy “Szabadság Emiékszámunkban” méltatjuk részletesen, üdvözlete­ket e számra még felveszünk. Az emlékszám egyike lesz a legszebbeknek és leg- t ártalmasabbaknak, melyet sajtónk 52 éves fennállása alatt kiadott! Mindazok, akik üdvözleteket küldtek vagy fognak küldeni bele, jogosak- e diszes emlékszám­ból ötöt ismerőseinek, barátaiknak ajándékként elkül­detni. Mivel lesz benne szép angol melléklet is, ajánla­tos azt minél több második generációs családtaghoz eljuttatni. Akik nem küldtek bele üdvözletét, azok 25 cent be­küldése ellenében szintén eljuttathatják e lapszámot öt magyar ismerősüknek. Használjuk az alanti szelvényt: MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Kérem küldjenek a március 31-iki nagy Felszabadu­lási Emlékszámból egy-egy példányt a következő cí­mekre: Név: ..................................................................................... Cim: .................................................................................... Név: .................................................................................... Cim: Név: .................................. . . ..........................................„ Cim: ................................................................................... Név: ..................................................................................... Cim: ................................................................................... Név: .............................................................................. Cim: ................................................................................... Csatolva küldök..........dollárt ............centtel A költséget fedezzék a már beküldött üdvözletem árából. Az ön neve: ...................................................................... Cime: .................................................................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom