Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-12-30 / 52. szám
December 30, 1954. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 Vélemény és hírmagyarázat A francia nép tiltakozása A francia nemzetgyűlés karácsonyelőtti döntése — az utána következő eseményektől függetlenül elemezve — önmagában véve is óriási jelentőségű megnyilatkozása volt a francia népnek, olyan megnyilatkozás, amely spontán erővel, váratlan fordulattal tudatosította a francia nép egészével és tudatta a világgal, tudatta az amerikai néppel, hogy a leghatározottabban ellenzi a németek felfegyverzését. A francia nemzetgyűlés szavazata talán nem is volt Francia- országban olyan nagy meglepetés, mint itt/Ame- rikában, ahol a kalmársajtó elhitette a néppel, hogy az Eisenhower-Dulles-terv elintézett dolog s a ratifikálás csak formaságok kérdése, mert egészen valószínű, hogy ez az Amerikában terjesztett mákony távolról sem gyakorolt mély hatást Franciaország népére, sem Európa népére általában. A tengeren túli népek távolról sem hisznek a szovjet támadás “veszélyében” annyira, mint a Wall Street urai és a Pentagon kardcsör- tetö tábornokai szeretnék elhitetni. A hétfői szavazástól függetlenül is tehát mindenképpen nyilvánvalóvá vált a multheti szavazás következtében, hogy a német militarizmus felélesztésére törekvő politika hatalmas ütést kapott. Eisenhower elnök a karácsonyi hétvégen nem győzött eleget golfozni, hogy ennek az ütésnek kellemetlen érzéseit, a dullesi külpolitika újabb kudarcán érzett “aggodalmait” elfeledje, Dulles pedig nem győzött eleget telefonálni az elnöknek, hogy külpolitikája kudarcát szépitges- se s a legjobb, amit fel tudott hozni mentségére az volt, hogy “kételyek fogták el a franciák “stabilitását” (itt: megbizhatóságát) illetően. Bármint vélekedik is Dulles, a franciák állás- foglalásában találhat “stabilitást” és pedig abban a tekintetben, hogy szilárdan ellenzik a német militarizmus felélesztését, amely a legújabb kor történetében háromszor rohanta le és változtatta feldúlt csatatérré Franciaországot. Vasárnap a “N. Y. Times” a következőket jelentette Washingtonból: “A derűlátásnak az a nyilvánvaló hiánya arra nézve, hogy a francia nemzetgyűlés megváltoztatja döntését, visszatükröződik abban a lehetőségben, hogy a francia képviselők, miután karácsonykor ellátogatnak választóikhoz, ezzel csak újabb népi támogatást szerezhetnek, hogy ismételten nem-mel szavazzanak.” És egy Párizsból érkező kábelsürgönyjelentés- ben azt irta Harold Callender, a “N. Y. Times” külföldi tudósítója, hogy a Washingtonban felvetett kérdésre, vájjon a náci Wehrmacht eszméjének elvetésével “képes-e Franciaország döntéseket hozni”, Franciaországban más a felelet. “A felelet itt az lehet, hogy nem az a kérdés e tekintetben, van-e képesség döntéshozatalra, hanem az, hogy lehet-e olyan döntést hozni, amely szembeszáll az átíitőerejünek látszó közvéleménynyel.'’ » A francia szavazat ismét megmutatta, micsoda cselfogást használtak a náci hadsereg felélesztésének keresztülvitelére. Ez a fogás “szovjet veszély” hangoztatása akart lenni. De ugyanabban a Párizsból küldött jelentésében Callender magyarázattal kiséri a pentagoni hadvezérek logikáját, akik német katonákat követelnek: “Az átlagfrancia meggyőződése szerint ezt a gyakorlati logikát ellensúlyozza az ,hogy odaát vonakodnak elfogadni ezt a kiindulópontot: a szovjet veszély létezését...” Az oroszok mindenkor szövetségesei voltak a franciáknak, valahányszor veszélyeztette a franciákat a "német militarizmus. Ennélfogva a következőképpen teszi jelentését a Times tudósítója: “Azt kérdezik itt: mily mértékben van joga a francia képviselőknek hallgatni a Washingtonból és Londonból elhangzó tanácsra és figyelmeztetésekre akkor, amikor ezek szembenállnak annak a népnek felfogásával, amelyet azok a képviselők képviselnek?” Vagyis kii*e hallgassanak a francia képviselők: Washington és London utasítására, vagy pedig a francia nép sürgetésére? A kérdés nagyszerű, az biztos. De éppenilyen nagyszerű kérdés ez is: Feltételezheti-e Eisenhower és Dulles, hogy az amerikai nép érdekében beszélnek akkor, amikor a náci Wehrmacht talp- raállitását sürgetik? Fogadott hazánkat, Amerikát is kétszer belerántották már két világháborúba a német militarizmus fenyegető fellépése következtében. Ugyanazokat a fegyvereket és erőt, amelyeket washingtoni kormányok adtak Németországnak az első világháború után a Szovjetunió elleni használatra,—használták fel a nácik ellenünk a második világháborúban. A német militarizmussal való szembenállás nemcsak francia érdek. Az Amerika érdeke is. Most érkezett el ideje a Szovjetunióval való tárgyalásoknak és követelnünk kell, hogy Washington is vesse el a náci Wehrmacht ötletét és hagyjon fel azzal, hogy a franciákat annak .elfogadására igyekezzék akarata ellenére rábírni. Nagy a prosperitás . . . már akinek! A Wall Street Journal nagy garral jelenti az e heti hétfői (dec. 27-iki) számában, hogy az idei karácsonyi üzlet (mert hát a szabad világ bajnokainak mégiscsak az üzlet szempontjából fontos igazán Szent Karácsony) olyan jó volt, hogy jobb már alig lehetett. Jobb volt még az 1952üki eddigi legjobb karácsonyi forgalomnál is egy százalékkal. Ugyanott jelentik, hogy az acélipar vezetői is egyre javuló üzleti kilátásokat hangoztatnak. Ugyancsak derülátók a vásárló ügynökök (purchasing agents)- és az autóipar vezetői. Szóval mindenütt prosperitásról szól az ének, csupán azt nem feszegetik, hogy kik azok akik prosperálnak, kik azok. akiknek vásárlásai az idei karácsonyi üzleti forgalmát a tavalyi felé emelték, mert azt még az elnök gazdasági szakértői is megérthetik, hogy a négymillió munkanélküli családja az idén karácsonykor kevesebbet vásárolt, mint tavaly, amikor még kenyérkeresőik dolgoztak. Nem kell tudósnak lenni annak megértéséhez, hogy azok a családok, melyek amúgy is bő pénztárcáját megduzzasztotta egy kicsit az elmúlt év folyamán a republikánus kongresszus által elajándékozott 42 billió dollár értékű partmenti olajmezők jövedelme, valamint az az elengedett hétbillió dollárnyi adó, hogy ezeknek a vásárlásai voltak a tényezők, amelyek oly nagyszerű “karácsonyi üzletet” eredményeztek az idén. Hogy kik azok, akiknek NEM JUTOTT a nagy karácsonyi prosperitásból, azt is meg lehet állapítani a Big Business sajtójából. Persze az ilyen híreket nem is igen közük a nagyközönség által olvasott újságokban, az ilyesmit leginkább az üzleti szaklapokban tárgyalják meg az üzletemberek . . . nem csekély aggodalommal. Íme, példaként egy hir a Tide cirnü hirdetésipari szaklapban: “A postai szétküldési üzlet (mail order business), amely érzékeny barométere a kisjövedelmű társadalmi rétegek jólétének, 25 százalékos csökkenést mutat a tavalyihoz képest, főleg a koreai háború következtében beállt munkanélküliség következtében! A «agy mail order üzletek közül egyik sem optimista 1955 üzleti kilátásait illetőleg. Minden reményük az, hogy a gyárak jövőre sokkal több embernek fognak munkát adni.” Hát igy néz ki az 1954-iki karácsonyi “prosperitás” — közelebbről. n. f. — naptár felülfizetés Nicholas Buchler n. f. $1 Gábor Horváth és neje n. f. $2 Gusztáv Paule n. f. $4 Radványi Károly n. f. $1 Henry Feleky $2 Akszenti György és családja n. f. B. U. É. K. S4 Stevé Kurczi n. f. $2 K. Lauer n. f. $1 Mrs. William Florich n. f. $2 I. Salamon n. f. $5 Max Schönbrun F. G. 8 hónapra 8 dollár Födő Károly n. f. $1 Joseph Bema n. f. $1 Frank Feremi n. f. $4 S. Imre n. í. $2 Szörny Ferenc $4 H. Appel n. f. $1 Nick Vámos n. f. S4 Alex Delikát n. f. $1 John Petrányi $3 A. Csernák n. f. $1 F. Jani munkástárs 65-ik születésnapjára $35 Bödéék n. í. $1 Bolla Dénes n. f. $1 S. Turner n. í. $1 ; Joseph Drobina n. f. $1 Andrew Szakács n. 1. $1 Hemm Jakab n. f. $1 Pál Lajos n. f. $1.12 Koltay $2 Mukri Kálmán n. f. $1 John David n. f. $4 Less András $1 Joe Schwartz n. f. $1 Morris* Roth n. f. $1 . Charles Erdei n. f. $9 Gyimóti Sándor n. f. $1 George Valasky n. f. $1 Balog n. f. SÍ M. Németh n. f. $2 Mrs. J. Gitz $9 Ch. Medgyesy n. f. $4 Schreiberék n. f. $2 Juhász Mihály n. f. $1 özv. Nagy Sándorné n. f. $1 John Frajták $5 B. K. n. f. $1.50 Mr. és Mrs. Emery Wida n. f. $2 Joseph Schuchter n. f. $2 Nick Horváth n. f. $2 Alex Nagy n. f. $1 John Dracsko n. f. $2 Mis. K. Bodnár n. Jf< $2 Latzkóék n. f. $1 Catherine Thomas $2 E. Weiss dec. F. G. $5 Szepesy Bert n, f. SÍ Pokol n. f. $1 John Barczy $2 Mr. és Mi's. Joseph Szalay n. t. 1 dollár Mr. és Mrs. J. Szalay F. G. $3 Mrs. M. Maida n. f. $1 G. Szokolay n. f. $4 I. Józsa n. f. $4 M. Papp n. f. $1 Mary Altman n. I. $1 M. Czukár $2 G. Lőrinczi $2 William N. Kovács $1 Győrfy István n. f. $1 Frank Józsa n. f. $2 John Miller n. f. $2 Horváth László n. f. $1 Péter Kosik n. f. $3 Papp Péter és neje n. f. $2 Stephan Bálint n. f. $1 George Orosz n. f. $1 Pucsér Vendel n. f. $1 Székely András n. f. $1 Mike Bereznák n. f. $1 Frank Jani n. f. $2 Andy Tóth $2 Mrs. Helen Berta n. f. $2 Louis Quiring n. f. $1 Louis Kocsis $12 Kozma Dénes n. f. $1 Tóth József n. í. $3 Fábián Rosebuch n. f. $1 Friend from Jackson Heights 25 dollár Fuchs Kálmán n.f. S4 Helen Tóth n. f. $5 Frank Uri n. f. $1 Alex Kertész n. f. $5 Joe Szakács n. f. $1 Stephen Márky n. Í. $1 Goldfarb n. Í. $1 Newbrimswicki olvasó ~n. f. $5 Hiányos, de ■■■ Tisztelt Szerkesztőség! I Önök kérdezik, tetszik-e a naptár. Hát bizony, ez mint mindig, nagyon hiányos, de kritizálni mégsem lehet, amennyiben egy ilyen kister- jerdelmü naptárba, mint ez a naptár már többet beszori-l tani nem lehet. Ahhoz, hogy mi egy olyan] naptárt adjunk ki, amiben az elmúlt év társadalmi, eseményeinek. továbbá a kultúrának, úgy mint a zene, költészet, bölcsészet, stb. és a tudományok különböző ágazataiból csak némileg is megközelítő ismertését adjuk! nem ilyen, hanem 3-4-szerte j ilyen terjedelmű naptár is! kevés volna. Hogy a naptár hiányos?] Persze, hogy az. Állítsanak csak a szerkesztőségbe egy 20 tagú Írógárdát, biztos vagyok benne, hogy a naptár is nagyobb terjedelmű lesz. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a Magyar Szónak minél több Paul Kósa rí. f. $1 Stephen‘Nagy n. f. $2 Vince Small n. f. $2 Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt megkaptam, i- gen szeretem. Itt küldök érte 2 dollárt, ha tehetségem volna, küldenék többet is. Balogh támogatót, olvasót és előfizetőt szerzünk. Budaházy (A szerkesztőség válasza: Köszönjük Budaházy mun- kásátrs jó akaratú, építő megjegyzéseit. Jövőre igenis megkíséreljük, hogy benne legyen mindaz, amit egyes olva sóink még mindig hiányolnak az ideiben. Ehhez valóban szükség lesz arra, hogy a naptárt egy szélesebb gárda készítse. Ennek elmulasztásáért valóban kritika illetheti a naptár szerkesztőjét, akinek egyedüli mentsége az, hogy egy gárda megszervezése is időt és energiát igényel, néha annyit, vagy többet, mint ! a megírandó részek személyes elkészítése igényel. De ol vasóink és munkástársaink és levelezőink támogatásával reméljük jövőre ez ideinél is gazdagabb és látványosabb naptárt fogunk előállítani.) Csillagos olvasók Lapunk fenntartásához hozzájárultak az elmúlt héten:
