Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-08-26 / 33. szám

August 26, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 KISEMMIZIK A PARASZTOKAT DULLES kontra DULLES Megfosztják földjeiktől a guate- malai parasztokat GUATEMALA. — Carlos Cas­tillo Armas alezredes, a katonai junta elnöke, rendeletileg visz- szavonta a volt elnök, Jacobo Arbenz Guzman földreformja alapján a parasztoknak jutta­tott földeket. A 800,000 hold föl­det még a második világháború alatt a német tulajdonosoktól ragadta el az akkori elnök, né­hai Jorge Ubico. Armasék azt hozzák fel a földfosztás ürügyé­ül, hogy a parasztok rosszul mű­velik. Majd a fasiszták jobban fogják művelni. A jelenleg tel­jes átszervezés alatt álló agrár­bank fogja kezelni a jövöévi terméshez szükséges befekteté­seket. Armas rendelete “megen­gedi”, hogy a kávé és cukor­földektől megfosztott guatema- lai parasztok továbbra is ottma­radjanak az ültetvényeken és mint napszámosok dolgozhat­nak. Dr. John az elnök haditerveiröl BONN. — Dr. Otto John, nyu­gatnémetországi titkosrendőrség volt főnöke, aki politikai mene­déket kapott Kelet-Németor- szágban, a keletnémet rádióhá­lózaton keresztül vasárnap kije­lentette, hogy Eisenhower elnök csak azért tagadja a háborús előkészületeket, mert a választá­si évben “idegcsillapitót akar adni az amerikai nagyközönség­nek.” Dr. John, mielőtt átment volna keletre, titkos tárgyaláso­kat folytatott Washingtonban a State Departmenttel és a védel­mi minisztériummal. Most egy második magasran- gu nyugatnémet politikus, KarD Franz Schmidt-Wittjnack, a Bundestag volt keresztény de­mokrata képviselője s egy parla­menti bizottsági tagja, kapott politikai menedékjogot Kelet- Németországban. Az egyszeri apa kirándulásra vitte a gyerekeit. Amikor azok egy kissé túlságosan rakoncátlankodtak, ezzel a “csá­bitó” ígérettel próbálta őket jobb viselkedésre bírni: “Gye­rekek, ha jól viselitek magatokat, apátok megiszik egy korsó sört.” (Arról nem szól a krónika, hogy ez a kápráztató Ígé­ret milyen hatással volt a rajkók magaviseletére — ezt az olvasó képzeletére bízzuk.) Erre a kis tréfára kell gondolnom, valahányszor a mi washingtoni külügyi szakértőinknek a hatalmas kínai népi demokráciával szemben tanúsított érthetetlen magatartását veszem vizsgálat alá. Tudvalévő ugyanis, hogy a mi külügyi politikánk legfőbb őre és irányítója: John Foster Dulles többizben kijelentette, hogy a “vörös” Kínának az Egyesült Nemzetekbe való felvétéléről mindaddig szó sem lehet, mig ez az ország a “jó viseletével” erre a ménkő nagy tisztes­ségre érdemessé nem tette magát. Hasonló deklarációkat hallottunk Dulles főnökének: az elnöknek a szájából is. Vagyis a hatszázmilliós Kínának ki kell érdemelnie ezt a nagy kitüntetést, ami más aprócska országoknak minden különös érdem nélkül az ölébe hullott. . . Hogy pontosan mit ért Washington “jó” magaviselet alatt, azt a legszorgosabb kutatás ellenére sem sikerült fel­derítenem, tehát kénytelen vagyok a képzelőtehetségemre támaszkodni: 1. Ha például hátat fordítana — Tito receptjére — legrégibb és legmegbizhatóbb barátjának és szövetségesé­nek: Szovjetoroszországnak­2. Ha “jó gyerekhez” illően elviselné a legdurvább in­zultusokat Washington kardcsörtető, fennhéjázó, hidrogén­ittas szócsöveitől. 3. Ha feladva a szocializmus elvét, hajlandó volna az amerikai harácstóke vadászterületévé tenni a hatalmas or­szágot és annak hatszázmilliós népét. 4. Ha átengedné az ország stratégiailag legfontosabb pontjait amerikai hadibázisok céljaira. Ha a kínai népi demokrácia ezekkel és más hasonló lépésekkel bizonyságot tenne a jó viseletéről, hát a mi Dul­les barátunk esetleg hajlandó volna eltérni attól a merev állásponttól, hogy a népi Kínát nem illeti meg az a szédületes tisztesség- hogy az Egyesült -Nemzetek soraiban helyet fog­laljon. Nekem az a gyanúm, hogy ha a népi Kina magaviseleté­nek a megítélésében a fenti feltételek szerepet játszanak/ hát Kina továbbra is “rakoncátlan” gyerek marad és Dul- las papa egy árva kortyot se fog felhörpinteni a sajátmagá­nak ígért sörből.. . Hogy a népi Kínának az Egyesült Nemzetek tagjaként való elismerése elsősorban az Egyesült Államoknak és a körötte csoportosult “nyugati’’ hatalmaknak — nem pedig Kínának magának — az érdeke, azt talál* bizonyítanom sem kell. A kínai népi demokrácia, amint azt az elmúlt évek alatt alkalmunk volt megfigyelni, egész szépen haladt a maga utján anélkül, hogy gyakorolta volna tagsági jogait ebben a világszervezetben. Nekem úgy rémlik, hogy valahogy csak eltengeti az életét a jövőben is e nagy megtiszteltetés nél­kül. Nem Kínának van szüksége a tagságra, hanem a jelen­legi tagoknak van szüksége Kínára, ha ázsiai vagy globális viszonylatban őszintén keresik a békéhez vezető utat. Ázsia jövendő sorsa felől egyszerűen nem lehet érvényes döntést hozni a hatszázmilliós kínai nép hozzájárulása nélkül. Amig Kina a szervezeten kívül áll, az Egyesült Nemzetek dönté­sei reánézve nem bírnak kötelező erővel; viszont a szerve­zeten belül kénytelen volna magát a többség határozatainak alávetni — ellenesetben elveszítené a tagságát. Tehát ha a népi Kina képviselőit elismernék, abból elsősorban Ameriká­nak és a többi nyugati hatalmaknak volna előnye. (Félreér­tés ne essék: Kina ma is tagja az Egyesült Nemzeteknek. A kérdés nem az, hogy befogadják Kínát tagként vagy sem, hanem az, hogy a pekingi kormány képviseli-e Kínát vagy pedig a formózai bandavezér: CsangKaj-sek. Ha a washing­toni külügyi szakértők fejében csak egy unciányi józanság lakozna, akkor Csang Káj-seket — akit ugyanez a társaság egyszer már súlyosan denunciált és sutbavetett — már reg- besugták volna és helyébe meghívták volna a hatalmas Ki­na igazi képviselőit: a Mao Ce Tunk-^Csu EnE-láj kormány kiküldötteit.) Ha Dulles ezt elmulasztja megtenni, önmagával jut el­lentmondásba, hiszen ő volt az, aki alig négy évvel ezelőtt — szintén felelős állásban: mint az akkori külügyminiszter legfőbb tanácsadója — ilyenfajta kijelentéseket' tett: “Arra a felfogásra jutottam, hogy az Egyesült Nemze­tek szervezete csak akkor szolgálhatja legjobban a béke ügyét, ha az a világnak nemcsak azokat a részeit képviseli, amelyek nekünk kedvesek, hanem az egész világot, úgy ahogy az valójában létezik. < “Nekünk tehát el kell fogadnunk minden nemzetet tag­ként, anélkül, hogy megkisérelnők megítélni, melyik “jó” és melyik “rossz”. “A jelenlegi tagállamok egyrésze — és más államok, amelyek a jövőben tagokká válhatnak — olyan kormányza­tok alatt élnek, amelyeket nem nevezhetünk képviseleti alapra fektetett kormányoknak. De ha a valóságban mégis “kormányok” — vagyis ténylegesen “kormányoznak” — akkor birtokában vannak annak a hatalomnak, amelynek igenis képviselve kell lenni egy olyan szervezetben, amely a valódi, létező világot akarja visszatükrözni­Hát á kinai népi demokrácia kormánya nemcsak azt bebizonyítja, hogy képes Kínát minden komoly belső ellent- állás nélkül kormányozni, akkor ezt a kormányt is be kell fogadnunk az Egyesült Nemzetek tagjai közé.” Hát a kinai néppi demokrácia kormánya nemcsak azt bizonyította be a dullesi kijelentés óta eltelt négy év alatt, hogy a hatszázmilliós kinai népe “minden komoly belőső ellentállás nélkül” kormányozni, hanem a közelmúltban an­nak is ékes bizonyságát adta, hogy MÁS országok kormá­nyai és népei is a legnagyobb respektussal figyelmeznek a szavára... Nem volna még itt az ideje, hogy Dulles ur viszont egy kissé nagyobb respektussal figyelmezne a saját fentidézett szavaira? Avagy nekünk olyan külügyminiszterünk van, aki úgy cserélgeti a nézeteit, mint más rendes ember az alsó­ruháját ?! KÖZEGÉSZSÉG A SZOVJETUNIÓBAN TORONTO, Ont. — A Szovjet­unió hattagú delegációval kép­viseltette magát a lélekgyógyá­szok itt tartott világkonferenciá­ján. Nagy feltűnést keltett | Ozerecki professzor jelentése, a- , melyben azthangoztatta, hogy a j Szovjetunió polgárai egészsége­sebbek, mint bármely más ál­lam polgárai. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban állandó­an csökken az ideg- és az elme­bajosok száma. A fiatalok kö­zött már teljesen ismeretlen a kábítószerek használata és az azokból fakadó lelkibajok. Ugyancsak nagy feltűnést kel­tett a szovjet delegátusok abbe­li jelentése, hogy a Szovjetunió­ban nem alkalmazzák a Freud- ' féle lélektant. Ozercki professzor azt mond­ta, hogy a lélekelemzés, ahogy azt a nyugati államokban alkal­mazzák, túl messzire vezeti az . orvosokat a lelkibajok igazi okainak s gyógymódjainak meg­találásától. Kerbikov professzor idézte Pavlov tanításait, melyek sze­rint a neurózisok (idegbajok) nem az öntudatalattiból fakad­nak, hanem a* élet anyagi je­lenségeiből származnak, ame­lyeket a tudomány megismerhet és gyógyíthat. A SZÁKSOK BESZÉLNEK ] írja: Eörsi Béla ^ - ■ ................................................. ->1 Aki meg akarja érteni napjaink gazdasági fejleményeit, annak nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ma más gazdasági életünk van, mint 1940-ben, amikor még 12 mil­lió munkanélküli volt az utcán, más mint 1947-ben, amikor 10 millió lakóházra volt szükség és nem volt elég fogyasz­tási áru, s megint más 1954-ben, amikor az ipari munkásság 7 százaléka munkanélküli és a nehézipar, a milliárdokat ki­tevő hadiipar ellenére is csak 60—70 százalékos kapacitás­sal dolgozik. Amerika ma a republikánusoknak adta át a kormány­zat gyeplőjét. A republikánus párt nem akar semmi árucik­ket beengedni az országba és sokemeletes magasságú védő­vámokkal kívánja körülvenni az iparát. Eltekintve attól, hogy ez mélyíteni fogja a gazdasági válságot, ugyanakkor állandó ellenségeket csinál barátainkból és bekergeti őket az “ellenség” táborába. Európa ipari fellendülése hihetetlen mérvű. De a “fel­lendülés” ellenére Európa megfullad saját termelése tömke­legében és egyetlen vágya, hogy kereskedelmi kapcsolatokat teremtsen a világgal, akármilyen színűre is van az festve. A N. Y. Times szerint Washington hivatalos körei meg vannak győződve, hogy a szovjet hatalom már legalább 20 kereskedelmi szrződést köt a “szabad világgal.” Nyolc ke­reskedelmi szerződést irt alá 1953-ban. Finnország, Afga­nisztán, Norvégia, Belgium és Svédország, Hollandia, Irán és Izland szerződései már működnek, Egyiptom és Leba­non most irta alá a szerződést. Anglia és Dánia, melynek kereskedelmi összeköttetése kielégítő, továbbra is szállítói és vezetői lesznek a Szovjet­nek. Indonézia és Japán az év végére már összeköttetésben lesznek a Szovjettel. Az oroszok politikai és gazdasági okok­ból Nyugat-Németországgal akarnak közelebbi árucserét, de a politikai elvakultság és az amerikai nyomás nem fog sok lehetőséget hagyni, úgyhogy kereskedelmi viszonyuk az ed­digi szerény keretek között fog maradni. Washington határozott sikert lát a Szovjet gazdasági paktumaiban szovjet oldalról, s ezt a hideg háború egyik eszközének tartja. Az egyetlen felelet, hogy mi is fellép­nénk a Szovjettel szemben, mint konkurrensek, de ezt a re­publikánus párt által diktált politika nem engedi. KELLEMES CSALÁDI KIRÁNDULÁS a kies fekvésű Edenwaldba (Seton Park) augusztus 29-én, vasárnap egész nap a Bronxi Női Csoport rendezésében Jó enni- és innivalókról gondoskodnak Esős idő esetén az összejövetel a bronxi Magyar Házban lesz megtartva Útirány: White Plains Rd. subwayval a 180. utcai állomásig, ott díjtalan átszállás a Dyre Ave. vonatra, mellyel a vég­állomásig kell menni. Onnan rövid séta a parkig. (euéí írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom